Ellenzék, 1940. augusztus (61. évfolyam, 172-198. szám)
1940-08-18 / 187. szám
10 F: /. /. F N Z í K 1 9 4 0 0 u 0 II t ' t u * I H. '»inniMff WmPWH'MT-^» nESSnUS SBB«SltiH!MOBWleeeMBMBLii. jdmc*h*bí*s***b****bi***i Az erdélyi kultúrtörténet kollégiumaink múltjában Irta: VITA ZSIGMOND Több mint tiz éve jelent meg Kertész József Hazajáró leikek című könyve, mely a nagvenyedi Bethlen-kolLégium múltjának emlőikéit, régi tanárainak életét, munkásságát a hálás tanítvány tollával adja át a fiatalabb nemzedékeknek. A régi idők tanúi, az idősebb tanítványok bizonyára sokszor eléxzé kenyülve olvasgatták el a Kertész József könyvét és a maguk ifjúkorára gondoltak vissza. A közös emlékek meg- iditják az érzések árját és az olvasó már nem veszi észre az iTó gyenge ki fejező képességét, hiányos tudását, ha nem a saját múltjába elmerülve a maga ifjúságát éli át ismét. Az emléke két föltámasztó könyvnek nincs halasabb olvasóközönsége a kortársanká1, de a kortársak utánr nemzedékek már legtöbbször közönyösen fordulnak el tőle. A Kertész József könyvét is alig vet te valaki elő a fiatalabb tanítványok közül. Valószániileg ugyanígy van ez más intézetek múltjára vonatkozó hasonló könyvekkel is. Pedig az elmúlt korok knlturhősei, kollégiumaink kiiz delmei ina is megérdemlik a figyelmet, hiszen sűrítve az erdélyi magyar kultúra fejlődésének türtémetét találjuk meg bennük. A figyelem, az érdeklődés egy Apáczai, egy Benkő József, vagy egy Orbán Balázs alakja iránt ma is megvan, habár más formában, mint az idősebb nemzedékeknél, a háború előtti időkben. A kedélyes mesélgetés, anek- dótázás iránt ma kevesebb az érrék, egy egy erdélyi személyiség életében a nagyratörö szándékot, az akadályokon diadalmaskodó kemény akaratot, egy korszak kulturtörekvéseit, szellemi a'*- cát akarja meglátni korunk. Az egyén élete ezer szállal van hozzákötve az egészkor életéhez, ezeknek az összefüg géseknek föltárása és a kor, illetőleg egy intézmény szellemi arcának meg rajzolása egy bizonyos korban az a feJ adat. amelv a legizgatóbbnak látszik a mai kutató számára. A Rethlen-koHégium tanárainak álé te sem ^supán önmagában érdekes, ha nem a kor szellemi életé\el összefüg gésben nyer távlatot és mélyebb értelmet. Hiszen a legvirágzóbb időszakokban mindig olyan férfiakat találunk a tudós tanárok között, akik az egész magyar kulturális életben sz.ámottevü egyéniségek voltak, akik méltán képvi selhették a maguk korát. Az egymás után különböző irányban dolgozó egyé niségek a nevelői szellem változásait, de egyúttal a megváltozott korszellemet is magukkal hozták és igy munkásságukból magának az erdélyi ma gyár kultúrtörténetnek hullámzásait lehet megállapítani. I Ilyen szempontból nézve kollégiumaink történetét, tanárainak munkásságát, természetesen nem lesz szükséges harminc negyven tanár életét részletesen megróni, elég lesz néha öt-hat jellemző arc szellemi képét lefestenünk, hogy a legnevezetesebb korszakok alapvonásait meglássuk. A Bethlen kollégium történetében, de éppen igy magának a protestánskori Erdélynek a történetében is. Apáczai Csere Jánost kell első helyen említenünk. Élete az erdélyi fejedelemség fejlődő, építő korára, az egyházi szervezetek és intézmények megszilárdulási korszakára esik. Az első kezdeményezések nehézségei után a XVII. század közepén már magasabbra néznek a vezető szellemék, igy érthetjük meg Apáczai akadémiai törekvéseit. A magasabb feladatok szolgálatában szervező erő fejlődik ki. ez a szervező erő a fejlődést biztosítja, de egyúttal megkívánja a munkát, a kitartást, az enge delmesscget a szigorú fegyelmet és az áldozatkész szolgálatot is. A szabadelvű korszak gyermeke szerint az „Apáczai szellemi hagyatéka a szabadelvűsig és a haladó ui«tás“. Magának a korszak tanulmányozása azonban korántsem igazolja ezt a szabadelviiséget, az egvé ni gondolat és a szabad vizsgálódás megbecsülése nem azonos a XIX. szá zad lrberálii?musával. Nyugat-Magyar országon Irinyi a hadsereget szigorú fegyelemmel akarja megszervezi, Pázmány pedig a katolikus egyház fegyel mét szilárdítja meg tekintélyével. Fr dérlyben a reformátusok püspöke, Gelen Katona István szintén egyházszer vezü munkájáért hires. Az egyéniség gáttalan csapongásainak az egyéni utakon való elkalandozásoknak véget vet ez a kor, Istentől rendelt küldetésnek fogja fel az egyéni él!drei, amelynek feladatait engedelmesen és lankadatlanul kell végrehajtani. Valóban Apáczai is éjt, napot összetesz, hegy tanuljon, hogy mindén tudományokat elsiajátirt- son és azokkal azután egyházának és népének szolgálhasson. I gy n^gy cél lebeg szeme előtt egész é'etében, ezért nem ismer fáradságot, nem keres kényelmet, elismerést; egyenesen, hátú ro7ottau, keményen halad a maga utján. Nem hiába tartják Apáczait a protcs táns tanár és tudós eszményképének, hiszen ö valóban egy tipus jegyeit sűrítette össze, egv olyan típusét, mellyel mintegy két századon át gyakran találkozunk a protestáns egyházak történe tében. Legfontosabb jellemvonása, hogy egyéni életét szolgálatnak fogja fel, ezért tudja azt a legnehezebb körűimé nvek között egy nagy ügynek szentelni. Az egyháznak való szolgálat már Apáczainál összeolvad a nép szolgálatával, magával a nemzet ébresztésének gondolatával. Pápai Páriz, Ajtói Abód, Bőd Péter és mások nagyobbrészt ezt a szellemet követik, habár a következő században már lassúbb és sziikebbkörii igyekezettel. Apáczaiban még az ujitók, az aposío lek heve lobogott, nyugatról uj gondo latokat hozott magával, azokat kiizde- lemmel is meg akarta gyökereztetni a hazai talajban. Az anyanyelven való tanítás, a szemléltetve oktatás, a reál tárgyak fontos?ága, tehát magának az értelemnek formálása később is talál még lelkes híveket, de egészében nein valósul meg a következő két százod alatt. A XVIII, század és a XIX. század eleje még a latinnyelvü tanítás, a gram matizálás, a lélek nélküli magolások és a pácázással való fegyelmezés kora. Az iskolai nevelésben és tanításban épp olyan kevés haladás van ebben az időben, mint magában az általános irodalmi és közművelődési életben. Hiába van sok nemes szándék, férfias akarat, ha masa a környező közszellem fáradt, lanyha, az ttjabb eszméket nem képes befogadni. Változás csak 1791 körül kezdődik, amikor megalakul az iskolai magyar társaság, az ifjúság színdarabokat aJ elő, Moliére-t ford'tja és a Próba cimii zsebkönyvet adja ki. A változásira!: a tanároktól kellett kiindulnia, akiket már megérintett a feluiulás szele. És valóban a kollégium történetében ismét találkozunk egy pár országos hírű névvel: ilyen Benkö Ferenc, a Magyar Mineralogia írója, a kollégium természettudományi «múzeumának megszervezője. aki a természeti ismeretek elmélyültebb tanítását honosítja meg a kollégiumban ilyen Hegedűs Sámuel, kinek történelmi előadásai Körösi Csorna Sándornak irányítást, buzdítást adnak nagy útjára. Az uj idők eszméit hozzák Köteles Sámuel és főleg Szász Károly is, kiknek tudományát, a tagiai közé való beválasztással, a Magyar Tudományos Akadémia is elismerte. Az Apáczaitól megindított harcos lendület a XIX. század harmincas éveiben éri uiabb diadalait, A kollégiumi törekvések és az ifjúság nevelése most már a politikai eszmékkel kerülnek szorosabb kapcsolatba. Az anyanyelven való tanítás mostan valósul meg, az újabb filozófiai eszmék most kezdenek hatni és ezzel kapcsolatban az ifjúság nevelésében is uiabb módszerek kezdenek meghonosodni. Az uj irányzatnak Ieg- nagyobbhirii és hatású képviselője az öreg Szász Károly, kj előbb jogot, majd matematikát tanított az ifjúságnak. Kemény Zsigmond szerint az ő idejében minden enyedi diáknak eszményképe Szász Károly volt. Vaiion minek lehetett ezt tulajdonítani? Kétségkívül nagy szerepe volt ebben a Szász Károly módszerének, mely a szigorúságot a közvetlen, meleg, megbecsülő bánásmóddal egyesítene, amely bizalmat keltett tar.itványaiban és emberi, megértő közelségbe hozta a tanárt és a fia tál lelket. A tanulás egyre több belső értelmet r.vert igy a törekvő ifjúság számára, a nemzeti életre való élőkészülés ideje lett, amelyben a nemes anibioók kifejlődhettek. Sokat jelenthetett lz ifjúság szemében a Szász Ká ruly komoly, férfias magatartása is. amelv a nemzeti célok vádelmezésében bátran szembeszállóit támadásokkal,-rá gaimakkal is. Ehhez járult a Szász Károly kiváló szónoki tehetsége. Kémén}' /.rigmond szerint Szász Károly a legjobb magyar sz.onokok közé tartozott, néha azonban túlságos patetikusan be szélt. Az ilyen természetű előadások az ifjúságot könnyen feltüzelhették lelke sil h ették. Legfőképpen azonban nem feledhet jiik el azt, hogy 'szász Károly vízaknai követ volt, az erdélyi reformpárt egyik népszerű vezére. így Szász Károly volt az első nagyenvedi tanár, kinek tanári munkája politikai pályájával szorosan összekapcsolódott és aki egy ?orror.go kor politikai eszméd természetesen belé is vitt-e tanításának szellemébe és a tanulóifjúságot Széchenyinek és a nem. zeii haladásnál-: eszméivel ragadta magához. Az ifjúság kedves költője Vörös martv lesz, ki különösen a hazafias lelkesedéit élesztgeti benne, közvetlen mintaképül azonban a politikai vezérekben !át>a. Egy Wesselényi, Bethlen János. Kemény Dénes vagy Szász Ká roly az elnyomó hatalommal szembeszálló nemzeti gondolatot képviselik, Kik az elmaradott nemzetet a nyugati műveltséghez akarják emelni. Az ifjúságban mindenfelé művelődési láz terjed el; az országos tudományos, irodai mi társaságok mintájára olvasóköröket önképzőköröket szervez és azokban elsősorban a honismeretekért küzd. A Szász Károly tanitvánvai is létesítenek olvasó társaságot, irodalmi munkáikat egymásnak felolvassák és zsebkönvv- ben adják ki. A haladó eszméket az iskolába Ls bc- v ivő nevelés tehát eredményes volt, élénk pezsgést indított meg az ifjúság ban, nem csupán lelkesedést ébrec-ztett benne, hanem komoly művelődési szándékot ’s használni akarást, amely főleg a 40 es éveik építő munkájában bontakozott ki. A következő, változatos egyéniségek ben gazdag korszak, az újjáépítés évei után, a kiegyezéstől 1919-ig terjed Ennek a korszaknak a vezető szellemeit ismerjük leginkább. megemlékezések és hiteles történeti adatok alapján, mégis ma még a legnehezebb a megité lése. A visszaemlékezések romantikájától meg kell fosztanunk ezt a korszakot, hogy tisztán lássuk meg szellemi arcvonásait, irányvonalait. Az arány lag rövid korszakban sok különböző árnyalatot vehetünk észre, mely épp oly fokozatosan visz a reformkorszak szabadelvű iskolai felfogásától a nemzeti és közösségi nevelés mai eszméiig, mint ahogy Arany Jánostól változatos költői egyéniségek visznek Illyés Gyuláig. A tanárok között országos hirü tudós már alig van ebben a korban de annál több érdekes egyéniség, tehetség kik hiven képviselik a kor irodalmi és tudományos törekvéseit. Ebben az. időben hatol be a materia lizmus a tanári karokba és az addigi szigorúan egyházi szellemet kellemet len nyűgként lerázza, de helyébe nem tud uj hitet, eszményt adni, amelyért érdemes volna küzdeni. Ebben a korban hangoztatják a humánus, szabadé! vii nevelést. Fnnek az elvnek fő képviselője Hegedűs János, ki humánus, müveit, békés és hazafias szellemű papokat akart nevelni. Mit jelenteit ez. vájjon a valóságban? A békés, humánus szellemű ifjúság lemondott a küzdel mekröl lemondott az igazságért való áldozathozatal kötelességéről és e he Ivett a kényelmes, nyugodt megélhetést kereste. A szabadelviiség, melynek később a Hegedűs János tanítványai, egy Kovács Ödön. egy Makkai Domokos voltak főképviselői a központi irányitó hatalommal szemben az egyéni akarat, az autonom rendelkezési jog kifejlődését jelentette. A szabadelviiség kifejlesztette az egyéni szabadságot és az egyéni akarattól tette függővé a közösségi munkát is,, amely éppen ezért o-tit, ahol az egyéni lelkiismeret nem volt mindig éber, el elaludt és helyrehozhatatlan mulasztásokat okozott. A mult század végének egy másik tanárcsoportja n kor irodalmi ttfrcl.v seif tükrözi. Ide tartozik I arnoi Dc'.ó kinek sokoldalú irodalmi r-s miiv :». törekvései <gén/cn elaprózódtak, >t ima ga igazi útját nem tiuita megtalálni. Nyugtalanságok lebegnek már a kor 1 hun mely kezd elhajolni a népies mm, zet‘ iránytól, de az élet egyre gyötröbb kérdéseit még nem tudja egységesen1 kifejezni. Az ilyen jelenségek mutat ják, hogy a 67 es korszak nemzeti«;/!!) í hazafiaskodása nem adhatott lelje* kielégülést, a materializmus és a li.ierá lizmus magára hagyta az egyént, mely ismét egységes világképei akart mává-' uak kiépíteni. Az ui nevelői szellem csak az. egységes világkép kialakulása kor bontakozhatott ki, de annak megs: tágításával foghatunk csupán a mult ér-« lékeléséhez is. A lírai emlékezésekből igv lesz a kor értékeit és hibáit megvm !ág:tó szellemtörténet, amelyre építeni is lehet. RÓBERT ISTVÁN: KÖLCSEY Közvetlen környezete is idegenkedett tőle és ő maga is idegen volt környeze* ’ében, a magyar köznemes élete tavid állt tőle. Minden szórakozástól s az éleinek konyhai értelemben vett gyönyörűségeitől irtózott és messze szakadt. Korán elvesztette szüleit é.s fél szerne- világát, ez gyámoltalanná tette éa magánossá. Könyvek között kereste meg azt a helyet, ahol eltűrte s elbírta az éleiét. Szomszédai dühösen és ellenségesen viselkedtek, letarolták földjét. Hideg s szenvedő természete a félreértésben csak ellenséget s meg nem értést robbantott. Tizennégy éves korától szerelmes és mindenekelőtt saját magába. Lelket azonban a kor s a nemzet mindinkább érdekelni kezdi. Alapjában véve Kölcsey modern lélek s költészetének legértékesebb termékei modern szelleműek és formájuak. \ alami vágy hajtotta állandóan. Költeményeiben alig határozta meg, hogy merre Svájc és Amerika csak kifejezési forma volt számára, tulajdonképpen önmaga elől menekült. Költészetében is csak sejt- tette és sohasem akarta pontosan nevén nevezni a dolgokat. Költészete éppúgy kitiint, mint magas, sovány, hajlotthátu alakja, melyet mindig fekete ruha takart. Mikor meghalt, barátai igy kiáltottak fel: „Nem volt közénkvaló! . . .“ í.s meg lehet toldani még ezzel: nem volt e főidre való ELFOJTÚDÁS KÖLCSEY FERENC VERSE Oh, sírni, sírni, sírni. Mint nem sírt senki még Az elsülyedt boldogság után; Legfelső pontján fájdalmának Ki tud? ki tud? Ah, fájdalom — Lángoló, mint az enyém, csapongó s mély Nincsen több. nincs sehol S mért nem forr könyii szememben? S mért, hegy szivem nem reped meg Vérözonnel keblemen? KÖLTŐ KÖLCSEY FERENC VERSE A költőnek lángle!kében Kinos, édes érzelemmelt Mely deriílet s alkony vív! Mondjátok meg ó mi az, A mi búban és örömben, Kedv s keserv piltnntában Itt bennem habzik itt benn küzd S mély titoknak fátyoléban Mennyet s poklot rejtve sZü? Nékem is pirult az élet, Mint tavasznak hajnala, S millióm szín pompájában Fennragyogva szállt felém. És feküdtem szép ölén, Szívtam kelyhe balzsamát, S mért, hogy a legédesebb csöpp Fájdalommal vegyülve Fórra végig ajkamon?. ' vj
