Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-07 / 151. szám

Wtt'BNÍ&K * * -J> 1 940 föl itt f 7. noli. Az európai forradalmak hosszú so­rúi Pária nyitja meg, de a nagy Szajrut- parti álmodozók magukkal sodorják né- nány hónap alatt a hasonló gondolkozá­snak tett-rekesz csapatát. A forradalmi láz csakhamar Erdélyt is eléri és miköz­ben Középeurópában is meginog a föld a hatalmak bírók lábai alatt, Erdély fő­városában a lelkes tömeg országgyűlés összehívását követeli. A mindig békés és csendes Erdély, az örökös kiegyensúlyo­zást és egyeztetést óhajtó Transsylvania ősi arcát feldúlják az ellentétet, forrada­lom és háború véresen szomorú színhelyé­vé válik ez a föld. A 48-as események Erdélyben egy olyan embert állítottak előtérbe, aki már évtizedek óta az ifjúság és a nagy tömeg eszménye, ifjabb Wes­selényi Miklóst, akit Kővári László lelkes szavaikul Mirabeau-hoz hasonlít. De az események sodra nem követi az érzelmek másirányu szándékát. A törté­nelem. a vágyak és érzelmek szándékos lo­gikájának ellentmond és az az ellenzék, amely most már a biztos uralom reményé­ben rendezkedik be, rövid ideig viszi tra­gikus szerepét. A 48-as idők Erdélyben egyelőre háttérbe szorítják azokat a köz­életi férfiakat, akik a lassú, de építő mun­ka révén. Széchenyi szellemében akarták megvalósulva látni a magyarság álmán. A robbanásig feszült légkörben. 1848 áp­rilis havában, Jósika Sámuel erdélyi fő­kancellár visszalépése után a király Mi- kora bízta az erdélyi udvari kancellária elnökségét. 1 1848 december 2-án Kemény Ferenc azt indítványozta, hogy az erdélyi főkor- mányszék a királytól kérje a sérelmek or­voslását. Ennek a kérésnek személyes át­adásával Mikót bízták meg. Mikó ezt a feladatot rögtön elvállalta, felutazott fíécsbe. de a nemzet és a király közti harc miatt meghallgatásra nem talált és csak 10 hónap múlva, 1849 októberében kapott engedélyt az Erdélybe való vissza­térésre. Addig Olmützben kellett tartóz­kodnia. Ezalatt az izgalmas tíz hónán alatt olmützi csendes kényszerlakhelyéről sörét gondok között kellett otthonhagyott feleségére és gyermekeire gondolnia és Magyarországra, amely hősi küzdelmét, élet-halálharcát egész Európa feszült fi­gyelmétől kísérve vívta. A Világost követő tragikus esztendők kemény megpróbáltatást jelentettek szá­mára. Birtokai egyréssét. a forrongó idők tönkretették, elpusztult az az intézet is, amelyben gyermekkora boldog éveit töl­tötte és tetőzte fájdalmát feleségének as ö távollétiben bekövetkezett halála, Ezekben a reménytvesztett években sÖ- téiebb képek rajzanak költőink lelkében a nemzet lövőjéről, mint. a korábbi szá­zadokban bármikor. Vörösmarty ekkor ír­ja meg e kor keserű magyar lelkivilágá­nak visszhangjaként a „Vén cigány*-T, ugyanazt a sötét látást fejezi ki Bajza „Fchászkodás^-a is. Dt mint minden korban, úgy most is a romokon virágok nőnek, uj acélozott lel­kek megkezdik az építő munkát, Jókai Kemény. Tompa és Arany mellett Deák leienc és Eötvös építik a szellemi élet nemzetet mentő feltételeit. A békésen dolgozók csendes táborában ekkor kezd egyre gyorsabb iramban az él felé haladni Mikó Imre. De az a seb. amelyet rajon­gásig szeretett feleségének korai tragikus haiála okozott, soha be nem gyógyult. Hosszú évek múlva is gyakran említi le­veleiben, feljegyzéseiben felesége nevét. Es amikor egy évtizeddel később az Irány- eszmékben egy uj nemzet szemlélet alap­elveit rakja le, a magyar nőkről vallott eszményi felfogását felesége emléke ihle­ti. Az olmützi magányból a szabadság hs az otthon és a családi elet után vágyott, de most börtönnek érzi ezt az otthont, amelynek éltető lelke eltávozott. Ekkor mondja ki egyik legszebb gondolatát: „Az egész világ üldözése és bajai ellen négy falnak csendessége biztos védelem, 3# m négy fal közötti szerencsétlenségtől az eresz világ sem elég tágas menedék**. Most már élete teljesen Erdélyhez köti és az elvesztett szabadság és boldogság beívelt az önfeláldozó munkában, q má- " Mi ért való életben keresi egyetlen viga- 'át. Maga köré gyűjti mindazokat, akik- lr-i, pgy uj élet munkás apostolait sejti. Élete nagyrészét most már Kolozsvári ’Mii. ahol háza egy évtizeden át a nagy álmodozók és a jövőt építő erdélyiek ta­lálkozóhelye volt Az abszolutizmus utáni évtizedben Mikó közvetlen baráti környe­zetében találjuk Gyulai Pált. Kővári Lász­lót, Kriza Jánost és Nagy Pétert. De mel­lettük ott találjuk egyszerit falusiak, tu­dós tanárok, jószándéku polgárok és lett- rekesz főurak seregét. Ezek a házi össze­jövetelek nem a mulatóst és szórakozást szolgálták, hanem a munkás életre való készülődést. Legelső feladatának. Mikó a forradalom alatt megszűnt Erdélyi Gazda­sági Egylet felélesztését tartotta. Ezért Mikó előbb szervezi meg az Erdélyi Gaz­dasági Egyletet, de már akkor mindent elkövet az erdélyi magyarság szellemi meguih adását szolgáló Muzeüm-Egyesüiet me gúla p\ fásának előkészítésére. (Befejező része következő számuukhtn) HIRES KÖLTEMÉNYEK £ cim alatt minden vasárnapi számunkban a világ irodalmának, vagy a magyar iroda­lomnak egy-egy hires versét közöljük. Régi ismerősöket, akikkel érdemes újra találkoz­ni. S köztük esetleg olyanokat , akikkel az olvasó most találkozik először. Hires verse­ket. amelyeket érdemes magunk elé idézni vagy amelyekkel érdemes megismerkedni. SI LVIÁHOZ GIACOMO LEOPARDI VERSE (Az u nagy sötétség és nyomottság ülte mega lelkét e nagy olasz költőnek, amely gyak­ran fogja el a szellem világ-fordulóin az érzékeny lelket. De Leopardinál ezenfelül is minden életkörülmény arra egyesült, hogy a lélekben a mély világfájdalmat hozza tétre. A léstegéríyedett grófi család majdnem a szobájában fogva tartja, n könyvek közötti remeteéletre kényszeríti ifjú sarját: attól félnek, hogy fogékony lelkét elragadják az uj eszmék, a nagy francia forradalomnak eszméi, amelyek, akkor kavarták fel Európát. Rö­vid éleiét (39 étet élt) végigbetegeskedte. A közvetlen valóságot, u kinti életet majdnem csak az ablakon ál látta. A görög-római világ nagy szellemeinek alkotásain át ismerte rneg az életet $ a szépséghez menekült megfojtva vágyait és kiábrándulva az esendő élet minden kínálkozó ötöméből,) Silvia, tudsz e földi korodra, »nikor kacagó s tünékeny szemed szépségben égett, emlékezni még, halandó idődre? hogy álltái küszöbén az ifjúságnak Vidáman és tűnődve? Hogy zengtek a nyugalma? szobák s a kerti Utak örökös énekedtől, amint női munkádban eltnéfüIVB, titkos mosolyban ülve ködös jövődnek képeit hinié2te<IÍ S lengtek a május illatai, s könínyii napjaid lengve múltak. « $ én a hiú tanulást s megizzadt könyveim’ elhagyva gyakraU, melyeknek ifjúságom s ennenmagam jobb részét odaadtam, óz apai ház erkélyén figyeltem hangod lejtését és kezednek árnyát amely fel és le járt, járt a fáradságos vásznakon serényen, 55 fölnéztem az egekre s íe az arany utakra s messze, tenger vizére, Hegy Srácaira* és nincs emberi nyelv, hogy érzésem elrebegje. Oh Silviámí reménység szállt mindenből és biztató ígéret, A sors, a földi élet szépén tudott hazudni. Ha rágondolok, most is hagy keservet érzek, mint szörnyű terhet, szivemen végigzúgni . és megsiratom, hogy e földön éltén. Oh természet! miért nem, miért is nem adod meg soha amit ígérsz s magzatjaidnak hitét miért csalod meg? A tél « füvét él se szárította a már egy nemisejtett betegség legyőzött^ s elvesztél gyönge lányka. Még lei se nyit! frisa éveid virága. Még nem hatott sziveidre ha sötét hajad dicsérték, vagy édei durvás szemed. Társnők! netn sosogtáW füledbe, mint egymás fülébfe szokták, szerelmük* ünnepeste. S korán ahogy te haltál, halt el reményem k, A sors BZ éú fót életemnek sem adta a teljes Ifjosifigot. Oh ja], be messze tűntél, eiszállott éveimnek drága társa, én siratott reményem! Ez hát az a világ? ez i szerelem, az öröm, éJ a munka, amelyről annyit beszéltél te nékem? Ez a sors vár bú« emberi fajunkra? Megjelent a Valóság s te eiszédiiltél és egy messze sirfa, egy messze sírra s a hideg halálra mutattál tijjaiddái. BABITS MIHÁLY FORDÍTÁSA Zenekultúránk érdekében Irin Kemény (Józa. Mostanában sokat beszélnek zenekaraink, kamarazene együtteseink fejlesztéséről. Tényleg ezek képezik zenekultúránk alapját. A zenekaroknak és kamarazene együttesek­nek magvát pedig a vonóshangszerek alkot­ják; elsősorban a hangszerek királynője, a hegedű, valamint két rokona: a brácsa és a cselló. Elsőrendű feladatunk tehát, hogy bő­vebb tudásu, új nemzedéket neveljünk és a régi gárdának mesterségbeli készségét és mu­zsikáló kedvét fokozzuk. Ez elsősorban a pe­dagógusoknak feladata. Nekünk, kisebbségi embereknek kétszeresen nehéz. Mi kisebbsé­gi hegedűsök, többnyire a nemrégen elhunyt súlyos egyéniségű mesternél, Hubay Jenőnél ,,végeztünk“. Legalább is akkor a fiatalsá­gunk és okleveleink ezt velünk elhitették. Ez talán néhány kiválaszott, nagytehetségü embernél igaz, de a normális tehetségű hege­dűsöknél csak akkor kezdődik az igazán ne­héz, de talán érdekesebb feladat: az ön­képzés. Ma már a hegedülés azon kevés dolgok közé tartozik, amit nem lehet eredményesen egy kaptafára huzni. Mint ahogy számtalan változata van az emberi testalkatnak, ide­geknek, vérmérsékletnek, egyszóval egyéni­ségnek, annyiféleképpen lehet és kell hege­dülni. Amig szuggesztiv erejű mesterünk vas­keze irányított, mindenkinek megfelelt az ő általa követett kiváló hegedülesi módszer. . Szerencsés az, aki évek múltán is tapasztal­ta, hogy saját egyéniségével összhangban ma­radt az a liegedülési mód. Sokan vannak azonban, akik nem tudják, hogy vájjon mi­ért vesztik el kedvüket és ezáltal sok fárad­sággal megszerzett technikájukat is. Talán, ha jobban megfigyelnék magukat, észreven- nék, hogy a nekik nem megfelelő hegedülési: mód csökkentette, vagy először csak fárad­ságosabbá tette technikájukat, ami természe­tesen a kedvüket is csökkenti; ezáltal keve­sebb és megfelelő elmélyedés nélkül mu­zsikálnak. így a kedvtelenség és az egyéni­ségnek nem megfelelő játszási mód, mint két bü szövetséges, véglegesen elkedvetlení­tik áldozatukat. Vannak természetesen olya­nok, akik vas6zorgalomal tartják magukat, üé ez legtöbb esetben a muzsika szellemi ré­szére van káros befolyással. És alig van né-j hány embernek a mai világban ideje napon-j ta négy-öt órát gyakorolni. Ä kezdőknél sem jobb a helyzet. A mai gyermekeknek sokkal nagyobb nehézségek­kel kell megküzdeniük, mint például a há­ború előtti nemzedéknek. Sokkal jobban el­foglalt iskolai tanulmányaival, szülei sokkal több anyagi gonddal küzdenek. Talán e sok gond láttára idegeik is érzékenyebbek. Ha* «fiaki nagy anyagi nehézségek ellenére rá­szánja magát a hegedütanulásra, bizonyára annak örülne, ha már a kezdetén az élveze-' les, érdekes és eredményes lenne. Egy mail kezdőnek mindenesetre lehet erdeményes aj tanulása, de nem valami érdekes és — her- fibile dicta -— szörnyen unalmas, nem hogy élvezetes lenne. Vájjon miért? Mert a mai nemzedéknek nem felel már meg a régi, el­avult és hosszadalmas iskola Én is azt hit­tem, hogy ezen az unalmon át kell esni. A múltkor átnéztem DelK-Szabó Géza kézirat­ban levő hegedüiskoláját és csodálkozva lát­tam, mily nagy pedagógiai érzékkel van meg­írva. Játszva lehet nyomán elég tekintélyes technikára szert tenni és minden gyakorlata üde, dallamos és magyar izü. Azonkívül rendkívül tömör és igv több alkalma van a növendéknek más szerzőtől is játszani és na­gyobb mértékben válogatni gyakorlatokat és darabokat, mint eddig Egyik nagy előnye, hogy tömörsége miatt sokkal olcsóbb is. Mi. erdélvi magyarok, büszkék lehetnénk erre. Ezt kellene tanítanunk, miáltal bizonyára nagyon megkímélnénk gyermekeink idegeit, kedvüket meg fokoznánk. Magasabb fokon megérkezünk problémánk­hoz* az egyéniséghez és játszási módhoz. Ho­gyan tanítsunk mindenkit egyéniségéhez mérten különbözőképpen, ha mi is csak egy­féle módon tudunk? Tovább kell képezni m» gunkat. Mivel anyagi helyzetünk nem enge­di meg azt. hogy külföldre utazzunk, hogy ottan tovább tanuljunk és bővebb látókört szerezzünk: ezért más mód nincs, mint hős , •zakkönyveket kell olvasnunk és szakfolyó­iratot kell járatnunk különben menthetet­lenül „elvidékiesedünk“. Természetesen ezek­ben a müvekben is fogunk eok túlzást talál­ni, de sok jót is és ha látókörünk Tágul, ma­gunktól is sok megoldásra jutunk. Ezen mü­vek beszerzése megint költséges. Erre tüdők tgy igen szén példát. A budapesti ÖpeiäMu a zenekar kiváló szóló-csellistája: Csuka T,~- la egv zenei tárgyn könyvtárt akart gv"' i a zenekar részére. Tekintve hogy ni' t zenekar az opera államában a kisebb-/ k szerepét látszotta: ezt a vállalkozást a ' többen sikertelennek, sőt nevetségesnek tar. tották. Ennek ellenére sokszáz kötet gy'>U össze adományok utján. Követni kellene :.<T- dájat! Ha pedig tenvleg sikerülne néhány müvet összegyűjteni, azt neesak a benfente- sek élvezzék, hanem mindenki taámára hoz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom