Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)
1940-09-01 / 199. szám
HŐBB AIN ÁS EGY OLASZ LŐSZERRAKTÁÉBAN BOLOGNA, augusztus 31. (Rador.) Hj- »n*t*lo*aü jelentik« hogy a robbanás kö ▼otkeatfíbca, mely sgy mfUftk-loporrak- lárbaxi történt csütörtökön délután, kigyulladt két pavilion. Tiz ember meghalt ée számosán megsebesültek. INDIÁBAN KATONAI ELŐKÉPZŐS NEMZETI ALAKULATOKAT AKARNAK SZERVEZNI ! NEW YORK, augusztus 31. (Rador.) A DNB távirati iroda Bombayból nyert értesülése szerint a pánindiai kongresszus elhatározta, hogy nemzeti katonai előkép- zös alakulatokat szervez. Az első hindu nemzeti katonai tábort Konoli helységben toborozták. Miután ezt a szervezkedést az angol hatóságok nem engedélyezték, a pánamerikai kongresszushoz közelálló körökben ugv vélik, hogy a brit fegyveres erők közbe fognak lépni a mozgalom továbbterjedésének megakadályozása érdekében. SVÉDORSZÁG, FINNORSZÁG ÉS NORVÉGIA DELEGÁCIÓT KÜLDTEK BERLINBE STOCKHOLM, augusztus 31. (Rador.) Á Stefani-ügynökség jelenti: A Svédország, Finnország és Norvégia képviselőiből álló delegáció elhagyta Stockholmot és Berlinbe utazott a Németország által 33 millió márka értékben vásárolt cellulózé és papírgyártáshoz szükséges paszta fizetési módozatainak megállapítása végett. NAGY SIKERREL ZÁRULT BE A LIPCSEI VÁSÁR LIPCSE, augusztus 31. (Rador.) A lip- \ csei vásár, mind a látogatók száma, mind • a kötött ügyletek összege tekintetében ; elért oly nagy siker után, augusztus 29-én > bezárta kapuit. Az eredmény mind a 6126 ] iciállitó részére kielégítő volt. A látogatók nagy érdeklődést tanúsítottak Németország termelőereje iránt. KISIKLOTT A MADRID-BARCELONA KÖZÖTT KÖZLEKEDŐ GYORSVONAT MADRID, augusztus 31. (Rador.) Mint a DNB távirati iroda jelenti, a Madrid— : Barcelona között közlekedő gyorsvonat j egyik kis állomáson egy fékező tévedése i folytán kisiklott. Az utasok közül két- ! ten meghaltak, nyolcán súlyosan megsebe- ! sültek. Több utas könnyebb sérüléseket i szenvedett. FONTOS TAKTIKA! HADGYAKORLATOKAT KEZDETT A NYUGATI OROSZ HADSEREG MOSZKVA, augusztus 31. (Rador)) Á Tass-iigynökség hivatalosan jelenti, hogy a nyugati egységek a napokban fontos taktikai hadgyakorlatokba kezdtek, melyeket a szovjetorosz köztár saság marsallja, Ti- mocsenko nemzetvédelmi népbiztos vezet. TOKIO CÁFOLJA. HOGY AZ EGYESÜLT- ÁLLAiMOK TILTAKOZÓ JEGYZÉKET NYÚJTOTT ÁT JAPÁNNAK TOKIO, augusztus 31. (Rador.) Mint a DNB távirati iroda jelenti, a japán külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy i minden alapot nélkülöznek azok a külföldi hírek, melyek azt hangoztatják, hogy az Egyesült-Államok külügyi államtitkárának helyettese tiltakozó jegyzéket nyújtott át az amerikai japán nagykövetnek a japán haderőnek az Egyesült-Államok kínai engedményes területein észlelt tevékenysége ügyében. Ezt a bírt a Doinei távirati ügynökség is erélyesen cáfolja, hangoztatva, hogy a japán haderő tevékenysége egyetlen esetben sem terjedt ki az Egyesült-Államok engedményes területeire. EGY TENGERALATTJÁRÓJA ELPUSZTULÁSÁT JELENTI AZ ANGOL ADMIRALITÁS f LONDON, augusztus 31. (Rador.) Reuter: \z angol tengernagyi hivatal közli a következőket: Az „Orfeus“ buvárhajó pusztulásával elveszettnek tekintenek öt tisztet és ötven tengerészt. A tengeralattjáró 1940 augusztus 17-én pusztult el. SZLOVÁKIÁBAN A ZSIDÓK GSAK ELEMI ISKOLAI KÉPZETTSÉGET NYERHETENK POZSONY, augusztus 31. (Rador.) DNB: A szlovák kormány határozatot hozott, melynek alapján a szlovák zsidók nem látogathatják többé sem a középiskolákat, sem az egyetemeket, miután oktatásukat csak az elemi tanításra határolják. Végre megérkezett... hanohsijtoH kisbáb* és mór minden fggondjtf •' Hogyan tarthatom meg <U új világpolgárt fmsen, egészségben ? Kövesse jófan ucsunkat és használjon gondozására N IVEA-gyermekkészítmcnyeket, melyek a legtisztább nyersanyagokból, orvosi előírás szerint készülnek. Ezek a legmegfelelőbbek gyermekének. Két német tengeralattjáró tizenegy angol és Anglia le tartó svéd és holland hajót ei BERLIN, augusztus 31. (Rador.) Egy támaszpontjára visszatért buvárhajó parancsnoka jelentette, hogy elsülyesz tett hét ellenséges kereskedelmi hajót, összesen háromezer tonnatartalommal. Másrészt csak most jelentik, hogy két német tengeralattjáró augusztus 18-tán, az angol parttól 800 mérföldnyire megtámadott egy hajókaravánt és az erős kíséret ellenére sikerült elsülyesztenie , négy nagy hajót, köztük két angol, egy l 1 hollandi és egy svéd hajót. . LISSZABON, augusztus 31. (Rador.) ; I Mint a DNB jelenti, tegnap reggel a \ ! Santa Maria-szigetre érkezett az „U" j I vington Court“ 5000 tonnás, torpedóta* 1 Iá lattól megsérült angol hajó 19 utasa. A hajótöröttek mentöbárkán eveztek a szigetre. A hajótöröttek között van az j j elsülyedt hajó kapitánya is. Amikor amerikai haditengerészek akarták „megszállni“ Angliát Miközben az angolok lázasan készülődnek j arra, hogy elhárítsák az egyre fenyegetőbb j német inváziót s miközben a kormány arról i biztosítja az angol közvéleményt, hogy idegen csapatoknak még sohasem sikerült part- raszá'Hniok Angliában, a történetiró visszaemlékszik egy rég elfeíejteltt invázióra, mely 162 évvel ezelőtt, az angol—amerikai háború idején történt. Csak egy kis miniatűr-invázió volt, minden eredmény nélkül, de akkor mégis idegen katonák szálltak partra Angliában s az érdekes az, hogy ezek az idegen ka/tonák — amerikaiak voltak. A hires amerikai kalóz, John Paul Jones, egy skóit kertész fia, akit sokan az amerikai tengerészet megalapítójának neveznek, 1778 áprilisában, 32 fáklyával ellátott tengerész segítségével megkísérelte a kum- briai parton levő Whitehaven kikötő elfoglalását. A partraszállást Ranger nevű hajója segítségével kísére te meg, az amerikaiak elfoglalták a kikötő erődjét és több ágyút is hajójukra szá flíitottak. Ezzel szemben támadásuk igazi célját, azaz a kikötőben horgonyzó hajók megsemmisítését nem tudták elérni, mert a dühöngő szél kioltotta fáklyáikat. Az egyik tengerészt ugyan a közeli tanváJ3pán háboftss céljai és gazdaság-politikai célkitűzései Az alóbbi cikket Colin Ross irta az .Uj Ázsia“ cimii lapban. Csak úgy lehet megközelítően helyes jóslásokba bocsátkozni a távolkeleti eseményeket illetően, ha ismerjük Japán háborús céljait és a japán gazdaság-politika célkitűzéseit. Százmillió szív, mely egy ütemre ver! Százmillió agy, egyetlen gondolat! Egy gondolat, mely száz évre van hivatva eldönteni Ázsia sorsát! Ez az n cél, amelyet a japán miniszterelnök bejelentett a közvéleménynek. Japán több. mint két éve harcol egy olyan háborúban, amelyet alapjában nem is akart, vagy nem igy akart. Még ma is sokan beszelnek a japán—kínai háborúról, mint a „kínai incidensről4* és a japánok mindig őrizkedtek attól, hogy a Kínában folyó hadműveleteket háborúnak nevezzék, még akkor is, mikor a japán hadak egészen elő’-e törtek és a vér már patakokban folyt. Tény az, hogy a japán terület olyan messze van az ellenségtől, hogy azt semmiképpen sem tudnák azok elérni, még a legnagyobb erőkifejtések mellett sem. Tokióban légvédelmi intézkedéseket léptettek életbe, annak dacára, hogy a légi támadásnak még a gondolata is ki van zárva. Ezeknek ellenére, ahogy valaki japán területre lép, rögtön megérzi a háború szagát. A japán nép kedves és szeretetreméltó és egyszerű most is. De. akik ismerik régebbről. most mintha valamivel komorab- baknak látnák. Azonban tévedés lenne ezt aggódásnak nevezni, mert a japán nép vakon bízik vezetőiben és meg van győződve arról, hogy végül is a japán csapatok fognak diadalmaskodni. Az az incidens, mely háborúvá fajult, uj célkitűzést vetett felszínre: az ..uj rendet'4, mely hivatva vau teljesen átalakítani Ázsia arculatát. Egyoldalúnak lehetne nevezni azt, aki a kínai háborút pusztán katonai eredetre vezeti vissza. A demokrata államok szemében — vonatkozik ez különösen Amerikára — a japánok háborút szerető nép, akik feldúlják a csendes Kina békéjét, amelyet Japán minden ok nélkül támadott meg. Ezek szerint a Felkelő Nap Országa azért bocsátkozott egy ilyen kétes kimenetelű vállalkozásba, hogy területét megnagyobbíthassa. Nem szükséges, hogy szemlélő elvakult japán-párti legyen, auél-' kül is láthatja a „kínai incidens44 mindkét oldalát. És nem szükséges, hogy sokáig tartózkodjon a Távolkeleten ahhoz, hogy megtudja, milyen egyoldalú a demokrata államok állásfoglalása Japánnal szemben Minden valószínűség szériát, Japán elnyu- gatiasodása, katonai sikerei és az európai piacokon elért sikerek voltak az okai annak, hogy Amerika és az európai nyugati nagyhatalmak annyira Japán ellcu fordultak. A GONDOLKOZÓ EMBER A japánok kiváló katonák és veszélyes ellenfelek még a mai modern háborúban is, mert a Mikádó népe nagyon harcias természetű. Ez a harciasság azonban nem vonatkozik az egész japán nemzetre és mondhatni nem is a nagyobbik részére. A japán katona a háború alatt csapatostól járja a parkokat és kerteket, hogy megcsodálhassa a természet nyújtotta látnivalókat. Ez olyan látvány, amit a nyugati ész nehezen tud megérteni. Ennek az a magyarázata, hogy a japán nem annyira harcias, mint inkább gondolkozó ember, akinek valami egészen különös felfogása van az életről. A japánok azon igyekeznek, hogy a most folyó háborúnak erkölcsi alapot is adjanak. Mindenekelőtt a japánok legfőbb hadicélja egyelőre az, hogy a mostam Csang-Kai-Sek kormányt és annak rendszerét minél hamarabb megbuktass ák. Ennek az alapja nem kevesebb, mint egy Nagy-Ázsiai federációnak a megalapítása Japán vezetés alatt. Hiranuma kijelentette, hogy Japán csak akkor fogja befejezettnek tekinteni a „kínai incidenst“, ha a japán— kínai kapcsolatok egészen más vágányra fognak terelődni. Az „uj ázsiai read“ a japánok végső célja. Japán, Kina és Mandzsuko együtt kell hogy uj civilizációt alapítson teljes gazdasági együttműködéssel. De rnegiut tévedne az, aki ebben a tervben csak gazdaságpolitikai célokat lát. Éppen úgy, mint a katouaí hóditásokuak. úgy ennek is szellemi háttere van. Hiranuma szavai híven kifejezik a japán nép bizakodását, a maga küldetésében. Ez a küldetés és ez a bizalom univerzális jellegű. Ez azonban nem úgy értendő, hogy az egész világot meg akarja katonailag hódítani, hanem „világpéldát'4 akar nyújtani. Példát, amely után szerveznék meg az egész világot. A japánok mindig más világításban látták a maguk kapcsolatait a világgal, mint mások, ők meg vannak győződve arról, hogy mikor a régi kinai kultúrát át akarják alakítani saját elgondolásuk után, akkor valami felsőbb dolgot hajtanak végre s ugyanezt akarják cselekedni a nyugati civilizációval is. Nem lehet tudni- hogy ez a meggyőződésük igazolt-e vagy sem. Azonban ezt sem lehet figyelmen kiviil hagyni. •* - -•-* Japán lehetetlenuek tartja, hogy átvegye minden kritika nélkül a nyugati gépeket és szokásokat. Meg van győződve arról, ha ezt a tervet végrehajtja, akkor a földön egy uj boldog és békés korszak fog eljönni nemcsak Távol-Keleten, hanem az egész világon a földi mennyország fog megnyílni. (Facla-Bucuresti.) ra küldték, ott meg is gyújtották fáklyáját 9 igy a kikötőben horgonyzó hajókat fel tudták gyújtani, de közben értékes időt vesztettek, a lakosság értesítette a katonaságot s az előrohanó angol katonáknak sikerült az „inváziós hadsereget“ megfutamitani és a tüzet eloltani. A Ranger sietve felszedte horgonyait és nyilt tengerre menekült. De Jones nem hagyta magát e balsiker által elkedvetleníteni, a Solvay Firth másik oldalán újabb partraszállást hajtott végre. A célja az volt, hogy a közeli birtokán lakó Selkirk grófot elfogja és elhurcolja. A támadás sikerült, de Selkirk gróf szerencsére nem volt odahaza és igy az amerikaiak csak az ezüstkésizletét vitték magukkal. Nemsokkal később Jones első tengeri sikerét is learatta. Antrim közelében egy feJfegyverzett angol halászhajóra bukkant és azt darabokra Jötte. Bátor cselekedetei nem kis izgalmat keltettek Angliában s a hatóságokat olyan intézkedések megtételére késztették, melyek sokban hasonlítottak a most hozott rendszabályokhoz. Valamennyi Angliában élő idegent őrizetbe vettek és 6ok helyen különleges csapatokat szerveztek az esetleges támadások elhárítására- Ma ugyanez történik, csak kissé szélesebb keretek között.
