Ellenzék, 1940. október (61. évfolyam, 225-250. szám)
1940-10-12 / 235. szám
19 4 0 október 12. E l LEN Z ÉK NÉMET MINTASZÁZADOK ÉRKEZNEK ROMÁNIÁBA BELGRAD, október 12. (Budapesti Tudósitó.) A német katonai oktatók a legmodernebb fegyverviselésre oktatják ki a román katonákat, a tiszteket pedig beavatják a legmagasabb stratégia és taktika tudományába. E célból német mintaszázadokat küldenek Romániába minden román egységhez. (MTI.) BUVÁRNASZÁD SÜLYESZTETT EL EGY ANGOL HALÁSZHAJÓT LONDON, október 12. (Német Távirati Iroda.) A tengernagyi hivatal közlése szerint egy ellenséges tengeralattjáró működése következtében a Kingston Saphire halászhajó elsiilyedt. A legénység nagy részét sikerült megmenteni. A közeli hozzátartozókat értesítették a szerencsétlenségről.) (MTI.) Európa textilellátása 'osiívu vau Hogyan függetfenidetfe magái a kxiilpiac a ieageieníuli nyersanyag be ísossstfaiá©! m- > VN-iTWWWSí»»«® rq SZOMBAT, OKTÓBER 12. Budapest Ébresztő. — Torna, 7.00 Hi- rek, hanglemezek. 10.00 Hirek, 10.20 „Magellan, a földkorüli utazás első nagy mestere“. (Előadás.) 10.45 „Mit nézzünk meg a Nemzeti Múzeumban“. (Felolvasás.) 12.00 Harangszó. — Himnusz. — Időjárásjelentés, 12.10 Cigányzene, 12.40 Hirek, 1.20 Időjelzés, időjárásjelentés, 1.30 Szórakoztató hanglemezek, 2.45 Műsorismertetés, 3.00 Árfo- lyamhirek, 4.10 Vitorlázó repülők iskolája, 4,45 Időjelzés, 5.15 A fülemüle. Arany János költeményét elmondja Bodnár Jenő. Kísérőzenéjét szerezte és a Rádió Szalonzene- karát vezényli Polgár Tibor. Hangfelvétel, 5.30 Az idei rádiókészülékek ismertetése. II. rész, 6.00 Höchti Margit zongorázik, 6.35 Az iskolánkivüli népművelésről, (Előadás), 6.50 Id. Banda Ede cimbalmozik, 7.00 Hirek magyar, német és román nyelven, 7.30 Cigányszerelem. Operettrészletek, 8.40 Hirek és idő járás jelentés. Budapest 11.: 5.30 Olasz dalok hanglemezről, 6.00 Hírek, 6.10 A földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági félórája, 6.50 Erdélyi magyar művészek. (Előadás), 7.20 íd. j Banda Ede cimL-almozik, 8.00 Hirek német, j olasz, angol és francia nyelven, 8.30 Hangle- j mezek. (A. U.) A tengerentúli textilnyers- anyagkivitel elzárása Kontinentális-Európa felé ma már nem bir Németország számára oly ellátásgazdasági jelentőséggel, mint a világháború alatt, mivel időközben az európai textilipar nyersanyag- gazdálkodásába jelentős változások állottak be. A természetes szövőfonal, mint gyapjú, gyapot, kender és selyem mellé oda állt jelentős mértékben a „gyártott“ szövőfonal: a „Zellwolle“, „Lanital“ (tejgyapot), müselyem és a legújabb találmány-, a Pe-Ce-rost ist. Hogy e találmányok terén a technika mily szédületes haladást mutatott fel rövid idő alatt, bizonyitja az, hogy például Olaszország multévi müselyem gyártása elérte az 50.000 tonnát, az 1938. évi 45 ezer tonnával szemben. Németországban a termelés 70.000 tonnáról már 80.000-re szökött, Belgiumban 6500 tonnára 5000 tonnával szemben, Hollandiában 8000 tonnáról 12.000 tonnára és Oroszországban 7500 tonnáról 8000 tonnára. E fejlődés még jelentékenyebb azonban a Zellwollenél, vagyis a farostnál. Itt Németország termelése a mult évben már 220.000 tonna volt, az 1938. évi 190.000 tonnával szemben, mig Olaszországé 90 ezer tonna, 80.000 tonnával szemben. Mindehhez jön még aztán a fontos európai gyártmány, a Liniatl-gyapot és a német találmány, a PeCe-rost. A Pe-Ce-rost jelentősége azért nagy, mivel azt számos technikai szövet — kezdve a halászhálókon a techinkai szürőszitákig — előállítására fel lehet használni. Az európai textil ipar tehát ma már abban a helyzetben van, hogy az eddigi jelentős természetes szövőanyag behozatalának egy nagy részéről le tud mondani. Részletezve a dolgokat, a helyzet ma az, hogy ha a kontinentális európai gyapjú szükségletét például 430.000 tonnában állapítjuk meg, akkor Európában mosott gyapjúból csak 112.000 tonna áll rendelkezésre. Ezen ellátási űrt van tehát hivatva ma a Zellwolle-ipar számos mesterséges gyapjuformáival betölteni. Ennek ellenére a kontinentális-európai gyap jugazdaság nyersariyagellátása még mindig gondokkal kiizd. Ennél kedvezőbb azonban már az európai gyapotipar ellátási helyzete, melynek sokkal nagyobb mértékben sikerült már a gyapotot tisztán vagy vegyestermékkel, murosttal helyettesíteni. (Az európai gyapottermelés — beleértve Oroszországot is — ma 850.000 tonnát tesz ki, ezzel szemben Kontinentá- lis-Európa összszükséglete gyapotban 1.2 millió tonnára tehető). Ezenkívül sikerülni fog az európai gyapottermelést be- 1 látható időn belül jobban emelni, mint a gyapjutermelést. Különböző dél- és délkeleteurópai állam példája igazolja -— valamint Oroszország termelése is —, hogy az európai gyapotültetvények előtt, különösen az előnyös éghajlatú vidékeken még szép jövő áll. Mindenesetre először történik napjainkban meg, hogy az orosz gyapot megkezdi előretörését az európai textilgazdaságban. Ehhez, jön még a gyapotültetvények szaporodása az egyes Balkánállamokban, igy például Bulgáriában, mely gyapotteriile- teit ü7 1920. évi 1896 hektárról az 1939. évi 47 000 hektárra terjesztette ki. miáltal a gyapottermelés az eddigi 263 tonnáról 10 300 tonnára emelkedett. Hasonló kedyező fejlődést mutatnak fel a többi dél- és délkeleteurópai államok is, ngy- annyira, hogy Kontinentális-Európa tengerentúli gyapot behozatala kétségkívül visz- szuesőben van, mely nem csupán háborús jelenségnek számit, hanem azt már tartós struktuális folyamatnak kell tekintenünk. Bizonyos mértékben fejlődést mutat a dél- és keleteurópai kendertermelés Is, ugyannyira, hogy ma már általában az európai textilgazdaság és különösen a csomagolásra használt szövedék gyártói rendelkezésére több belföldi nyersanyag áll rendelkezésre, mint ezelőtt. A lentermelésben Európa meg éppen független a tengerentúli behozataltól, mig a selyem gazdaságban szintén észlelhető már ez a függetlenitési folyamat, Olaszország, Spanyolország és a Balkánállamok egyre növekvő termelése mellett. Egészében véve a helyztet, Kontinentális-Európa textiliparának nyersanyagellátása annyira javult a világháború óta, hogy blokádintézkedések a termelést, valamint az európai lakosság textilcikkekkel való zavartalan ellátását komolyan már nem veszélyeztethetik. HÍMEZ a vezető magyar márka. „Erdély“ induló — Székely Himnusz (a Magyar Rádió eredeti felvételeivel). Kincses Kolozsvár — Rúzsa, rózsa, bazsarózsa. Horthy Miklós katonája vagyok. Himnusz — Rákóczi induló. Hazafias dalol:, indulók, tánclemezek gazdag választékban. Pátria-lemezeken: Honthy Hanna. Kará- f/y Katalin, Fejes Teri, Simor Erzsi, László Imre. Udvardy Tibor, Angyal Nagy Gyula, Weygand Tibor, Szedő Miklós. Latabár Kálmán, stb., stb. 5 Icg-os „ERDÉLY“ csomagok, 1 drb. külön ajándék lemezzel, saját összeállításunkban. Lemezeink Erdély minden jó szaküzleté- ben már kaphatók. Katalógust díjtalanul küld: üe&n Peter Pál Budapest, Andrássy-ut 19. mm ERDÉLY SOK KINCSE talál viszonzást az Alföld öléből fakadt, áldásos gyógvkincsben, amit eddig Erdélyben nem ismerhettek, mert felfedezése az elszakitottság szomorú idején történt. Sok százezer epe-, gyomorbajos, cukorbeteg egészségét adta vissza ez a csodálatos forrás, a jászkara- jenői Mária glaubersós gyógyvíz, mellyel orvosi tanács és ellenőrzés mellett 4—6 hete» kúrák tartandók. Veszélytelen, természetes fogyasztószer is SZÍNHÁZ Megvédtem egy asszonyt — fíókay János legnagyobbsikerii vigjátékának bemutatója —■ Kedden este kerii’j bemutatóra a legnépszerűbb magyar vigjátékirónak, Bókay Jánosnak, egyik üegnagyobbsikerü darabja, a Megvédtem egy asszonyt. Köztudomású, hogy Bókay minden egyes darabjának premierje szenzációs eseményszámba megy Kolozsvár színházi életében. A nagyszerű színpadi szerző jobbnál-jobb vigjátékai a Feleség, Első szerelem, Szakíts helyettem, A rossz asszony, stb. egytől-egyig telt házak mellett óriási tetszést arattak annak idején és valósággal úgynevezett Bókay-közönséget toboroztak ,melynek mindig kivételes szórakozást és élvezetet jelentettek» Bókay-premierek. A Megvédtem egy asszonyt a közkedvelt Írónak egyik legjobb vigjátéka. amely annak idején Budapesten több mint 100 előadást ért meg és tulajdonképpen ez az a darab, amellyel Bókay János mini színpadi iró „befutott“ és egy csapásra a legkapósabb darabirók közé lépett. A kacagtató jelenetek egész sora pompás, életből vett figurák, lebilincselő mese es főleg a Bókay vígjátékokat jellemző derűs, de bölcsen szefemes aforizmák azok a tényezők, amelyek a Megvédtem egy asszonyt előadásán újra tomboló tapsokat és hatalmas sikert fognak kiváltani. Hajfestés! «3t VÁGÓ hölgyfodrász, hajfestö, kozmetikus. Budapest, IV. Petőfi Sándor-utca 1. (Apponyi-tér) Tel. 183—549. Elsőrendű munka, szolid ár. Delejessége a legnagyobb, tartóssága felülmúlhatatlan. E/zel készül a szép külsejű, amellett esőben, sárban, nagy és kis sebesség mellett is változatlanul fényerős, megbízható BOSCH DINAMÓ Tekintse meg a könnyű kivitelű és mégis 6 Volt 3 Watt teljesítményű WMA-tipusokat ireiéLpérleres^etlőí 5 néí A színház ora Szombat d. u. fél 5: ELSŐ SZERELEM, (oó- kay János hatalmas sikerű vigjátéka, először olcsó helyárakkal.) Szombat este fél 9: SÁRGARIGÓFÉSZEK. Vasárnap d. u. 4: JÁiN'OS VITÉZ. (Olcsó helyárakkal először.) Vasárnap este 8: SÁRGARIGÓ FÉSZEK. Hétfőn este 8: SÁRGARIGŐEÉSZEK. Kedd este 8: MEGVÉDTEM EGY ASZ- SZONYT. (Bókay János legnagyobhsi* kerü vigjátékujdonsága. Főszereplők: Fényes Alice, Sándor Stefi, Kovács Kató, Beness Ilona, Hegyi Lili, Kovács György, Tóth Elek, Borovszky Oszkár, Lantos Béla, Deésy Jenő, Bodó György, stb. Rendező Szabados Árpád). Szerda este 8: MEGVÉDTEM EGY ASZ- SZONYT. Csütörtök este 8: MEGVÉDTEM EGY ASZ- SZONYT. !TA mozik műsora: ROYAL: Az első hatalmas magyar repülő- film. Zugnak a szirénák, (Szárnyas dandár). Készült a m. kir, honvédelmi minisztérium és az Országos Légvédelmi Parancsnokság irányítása mellett. Izga* f lom! Cselekmény! Szerelem! Eddig nem látott izgalmas repüLőmutatványok. ír- ta: Békeffi István. Zene: Fényes Szabolcs. Főszerepben Rajnai Gábor. Élőt-' y te: Magyar és UFA híradó. Számozott jegyelővétel. Telefon 3705. Telefonon, rendelt jegyek fél órával a kezdés előtt kiválrtandók. CAPITOL ÉS EDISON-mozgók műsora: Aa uj földesur. Átirta Hunyady Sándor, rendezte Gaál Béla, főszerepekben: Lázár Mária, Gordon Zita, Egry Mária, Csortos, Uray, Jávor, Rózsahegyi, Mály, Gerő. Előtte: A legújabb 868. magyar világhiradó. EGYTEM és URÁNIA MOZGÓK: A SZEGÉNY GAZDAGOK. (Fatia Negra.) Tókai Mór közismert regényéről készült izgalmas film, főszerepekben: Szeleczky Zita, Uray Tivadar, Mály Gerő. Műsoron kívül a legújabb Magyar Világhiradó.- Előadások kezdete Urániában pontosan 3, 5, 7, 9 órakor. Egyetemben 3.30, 5.30, 7.30 és 9.30. RIO-MOZGÓ: Az első magyar repülőfilmí ZUGNAK A SZIRÉNÁK. (Szárnyas dandár.) Aktuális filmregény a levegő, a légvédelem és a légoltalom hőseinek' bravúrral telt izgalmas életéről. Főszereplők: Rajnay Gábor, Zala Karola, Mi* hályffy Béla és Vértes Lajos. Műsor előtt a legújabb Magyar és UFA híradó. Helyárak: Páholy 1 pengő, I. hely 30 fillér, II. hely 66 fillér. Katona-jegy 50 fillér. FRANZINI CIRKUSZBAN, po»ta hátamögött elsőrendű világvárosi műsor. hogy a kolozsvári közönség előtt nagy sikere van a magyar filmekkel egyidejűleg ideérkezett kul túr filmeknek. Az Egyetemmozgó most játszik egy pompás UFA kulturfilmet A viasz útja címmel. A pompásan megrendezett és nagyon tanulságos kultur- filmnek nagy sikere van. Sok ilyen hasonló filmet szeretnénk látni Kolozsvár on: hogy több uj film készül jelenleg a budapesti filmgyárakban. A Cserebere c. filmtől várnak nagy sikert, amelynek főszereplői Bordy Bella és Szilassy László. A Hunniában a Beata és az ördög cimii, érdekes térniju film készül Szörényi Évával. Ennek a filmnek felvételei rövidesen befejeződnek: hogy most került bemutatásra Olaszország nagy városaiban az eddigi legnagyobbszabusu és legsikerültebb olasz filmek egyike, a Salome. Ebben a pompás filmben Concluta Montenegro, a szépséges olasz filmcsillag, játssza a főszerepet, mig a férfisztár Armuri do Falconi. Itália — Csortos Gyulája. A filmnek óriási sikere volt és azt írja róla az olasz Î sajtó, hogy uj fejezetet nyit meg az olasz filmgyártás történetében.
