Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-03 / 200. szám

3 LEJ NZE Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4, Telefon 11—09. Nyomda: Sír. I. G. Duca No 8. Fiókkiadóliivatal és könyv osztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. LXI ÉVFOLYAM, 200. SZÁM. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ & KEDD Kiadótulajdonos: PALLAS R. í- Törvényazéki lajstromozásiszám: ó'9. (D03. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 30, negyedévre 210' félévre 480,;egé»z évre 960 lej. n :■(!. oHWHW CLUJ, 19 40 SZEPTEMBER 3. Sorsíordaíáshor zoll jeladatot. Ne tápláljunk senki iránt gyiilölséget ' lelkűnkben. Sohasem volt magyar tulaj dónsáig az alacsony bosszúvágy. Mi ki sebbségi sorsunkban mindig hangoztat luk, hogy Erdélyben feltétlenül szükséges a nemzetiségek közötti megértés. Igyc kéziünk az elmúlt huszonkét év alatt j-> szándékunkról és önfegyelmünkről min dig bizonyságot lenni. Azok a magyar testvéreink, ami, a bécsi döntőbíráskodás határozata folytán a román állam keretei között folytatják életsorsukat, továbbra is ezek mellett az elvek mellett kérik az egyenjogú állampolgárt megillető elbá­nást. Ugyanezt a kormányzati elvet han­goztatta a magyar miniszterelnök a bécsi döntőbíráskodás után történt visszatérése alkalmával. Mi magyarok mindig tisztel­tük az adott szó szentségét. Hiszünk ab­ban, hogy kisebbségi sorsban maradt test­véreink a román államhatalom részéről ugyanolyan elbánásban fognak részesülni, mint amilyen elbánást a magyar kor­mányzat helyez kilátásba a magyar főha­talom alá került románsággal szemben. Erdély a magyarság szemében mindig a szabadság ősi földje volt. A sorsválto­zás pillanatában, az apáink által hirde­tett jogegyenlőséget hangoztatjuk azokkal a románokkal szemben, akik nem hagyják el lakóhelyüket, hanem továbbra is itt kívánnak élni a Magyarországhoz vissza­csatolt Erdély területén. A magyarságnak. ebben az ünnepélyes órájában, amikor is­mét visszatérünk az anyaországhoz, fér­fiasán kijelentjük, hogy mindig meg fog­juk becsülni az itt élő nemzetiségek jo­gait és legfőbb törekvésünk az lesz, hogy biztosítsuk a békés együttélést. 1 Tudjuk, hogy az utóbbi napokban fel voltak korbácsolva a szenvedélyek. Ezért volt szükség arra, hogy a hatóságok veze­tői nyomatékosan figyelmeztessék rendre és nyugalomra a polgárokat. A belügymi­nisztérium legutóbbi rádióközleményében hangoztatta, hogy az utóbbi órákban az észszerű viselkedés és méltóságteljes ma­gatartás sajnálatosan változást szenvedett és veszített a mérséklet jellegeiből. Ép- pen ezért a belügyminisztérium elhatároz­ta, hogy a rendbontókkal szemben az ér­vényben lévő törvények legszigorúbb ren­delkezéseit fogja alkalmazni. Reméljük, hogy ezek a hatósági intéz­kedések nem tévesztik el hatásukat. Az erdélyi magyarság teljes nyugalommal várja az elkövetkezendő órákat. Senkit nem sértünk nemzeti önérzetében, de el­várjuk azt, hogy a magyarság nemzeti ’méltóságát is tiszteletben tartsák. Ezeknek az elveknek jegyében készü­lünk a jövő alkotó munkájára és várjuk a magyar honvédség csapatainak bevonu­lását Erdély fővárosába. f VÉGH JÓZSEF. A Plaftar Nlpftüzösslg clniHtóneft hiálivánp Magyarok! Németország és Olaszország 1940 augusz­tus 30«án Becsben határozott sorsunkról. Ezt a határozatot II. Károly király elnöklőt© mel­lett a Koponatanács elfogadta* A tengelyhiíalmak döntését megnyugvás­sal kell fogadnunk. Adjuk bizonyítókat ebben a történelmi órában annak, hogy mi, magyarok mindenütt és minden körülmények között meg tudjuk őrizni azt a férfias fegyelmet és magyar mél­tóságérzést, amelyről mindenkor tanúbizony­ságot tettünk. Legyünk bölcsen megértők azok iránt, akiknek szintén otthona Erdély. Csak igy maradunk méltók Erdély földjéhez. Szavunk egyaránt szól minden magyar testvérünkhöz. Minden testvérünkhöz, azok* hoz is, akik az uj magyar határokon kivül- mapadíak. Lelki egységünket soha, semmi sem bont­hatja meg. BÁNFFY MIKLÓS Manoileseu és Pop Valér miniszterek rádióbeszédet mondottak a bécsi döntésről BUKAREST, szeptember 2. Az „Ellen­zék^ távirata. Manoileseu Mihail Romá­nia külügyminisztere szombaton este rá­dióbeszédet intézett az ország népéhez. A külügyminiszter rádióbeszédében elmon­dotta a bécsi döntőbíráskodás történetét és azokat az okokat, amelyek Románia képviselőit és a román koronatanácsot arra késztették, hogy a döntőbíráskodást elfogadják. A külügyminiszter ezután annak fontosságát hangoztatta, hogy a tengelyhatalmak kezességet vállaltak a most megállapított határok területi sért­hetetlenségére. Kifejtette a román kül­ügyminiszter, hogy ugyanakkor, amikor nagyszámú román kerül magyar felségjog ala, a bécsi döntőbírói Ítélet alapján szá­mos magyar román területen él tovább.  román külügyminiszter azt a reményét fejezte ki, hogy a bécsi döntőbírósági Ítélettel vegiegesen megoldották a két dunavölgyi nép közötti ellentéteket és mindkét államban békés építő munka kezdődik. Ugyanakkor bejelentette, hogy a román hadsereg megkezdi az általános le­szerelést. Manoileseu beszéde végén rend­re és nyugalomra hívta fel az ország la­kosságát és a románokat a trónba vetett rendíthetetlen bizalomra hívta fel. POP VALÉR MINISZTER BESZÉDE KOLOZSVÁR, szeptember 2. Dr. Pop Va­lér román meghatalmazott miniszter, aki Ro­mániát rendkívüli követként — Manoileseu Mihail külügyminiszter mellett — a bécsi tárgyalásokon képviselte, tegnap este 9 óra­kor a bukaresti rádióban beszámoló beszé­det mondott a tárgyalások eredményéről. A miniszter elsősorban a döntőbírói Ítélet előzményeit ismertette. Beszéde további ré­szén Pop Valér dr. az etnikai elv kérdései­ről beszélt, amelynek helyességét Románia felismerte és kívánatosnak tartotta a nemze­tiségileg egységes Románia létrejöttét s amit hasonlóképpen Magyarországra nézve is szük­ségesnek vélt. Ez azonban csak lakosságcse­rével valósítható meg. Mivel azonban Turnu* Scverinben a magyar kiküldöttek visszautasí­tották a lakosságcserét, tehát az etnikai ve­zérelvet, amelyhez Románia feltétienii! ra­gaszkodott, Romániának ez elvhez való álha- tatos kitartása miatt minden egyél) iránya áldozatkészsége mellett a turuuseveriai tár­gyalások eredménytelenül értek véget. — Néhány nap múlva — folytatta Pop A alér dr. — meghívást kaptunk Becsbe. — Romániát válaszút elé állitotiák: elfo­gadni. vagy visszautasítani az elébe terjesz­tett feltételeket. A méreg eüőhbeni serpe­nyőjében azonban a tengelyhatalmak garan­ciája is olt állott uj határaink sérthetetlent ségét illetőleg, inig az utóbbiban csak a re­ménytelen küzdelem, amely visszavonhatat­lanul az ország megszűnésére, sőt a nemzeti összetétel elpusztulására vezetett volna. — A határozat értelmében mintegy' 45 ezer négyzetkilométer területet és 1 millió 200 ezer vérségi románt vesztettünk el. — Egyet azonban tanulságképpen meg le­hetett állaptlaui — fejtegette beszéde to­vábbi részében Pop Valér dr. —- a mai idők azt követelik, hogy a nemzeti érdeket áthág­ni sohasem szabad. Nem szabad érzelmi po­litikát űzni. A „sacra egoismus“-on alapuló érdekeket kell követni. Befejezésül Pop miniszter felhívta a ro­mán nemzetet, hogy tömörüljön a király személye körül, aki a nemzeti egység szim­bólumát képezi. I Nagyváradon vasárnap délután négy órakor már összeült a román—magyar szakértő-bizottság, hogy megtárgyalja a bécsi döntés végrehajtásának gyakorlati módozatait. A vegyes-bizottság határoza­tai fogják kijelölni, hogy milyen szaka szónként történik a Magyarországnak ítélt, területek átadása a román hatósá­gok részéről és ezeknek a tárgyalásoknál,' ker etében valósit iák meg a bécsi döntés részletkérdéseit. Az 1940 augusztus 30-án hozott döntőbírói ítélet sorsfordulást je­lenteit az erdélyi magyar nép életében. Erdély északkeleti részét és a Székelyföl­det u döntőbírói Ítélet visszacsatolta Ma­gyarországhoz, amely ilyenformán régi területeiből 44 ezer négyzetkilométert szerzett vissza. Ugyanakkor biztosította a döntőbírói ítélet România mostani halá­rait. és annak a reményének adott kifeje­zést, hogy rendeződött a két szomszédos nép közötti vitás kérdések sorozata. Nagy időket éltünk át a legutóbbi hó­napokban. A nagy időkhöz méltó lelki jelűlemel kodéit seggel és nyugalommal kell viselkedjünk mi erdélyi magyarok, akik az élet legsúlyosabb megpróbáltatá­sai között is híven kitartottunk ősi kul­túránk kincsei é.s nemzetiségünk mellett Az impériumváltozás éveiben soha sem akartunk államot'- képezni az államban. Mindenkor hangoztattuk azonban, hogy , állampolgári jogaink elismerését kérjük i a kormányzatoktól. A bécsi döntés foly­tán az erdeiéi románok közül nagyon so- j kan kerültek magyar felségjog alá. Érdé- ! lyi magyar testvéreink közül viszont, j ugyancsak a döntőbíráskodás folytán, nu- i gyón sokan maradtak meg a román állam keretei közölt. A sorsváltozásnak ezeknek a döntő órámon az erdélyi magyarság évezredes múltjához hü méltósággal keli viselked­jék. Bánffy Miklós, a Magyar Népközös­ség elnöke a magyarsághoz intézett felhí­vásában kifejezésre juttatta. hogy „Mi magyarok mindenütt és minden körülmé­nyek között bizonyítékát kell szolgáltas­suk, hogy meg tudjuk őrizni azt a férfias fegyelmet és magyar mólt óságérzést, amelyről mindenkor tanúbizonyságot tet­tünk. Legyünk bölcsen megértők azok iránt, akiknek szintén otthona Erdély, csak igy maradunk méltók Erdély földjé­hez! Ez az önfegyelem és magyar méltóság­érzés kell mindnyájunk lelkét uralja a most elkövetkezendő időkben. Hívek kí­vánunk maradni az erdélyi hagyományok­hoz. Őseink sírjai köteleznek arra. hogy ne essünk túlzásokba, feltörő érzelmeink ne homály ositsák el tárgyilagos ítélőké­pességünket! Célunk csak egy lehet: az alkotó és újjáépítő munka! És küszöböljük ki sutát sorainkból a személyi ellentéteket. Mi, akiket a dön­tés visszacsatolt Magyarországhoz, testvé- ri együttérzéssel várjuk a szivünkben a magyar főhatalom átvételét. Ha a kisebb­ségi élet harcai folyamán voltak is eset­leg ellentétek közöttünk, azzal adjuk leg­főbb bizonyságát törhetetlen lelki egysé­günknek és életrehivatottságunknak, ha a jövő újjáépítési munkájában mindany- nyian egy szivvei-lélekkel veszünk részt. Mindannyian közkatonái kell legyünk a magyar ügynek. Mert az igazi alkotó­munka csak akkor lehetséges, ha a ma­gyar közösség minden tagja lelkesedéssel j és telies munkabírással végzi el a rabi- !

Next

/
Oldalképek
Tartalom