Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-30 / 197. szám
l$40 üugu&z tus 3d. tiElLBNZßit MIT iR A ROMÁN SAJTÓ? ! „ARGUS“: A romiu kormány áru a 'gye- keaete, hogy végtag megegyezésre jusson a magyarokkal, nem sikerült. A hivatalos köz- Icméiiy megái/lapitja, hogy nem tudtak közös tárgyalási alapot találni és a tárgyalások megszakadtak. A történetírás majd megállapítja, hogy a román kormány minden lehetőt megtett, hogy egyszersiniudenkorra véget vessen a magyarokkal! fennálló évszáza- - dós vitának. Budapestnek felajánlottuk azon román területeket, melyek a békés népesere révén járnának Magyarországnak, hogy kü- iön-külön tömöritsék a románokat és magyarokat. Ezzel a román kormány a függő ügyek elintézésének legigazságosabb módját ajánlotta. Ennek dacára szomszédaink vonakodtak tárgyaim és állítólagos történelmi jogra hivatkoztak, minek következményéit ők fogják viselni. Mert a turnuseverini tárgyalás nem zárult Te és ennek helyén más tárgyalások indulnak. Tehát várunk. Birtokban vagyunk és ez előnyt jelent számunkra, nincs ok iiirelmettllienségre. Szükségesnek tartjuk azonban, hogy a közvéleményt fe-vi- lágosátsuk és a kérdés történelmi oldalának tudományos részét tisztázzuk. Egyes területekre nézve épp úgy állpitják meg a /történelmi jogot, mint magánosoknak az ingatlanra vonatkozó jogát. Az államok közötti területátruházás csak ritkán történik szabad elhatározás alapján, legtöbbnyire háború eredménye a foglalás. Épp ez jelenti a magántulajdon és az országos* terület átruházása közötti különbségeit). Amig ugyanis az előbbinél a vételár, vagy más ellenérték az átruházás jogcíme, aiz országos területszerzésnek szokás szerint békeszerződés az állapja, így volt és igy lesz ez valószínű ig mindig. Magyarországot legyőzték 1918-ban és a nemzetközi jog összes formáinak betartásával átengedte elvesztett területeit szomszédainak. Történelmi jogait tehát efllve6zjtette a békeszerződés aláírása alkalmával. Az alá- irást megelőző történelmi jogok hangoztatása igy egyet jelent háborúra alkalmas jogcím keresésével. Amikor tehát a nemzetközi jog érvényes szabályaival szemben történelmi jogokra hivatkoznak, olyan szentimentális indokot keresnek, mellyel felkészülnek az eltérő nemzetközi kapcsolatok teremtésére alkalmas újabb elszámolásra. Magyar szomszédainkkal 'tehát arra a pontra jutottunk, midőn a békés eljárás sikertelensége folytán nem marad más hátra, mint az, hogy: vagy meggondolják a dolgot, vagy kihívnak. Vizsgáljuk meg: hibásak vagyunk-© abban, hogy a dotügok eddig jutottak? Ha a román kormány 1919-ben — midőn a román csapatok Budapestet elfoglalták — Magyarországon is megvalósította volna az agrárreformot, melyet Erdélyben és a Bánságban megvalósított és magyar koronával fizettette volna ki a vételárat, a mai magyar földbirtokos osztály nem lenne és olyan parasztpárt került volna uralomra, melyben hűséges szövetségesre találnánk, hogy a nagybirtok feltámadását meghiúsítsuk. „TRítíUNA“: A turnuseverini tárgyalások megszakadtak. Nem a mi hibánkból, de szomszédaink hibájából', akikkel „egy nagy, békéről"'1 kezdtünk tárgyalni. Két politikai fé-fogás került szembe egymással: az egyik a régi formákat védi, a másik pedig több ígéretet tartalmaz. Ki hitt a két felfogás összeegyeztethetőségében? A vezető politikusaink által kezdeményezett áldozat aggó cl al*- mat keltett. Az ország területéből való el- szakitásról volt szó. Ki értette meg egy ilyen áldozat értelmét? Ki hitt abban, hogy ez nyugati szomszédunknál megértésre tal'ál? Megpróbáltuk az észszerüség útját, nem ért semmit, a felek helyzete ugyanaz maradt. Élőről kell kezdenünk. Milyen ut maradt ebben a helyzetijén számunkra? A nemzet készen áll a válasszal: A védekezés és a nagy haladás útja. A nemzet sohasem téved. A politikai veizetőférfiak feladata, hogy erre az útra tereljék az életet. Minden más kényszerítés megbosszulja magát. Ki nem látja a nagy vonalvezetést, melyen a német és olasz népiek életét irányították? Válasszák tehát a nemzet ultját, mely a ha'adás és ifjúság útja. Ha ©ljön az ideje, békét teremtünk, ha pedig kell — harcolunk. Ez a mai nap parancsa. „SEARA“: A román—magyar tárgyalások meghiúsultak. Azt hiszik, hogy rövidesen ismét felveszik, abban a pillanatban, mikor Magyarország reálista magatartást fog tanúsítani. A román és magyar álláspont között alapvető különbség van: a román delegáció ugyanis a népcsere elvére alapította javasla- j tait. szem előtt tartva azt a ténvt. hogy csak i 80.000 román él Magyarországon és 1.350.000 I magyar van Romániában, ami kisebb területi engedményt tesz szükségessé részünkről oly célból, hogy a határszéli zónában lakó románokat az ország belsejébe — főleg az Erdély szivében elszékelyesedett üdékre — i hozzuk és a magyarokat úgyszólván teljesen | a határon túlra, Magyarországba helyezzük, j A román állásponttal szemben — mely 1 egyedül képes elintézni véglegesen a magyarokkal fennálló évszázados pert — Budapest egy történelmi álláspontot teilt magáévá, melynek nincs helye a tárgyalásokban most, JL A Balti-államok -vasútvonalait beolvasztják az orosz vasutakba MOSZKVA, augusztus 29. (Rador.) Az áros/, vasutak népbiztosának rendeletére a három Balti-állam vasútvonalait a/, orosz va,sutákba olvasztották. A nemei haioiihus pfispfthdh fűidéi eríchezscfc Hálásat íeieife hl a diadalmas nemei csapaton iráni BERLIN, augusztus 29. (Rador.) A fufdai püspöki értekezleti, mint jelentették, augusztus 22-én nagy ünnepély ess ég-g-eJ befejezte munkálatait. Az értekezlet, noha munkáját vallási és szellemi kérdéseknek szentelte, szempontját még-is igy összegezte: A németországi1 katolikus egyháznak ki kell fejezni háláját a német csapatokkal szemben diadalmas előnyomulásukért és a haza védelméért. A Púidban összegyűlt püspökök kifejezték véleményüket, hogy a németországi kai tölikusok nem tudták volna gyakorolni ! vallásukat s nem tehettek Volna eleget j I szellemi kötelességeiknek, ha a német 1 hadsereg nem biztosította volna az or 1 szag védelmé!. A múlt évek szokásától | eltérőleg, ebben az évben nem intéztek 1 pásztorlevelet a hívekhez, hanem be- j várják, hogy a német csapatok megszerezzék a végleges győzelmet. Akkor a katolikus egyház hálaistentiszteleteket fog tartani s hűségnyilatkozatot tesz a Führer személye iránt. Véresre verték az asszonyokat zsaroló garázda falusi bírót a felháborodott gazdálkodók Hei/mkel felderítő repülőgépek a tenger föKÄt. „Egyiptomnak meg kell értenie, hogy a mai helyzet tovább nem “ — állapítja meg a „Giornale d’Italia“ „Olaszország erősebb a Földközi-tengeren, min Anglia“ RÓMA, augusztus 29. (Rador.) A „Gi- ornale d'Italia‘' cikket közöl, melyben annak a véleménynek ad kifejezési, hogy az egyiptomi miniszterelnök váratlan lemondása arra mutat, hogy az egyiptomi belpolitikai helyzet igen súlyos. Az angolok bizalmi emberüknek és egyiptomi politikai ügynöküknek tekintették a lemondott miniszterelnököt, kinek kormányelnökségét az angolok kény szeritelték ki. Igen jellemzőnek tartják a miniszterelnök meg- lepetésszerii lemondását, mely nyomban azon nyilatkozat után következett be, melyet az Anglia és Egyiptom közötti szövetségi szerződés eredményeire vonatkozóan tett és amelyet az angol sajtó sugallata- zott. Ez arra mutat, hogy Egyiptomban több olyan mozgalom van, mely az angol barát politikát ellenzi. Ezen körökben tudják, hogy Olaszország kizárólag barátságos és békés együttműködést óhajt Egyiptommal és nincs semmi oka arra, hogy Egyiptom függetlenségét megbántsa. Azt is tudják, amint az olaszok is tisztában vannak azzal, hogy az egyiptomiak egyedüli óhaja az angolok elűzése Egyiptomból, valamint az ország függetlenségének visszaszerzése, ntelyet sért az angol politika. Annak örve alatt, hogy Egyiptom függetlenségét védi, Anglia szaporítani akarja támadó haderejét, Egyiptom részéről azonban semmi hatása nem mutatkozik annak az agresszív szerepnek, melyet midőn Európát nem történelmi, de etnikai uj alapokra helyezik. A turnuseverini tárgyalásokon kitűnt a román kormánynak szilárd elhatározása, hogy praktikus megoldást keressen a román—magyar függő ügyek elintézésére. Amikor majd megírják ezen tárgya! ások történetét, megállapíthatják, hogy Románia baráti megegyezést keresett nyugati szomszédaival és nem ő, de Magyarország volt az, mely nem akart létesíteni velünk olyan baráti kapcsolatokat, mely kölcsönös bizalommal eltünteti mindazokat az elemeket, melyek a barátságtalan viszony fenntartására szolgálnak. Magyarország magatartása pediü kiengesztelhetetien, mert a Anglia jelölt meg számára. Ezen tényre való tekintettel, Olaszország az angol be folyás alatt álló Egyiptomot legvalószínűbb és legsúlyosabb veszélynek tartja és orra gondol, hogy ettől a veszélytől minden eszközzel szabaduljon. Olaszország nem gondol arra, hogy Egyiptom ellen háborút indítson, de az a kötelessége, hogy minden erejével és mindenütt az angol imperializmust ellensúlyozza. Az angol fölényre vonatkozó tervek károsan érintik Egyiptom függetlenségét. Egyiptomnak rneg kell éretine, hogy ez a helyzet tovább nem folytatható és az angol mesterkedések a legkomolyabb következményekkel járhatnak. RÓMA. augusztus 29. (Rador.) A „Po- polo di Roma“ szerint a földközitengeri uralom Olaszország főcélja a háborúban, melyet Nagybritannia ellen folytat. Az angolok erős flottával rendelkeznek, de flottájuk két részre van osztva és ezek nem tudnak egyesülni erőszak alkalmazása nélkül, ami veszélyes dolog. Ezzel szemben Olaszországnak előnye van. mert bármelyik angol tengeri egység ellen külön is támadást intézhet. Az olasz légi erő az egész Földközi-tengert ellenőrizheti, az angol légi erőnek azonban nincs erre lehetősége. Ha Nagybritannia nem rendelkezik többé alexandriai tengeri bázisával, a háborút elvesztette — állapítja meg a Popolo di Roma. DÉS, augusztus 29. Felháborító ügybeu folytat vizsgálatot a dési ügyészség. Az iigy középpontjában a szaoiosmegyei Bűnöst i község bírója, Pintea Vasile áll, aki a falusiak elbeszélése és vallomása szerint a legelvetemültebb módon, garázdálkodik a községben azzal, hogy a katonai szolgálatra behívott férfiak családjai részére nem adja ki az őket megillető s" a törvény által előirt segélyeket, csak abban az esetben, ha az asszonyokat megzsarolhatja. A napokban hazaérkezett egynapos szabadságra Moldovan Augustin gazdálkodó, akinek a kisfia elmondta, illetve sírva elpanaszolta, hogy Pintea Vasile, a község bírója minden éjjel ellátogat hozzájuk és bezörget s mivel anyja nem akarja beengedni, veszekedik és azt mondja, hogy addig nem lesz segély, amig Moldovanné nem hallgatja őt meg és nem engedi bel A megdöbbentő hírre Moldovan Augustin, akinek másnap már vissza kellett mennie a szabadságáról, anélkül, hogy a dologról feleségének szólt volna, felkereste néhány ugyancsak hazajött bajtársát és ] azoknak a családja körében is ugyan-j azokat a panaszokat hallotta, amiket az ö kisfia elmondott. ' Ekkor a négy barát, Moldovan Augustin,' Banc Vasile, Bodea Augnstin és Bene Lazar elhatározták, hogy személyesen is* meggyőződnek a dologról és ha a garázda, birót tetten érik, bosszút állnak rajta. A négy férfi késő este Moldovan Augustin házához ment és otthon elrejtőzködtek a kukoricásban, miután Moldovan fia azt mondta, hogy Pintea Vasile aznap éjjel megint oda fog jönni. Nem kellett sokáig várniok. Alig egy félóra múlva a sötétben elrejtőzött és a leszámolásra váró négy férfi meglátta, hogy Pintea Vasile lassan odalopódzik a Moldovan házához s a tornácon dörömbölni kezd, majd betöri az ajtót. Moldovan és társai ekkor még közelebb mentek és hallották, hogy az asz- szony kérni kezdte Pintea Vasilet, hogy menjen el és ne hozza őt szégyenbe! — Elhoztam az urad utáni segélyt — mondotta Pintea Vasile — s oda is adom, ha megengeded, hogy itt maradjak! Ezután dulakodni kezdett az asszonynyal, akinek kiáltozására a férj és három barátja berohant a szobába, de az elvetemült falusi bíró csak akkor vette őket észre, amikor az asszony férje torkonragadta és elkezdte pofozni. Moldovan másik három társa is természetesen buzgón segédkezett az ütlegekben, úgyhogy Pintea Vasilét alaposan helybenhagyták. A póruljárt csábító véres sebektől boriivá alig tudott ki támolyogni a házból és elmenekülni. Moldovánék azonban nem mentek utána, nem üldözték tovább, hanem útjára hagyták. A véresre vert garázda bírónak csali az aktatáskája mardt olt. mintegy áruló bűnjelként a helyszínen. 1 Ezt az aktatáskát aztán Moldovan Augus- tinék átadták a csendőrségnek és ők maguk tették meg az ügyben a jelentést az esetről és arról is, hogy Pintea Vasilct jogos felháborodásukban verték meg. budapesti vezető osztály olyan politikai személyiségekből áll, akik annak a múltnak mentalitásában élnek, mely egyszerűn uden- ko rra elmúlt.. Ennek dacára — aminít ezt a román—magyar megbeszélések lezárásia alkalmával kiadott hivatalos jelentés irja — remény van a tárgyalások ujrafelvételére. Románia bizonyítékát adta annak a kategorikus elhatározásnak, hogy megegyezzen Magyarországgal. politikai tevékenységével pedig nyilvánvalóvá tette, hogy tartós békére törekszik a Duna völgyében. Ha jószándékunk Magyarországot illetően váratlan ellenállásba ütközött, ez nem a mi hibánk. A jövő majd Ítélni fog. A budapesti kormány lehetetlen igényeivel Magyarország azt bizonyította, hogy nem érti a valóságot. Azokat a nemzeti valóságokat, melyek mindenütt győzelemre jutnak Európában és azokat a lelki valóságokat, amelyek nemcsak etnikai, de politikai szempontból is Erdélyt elsz-akitha- tat anná teszik a román államtól. Magyarország magatartása inkább fenntart egy barátságtalan helyzetet Európának ezen a táján — olyan helyzetet, mely bármikor konfliktussá változhat. Románia nyugodtan és bizalommal tekint a jövőbe. Meg van győződve arról, hogy a román igazság fog győzni, mert egy elnyomás nem azért szűnt meg 1918* ban. bogy ismét megszülessen 1940-beu.
