Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)

1940-08-30 / 197. szám

■ '«■» nnniHpmMii— BBai '■■■lll'illll ■IIIIH—ll'l—l III' ’’II—» E I I r N 7. Z K A nagy liânîora liacimüveleteiaek uj terület© V néhány hete tarló és egyre fol.ozmlo német légi támadások arra mutatnak, hogy már el is kezdődött az Anglia elleni nagy offenaiva. Nem lehet tudni, hogy mikor kö­veti ezeket a purtras/allás. mely kétségtele­nül a világtörténelemben páratlan vállalko­zást jelentene, a háború színhelye pedig olyan területre tevődnek át. mely még sohasem volt tanúja nagyobbszabásu hadmii'eletek­nek. Ez a terület Del Anglia, mely úgy gaz­dasági, mint művelődési, sőt stratégiai szem­pontból a 230.731 négyzetkilométert kitevő Nagybritannia legfontosabb része. V nag\ angol szigetnek ki t délnyugati lel- szigetnvulványa van: az egyik Wales, a má­sik Sommerset-Devon-Cornwall. Közöttük mé­lyed a Bristol-csatorna szép karéjos öble. Ez a délnyugati nyúlvány hegyvidék, mely leg­inkább Skóciára emlékeztet, azzal a különb­séggel, hogy domborzata sokkal alacsonyabb, éghajlata mérsékeltebb. V ALES Mint valamennyi brit hegytömb, ez is regi félsikk-i koptatott tönk, amelyet későbbi ké­regmozgások felemeltek. még pedig legin­kább északnyugaton itt van a legmaga­sabb csúcs: a Snowden (1085 m.). A jégkor­szak alaposan megmunkálta a felszint. A folyók eleinte délkelet felé folytak. A hegy­ség kietlen, szegényes \idék. a kiima roppant nedves, ezért a tetőket tőzeges talaj boritja s fák csak a völgyekben nőnek. A fensik le­gelőit juhtenyésztésre használják, egyéb basz­na aztán nincs is — viszont sehol ennyi ju­hot nem legeltetnek egész Nagybritanniában. Nyugaton Anglesey termékeny föld. a haj­dani Mother of Wales“; délnyugaton Pem­broke szintén gazdag gabonatermő vidék s mindkettő a szarvasmarliateny észlés közép­pontja. Keleten a Severn mellékéig legelők, szőlők terülnek el. A hegységben a lakosság négyötöde beszéli az ősi gall nyelvet, külön­ben ritka népességű vidék Wales: lakossága összesen 940.000 lélek. SOMERSET-DEVON-CORNWALL Az északi hegy vonulat utolsó elágazásai .végződnek a somerseti lapályban, inkább ke­rek hegyhátak, fensikok, melyek azonban helyenként tekintélyes magasságokat érnek el: az Exmoor 520, a Dartmoor 621 méter magas; ezek már igazi nagy hegységek, a fátlan, kopár tetőkön juhnyájak legelnek. Már a legrégibb idő óta nagy bányászat fo­lyik a hegységekben. Devon és Cornwall a történelem előtti idők óta a X'. TIT. .századig csal, úgy ontotta magából a rezet és az ónt s mind a két fém nagy becsben volt, talán ezek voltak Európa első fémbányái, melyek­ről annyit Írnak az ógörög geográfusok. Ma persze az évi termelés kevesebb 1000 tonná­nál. Viszont nagy jelentőséget nyert a mező- gazdaság és az állattenyésztés. A szarvasraar- haáilománv tekintetében első helyen áll, a devonfajtáju szarvasmarhák kitűnő tejelők. A La-Manche csatorna mentén a meleg ég­hajlat a zöldségtermelésnek kedvez. Hires a Seillv •szigetek virágtermelése, ezek a szakga- tott körvonalú szigetek, amelyeknek partján a bishopi világítótorony adja le az első fény­jelet az Európába érkező amerikai hajóknak, gazdagon ellátják az angol fővárost virággal. S ugyanilyan élénk zöldség- és virágtermelés folyik az angol normann szigeteken. Nor­mandia utolsó töredékein, Anglia kontinen­tális birtokainak e végső maradványain. S a La-Manche csatorna vize mindenütt benyo­mul a szakgatott partvonalak öbleibe, töl­csértorkolataiba; serény munka folyik a ki­kötőkben, élénk sürgés-forgás a történelem legrégibb korszaka óta, hiszen innen indultak el a XVIII, század bátor hajósai Nyugat-In- dia felé: ma pedig a kis halászkikötőkben pe­zseg az élet. különösen pedig a legnagyobb kikötőben: Plymouíhban, melynek népessé­ge eléri a 208.000-et. Ez a félsziget különben is sürü lakosságú: 105 ember lakik egy négyzetkilométeren, összesen pedig 1,520.000 lélek. Az angol-nor- mann szigeteken 316 ember esik egy négyzet kilométerre. Nagy szám ez, ha tekintetbe vesszük, hogy földművelő vidékről van szó. A kelta nyelv a XVII. század óta feledés­be ment. Cornwall azonban még ma is inkább emlékeztet a francia Bretagnera, mint a skót highlandokra. A BRISTOL-CSATORNA A két nagy félszigetnyulványt egy közepe­sen, 16 km. széles, szépen fejlett öböl vá­lasztja el egymástól, amely Bristol-csatorna néven ismeretes. A csatorna mellékén terül el egy 120 km. hosszú szénmedence. Milyen szerencsés helyzet! Sehol a világon nem ta­lálunk ilyen kedvező közlekedési viszonyok között hasonló bőségü széntelepeket. S tény­leg innen indul el a hires „steam-coal“ ja­varésze, az évi 48 millió tonna termelésből 25—30 millió tonna kivitelre kerül. De meg­jelent a fémipar is: Swansea korul van a bá­dog, réz, cink és uikkelipur középpontja. Egyedül ez u telep 2<> ezer munkást foglal­koztat. A tölcsértorkolat körül nagy szénki kötők: Newport, Swansea, Cardiff (224.000 lak.) soruk o/.nak. Ez utóbbi Nagybritannia harmadik legnagyobb kikötője. A szem idek népsűrűsége több mint kétezer ember egv négyzetkilométeren. Végül itt van Bristol, a dagály következté­ben inegduzzadt kaeskaringós vonalú folyó partján, mely sokáig a legnagyobb városa \olt Angliának London után. A XV. század óta a brit szigetek nagy, nyitott kapuja Aiue­phmhkm WWMWWBBW iika leié: innen indultak ki annakidején a mill oceania Cabot expedieioi. r geszen Amerika leié fordult akkor ez az angol v;i rus és Amerikából is élt mert a nyiiguliudiai dohány < ■. kakaó termelésre alapozta egesz iparát. E lel intetheti Cl.r.gow és Liverpool mellett azóta háttérbe szorult, de a tropikus gy iimólcsbebozatal nagy import kikötője maradt azóta is. bukóinak száma 397.000. DCl.KEEKT-ANCEIA EURÓPA KEEE FORDUL A I ees torkolatától a csatornámén ti Port­iund Bili kikötőig húzott vonalon tul meg­változik Anglia arca és egyre jobban kezd hasonlítani a kontinensbe/.. Az angol part egy része mint ismeretes a germán, egy másik része a latin Európával áll szem­közt. Ennek a helyzetnek aztán meg is volt mindenkor a maga geopolitikai és főleg cm berföldrajzi következménye. De már a fizi­kai adottságok is változnak. Az éghajlat ke­vésbe nedves. A régi Atlanti riigbegységek belvél lépcsőzetes, széles medencék töredé­kei, a kontinensből leszakadt darabjai foglal­ják el. A római kor A római kor Britanniája ez. A kontinens közelségét nein egy vonás tisztázza a geoló­giai szerkezetben is. Délkelet-Anglia földjét tányérosan egymásba helyezkedő geológiai- középkori rétegcsoportok alakítják. A felső tányér a londoni medence; a La Manche csa­torna mellékének földdarabja már a hajszál­nyi pontossággal vele egyező szerkezetű pá­risi medencének letört karéja. A kél me­dence érintkezési pontján épült London. Ma­gától értetődik, hogy a „tányérok“ szélei ke­ményebb rétegekből állanak és ez a lépcsős ..kvcszta" szerkezet igen jellemző vonása a vidéknek, melynek gazdasági életét is szám­talan hasonlóság kapcsolja a csatorna túlsó partján lévő kontinentális államokéhoz. Ang­lia történelmi földjén vagyunk. Itt döntötték el, ezen a földön Anglia sorsát egészen a XVIII. század „ipari forradalmáig", ami a vas és szénvidékek jelentőségét hozta felszín­re. Átvette a ..vezetőszerepet“ a szén és a vas. de a főváros ezen a történelmi vidéken maradt. Igaz, hogy ennek a történelmi szi­lái vidéknek egész ipara és kereskedelme az óriási méretű főváros szükségleteit látja el. Délkelet-Anglia egyik frontja a londoni medencével az Északi-tenger felé fordul, a másik a La-Manche csatorna és a túloldalon fekvő nyitott párisi medence felé. A ..LONDONI MEDENCE" A nagy londoni medence, mely az augol- flamand medence egyik része, Londontól Dúrbámig terjed. Csendes, „nyugodt vérmér­sékletű“ vidék, kövér legelőkkel, legelésző szarvasmarba csordákkal. De fontos törté­nelmi útvonal halad itt keresztül Skócia felé. Egy régi erődítmény — hajdan római tele­pülés —- régi érsekség és dán kolónia, régi normann várbástyákkal a régmúlt idők ódon- szinii városa: York (85.000 lélek). Yorkshire és Nottinghamshire mögött magasabban fek­vő szárazabb éghajlatú sáv húzódik. A jura- mészkő merész Ívben ugrik elő s rajta csak ilt-ott vágnak keresztül az Északi-tenger felé siető folyóvizek. Ennek a legmagasabbra ki­emelkedő bástyái a Lincoln Hills és a Cleve­land Hills (104 in.). Ma itt vannak a leg­nagyobb angol vasbányák. A száraz platón egyébként egyetlen fa sem található, csak egy különös rövidszálu füfajta. amelyet azon­ban a juhok nagyon szeretnek. Délkeleten a mészkőrétegek az agyagrétegek alá sülyed- nek s egy széles, mély medencében rajzoló­dik elénk a Themse felső folyása. Északke­letiül lapályos. mélyen fekvő vidék követke­zik az Ouse folyó mentén, majd folytatódik a Wash-öböl körül, ahol az alacsony partot a legnagyobb meglepetésre éppen olyan gátak­kal védik a tenger hullámai ellen — nem kevésbé nagy erőfeszítéssel — mint Hollan­diában. De ugyanolyan termékeny is a sik- ság; bőven terem zöldség, gyümölcs, burgo­nya. A Themse—Ouse völgye tehát virágzó ter­mékeny vidék, amelynek széles történelmi távlatai is vaunak, a hagyományok két erős végvárával Oxford és Chambridge régi egye­temeivel; sok ódon város, patinás székesegy­házak. komor-füstös várfalak és tornyok: Elv, Boston, Peterborough . . . Kísért a hagyomány, a történelem. Cronwell hazája, a régi puritánság erős­sége . . . De éppen itt vetette meg a lábát a modern ipar s a nortbamptoni és betforti üzemek füstölgő gyárkéményei rontják a tör- ténelmi hangulatot. Ezt a medencét kelet fe­lé a Marlborough Hills 290 m.-es magaslatai határolják, majd a Chiltern Hilss zöldelő dombjai következnek. Innen kezdve az egész Norfolk, Suffolk és Essex egyetlen termé­keny fennsíkot képez. A MEZŐGAZDASÁG PUSZTULÓ MA­RADVÁNYAI A hanyatló angol mezőgazdaság uto'só végvárai ezek. Sehol Angliában ennyi búza­föld nincs egy területen. Ugyanakkor a cu­korrépa termelést sem hanyagolják ek Az angol mezőgazdaság pusztulásának okát az ipar fellendülésében kell keresni. A nagyipar tönkretette a kisipart és az elsze­gényedett falusi lakosságot magába szívta, így néptelenedett el ez a vidék s a földmű­velést gyámoütó védővámok kényszerű meg­szüntetés-e megadta a kegyelemdöfést a föld­művelésnek. Ma egész Angliában a földmű­velés mindössze 1 millió embernek ad ke­nyeret, ezzel szemben az ipar 10, a kereske­delem pedig közel 5 millió embert foglal­koztat. Ami megmaradt, az külterjes gazdál­kodás, a nálunk szokásos kisbirtok rendsze­re ismeretlen. Extenziv fizetett munkásokat dolgoztató és a mintaszerű gazdálkodás kö­vetkeztében természetesen nagyhozamu nagybirtokokról van szó. A lakosság eltartá­sára azonban a legkevésbé sem elegendő An­glia földművelése és állattenyésztése. Az el­fogyasztott gabonamennyiség 80 százalékát, a hús és tejtermékek 60 százalékát behoza­tal pótolja. Anglia ellátása tehát minden te­kintetben a külföldtől függ. Az agrárvidék középpontja Ipswich és Norwich — hajdan forgalmas kikötők — ma a mezőgazdaság részére szükséges müírá- gyabehozatal fő lebonyolítói. De ez a mére­teiben hanyatló mezőgazdaság a fővárost is alig birja ellátni. A gabonatermést, a tejter­mékeket, szóval minden élelmiszert a met­ropolis hatalmas gyomra nyel1 el. A partvi­dék egyetlen. öble a Wash-öböl, iszapos, ki­kötőnek alkalmatlan. Annál jelentősebb a Humber és különösen a Themse tölcsértor­kolata; mindkettő hatalmas kikötőknek ad helyet. A Humber torkolatánál fekszik Hull (331.000 lakos). A partvidék ugyanakkor a világ legelső halászhelye, Grimsby pedig a világ legnagyobb hálexport kikötője. Végül egymást érik a tengeri üdülőhelyek: Whitby, Scarborough, Soutbwold, Clacton és Har­wick . . . Még ennél is változatosabb a déli partvi­dék. Jobban is hasonlít az átellenes konti­nentális parthoz, szerkezeténél, -alakjánál és éghajlatánál fogva olyan, mintha északnyu­gat Franciaország egy letört darabja volna. A Weald valaha terméketlen, nedves terület volt. a föld mellében rejlő gazdag kincs: az értékes vasérc azonban Anglia első iparvidé­kévé tette. Később a termelés ellanyhulit és ma ez a terület látja el tejtermékekkel Lon­dont. Keleten a Ken'ti grófságban nagyará­nyú komlótermelés folyik. Ami a Weald mé­lyedését északon, nyugaton és keleten ke­mény krétakoru rétegből a ló peremkoszoru ve'szi körül: ez a Downs kopár, száraz vidé­ke, melynek sovány legelőit csak jublegelte- tésre lehet használni. A keleti rész valamivel élénkebb, régi városok: Rochester és Canter­bury vannak itt — ez utóbbi még a kelta időkből ismeretes település, majd később a vallási élet középpontja. Nyugaton Solent, Winchester és Salisbury, szintén régi, de csöndes, már elhalkult életű, ódon történelmi városok. A parton néhány forgalmasabb ki­kötő: Dover és Folkestone fekszik, nyugation a Wight szigetet körülölelő szorosban Ports­mouth régi erődítménye s az angol haditen­gerészet mindenkori támaszpontja volt. a Franciaország elleni háborúkban (249.000 lak.); Southampton (176.000 lak.) rakodóki­kötő, valahogyan London elővárosa, innen indul a legtöbb hajó Amerika és Afrika felé. Végül Margate és Lyme Bay között festői és jól védett partszegély vonul — ez az an­gol Riviera, melyet a fürdőzők milliói keres­nek fel a nyári évadban. A leghíresebb üdü­lőhely Eastbourne és különösen Brighton (147.000 lak.), továbbá Wight szigete; az utóbbi olyan forgalmas — különösen nyáron — hogy több mint 240 lélek fér e] rajta 1 m2-en. EGÉSZ DÉL-ANGLI A LONDON HIN- TERLANDJA Különben egész Dél-Anglia valahogy Lon­don külvárosai szerepét játsza. A szó igazi 7 9 10 a ti ff u * * t n * 1? 0. ■i HMM ■■■■■■■ í i hm vett „vidék“, mi ly mimb n idolt­-ágúvul a lialaliuühijn tcrp< r./i.nlo lóvárokt szolgálja. Ei I bln ii all Del-Anglia síi atcgíai jr.lrntöhégc is. Egész Alig la hatalma» iir.pxé- gének tekintélyen n'-v.r »zen az aránylag ki» tei iile 11-M van m /*• /.mi föl va : itt tömörül a/, ipar. kereskedelem, ml a/, a esel.eiy vi».-/a- fejlődésben lévő mezőgazdaság i». I midőn különben annak a ..véletlennek“ köszönheti létét, hogy itt volt az iJltiö alkalmasabb at- ke r I belv a I lleni I- szeli ■ völgyen at. Kü­llőiben a Ital parton folyóterra-z vonul, a jobb part \ államikor alacsony é» mocsara» vi­dék volt. Amint nőtt a ’J In-in világforgalmi jelentősége, ngv fej üdüli r- nyert egyre na­gyobb i/.croprt -I kikötő i . Ugyanis itt a da­gály a nyílt tengertől még 90 km.-iiyi távol­ságra i 5 -7 m. magasságba duzzasztja lei a folyótorkolat vizét. Később a német Hvrisa szövetség tette Londont azzá, ami a mai na­pig is megmaradt: forgalmas és virágzó ke- reskede’rm központjává. Később a város te|- j'-sen angollá vált - a XVI. században hatat­lan mérvii fejlődésnek indult. De igazi i<*. lentőségét a WIE században nyerte, ekkor Newyork után már a világ legnagyobb kikö­tője. Később a többi angliai kikötők erősen versenyeznek vele s a világon való e!só-:.g'.'t is föl kellett adni Newyorkkal szemben. De még mindig óriá-i forgalmat bonyolít le. a behajózás és rakodás, a kikötőberendezések és dokkok 50 km. hosszú zónájában megy végbe. 1930-ban például m-m kevesebb, mint 42.7 millió tonna hajótér fordult meg a ki­kötőben. A kikötő ennek a hatalmas orga­nizmusnak. amit ..Angol birodaloménak ne* vezünk, igazi lé ekző szerve, hiszen i-mére­tes, hogy Anglia flottájával uralkodik a ten­gerek és mérhetetlen szárazföldi gyarmatlrr- tokrk felett. Elképzelhető, mennyire liénitó- lag hat az óriási szervezet vérkeringése a délangliai kikötők, London és a Bristol-csa­torna zárolása! LONDON MAGÁBAOLVASZT MIN­DENT ÉS „FELEMÉSZTI“ A VI­DÉKET De London nemcsak kikötő, hanem ipari és kereskedelmi központ is. A példában for­galom a lakosság nagymérvű növekedését idézte elő s igy London volt Európában az első nagy város, melynek népessége elérte az 1 milliót. 1925-ben a County of London már 4.576.000 lelket számlált, az egységes közigazgatás alatt álló Greater. London la­kossága pedig 1931-ben több mint 8 millió le ket számlált, tehát egész Nagybritannia népességének majdnem 20 százalékát. Any- nyit. mint Ho’landia, vagy Belgium egész népessége. Ilyen hatalmas tömörülést még csak Newyork mulathat fel. Viszont mind­ennél érdekesebb, hogy ennek az óriási vá­rosnak már a római korban lakott negyede: a City. már majdnem teljesen kihalt. Ezt úgy kell érteni, hogy nincs állandó lakossága. Az üzletek, bankok, irodák zárás után kiürül­nek s kihalnak az utcák. Sőt a többi köz­ponti városnegyed is ugyanilyen irányú visz- szafejlődést mutat; a nyugati arisztokrata negyedek épp úgy, mint a szegényes külvá­rosok keleten. London feltartóztathatatlanul terjeszkedik kifelé, horizontálisan és minden irányban és már-már nem is város többé, ha­nem rendkivül sürü, nyüzsgő népességű vi­dék s monoton, szürke, csöppet sem festői házskatulyáival rátelepszik a környező dom­bokra, végisőmlik a völgyön, mintha meg­akarná szállni egcsz Déükelet-Angliát, ame­lyen máris mindent fölemésztő, magábaol- vasztó mohósággal, száraz gőggel uralkodik s fölötte terjeng mindent átjáróan és ellep­ve a tüdőre nehezedő, sokat emlegetett lon­doni köd . . . INCZE ANDOR. CSÖKKENT A FORGALOMBAN LÉVŐ BANKJEGYEK ÖSSZEGE BLÎKAREST, augusztus 29. A Banca Na­ţionala most közzétett augusztus 10-i hetiki­mutatása szerint az aranybányák augusztus második hetében 98.43 kgr. szinaranyat szol­gáltattak be, 22.638.820 lej értékben, amely- Jyel az ércfedezet összege 31 milliárd 779.114.901 lejre emelkedett. A forgalomban levő bankjegyek összege 91.5 millióval 59 milliárd 369.394.300 lejre csökkent, ugyan­akkor 185.5 millióval csökkent a látraszóló kötelezettségek (girószámlák) végösszege is, vagyis a bruttó bankjegyforgalom csökkené­se 277 millió lej. A fedezeti arány 2 ezrelék­kel javult. A kereskedelmi váltótárca 79 millióval 18 milliárd 871 millió 261.644 lej­re, a lombardhitelek összege 208 millióval 5 milliárd 716.820.474 lejre csökkent. A nia- gángirószámlák egyenlege 161.5 millióval 8 milliárd 973.906.216 leire csökkent. VESZETT KUTYA GARÁZDÁLKO­DOTT DICSŐSZENTMÁRTONBAN. Tu­dósitőnk jelenti: A napokban Dicsőszent- márton határában egy veszett kutya ga­rázdálkodott. A veszett kutya a mezőről beszaladt a városba, ahol az útkeresz­teződésnél szolgálatot teljesítő katona azonnal ártalmatlanná tette. — A város tanácsa elrendelte a városban a 30 napos ebzárlatot és a kóbor kutyák ki- pusztitását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom