Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-04 / 148. szám
1 19 4 0 }uU us 4. ELLENZÉK Művészeti törekvések: A Népközösség igen átfogó és igen sokoldalú. Figyelme a magyar kisebbségi élet egész belső területére és min den külső, főleg fölfelé ható kapcsolataira kitűnő éberséggel irányul és lan kadatlan murokakedve pi'IlanatróF'piHa- natra megteiszi mind a megtehetőket. A klasszikus hitrege tanok meséi száz- szemű lényről, aki az eget őrzi, a száz- karu szellemekről, kik az átlagos em béri tevékenységet felülmúló teiljeisity ményekire képesek, jutnak eszünkbe. A Népközösség hasonlatos a buzgalom kiválóságaihoz. Száz szeme s ezer karja van, Tulaidonkép minden vezéri eleme -— szem és minden tagja — kéz. Ma, rendkívül nagy történelmi és végzetes időkben feszülten vigyáz, hogy a kisebbség magatartása pontosan feleljen meg a hatalom és törvény rendelkezés seinek és az izgalmak ilyenkor köny- nyen lobbanó kelletlenségeit messzi tartóztassa tőlünk, ezzel az egész társadalmi közösségtől. De pillanatra se függeszti fe! a kisebbségi belső élet szabályozását és fölfokozását sem. Nemcsak támogatja kapcsolatos« kisebb ségi köztietek mozdulatait, mint például most az egyházak törekvését, hogy alkalmazottainak fizetései« majd egyezzenek meg a többségi egyházak hasonló hivatásu embereinek illetményéivel, vagy mikor az iskolák nyilvánossági jo-< gaínak újabb és újabb visszaszerzése ügyében fáradnak abban a jóleső tudatban, hogy az államhatalom teljes jóindulattal viseltetik az, ily kezdemé nyék iránt, hanem ő maga is indát el a középpontban és vildéken újabb és újabb nekibuzdulásokat, melyek lankadatlan munkakedvét és bő leleményét mutatják. Egész sereg ily jelenséget fölsorolhatnánk, mint ahogy a maguk idején cselekedjük is. Most azonban csak egy egész friss reformról kívánunk szőlani. A Népközösség vidéki tagozatai kezdik a képzőművészeteket fölkarolni és igyekeznek megfelelő műn vészi kiképzést megszervezni. Meg kell jegyeznünk, hogy időszerint általában véve nagy lendületet állapíthatunk meg a kisebbségi képzőművészet szikján. A magyar festőik, szobrászok, iparművészek szorgalmasan dolgoznak, bár az uj építési stiil nem valami nagy készséggel kedvez közreműködésüknek. A kiállítások is megint süriiii nyálnak meg. És mozgalom indult meg, hogy a képzőművészeti teljesítmények szövet kezet! jellegű értékesítésére szerv jöjjön létre, ami természetesen helyes törekvés, csak az a kár, hogy ismét nemzedéki egyoldalúság akar érvénvesülni benne, holott ma igazán mindenütt az egység a fő érdek és« ez különösen szükséges a népközösségi életigenlés idején. De ne bogározzunk el messzire és foglalkozzunk ezúttal csak ama jelenségekkel, amelyek a Népközösség lelkes figyelmét és használni akarását a képzőművészet iránt bizonyítják. Most egyszerre két vidéki mozdulatra iráo nyithatjuk olvasóink figyelmét. Az első egy tárlat vidéki tagozat közművelődési alosztályának rendezésében. Még pedig Marosvásárhelyt, ahol a Népkö zösség egyik legbuzgóbb és leghatásosabb tagozata működik. Ennek hivatott szerve most közel 20 induló vagy beérkezett festő és szobrász müveiből jelentékeny mérvű «kiállítást nyitott meg az elmúlt vasárnap, melyet két héten ken resztül nézhet a közönség, bizonyára gyönyörűséggel, mert egész sor ismeretlen ifjú tehetség került a nyilvánosság elé, viszont az „öregek“ örvendetes haladása árból tanúskodik, hogy a vidéken is jelentékeny szellemi erők ínüködnek csöndesen. Ezt a vonzó és nagyjelentőségű valóságot kívánta hangsúlyozni az ünnepélyes1 megnyitás sikerrel. Nagyszámú közönség jött el a vernissagera és ezt maga ToldaJaghi Mihály gr., a marosi Népközösség lelkes és kiváló elnöke nyitói...- meg hatalmas beszéddel. Tanuságtétel történt a Népközösség sokirányú és sziinetlen munkájáról, igy a képzőművészeti érdek fölkarolásáról is, melynek érdé-* mességét és jelentőségét a kiállító művészek jeles eredményei meggyőzően bizonyítják. Egész Erdély magyar közönsége örömmel vegye tudomásul a Cáfolják Csáhy gróf magyar külügyminiszter és RíbhenSrap német külügyminiszter találkozásának hírét BUDAPEST, juUus 3. (Rador.) Reuter: A külügyminisztérium cáfolja, Fogy Csáky gróf szombaton 4 órás tárgyalást folytatott volna Bécsben Rib bentrop német külügyminiszterrel. Szigorú intézkedéseket téptelek éleibe Buicaresi iiizifaeíláiásának biztosítására A Bukaresttől ISO kilométer távolságon belül fekvő üzemek termelésük 75 százalékát, a ISO—250 km, közöttiek 50 százalékát, a 250—350 hm, közöttiek pedig 25 százalékát kötelesek Bukarestbe szállítani BUKAREST, július 3. (Saját tudósi- tónktói.) A nemzetgazdasági minisztérium rendkívül érdekes rendeletet hozott Bukarest tiizifaellátásának biztosítására. A rendelet értelmében az összes fater- meló üzemek, amelyek Bukaresttől ISO kilométer távolságig terjedő vasútállomás körzetébe tartoznak, kötelesek termelésük 75 százalékát a fővárosba szállítani. A 150—250 kilométer távolságra fekvő üzemek szállítási kötelezettsége a termelés 50 százaléka, a 250—350 kilométer közöltieké pedig 25 százaléka. Az első kategóriába esik a Kárpátok ókirályságbeli lejtője egészen Predeálig, Moldova felé Buzauig, Oltenia felé pedig a dunai alföld kezdetéig. A második körzet Erdélyben Fogarasig, Homoródig, Csikszent- simonig, Kézdivásárhelyig és Bodzási For----------- nu îmi« mi MinnirrTiEB I dűlőig terjed; az ókirályságban a kárpátok lejtője egészen Adjudig, Dobrudzsában Constanta irányában a tengerig, Ba- zargic irányában Caraomerig, Olteniában pedig Craiováig terjed. A harmadik körzetbe beletartozik az egész Székelyföld, a Brassó—Szeben közötti vasútvonal, az erdélyi fővonal egészen Kiskapusig, n Kárpátok ókirálysági lejtője Románig, egész Dobrudzsa, Oltenia pedig Turnu- Severinig. A bükkfa árát bukaresti vasútállomáson* átadva 10 tonnás vagononként 11.000 lejben, a tölgyfáét pedig 11.500 lejben állapították meg. Ebben az összegben bennfoglaltatnak az összes bélyegkötelezettségek és egyéb illetékek. Az állami erdő- igazgaióság (CAPS) tonnánként 1200 e- jes árban bocsátja a fogyasztók rendelkezésére a tűzifát házhoz szállítva. A INÍAGYAR NÉPKÖZÖSSÉC IPAl/l ALOSZTÁLYÁNAK TEVÉKENYSÉGE Kedvezően véleményezte az Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövet- ségének bizoiisága az Országos Magyar Iparos Egyesület alapszabályait Megerősítés végett a nemzetgazdasági minisztériumhoz tették át az alapszabályokat. - Gróf Teleki Ádám képviselő nyilatkozata a Magyar Népközösség ipari alosztályának tevékenységéről KOLOZSVÁR, julius 3. Az év elején megalakult Országos Magyar Iparos Egyesület alapszabályának jóváhagyása ügyében. melyet a kolozsvári törvényszék első szekciója március 29-én terjesztett fel a nemzetgazdasági minisztériumba. Erdély. Bánság és Kőrösvidék magyar iparossága részéről állandó érdeklődés nyilvánult meg, sőt annak gyorsabb elintézését tvibb helyről meg is sürgették. Az alapszabályok jóváhagyásának ügyében felkerestük gróf Teleki Ádám országgyűlési képviselőt, az OMIE egyik elnökét, aki az alábbi felvilágosításokat adta: GRÓF TELEKI ÁDÁM NYILATKOZATA Á napokban érkeztem haza Bukarestből és Örömmel közölhetem a magyar iparossággal, hogy az OMIE alapszabályait, melyek június 19 én kerültek véleményezés végett az Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének bizottsága elé, ott kedvező véleménnyel elfogadták és azt megerősítés végett átküldték a nemzetgazdasági miniszternek. Tájékoztatásképpen kell közölnöm, hogy a jogi személyiség alapszabályainak elnyerése most körülményesebb, mint régen, amikor ilyen kérdésekben egyedül a miniszter döntött. Az 1939 január Il i törvénnyel módosították a jogi személyi- ségekiől szóló 1924. évi törvény harmadik szakaszát és a módosítás szerint az uj iparos szervezetek alapszabályait a minisztériumi jóváhagyás előtt az Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetségének kell \ éleményeznie. A véleményezést, illetve az előzetes engedélyt a szövetség külön bizottsága adja ki. Ezt a bizottságot május 14-re hívták össze és erre a napra tűzlek ki az OMIE alapszabályainak elismerését is. A bizottság ülése azonban bizonyos akadályok miatt elmaradt s igy a jóváhagyás késett egészen junius 19-ig, amikor a bizottság ülést tartott és azon az OMIE alapszabályait letárgyalta, véleményezte és megerősítés végett a nemzet- gazdasági minisztériumba felterjesztette. Remélem, hogy a megerősítés néhány napon belül megérkezik a kolozsvári törvényszékhez s akkor az OMIE még julius hó folyamán megkezdheti működését. Mindezt azért tártam fel teljes részletességgel, hogy7 mindenki tiszta képet alkothasson, hogy ebben az ügyben úgy én, mint Tompa Lajos képviselő társam a legnagyobb pontossággal jártunk el és az ügy menetét állandóan figyelemmel kísértük. marosvásárhelyi közművelődési moz galmat és kövesse példáját, amennyire lehetséges. A másik érdemes beszámoló egy aradi törekvésről szól. A Népközösség ott is szívósan és ötletesen dolgozik. A közművelődési érdek természetesen újra virágzik itt, hiszen a nagymuitu Ködcsey-Egyesület és a hatalmas közM művelődési palota városában ez nem is lehet máskép. Az uj Népközösség talán itt valósította meg a legnagyobb sikerrel az állandó társadalmi segélyezést, a továbbképző tanfolyamok ügyét és a könyvtárak uj megalapítását Most, Julius elsején, ismét meglepte a népkö zösségi életet: megnyitotta képzőművészeti tanfolyamát, melyből bizonyára rendszeres iskolát fog fejleszteni. Az ilyen törekvéseknek Aradon széles alapja és lehetősége van. A világháborúig Aradon voR legélénkebb a zenei s képzőművészeti élet a vidéken. A legtöbb vidéki művész itt leli otthonra, itt volt és van a legtöbb magánképtár, itt volt a legnagyobb magán miitöríé- neti és szönyeggvii i temény és mecéná sainak hire járt. Ennek a múltnak sok hagyománya ma sem szakadt ki; még gyökerestől és ezért minduntalan megMeg kell említsem a Magyar Népközös- ség ipari alosztályának tevékenységét, ahol állandó munka folyik és a vidéki szervezetek alosztályaival állandó Összeköttetést tart fenn. Ipari alosztályunk célkitűzéseinek megvalósításait minden irányban folytatja. Most különösen a továbbképző szaktanfolyamok beszervezésén dolgozunk, hogy azokat az ősz folyamán megkezdhessük. Egyel őre az asztalos, szabó és cipészipari szakmákban vezetjük be a továbbképző szaktanfolyamokat, természetesen a mai kor követelményeinek megfelelő kivitelben De ha a fentemlitett szakmákon kívül más iparág művelői is igényelnek tanfolya■ mohát, úgy azokat részükre is meg fogjuk rendezni. A tan terveket a legkiválóbb szakemberek bevonásával állitjuk össze és a legjobb tanerőket fogjuk igénybe venni, hogy ezáltal H tanfolyamok hallgatói tényleg értékes és hasznos ismereteket szerezhessenek INASISKOLÁK ÉS INAS; OTTHONOK Ugyancsak a tanonciskolák sorsát is‘ felkaroltuk és minden lehetőt elkövettünk, hogy minél több városban létesíthessünk magyarnyelvű tanonciskolákat. Eddig is már több városban működnek ilyen inasiskolák. melyek a legszebb eredményeket érték el. Ezen iskolák felállításához törvényes jogaink vannak, amit elsősorban az uj szakoktatási törvény biztosit számunkra. illetve egyházaink részére. Terveink szerint, ha Isten is úgy akarja, akkor a meglevő inasiskolák mellé még Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csik- szeredán és Nagyenyeden állítanak fel két két református és két-két katolikus iskolát, amelyek nagy segítségére lesznek a magyar iparosság utánpótlásának. Az inasiskolák kérdésével karöltve arra törekszünk, hogy minél több inasotthont létesíthessünk tanulóink elhelyezése céljából Ilyen inasotthonaink szintén több városban vannak, melyek igen értékes nevelési adnak az inasgyennekek részére. A HITELÜGY KÉRDÉSE Talán valamennyi problémánk közül a legsürgősebb a hitelügy kérdésének a megoldása, hogy ezáltal a magyar iparosságot megfelelő ipari külcsönökben része- sithescük. A mai pénzügyi viszonyok ne* kezek, de azért minden lehetőt elkövetünk. hogy egy iparos bankot teremtsünk, természetesen az iparosság támogatása és közreműködése mellett. E kérdésben szakembereinkkel már tervet is dolgoztunk ki a törvényes előírásoknak megfelelően és ha a körülmények engedik és az iparosság is résztvesz a munkában, úgy remélhetőleg egy kimondottan csak ipaJ ros és ipari érdekeket szolgáló bank működését rövidesen meg is kezdheti, ami által az iparosságnak egy régi óhaja telje sülne és egy régi sérelme nyerne elintézést Munkaterveink megvalósításaiból csak egy néhányat err.litettem fel, de ezeken kivíil még egy egész sereg megoldásra váró feladat van. nem is emlitve azokat a nap nap után előadódó ügyeket, melyekben úgy központi, mint vidéki iro- dáink iparosságunk segítségére és támogatására vannak. Munkánk sikerének végeredmény % azonban nemcsak a vezetőség közreműködésétől függ, hanem elsősorban a magyat iparosság öntudatától, hogy megértve hi vó szavunkat, bekapcsolódjék abba :i nagv munkába, amely létérdekeik meglar tásáért és felvirágoztatásáért folyik. (V. E.) kísérlik a régi méretek helyreállítását. Amint a béke úgyszólván első napjaiban azonnal megkezdte munkáját a Kölcsey-Egylet és egy Haladás cimü uj közművelődési szervezet, nyélbeütötték az otthon rekedt mii- és tudomány egyetemi hallgatok továbbképzését, megindították az első szőnyegszövő és iparművészeti műhelyeket igy ébreszt- get.ik föl most a megmaradt művészekkel Arad hires zenei, színházi és képzőművészeti kultúráját. 1 útjuk, hogy á Népközösség máris benne van a mozgalomban a maga vezéri és szervezési erejével.
