Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-08 / 205. szám

ELLENZÉK 7 9 4 f) t z e p t e ui b c r 9. lük tel a. nloii. amelynek élen teher lovon ,i viverlo litliornok lov ago . I ■ a Imi' oa- pat a liail I'reg tői/-tis/tikai ahol all. Egé- s.iii a. rim I' cm ig lialailuak, majd i holmi­vá r nllc nii allanak a kiépült helyen. V fő­tisztekre minden Idol virageső hull. HOKIin MIKI,OS IvOlhlWW.U Hív > OM I \ N VGA A VII VDR V \ tiszti csoportot egv csupa szürke lovon iilo csapat követi és közvetlen mögöttük lc!- tiiuik Nile.' nagybányai Horthy Miklós kor­inain z,ó mái-mar történelmi ne vezeh'ssegrc s/ert tett fehér paripáján. \ paripa s/inte tmlatáhan nagy hivatásának. táncos kcih vek büszkén, hintázva lepke»! . . . \ festöresapat megjelenésére valóságos ex­tázisbán tör ki a közönség, mintegy igaz.olá- mi'. hogv a magyar huszárhoz hasonló nincs tiibh a v ilágon. Hoelhv kormányzó tisztelegve fogudja a lelkes hódolat megnyilatkozását. A diszomelvé-ny előtt rugalmasan leugrik lováról, megveregeti annak nyakát, sőt cuk­rot is a»! neki. A kormányzó kezeit log az emelvény mel­lett sorakozó egyházi főméltóságokkal. Var­ga kereskedelmi miniszterrel és Radochay l.ászié» iga/ságügyminiszterrel. máj»! elfoglal­ja he'yét a hő méltóság ti asszony és menye között, A tömeg túláradó örömében még mindig Horthyt éljeuzi. Közben az üdvözlő szónok­latokkal megkezdődik az ünnepélyes fogad­tatás. V FŐMÉLTÓSÁGU KORMÁNYZÓNAK ÜNNEPLÉSE Esőnek dr. Scliriffert Béla nagyváradi apátkanouok. a megye és város római kato­likus hívőinek nevében köszönti a Főméltó- ságu urait. A bevezető szavak titán a főpap igy folytatta: — Gyönyörűség az az öröm, amellyel Fő- méEtósásodat és a vitéz magyar hadsereget köszöntjiik. amely bizonyságot tett, hogy fegyver nélkül is hódítani itud . . . — Huszonegy évvel ezelőtt azt hittük, mindent elvesztettünk. Azó.a arra a meggyő­ződésre jutottunk, hogy érzelmeket elveszte­ni nem lehet, csak mélyebbre zárni lelkünk szentélyébe. Ez a szentély pattant fel most. Óh. ha e mérhetetlen gyönyörűséget minden erdélyi magyar megérhette volna, a mi örö­münk akkor teljes lenne. Szent István ki­rály apostoli munkája pedig biztosítva. Ehhez a munkához hozunk uj erőt. Dr. Sehriffert beszédét eképpen fejez­te he: — A magyar lélek lovagiassága alól került ellenfelet soha nem bántott. Szeretettel ölel­jük tehát a megnagyobbodott magyar haza minden egyes polgárát — mondotta. —■ majd Horthyt. a német és olasz szövetségeseket és a honvédségeit éltette. A következő szónok Sulyok István király- hágómeMéki református püspök volt. — ... Sátoros ünnepre virradtunk ma. Lakod ami ruhát öltöttünk erre — mondot­ta beszédében — hangsúlyozva, hogy a ma­gyar becsület, magyar lovagiasság parancsai szerint ezt az ünnepet nem szabad az elszen­vedett fájdalmakról szóló panasznak megza­varnia. Ezután Mate-rnv Imre- evangélikus esperes az evangélikus egyház mé^vséges háláját fe­jezi ki a kormányzó előtt. A ROMÁN EGYHÁZAK ÜDVÖZLETE Magyar Ágoston, görög katolikus esperes, a roman görög katolikus egyház papsága és hívei nevében járul az államfő elé. — Hódolatunk őszinte — kezdte magya- ru; beszédet. -—- Minden hátsó gondolattól mentes. Hisszük ugyanis, hogy minden hata­lom istentől való és aki a hatalomnak enge­delmeskedik, Istennek engedelmeskedik. E •./elleniben neveljük a reánk lii/olt lelkeket, mert ill voltunk, itt vagyunk és itt is aka­runk inuradni. I’opnviei \ a/iil gin ögkdet i esperes Ilivel nevében liangMil’yozla. hogv „az ülök szelle­me ugv akarta, egyházunk I»i> i-i ismét a ma­gyar allain alá kerüljenek. Egyenes lélekkel alávetjük magunkat az uj uralomnak, amit a gondviselés nekünk vezérelt”. Fajdalmunk ugyan még nem szűnt meg, de letöröljiik könnyeinket, mert élni aka­runk, élni ezen a földön, amelyből formált a Teremtő. Hízunk abban, hogy nem elnyomót, ha­nem atyai gosdoskodól találunk itt. Így töre­kedni fogunk arra, hogy gyermekeinkből szorgalmas és hasznos polgárokat neveljünk a hazat felvirágoztatására. TIIIJRY KÁLMÁN REFORMÁTUS Fö- GONDNOK BESZÉDE A város nevében dr. Thury Kálmán refor­mátus rgyhá/.kerüleüi fügondnok mondott üdvözlő beszédet. — Huszonegy év után mint egy lidércnyo­másból szabadultunk fel. Ez a nap kárpótol bennünket a múltért. A kitörő öröm heJyett mégis kitörő könnyekkel, meghatottságtól ra­gyogó szemekkel! állunk itr. Az igazi öröm­nek nem keil hangoskodnia, az a lécekben van. Dr. Markovics Manó volt főispán Bihar- megye felszabadult magyarságának részéről lep /te ki bódulatát és háláját u kormányzó­nak s a magyar kormányfőknek, gróf Bethlen Istvántól kezdve giol 'Teleki Pál mai mi­niszterelnökig, minthogy meggondolt, bölcs < ügyes politikájuk vezetett a két hatal­mas ./divelseges támogatásával a trianoni szegvén tel jes btkrparaiirs összetöréséig. „FÉLBE A TURÁNI ÁTOKKAL!" A beszédben dr. Markovién fájdalmát fe­jezi ki alülött, hogy a vármegyének még t öblít i/.ezerny i magyarja idegen fenhutőaág alatt maradt. Szilárdan hi/.ik abban, hogy uz uj elrendezés intézményesen gondoskodik ezekről az elszakadt magyar véreinkről. Dr. Soús István, volt román parlamenti képviselő a Magyar Párt nevében hódol. Örömét fejezi ki ugyan afölött, hogy Szent László városa ismét visszatárhetett Szent Ist­ván koronájához, de fájdalmat erez afölött, hogy Belényes és vidéke magyarsága tovább­ra is idegen uralom alatt marad. Mindent nie fi kell tennünk érettük! — jelentette ki beszédében. — Dolgozni aka­runk, pótolni mindent, amit huszonegy év (dalt elmulasztottunk. Ezután gróf Teleki ruinisztelenöknek azt a múltban tett kijelentését idézte, hogy min­denki felelős Magyarországért. Félre tehát a turáni átokkaL! Minden együttlakóval, az itteni román néppel is, kö­zösen akarunk dolgozni, hogy a második ez­redév még fényesebb legyen. A voll frontharcoson üdvözlete A volt frontharcosok nevében Szentmik- lóssy Sándor tartott üdvözlő beszédet és Gyenge Lajos tett lelkes fogadalmat, hogy őr­ködni fognak akár életük árán, utolsó lehe- letükig az elveszett és vérbefult fiatalságuk kárpótlásaként újból felszabadult földre. A német frontharcosok részéről a hagyomá­nyos német—magyar barátságot hangoztatta. ROMÁNNYELVÜ ÜDVÖZLET Újabb szónokként Nagyvárad volt román polgármestere, Lenghel László románnyelvü beszédben fejezte ki. hogy „együtt fogunk működni országunk felvi­rágoztatásán, abban a meggyőződésben, hogy a mult megtagadása nélkül, nyelvi és kulturális szabadságban tehetjük meg.“ A beszédet „Sa traiti“ (Éljen!) kiáltással fe­jezte be. A HÓDOLAT MEGHATÓ MEG- NYILATKOZÁSAI A magyar iparosság üdvözletét Szabó Ká­roly asztalosmester tolmácsolta. Szabó János pedig a magyar munkások nevében megha­tott hangon fejezte ki örömét afelett, hogy ismét szabad emberekké válhatott Bihar ma­gyarsága. A magyarruhás dr. Déváid Lászlóné Bihar asszonyainak hódolatát tolmácsolta a kor­mányzó-párnak. — Mi, erdélyi magyar asszonyok — mon­dotta többek között — öntudatosan valljuk, hogy e diadalmas magyar vasárnap után ma­gyar hétköznapoknak is kell jönniük. Nem­csak nemzeti szín, nemcsak a Himnusz ének­lése, hanem főképpen kemény munka teszi a magyarságot. Eddigi sorsunkban csendeseb­bekké váltunk, de mélyebbekké is. Szegény­ségünk értékesebbé tett. És mindennél na­gy ob érdemként osztálykülönbség nélkül eggyé kovácsolt a kisebbségi sors bennünket. — Mi tudjuk, hogy a jövendő Magyaror­szág sorsa gyermekeink kezébe van letéve. Ezt a gyermeket vállaljuk hittel, ha kell jó­létünk és fiatalságunk feláldozása árán is. Mindenekfelett arra törekszünk, hogy szo­ciálisan gondolkodó nemzedékké*! ajándékoz­zuk meg a hazát. Mert -a keserve* kisebbségi sors élesenlátókká telt. Ma már tudjuk, hogy Erdélyt, amelynek egyrésze e pillanatban ismét a miénk, nem­csak a fegyverek ereje fogja megtartani. Tiszta erkölcs és összetartás kell ahhoz, hogy megépítsük a szentistváni szociális és keresztény Magyarországot. Dr. Dévaldné beszédének befejezése után Mayer Mária csokrod nyújtott át a Főméátó- ságu asszonynak, majd a Főméítóságu asz- szonv Medvigv Ferencné felkérésére felszala­gozta a bihari magyar asszonyok húsz évvel ezelőtt készült, majd a kényszerű körülmé­nyek között színeire bontva őrzött selyemlo­bogóját. Csermák Emília a református leá­nyok nevében nyújtott át virágcsokrot és el­mondotta a magyar fohászt, a Magyar Hi­szekegyet. Ezzel véget ért az üdvözlések sora. A kormányzó felállott és kezet fogott az ott lévő német és olasz katonai attasékkal, amidőn minden előzetes program nélkül a tömegben áhítattal felcsendült a Himnusz. Ennek befejeztével Hitler és a Duce élte­tése közben a magyar Hiszekegy akkordjai hangzottak fel. Távolabb pedig, a Sas-palot® egyik erkélyé­ről, tárogató harsant. Káprázatos szépségű díszfelvonulás Részlet a lipcsei mintavásárról. Dánia ;azuasági termeléséről rajzolt kFmu*. tatások. Ezután megkezdődött a diszfelvonulás. Tündökletes, varázslatos látványt nyúj­tottak a különböző küldöttségek. A né­met csoport német köszöntéssel halad el a kormányzói emelvény előtt. Kibontott zászlók alatt vonulnak át az egyes cso­portok. Nehéz selyem zászlóval felvonult a Magyar Dalkör, a Református Kör és Dalárda, a Gutenberg Dalkör, amelynek élén ősi zászló lengett, továbbá a refor­mátusok Kálvin Kara és Kálvin Kórusa s a franciskánns barátok egy kis csoport­ja. Kisebb-nagyobb csoportok hatalmas tömeggé formálódtak. Ott voltak közöt­tük a nagyváradi főiskolások, legtöbbjük sötét magyar ruhában és valamennyien magyar nyakkendővel, nemzetiszinü sza­laggal. A Szent Orsolya-zárda apró nö­vendékei, a nagyváradi hölgyek díszes csoportja, a Szent László-gimnázium és még számtalan küldöttség. A gyönyörű napsütés még színesebbé tette .ezt a cso­dálatos képet. Bizonyságát adták annak, hogy ilyen rövid idő alatt is, úgyszólván felkészültség nélkül, mire volt képes Nagyvárad magyarsága. A népáradat szí­nes folyamát a katonaság diszfelvonulása zárta be, élén a vezénylő tábornokkal. A hadsereg törzstiszti karát nyalka huszá­rok követték, akik szoborszerben ülték meg pompás paripáikat. Egyik-egyik pa­rancsnokló tisztnek ez az ércbekivánkozó mozdulatlansága csak akkor szűnt meg, amidőn kardját tisztelgésre emelte a kor­mányzói páholy előtt. A katonaság vége­láthatatlan felvonulása a honvédség acél­sisakos csapataival zárult be. Ma reggel pedig újra tovább indul ez a büszke sereg Erdély többi visszaitélt részeinek birtokbavételére. MA FOLYTATJA ELŐNYOMU­LÁSÁT A MAGYAR HONVÉDSÉG A tegnapi dicsőséges nagyváradi bevo­nulás után a honvédség ma Erdély kö­zépső része felé tovább folytatja útját. A hepe-hupás vén Szilágyság északi ré­szének birtokbavétele kerül ma sorra. A szatmár—nagybányai vasútvonallal pár­huzamosan haladó országúton érkező ma­gyar honvédek Nagybánya birtokbavéte­lével elérik a Szamosvölgyi-vasutvonalat, mely a Szamos mentén, déli irányban Er­dély szive: Kolozsvár felé halad. A bir- tokbavett terület mindinkább kitágul, mint a nviló róz: a. Mig a Nagyvárad felől előhaladó csapatok a Szamos irányában tovább vonulnak, az északkeleti irány­ból a Kárpátok gerincén az óradnai ha­vasokba érkezett csapatok megszállják a történelmi batáivonalat Bukovina szom­szédságában. ANGOL REPÜLŐK ÚJRA MEGSÉRTET­TÉK SVÁJC LÉGI TERÉT BERN, szeptember 7. (DNB.) A svájci nagyvezérkar közlése szerint a mult este 10 óra 45 perckor Gen£ fölött ismét angol re­pülő alakulatok jelentek meg. Egy nr^sik ala­kulat 11 órakor repült el svájci teriiíet fö­lött. ANGLIA ÉLELMI SZÍ Rll.l ÁFÁSÁNAK NEHÉZSÉGIT flÉHLIN, szeptember 7. (DNB.) A „Frank Girier Zeitung'* Frnu» vaj cim alatt foglalko­zik Anglia élflriiihzi rr.llátáháriak < gyn no vek vő nehézségével. A lap megállapít ja, bojţy Angliában az egy személyre e,«ö heti vajaik, got 220 grauiról 120 gramm azállitották I» a ez az adag ia margarinnal kevert vaj. Ezzel azémbeu Németorazágbau a heti adag 222.Tj grain tiszta vaj. A lap ho/./.áteay.i, hogy mont Anglia maga szenved a gazdasági zárlat mi­att, amelyet Nénietoraz-ággal »zeniben akart alkalmazni. EGYEDÜL NÉMETORSZÁG FOGJA ELDÖNTENI A HÁBORÚ KIMENETI LÉT — ÁLLAPÍTJÁK MEG KÍNÁBAN SANGHAJ, szeptember 7. (DNB.) Hitler, kancellár beszéde mély benyomást keltett a kínai sajtóban. A kínai lapok német nyelven közük a Führer beszédét, hogy ezáltal is ele­jét vegyék a forditás által esetleg bekövet­kező ferdítéseknek. A lapok különben meg­állapítják, hogy egyedül Németország fogja meghatározni és eldönteni a Láboru tarta­mát és annak kimenetelét. AZ ANGOL KÜLÜGYMINISZTER MEG AKARJA ZAVARNI GÖRÖGORSZÁG VI­SZONYÁT A TENGELYHATALMAKHOZ ATHÉN, szeptember 7. (DNB.) Halifax csütörtöki kijelentéseit Görögországnak Olaszországgal vadó viszonyával kapcsolatban Athénben elégedetlenséggel fogadják. Hiva­talos körök szerint Halifax céja Olaszország és Németország viszonyának megzavarása. AZ OLASZ LÉGIERŐ TELJESEN MEGBÉ­NÍTOTTA A FÖLDKÜZITENGERI ANGOL HADERŐT RÓMA, szeptember 7. Az olasz légi had­erő teljesen megbénította az angol hajózást a Fö’dközi-tengeren. Az angol hajók igye­keznek eltávozni a máltai és gibraltári ten­geri támaszpontokból, az olasz felderítő re­pülőgépek azonban idejekorán megfigyelik mozdulataikat és azt köz’ik a bombavető alakulatokkal. Tudatjuk, hogy intézetünk a kolozs­vári és besztercei fiókjaival eddigi ügy­feleinek és a t. közönségnek mindenben rendelkezésére áll. Ingatlanok eladását és cseréiét vállaljuk. Banca Centrala ipari és kereskedelmi rt. MEGTETTÉK AZ INTÉZKEDÉSEKET A ' POSTAFORGALOM BIZTOSÍTÁSÁRA j BUDAPEST, szeptember 7. Az MTI. je­lentése: A ni. kir. posta a visszacsatolt erdé­lyi területek megszállása után azonnal meg-: kezdi működését az anyaországhoz visszake* rült erdélyi részen is. Előbb csak a levélfor­galom fog meg’udulni, majd néhány nap múl­va öt kilós csomagokat is indítanak, azután pedig fokozatosan a legrövidebb idő alatt a postaforgalom minden ágazata, a telefon és távirdaszolgálat is megindul. Az eddigi jelen­tések szerint a visszacsatolt erdélyi területe­ken 29 kincstári és 350 postamesteri hivatal nyílik meg. A LUTHERÁNUS TEMPLOMBAN vasár­nap d. e. 10 órakor a magyar istentiszteleten Járosi Andor szolgál. MEGNYÍLT A VELENCEI FILMMŰ­VÉSZETI KIÁLLÍTÁS. Rómából jelenti az MTI: Velencében megnyílt a filmmű­vészeti kiállítás. A lipcsei mintavásáron 22 nemzet vett részt mintegy 6000 'kiállítóval. A szov­jetorosz csoport egyik része. MMitíÉÁ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom