Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-03 / 200. szám

I p B/LB NiAK ^i!i<k:hiwth »aiyjiBiiaMW ytiTMriM^i^u>A.gttiiLi»A'iflc wa^rasa* ».«xji MIT IRA ROMÁN SAJTÓ? (I KI' Nil I IVrmi'-/i-lr>, bogy a ' '" >/,ii; minden Iiji>«'Iin«' a határok Urnli rii ir.myul. I.chct, liugy iiH'i; miIi.i országunk térképét nem \ i/sgalluk annyira, mint most, műikor uein/odoküiik újra átéli .1 ' ilaghuho- 111 ult'jl'u kötött hukiU'l'St i bek«' időjét, mi­dőn ínegi-imk it o 11 á k halai inkát es azzal vi­gasztaltuk m;ii;iatkiu hogy semmi sem v «‘fi.- Ieg«-s. Elszántan v Jz.>" aljuk meg azokat a problémákat. melyeket az ország mrgkiseh- hoilése Iu)/, malaxai. A s/.épitgetrs nrm mó­dosítja a valóság brutális adatait. Szokjuk meg annak n\ 1 I kimondását. hogy mennyi lakossal 0« tarii Irt lel >esz. kisi'lil) a/ ország. Keleten pontosan ott \ au most a határ, ahol l'tlT-hon volt. délén pedig a/ 1912-i határt állítják vissza. Most, amikor a határt Ma­gyarország felé is megvonták, az ország pon­tos területét és lakóinak számát is kiszámít­hatjuk. A problémák egész sora vetődik fel éhből a helyzetből. Az ország megkisehhe- dése a termelés es bevétel csökkentesét von­ja maga után. Besszarábia es a Cadrilatei- gazdag termőföldet jelentettek. Kevesebb les/ tehát a búza. ola jftemüek. bor és gv ü- möle.s kivitele, aminek következménye erez­hető lesz az állam költségvetésében. Kzért a kiadások tekintetében megszorításokra lesz szükség. Kevesebb lesz a megyék, kii.segek száma, tehát az inspektorok, revizorok, ta­nítok. lelkészek, adótisztek, pén/.iigyigazga- tók, hatósági orvosok, tanárok, szö'gabirák is csökkenni fognak. Kevesebb lakosság, te­hát kisebb haderő lesz. igy a tisztek száma is csökkenni fog. Az állam az uj helyzethez kell alkalmazkodjon. Elsősorban csökkenteni kell a tanitóképezdék és papneveldék szá­mát és más irányba kell terelni a tanú.ókat, nehogy diplomás munkanélküliség legyen né­hány év múlva. A hivatalnoki kar egyharma- ila feleslegessé válik, szükséges tehát, hogy elhelyezkedést biztosítsunk számukra. Több, mint tizpzer tanitó és néhány ezer lelkész maradt állás nélkül. Ilyen körülmények kö­zött hogyan tudnánk elhelyezni a tanitóké­pezdék és papneveldék növendékeit? Men­tői közelebbről igyekezünk a kérdést meg­vizsgálni, annál bonyolultabbnak látszik. A kárt pillanatnyilag nem látjuk, de holnap majd. a végleges elrendezés alkalmájvall. még nehezebb lesz az ország uj határai kö­zött megoldani a problémákat. Súlyos hiba, hogy az 1940 június 27 előtti módon gondol­kozunk. Jó Tenne, ha a kormány előkészíte­né a közvéleményt az állami kiadásoknak a bevételekkel va'ó összhangba hozatalára. Holnap, midőn összes Kii' politikai problé­máink végleges elintézést nyertek, szigorú elszámolások következnek. Minden bani ki­adást tízszer is meg kell gondoljunk. T.e kell mondani arról, hogy ..az ember ösztön­díjasnak születik és nyugdíjasként hal meg“. ’A román állam kisebb területén csökkent be­vételéből nem képes egy bonyolult közigaz­gatást eltartani. Lesz elés hely a magánvál­lalatokban és kereskedelemben, hód bátor kezdeményezésekhez folyamodhatunk. Ter­mészetesen munkára lesz szükség, ami szigo­rú kiválasztást, rostálást tesz szükségessé, mert nem lehet munkát követelni buta, rossz elemektől. Az arra érdemest kell ju­talmazni. ..PORUNCA VREMII“: Néhány nappal előbb befejezést nyertek a román—olasz gazdasági tárgyaŰások. Az uj egyezményt ün­nepélyes keretek között írták alá a nem- zetgazdaságiigvi minisztériumban. Az uj egyezmény szeptember 1-én lépett életbe és — amennyiben semmi közbe nem jön — 1941 juniu? 30-ig meghosszabbítható. Ro­mánia gazdasági politikája az utóbbi időben egész sor kérdés átvizsgálását igényelte, fő­leg azon problémákat illetően, melyek az ország általános politikájával és a kormány programjával voltak összhangban. A román —olasz egyezmény megfelel a román nép őszinte óhajának, mely mentői barátibb gaz­dasági kapcsolatokat óhajt Mussolini Olasz­országával. Egy pillanatig se gondoljunk a gyászos emlékű volt miniszterek politikájá­ra. Ha valamikor a Szuezi-csatorua jövő ügyvédjének politikáját követtük, ez nem akadályozott számos1 román vezető férfiút abban, hogy meleg baráti kapcsolatokat tart­sanak a mai fasiszta Itália kimagasló alak­jaival és a megszakadt összeköttetés ujrafelvé- teiéért harcoljanak. Olaszország volt buka­resti követe bizonyára vissza emlékszik Go- ga Octaviannak arra a megá I-apitására, hogy roppant tévedés volt az abessziniai Né- gus mellett történt állásfoglalás, meíDy — szerencsére — nem sokáig tartott. Olaszor­szággal mindig együttműködést akartunk. Latinok maradtunk, hittünk a latinság győ­zelmében. Őszintén óhajtjuk, hogy a most létrejött kereskedelmi egyezmény becsüle­tes kezdete legyen azon kapcsolatoknak, melyek nem egvedül Írott paragrafusokon, de a faj, a latin vér kapcsolatán alapulnak, amire Európának ezen a részén annyira büszkék vagyunk. Értsenek meg és illő mó­don tán’oktassanak bennünket, akik inkább az örök Rómára, mint PárL-a tekintettünk. ..CAPITALA“: Gyümölcsöt az idén nem ettek Bukarestben. A bukaresti ember meg­értő. Tudja, hogy sokmindenről le kell I áaSeüzzo (idno tüneményes gpolíáaláai pályafutása A fiatalság rendíthetetlen hite lendítette nagyszerű sikerre a fasiszta nagyhatalom népszerű külügyminiszterét 1(0)1 I szr/I/ember 2. (.iuuo ősei tengeré­szek voltak. Auialfihun éltek, az. adriait« 11- geri luilÚKzf alul».in. amelv a l\. század óta a középkor derekáig a levanei kereskede­lemnek egyik leglontosabb olaszországi góc­pontja volt. \ neve: Ciano, görög eredetre vall. K iianos görögül annvit jelent, mint a. 11 r! ek. I almi akkor jöttek a/ ősei az. Apen- nin-felszi). elre, amikor a görög hösmomlák kora lezajlott, vagy amikor Dél-ltáliát iné; Magna Gráciának nevezték. LEGENDÁS HŐSTETTEK LTJÁN Az. olasz külügyminiszter apja. (.ostauzo Ciano már Livornóhau született. A család valamikor átköltözött a Liguri-tenger partjá­ra. Ott is őseik nehéz mesterségét folytatták a család tagjai. Volt közöltük tengerész, ke­reskedő, városi tanácsnok. .A családnak vol­tak jó és rossz napjai. Costanzo Ciano is az ősük pályájára lépett. A tenger katonája lett. hogv a világháború vérzivatarát átkü/.d- ve, legendás hőstettek után elnyerje az arany vitézségi érmet, a Duce barátságát és Cortu- lezzo grófja címet. Costau/.o Ciano háború* tettei az, olasz, vi­tézség uranyköiiyvébeu vannak feljegyezve. Elsőnek ismerte lel a MAS-ok (tengeralatt­járók ellen harcoló motorcsónakok) teugei i- harcászati nagy jelentőségét. <> volt az, aki Gabriele D'Anuiinzióval, a költő-katonával es Luigi Ki/zoval. a Szent István magyar csa­tahajó elsiilycsztöjévei véghezvitte a hurrái i kalandot lói!' februárjának egyik ködös haj­nalán, amikor a velencei flottabázisrol bá­rom gyorsjáratú MASszal átszelték az Ad­riai-tengert. belnpo/tak a Oiiarncroi öbölbe, onnan pedig bemerészkedtek a jól védett Hurrán öbölbe. Több hajút elsiilytsztettck, majd a portorei tüzérütegek rettenetes tűz- záporában újra kitörtek a oviit tengerre és sértetlenül értek vissza támaszpontjukra. Az. olasz külügyminiszter apja tevékeny részt vett a lüsiszta forradalomban. Leghűségesebb munkatársa volt a Ducenak. Megalapította a livornói fas-iókat, postaminiszterséget vállalt, majd átvette a közlekedésügyi minisztérium vezetését. 1930-hau a fasiszta nagytanács tag­jává választották. 1931-ben elnyerte az ad­mirális! rangot és a Szent Anuunziata-rendet. Férfiasán és lelkiismeretesen szolgálni a hazát Galeazzo Ciano. Cortelazzo grófja, az olasz külügyminiszter 1903 március 18-áu szüle­tett, ugyancsak Livornóbau. Gyermekkora egybeesik apja hőstetteivel. Előtte állott a bálvány: az apai példa, amely nyílegyenesen mutatta a kis Galea/zónak az utat. hogyan kell férfiasán, fáradhatatlanul, hűséggel és lelki­ismeretesen szolgálni a hazát. Alig 20 esz­tendős. amikor a fasiszta forradalom kibon­totta zászlóját és az olasz félsziget megren­gett a Giovinezza lüktető dallamára és az if­júság jegyében indult egy győzelmes, uj és szebb élet. Galeazzo Ciano ott menetelt a Marcia su Roma elszánt ifjai között. „ROMA O MORTE!!1* — „RÓMA, VAGY HALÁL!“ Ezek az ifjak nem kitüntetésekre vágytak, hanem harcra, nem a kényelmet keresték, hanem a küzdelmek fáradalmait. Ideálisták voltak, hajthatatlanok, lángoló hitüek. Hittek abban, hogy számukra nem létezik lehetet len. nekik minden sikerül. Es ez a hit volt a győzelmük kovásza. Jelszavuk volt: ..Me ne frego“ — ami magyarul annyit jelent: fütyülök rá! Erezték, hogy az idő nekik dolgozik. ,.Ro ma o morte“ — Róma, vagy halál — hirdet lék, mint a Risorgimento lelkes harcosai. Éí győztek! TÁVOLKELETI KÜLDETÉSBE* Amikor elültek a fasiszta forradalom hűl lámái és az uj élet jegyében megindult a munka Olaszországban, gróf Ciano beiratko zott a római egyetem jogi karára. Diploma tának készült. Az egyetemi tanulmányok azonban nem elégítették ki tevékenységét munkára, harcra termett lelkét. írni kezdett mint újságíró. Először a ..La Tribuna“, majd az „ II N uovo Paese“ oimii lapnak volt í munkatársa. Az ujságirói pálya mozgalmassá ga mellett kitüntetéssel tette le vizsgáit. A doktori diploma megszerzése után a kiilügy minisztérium szolgálatába lépett. A Chigi palota régi. poros hagyományait uj élet zöld­jével festették át a fiatalok. Gróf Ciano elő­ször Rio de Janeiróban működött, majd Bue- uos-Ayresben. A ranglista. a szamárlétra nem birta el ennek a fiatalembernek feltörő ambícióját. Soron kívül lett titkár és mint ilyen, a Szentszéknél akkreditált olasz nagy­követséghez kerül. Itt sem maradt sokáig. I ehetsége vitte tovább és előre. Kinevezték i Pekingbe alkonzulnak. majd főkonzulnak Sanghajba, ahonnan Kínába került ügyvivő­nek. Pekingben ismerte meg Edda Mussoli­nit, a Duce legidősebb lányát, aki akkor, 1930-ban. világkörüli utón volt. Az ismeret­ségből szerelem lett. a szerelemből házasság. Saughaji tartózkodásuk alatt két gyermekük született. Az ottani zűrzavaros politikai hely­zetben sokszor válságossá vált a Ciano-család élete. Amikor lőtték Sanghajt. Edda a város- bau maradt és gyermekeivel játszott. Az apja vére kering ereiben, ezért mondotta egyiz- ben a Duce legidősebb lányára: — Olyan, mint én vagyok, az én leánvom! Grof Ciano távoikeleti állomáshelyén egv- re jelentősebb szerepet töltött be az ottani diplomáciai életben. Elnöke volt annak a népszövetségi bizottságnak, amelyet a sang- haji viszály kivizsgálásával hiztak meg. Itá­lia első delegátusaként vett részt a sanghaji kínai—japán értekezleten, majd Kínában teljhatalmú miniszterré léptették elő. A Duce a fiatal Cianoban azonban nem­csak a vejét. hanem a jó diplomatát is be­csülte. 1933-ban a londoni gazdasági világ- konferencián már Ciano képviselte hazáját. Pályája egyre inkább felfelé iveit. 1933 au­gusztusában a Duce a miniszterelnökségi sajtóosztálv főnökévé nevezte ki a volt új­ságírót. Itt hatalmas tevékenységet fej­tett ki. 1934 szeptemberében már -sajtó- és pro­pagandaügyi államtitkár 1935-ig. amikor ál­lamtitkárból miniszter lett. Harminckét éves, mikor a Duce parancsára elvállalta a sajtó- és propagandaiigyi miniszteri tárcát. A „Disperata“ fcapitanya Időközben kitört az olasz—abesszin há­ború. Gróf Ciano, aki apósa példájára már évekkel azelőtt letette a hadipilótai vizsgát, harctéri szolgálatra jelentkezett. Mint az olasz légihaderő kapitánya, a Dis­perata elnevezés alatt híressé vált negyedik bombázó rajt vezette győzelemről-győze- lemre. Az olasz—abesszin háború utolsó napjaiban merész vállalkozásit kísérelt meg. Rajával Addisz-Abeba fölé repült az abesszin főváros elfoglalása előtti napon, hogy megkí­sérelje az ottani repülőtér birtokbavételét. Vállalkozása a légelháritó tüzérség heves tüze következtében nem sikerült. A lövedé­kek kilyukasztották gépének benzintartályát és csak csodával határos módon tért vissza Dessziebe, ahonnan elindult. Sokoldalú tehetségét azonban mint az abesszin háború propagaudafőnöke is hasz­nosan kamatoztatta. Az ö körültekintő tár­gyalásainak köszönhető, hogy Ras Gugsa és a GaHa-törzs behódolt az olaszoknak. * 38 MINDENÜTT OTT VAN, AHOL EU­RÓPA SORSÁT INTÉZIK Afrikából hazatérve, 1936 júniusában kül­ügyminiszterré nevezték ki. Ettől az idő­ponttól a Dacénak ’legközvetlenebb munka­társa. Mint külügyminiszter tevékenyen vett részt a Róma—Berlin tengely megszilárdítá­sában és a különböző államokkal kötött egyezmények létrehozásában. Mindenütt jelen van, ahol Európa sorsát intézik. Fáradhatatlanul utazik, tárgyal, el­lenőriz. Az érdekesség kedvéért feljegyez­zük. hogy fél esztendő alatt milyen hatalmas utakat futott be szalónko esi javai és milyen fáradhatatlanul dolgozott hazája érdekében. 1938 december 18: Bastianini államtit­kárral Magyarországba utazik, 1939 január 18-án már Jugoszláviában, Poljeban és Bel­ieben tárgyal Sztojadinoviccsal, április 14-én Göringet fogadja Rómában, 15-én beszédet mond Albánia visszafoglalása alkalmával a mondani ebben az órában, ez azonban nem jelenti, hogy a piaci kereskedők tetszésük szerint szabják meg az árakat, mert ő önfi a tűzre az olajat. A marhahús ára például 38 lejben van kilogramonként megállapítva, mégsem lehet 50 lejen alul kapni. Mosolyog­nak a mészárosok, mikor feljelentéssel fe­nyegetjük őket és az árdrágításért járó bün­tetésre hivatkozunk. Elolvassa mindenki a hivatalos árakat és többet fizet a piacon. Mindez nyíltan történik, ki vagyunk szolgál­tatva az eladóknak. Gyümölcsnél, főzeléknél, szárnyasnál is igy van. Nem ügyelnek elég­gé az árdrágítókra. I') l 0 t / í* f> I e ni h r r j. fiioiizta kamarában. II'. un fog hIjj T< lek» é* * il>y giolokiit II óim.dilin majd jprílu 20 •in a Dinét ki-éri «I 11/ 1912. «vi«• t ivi/«n v ilágkiállilá* terüli-lén- apiili 2'. ’ 1 • t, V'«■ 11 • 11«•«• b 1 ii Ijl.ilko/ik Linear Markovi« ju- gos/lav kiHiigvinilli*/1< n 1 I. il apiili dO-án rn.ái L a f« iii’ii román Kidug, oimn/l» «t foglal­ja Komában, május 6-án :i áirja Kibln-ntrop- pal Milánóban az olasz német katonai é* politikai paktumot. 19 én fogadja l'omábai: Pál jugoszláv régen hfrei-gel. 22-én .«/ón­ban már Berlinben tárgyal . . <■-. igy to­vább. évek óta szakadatlanul. Ónként#- rniil i- (i-lvetődik a ki’-rdés. hogyan Inrjj ezt hatalmú* mniikairurnot? A titka: az ifjnvjg fáradhatatlan miinkuki-dve és j fariatiku- bit, mellyel hivatá-áhan «•- nemzete jövőjében bízik. „LOMBA I TERE SENZA TRECEA!..." Míg a fenti felsorolásban fog'uit esemé- nvek lezajlottak ré>,-/.i vett Albánia megszál­lásában. IIi-piilögépével a iu«-/-zál ás óráiban a/ alig elfoglalt Tiranába repült é< a Dure nevében hírül hozta az o a-z győzelmet es az nj békét. 1.« míg Zugit az olj-zoktiál ka­pott pénzen a bécsi ar any rnü vi-sei nyolcvan- szemé íves arany étkészletet készíttetett, ki­járta. hogy az albán kö/.li»/.iviselők hónapok­ra visszamenöLeg megkapjak r maradt fize­tésüket. Csodálkozhat link-e azon, hogy gróf Ciaru'.t Albániában kitin ö lelkeseden-<-l ünnepük, valahányszor olt megfordul? \ il ája Rómában van, a Prncio tövében. Ott lakik feleségével. gyermekeivel. Gróf Ciano a legkedvpsebb világfi. Edda Musso­lini pedig a legjobb háziasszonya Rómának. Vil ijük a római tár-adalmi élet egyik köz­pontja. \ Hin« vadász, nagyszerű urlovav szerivé-, délve- repülő, mestere a golfnak, az autó-í vezetésnek. „Combattere senza tregua“ — szünet, pi­henés nélkül küzdeni kell! Ez a kedvenc szavajárása. Célja, amint azt 1939 novembe­rében az olasz, parlament megnyitásán mon­dott beszédében kije’entette, az egységes, felfegyverzett Olaszország, amely Rómából az ujjáépités útját mutatja . . . _________ '______________(—r- -r.) iVagy részvét melleit temették el BariaUs Sándornéí KOI ()7>\ .1R. Megható részt él mellett temettél: el szombaton délután Bariul.* Sándornál, fíartalis Sándornak, a mag var munkásság köztiszteletben álló vezetője* nek feleségét. .1 temetésen, amely szotn* balon délután a római katolikus egyház szertartása szerint ment végbe, a város egész magvarsága képviseltei te magát, hogy Jtifej'zze osztatlan részvétét a mim- hús-szenátorral szemben. Megjelentek 1 temetésen többek közölt Bánffy Mikiéi grój. a Magyar A épközösség elnöke. Tele- ki Adóm képviselő és dr. Grois László, a Magyar A épközösség központi igazgatója. A különböző munkásszervezetek küldött- ségileg képviseltették magukat a ravatal­nál, amelyet a koszorúk tömege borított el. A g\ ászszertartás után a házsongár ti temetőben lévő sirhoz kisérte a koporsót a gyászmenet, ahol örök nyugalomra he­lyezték Brutális Sándornéí. FELFÜGGESZTETTÉK A SPORTMÉR- KŐZÉSEKET BUKAREST, szeptember 2. A bukaresti rádió jelentése szerint a romániai legfőbb sportszövetség az összes mérkőzéseket, ver­senyeket újabb rendelkezésig felfüggesztette. AZ ANGOL KORMÁNY NEM HAJLANDÓ POLGÁRI JELLEGŰNEK TEKINTENI A VÖRÖSKERESZTES REPÜLŐGÉPEKET BERN, szeptember 2. A Havas távirati iroda közli: Az angol kormány a svájci kor- mánv utján értesitette a német birodalmi kormányt, hogy nincs abban a helyzetben, hogy a német vöröskeresztes mentőcsónako- kát és repülőgépeket polgári alakulatoknak tekintse. Ellenkezőleg, kénytelenek ezeket katonai alakulatoknak tekinteni és ellenük ilyen módon e járni. Ugyancsak Bernből jelentik: A német la­pok óriási felháborodással Írnak a brit kor­mány válaszáról. Megjegyzik, hogy ez az el-’ járás ellenkezik a nemzetközi jogszokások­kal és mint ilyen, megfelelő megtorlást fog maga után vonni. FELEMELTÉK A KATONAI SZOLGÁ­LAT IDEJÉT JUGOSZLÁVIÁBAN BELGRAD. (MTI): Jugoszláviában had- ügyminiszteri rendelettel tizennyolc hó­napról két évre emelték a katonai szol­gálat idejét. Az újoncokat abban a nap­tári évben sorozzák be. amelyben betöl­tik huszonnegyedik életévüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom