Ellenzék, 1940. szeptember (61. évfolyam, 199-224. szám)

1940-09-01 / 199. szám

194 0 szeptember L ELLENZÉK ».-.•■■■■PM* 15 •La Milyen az élet Belgiumban? Egy magyar kislány egyre messzebbre sodródik otthonától BRÜSSZEL, augusztus .37. Az élet las- • í&n-lassan normális képet ölt. A legna­gyobb gondot a lakosság élelmezése okoz­ta, az adagolási rendszer igen szigorú. A helyzet legutóbb javult, amiben főérdeme a közélelmezést megszervező egészségügyi tninisztériűmnak és ennek élén egy pom­pás képességű férfiúnak, Delagenak van. Az élelmezési nehézségek főképpen a si­lány vasúti forgalomnak tudható be. A háború napjai alatt körülbelül hatszáz hid omlott össze és nagyrészben használ­hatatlanná váltak az autóutak és a csa­tornák is. Ezért aztán a kilenc tartomány között a kapcsolat inkább esetleges, mint rendszeres. A rendelkezésre álló szerelvé­nyek és útvonalak jórészt a német had­erő szükségleteit elégitik ki. 1 A második nagy gond a menekültek, a foglyok és az eltűntek kérdése. Francia- ország mintegy másfélmillió belga mene­kültet fogadott be, ezeknek visszatérése csak nehézkesen valósulhat meg. Paris és Brüsszel között ugyan már mindennap végigfut egy szerelvény, ezt azonban a megszálló erők használják fel. Brüsszel képe, legalább látszatra, már normális. A kávéházakat és a mozikat tö­megek töltik meg, mindenesetre jelentős német arányszámmal. A hirszoilgáltatási viszonyok fölöttébb gyatrák. A tájékoz­tatásról úgyszólván csak a német rádió gondoskodik. Kevés újság jelenik meg. A közvélemény, a legutóbbi hetek ese­ményei után, nagyjában megértette, hogy az ország belpolitikai rendszerének és külpolitikai ügyvezetéseinek újjászervező- íére van szükség. A pártszellem meghalt « azok a riválitások, amelyek a nagy po­litikai csoportokat hagyományosan szem­beállították egymással, elenyésztek. Szem­mel látható és kézzel fogható, hogy uj élet alakul ki. De hogv miféle, ezt ille­tőleg a közvélemény meglehetősen ta­nácstalan. A kormány még most is Fran­ciaország meg nem szállott részén tartóz­kodik, a király pedig a fegyverletétel óta nem mozdul ki Laeken várából, ahol kü­lönben egy főrangú német tiszt áll szün­telenül szolgálatára. A közigazgatás pillanatnyilag a külön­böző minisztériumok vezérigazgatóinak (direkteurs généraux) irányítása alatt áll, kivéve a honvédelmi és igazságügyi mi­nisztériumot. Ami ezt az utóbbit illeti, a bíróságok szinte kivétel nélkül helyükön maradnak és kifogástalanul működnek. Â német parancsnokságok már csak a köz­ponti belga hatalom hiánya miatt is a bel­földi hatóságok felett állanak és ténylege­sen ők adminisztrálják az országot. Ä rendszer általánosságban hasonlít az 1914 —1918-as évekhez. A légkör természete­sen nehéz, ámbár a megszállók viselke­dése sokkal enyhébb, mint a világháború idején. A német taktika kétségtelenül a lakosság megnyerését tűzte ki céljául. Ami Belgium jövő szerepét illeti, az európai konszernben, a bizakodóbbak és előrelátóbbak úgy vélik, hogy ezt a szere­pet meghatározza Belgium geográfiai fekvése: az ország az európai nemzetek deltája. Ha Belgium megoldja a maga robbantó nyelvi problémáját, akkor a fej­lődés és a nyugalom földjévé válhatik. MAGYAR LÁNY BELGA VIHARBAN Nyúlánk, barna, vidámszeraü magyar le­ány Mancika. Néhány év óta Belgiumból küldi haza a fizetését az édesapjának. Man­cika szép kis házat vett a fizetéséből, már csaknem az egészet kifizette. Odakint gye­rekek mellett van egy gazdag belga gyáros­nál. Legutolsó levelében drámai módon írja le menekülésüket Brüsszelből. -*• .,Messze idegenből írom ezt a levelet, sok­sok viszontagság után, egy kicsit megpihen­ve. Megpróbáltam összeszedni mindazt, ami velünk történt e 3 hét alatt. Május 11-én, pénteken reggel furcsa mo­rajlásra ébredtünk. Hajmeresztő szirénázás közben reggel félötkor kezdték Brüsszelt bombázni. Ott keringtek felettünk a repü­lők tizével, húszával. A menekülés szinte re­ménytelen volt, mégis összeszedtük, amit le­hetett s gazdáim hárman elmenekültek. Mi Julikával (a magyar szakácsnő) ott marad­tunk. A bombázást minden órában újra kezdték, a falat keresztben akadt az ember torkán, éjjel nem lehetett aludni, csak bo­lyongtunk pincétől a • padlásig, meg vissza, a legjobb volt még kint a kertben. Gazdáim a francia határ körül béreltek ki egy villát s visszajöttek értem szombaton es­te. Vasárnap délben, az. autó roskadásig meg­rakodva, mi palacsinta módjára összeprésel- ve, a bolondulásig ideges gazdámmal a vo­lán mellett elindultunk . . . Este a iraacia és angol hadsereg az utunkat állta s egy csár­dában egy ágy jutott négyünknek. Én kint aludtam az autóban, összegabalyodva, mint a csigabiga. Két napig maradhattunk, de a németek olyan erővel nyomultak előre, begy innen is menni kellett. Május 13 óta állan­dóan utón voltunk, egész 29-ig, mig végre ideértünk... Spanyolország csak félnapi au- tóutra van hozzánk. Gyönyörű városokat lát­tam, olyan, volt némelyik, mint egy régi ék­szer, sajnos, annyira fáradtak voltunk, hogy már gyönyörködni sem tudtunk. Ütközően aludtunk szalmán, földön, kastélyban, kuny­hóban (még ott volt a legjobb). Olyan ágyak­ban aludtunk néha, ahol száz esztendeje nem alszik már senki. Irgalmatlan nagy, Iá­ból készült koronák az ágy fölött, nehéz sző­nyegekkel, amelyek majd agyonvertek az ágyban bennünket. Én rendszerint egy ágy­ban aludtam a Madame-mal, szerencse, hogy jókedvem még ebben a keserves helyzetben sem hagyott cserben, sokszor, amikor a leg­szerencsétlenebbek voltunk, elkezdtem ne­vetni: nem volt más hátra, hát Madameék is velem tartottak . . . Sokszor kellett útközben kiszállni és bokrok alá bújni az ellenséges repülők elől, mert utunk szinte mindig egy­beesett a csapatok utjával. A menekülők ez­reit autón, vasúton, gyalog, mindenütt ve­szedelem fenyegette. Valahányszor egy nagy bomba robbant, a gyerekek keserves sirásra fakadtak. Volt alkalmam csúnya, poros sebe­ket kimosni, szerencsétlen, fejvesztett embe­————i reken segíteni, csodálatos, hogy az emberek milyen tehetetlenné válnak a bajban. A PÉNZ OLYAN, MINT A LABDA... Gazdám az ő örökös bizalmatlanságával úgy mégvátozott. hogy alig ismertem rá. A féltve őrzött bőrönd tartalma az én kezembe került a nagy tömeg bankókkal, mert ők nem bíztak már önmagukban sem, féltek, hogy elhagyják. Láttam az én istentelen gazdámat, amint alázatosan letérdelt az oltár e ott, hogy imádkozzék az ö furfangos fejével] a jó Is­tenhez . . . Most itt lakunk . . .-ban, egy gyönyörű szép kastélyban s lakást keresünk, de nehéz, mert nincs . . . Közben ugrásra készen al­ibink Spanyolország vagy Portugália fele. Nincs nagy kedvem velük menni, mert egy­re messzebb mennek s a végén, nem tudok visszajönni. Semmi hirt sem kapok hazulról], egy árva szó kevés, de annyit sern találni atz újságokban. Apa utolsó levelét a háborút megelőző nap kaptam, azt olvasgatom, ha időm megengedi. Talán jobb lett volna szót- fogadni és rögtön hazamenni, sajnos, most sokkal nehezebb. Bizom a jó Isten kegyelmé­ben, ő volt az én vezérem idáig is és ezután is Benne bizom! Ki tudja, hogy miért kel! éppen énnekem annyit látni és próba ni. Mi­lyen egyszerű, szerény vággyall indultam az életnek: egy tiszta, rendes otthon és egy harmonium, ez volt minden. S csodálatos, hogy az otthon már majdnem megvan, csak én kerülök mindig messzebb . . . Most lát­szik, hogy a pénz olyan, mint a labda, egyik napról a másikra máshoz gurul. Madarme-ék egész vagyont vesztettek hollandi és belga bankokban, csodálom, hogy a máx amugyis idegbeteg gazdám még észnél van. Szegény kis Maidame-om még a legkitartóbb. A gyér- ' kőc szertelen, pajkos a szokatlan életmód­tól, sok türelemre van szükség vele szem­ben. Az a szerencsém, Hogy szeret, igy aztán szépen meg van velem, mig a szülei szalad­gálnak a városban . . .“ A levél egy hónap ellőtt kelt, ki tudja merre jár most a vidám, Istenben bizó, d&- rék magyar kisleány. Juliska, a szakácsnő már otthon van. Sok más magyarral együtt s*zép rendben hazaszállították a németek, jó] bántak velük, a hajuk szála se görbült... Bukarestben (ÍZ ELLENZÉK és ES TIL AP részére szóló apró h K r d®8és<ek feladhatók az alábbi helyeken: kölcsönkönyvtár, Sír. Lipscani 2. C&mOi SCHULDER hirdető iroda Pasagiul Comedia. Y, ATANASBU, C. Victoriei 40. Pasagiu! Majestic, etaj II. SPORT Siko és Brânduşa a EâC teniszbajnokai KOLOZSVÁR. Ä KAC házi teniszver­senyét tegnap fejezték be. A verseny végeredményei a következ.ők: Férfiegyes: 1. Brandusa, 2. dr. Farkas, 3. Sikó és Tbeil. Döntő: 6:0. 5:7, 6:4, ke­mény küzdelem. Férfipáros: 1. Sikó—Brandusa, 2. Dimky—dr. Farkas, 3. Theil—Vásárhelyi és Haás—Herht, Döntő: 6:3, 6:3, szép küzdelem. Vegyespáros: 1. Benedek—Sikó, 2. Se- lényi—Túri II. Döntő: 7:5, 6:4. Fiú egyes: I. Vásárhelyi, 2. Theil, 3. Túri II. és Szabó. Döntő: 6:4, 7:5, meg­lepetés. Fiú páros: Theil—Vásárhelyi, 2. Szabó —Lám. Döntő: 6:2, 6:2. Leány egyes; 1. Benedek. 2. Selényi, 3. Póczy és Veress. Döntő: 6:4, 7:9, 7:5, szép és kemény küzdelem. A férfiegyes döntőjében kemény har­cot vívott a két KAC-játékos, szerencsé­sebb győzött. Meglepetés Sikó veresége a férfiegyesben. A versenyek zökkenés­mentes lefolyását Vásárhelyi és Haas ren­dezők biztosították. Vasárnap rendezi meg evezős versenyét az MSE Szeptember 7-re halasztották a tornaverseny!, amelyen a KAC és az UEC is résztvesznek MAROSVÁSÁRHELY. Az MSE eve­zős szakosztálya vasárnap délután három órai kezdette] rendezi meg a Maros gát- feletti szakaszán evezősversenyét. A ver­senyekre a nevezések szerdán este zárul­tak le. Mintegy 60—70 résztvevő indul a versenyeken 40—50 csónakkal. Az első helyezettek ezüst érmet, a második helye­zettek pedig bronz érmet kapnak. A ver­senyre már hetek óta folynak az előké­születek Kopacz József, Alsó Ferenc, Kö- peczy Márton, Mestitz András és Hor­váth Imre edzők vezetésével. A verseny­számokban változás történt. A rendező­ség a következő futamokat irta ki: 500 m gyermek egypárevezős, 1000 m férfi kajak dubló, 500 m ifjúsági dubló, 500 m férfi egyes, 500 m ifjúsági kajak egyes, 500 m hölgy dubló, 500 m ifjúsági egyes egypárevezős, 500 m férfi kajak egyes, 500 m hölgy egyes, 1000 m férfi dubló. A zsűri elnöke Máriaffi Lajos, az MSE elnöke lesz. A verseny megtekintése díjtalan. Itt Írjuk meg, hogy az evezősversenyre való tekintette] a tornaszakosztály szep­tember hetedikére halasztotta el bemuta­tóját és meghívásos versenyét. A torna­versenyen résztvesz a kolozsvári KAC cs az UEC tornacsapata és valószínűleg a resicai UDR is. A tornabemutató során mérkőzést játszik az MSE nemrégen ala­kított kosárlabda I. és II. csapata. A tor­naverseny iránt városszerte nagy érdek­lődés nyilvánul meg. JUGOSZLÁV -MAGYAR (VÁLOGA­TOTT labdarugómérkőzésre hívta meg a jugoszláv szövetség a magyar válogatot­tat. Az MLSz megköszönte a meghívást azzal, hogy egyelőre nem tehet eleget an­nak a zsúfolt bajnoki műsor miatt. GÖRÖG—NÉMET atlétikai viadal is lesz szeptember 28—29-ikén Athénben. A németek felajánlották, hogy az atléta­csapaton kívül elküldenek egy 80 tagú férfi és női tornászcsapatot is, mely egy holdvilágos estén az athéni stadionban fog bemutatót tartani. MÉGIS MEGRENDEZIK A TÖRÖKÖK AZ ATLÉTIKAI BALKÁN-JÁTÉKOKAT BUCUREŞTI. A torok atlétikai szövet­ség értesítette a román szövetséget, hogy az idei Balkán-jétékokat október 5-ik és 6-ik napjaira tűzte ki a következő mű­sorral: Október 5.: 100 m, 400 ra, 1500 ru, 110 m-es gátfutás, rúdugrás, távolugrás, sulylökés, 4x100 m, kalapácsvetés. Október 6.: 200. 800, 5000 m, 400 m-es gát, magasugrás, hármasugrás, gerelydo­bás, diszkoszvetés, Balkán-váltó. A közlés szerint minden nemzet 15 atlétával és 2 vezetővel jelenhet meg a versenyeken. Ha az érdekelt nemzetek nem jelenné­nek meg ezen a versenyen, úgy akkor azt egyszerűen ,,nemzetközi bajnoki" jelleg­gel tartják meg a törökök. A KMSC ÉRTESÍTI az összes ifjúsági játékosait, hogy vasárnap reggel 9 órakor büntetés terhe alatt jelenjenek meg az Öl­tözőben a szerelvény átvétele végett a d. u. fél 3 órakor a Dermata-pályán tartandó CFR elleni kupamérkőzésre. FC BRAILA—UNIVERSITATEA KOLOZSVÁR. A román Nemzeti Baj­nokság 1940—41-ik évi első fordulója holnap kezdődik meg. Az első fordulóban városunkban az Universitatea az FC Brai- la csapatát látja vendégül. A braiiai egy üt tes, amely több poszton megerősítve áll ki holnapi mérkőzésére, ma este érkezik meg városunkba Tudósé ezredes vezetése­vei. Az Uaiversitatea. amely két év után njra az ,.A“-ligában játszik teljesen felké­szülten várja az FC Braila elleni mérkő­zését. A csapatban nem lehetetlen, hogy játszani fog Szaniszló II. Zoltán és Bol- dis László, akiknek átigazolása most van folyamatban. Az U összeállítása valószí­nűleg a következő lesz: Boros, Szaniszló II. (Medrea II.)—Sze- rémy IV., Boldis (Chendi)—Joja—Csá­kány—Taranu—Coman—Vieser—Medrea III.—Coracu. A holnapi FC Braila—U-mérkőzés pont* ban fél öt órakor kezdődik Sebesan ve­zetésével. Előzőleg fél 3 órakor U—Vic­toria ifjúsági Dermata-kupamérkőzés lesz. AZ OLASZ HIVATALOS teniszranglis­ta élén holtversenyben három játékos áll: Cucelli, Romanoni, Del Bello. 4—5. Ca­napele és Radó, 6. Sada, 7. Bossi, 8. Scotti. 9—10. Taroni és Vido. A hölgyek közül 1. Tonolü, 2—3. Gaviraghi és San Domino. 4. Manzutto, 5. Manfredi. MAGYAR—NÉMET DC-RENDSZERü teniszmérkőzés kezdődik ma Münchenben, melyen a magyarok részéről Asbóth, Gá­bori és Stolpa vesznek részt. URUGUAY LABDARUGÓCSAP ATA Argentina válogatottját Montevideóban 3:0 (1:0) arányban győzte le. KIK VEZETHETNEK A-LIGAMÉRKŐZÉSEKET BUKAREST. A központi biróhizottság 62 birót jelölt ki az A-ligamérkőzések ve­zetésére. Ezek közolt mindössze négv magyar van. Áradon Pálffy. Resicán Kör- niöczi, Segesváron Sipos, Temesváron Ritter Béla. A kolozsvári A-ligás bírók a következők: dr. Ciurel Hie, Constautine«- cu, Muresan Anton, Mesarosiu Cornel, dr. Russu G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom