Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-04 / 148. szám
eliíenzék 19 4 0 j ul jus 4. BWişn—i>w OX Basarabia lakossága a statisztika tükrében r ' KOLOZSVÁR, július 3. j A legutóbbi napok eseményeivel kapcsolat- , ban a „Tribuna“ e. kolozsvári lap érdekes adatokat közöl Basarabia területéről es lakosságáról. A Prut és Dnyeszter köaötti Basarabia teljes területe 44.422 négyzet kilométer, melyen az 1930. évi népszámlálási statisztikai adatai szerint 2,864.402 főnyi lakosság volt a következő megoszlás szerint: román 1,610.757 orosz 351.912 ruthén 314.211 zsidó 204.858 buigár 163.726 német 81.089 cigány 13.518 lengyel 8.104 görög 2.044 örmény 1.509 többi, más nemzetiségekhez tartozik. A százalékos arányszám a következő volt az 1930. évi népszámlálás szerint: román 56.2 orosz 12.3 ruthén 11.0 zsidó 7.2 A többi nemzetiségek jelentéktelen aráuy- számot képviselnek. A román lakosság elhelyezkedése nem cgv- forma Basarabia egés-z területén. Délen két megyében (Cetatea-Alba és Ismail) és északon egy megyében (Hotin) a románok számbeli aránya kisebb. így Cetatea-Alba megyében * románok mindössze 18.5 százalékot képviselnek. a többi buigár (20.9%), orosz (17.3%), ruthén (20.9%) és német. (16.3%). Ismai.'-tne- gvéiien a románok arányszáma 31.9%, a többi orosz (29.7%), ruthén (4.7%), bolgár (19.2%). Hotiu-megyében a románok arányszáma 35 százalék, a többi rutlién (41.6%; és orosz (13.6%). A többi megyékben azonban a románság abszolút többségben ven. Főleg Basarabia középső részén laknak egységes tömegben a románok. Orhei-megye- ben 87.3% a románság arányszáma. Ebben a megyében csupán a zsidók (6.8%) képviseltek jelentékenyebb arányszámot, az oroszok (3.8%) és a ruthének (0.9%) arányszáma pedig még kisebb volt. Lapusna megyében a románok 77.8 száz >- lékot képviselnek. Zsidó 11.9%, orosz 7.1%, ruthén 0.7%. ^ Sorocarmegyében 73,6% a románság arányi száma. Zsidó 9.2%, orosz 8.1%. ruthén 0.2 ". Balti-megyében a románság aráuyszáma 70.1%, zsidó 8.2%, orosz 12%, ruthén 7 6%. A román statisztikai hivatal közlönyében feltüntetett adatok szerint Bassrabia lakossága 1939 januar 1-én 3.163.128 főre emelkedett. A születési és halálozási adatok a basarabia! románság megerősödését mutatták. Míg a románság arányszáma emelkedést mutatott, a kisebbségi lakosság lélekszámú csökkent. Basarabia lakosságának 87 százaléka falusi A városokban 370.109 lélek, falukban 2,493.300 lélek található. A falusi lakosság összesen 1847 faluban él. A falusi gazdaságok száma 549.511. a falusi kereskedelmi és ipari vállalatok száma pedig 24.150. VárosokLun 12.342 kereskedelmi vállalat található. Basarabia legnagyobb városa Chisinau, összesen 117.016 lakossal és 4.023 ipari és kereskedelmi vállalattal. Cetatea-Alha városnak 33.495, Tigbina városnak 31.698 és Balti-uak 30.667 lakosa van, amint ezt az 1930. évben végzett népszámlálás mutatta. Hogyan vélekednek a német tám Angliában? KOLOZSVÁR, julius 3. Egyik ismert angol lap hasábjain J. F. C. Fuller, angol tábornok tollából jelent meg az alábbi cikk, mely érdekes megvilágításban tárja elénk ezt az egész Európát foglalkoztató problémát. Meglátásai egészen újak és ítéletei, minden jel szerint, a józan ész diktálta megállapítások. Hangjának tárgyilagossága valóban egyedülálló abban a cikkrenge- tegben, melyek nap-nap után napvilágot látnak az egész világ sajtójában. Itt közöljük részlegesen Fuller tábornok elgondolásait. — Az 1066 szeptember 27-én. a lágya.-a és csendesen fújó szél az, éjszaka csendjében belekapaszkodott a Somme torkolatánál Lor- gonyzó 69ő hadihajó kifeszitett vitorlájába ég az angol partok felé vitte Normandia hercegének, Vilmosnak hajóhadát. Vilmos, akit az utókor „hóditónak“ nevezett el, a kora reggeli órákban ért partot Pervenseyinél. — Harold ekkor Yorkban tartózkodott. Miután tudomást szerzett a pervenseyi partraszállásról, kelet felé igyeki zett, hogy október 14-én Hastingsnél az ellenségnek ellent álljon. Tnornkel, az angolok akkori híres bárdja imigyen énekelt: „Vilmos átkelt a tengeren, véres karddal kelt ekkoron át, érzéketlen lélek és véres kard uralkodik most az angol partokon.“ — Azóta sokszor felvetődött az a kérdés vájjon ez az eset megtörténhetik-e még a történelem folyamán? 1805-ben Napoleon azon a véleményen volt, hogy igen. De a tra- falgári tengeri ütközet után, melyben NeDen hires tengeri csatáját megnyerte, kénytelen volt véleményét megváltoztatni. A kérdés azonban ennek dacára, nyitva maradt. Vájjon megismételhető-e az 1066-ban történt esemény? — Elemezzük ezt az óriási fontossággal iiiró problémát. —- A Napoleon tervéhez hasonló kísérlet, vagyis az. hogy a tengeren szállított csapatok tegyék lábukat az angol sziget területére, a mostani pillanatban kizártnak tekinthető. A partraszállásnak más lehetőségei azonban nem lehetetlenek. Nem azért, mert s tengeri haderő nem lenne abban a helyzetben, hogy ellensúlyozod a német légi haderő fölényét, hanem azért, mert egyszerűsítve a kérdést, számítanunk kell azzal, hogy a? élelmezés, talán helyesebben, élelmiszerek termelése és az elosztása itt a döntő tényezők. Az a feltevés, hogy a németek mostani támadása Napoleon trafalgári elgondolása alapján fog megtörténni, éppen annyira gyerekei laeas, saiaá » a aŰxiuj hónap előtti hiedelem volt, hogy a németek a Maginot-vona- lat göngyölítik fel Franciaország elleni hadműveleteik alkalmával. Bármilyen jelzőkkel is illessük német ellenfelünket, annyira nem korlátoltak, hogy ne fzámitanának a szigetek elleni támadás sikertelenségével, mielőtt az angol gazdaság' éle.t össze nem roppant. Világosabban szólva, az, aki figyeli a német rádió és sajtó megnyilatkozásait, észrevehette a németek azon Szándékát, hogy az angol sziget elleni általános támadást egy tengeri zárlat vezetné lse, melynek egyedüli célja az angol gazdasági élet összeroppantása. A tengeri zárlat mindenesetre meg kell, hogy előzze az ellenünk irányuló légi, vagy7 bárminemű hadi támadást. Az angol élet „Achiles-sarka“, vagyis legjobban sebezhető pontja, ami egyben rgen nagy stratégiai hátránnyal is jár, az a tény, hogy az élelmiszer tekintetében behozatalra szorulunk, ahelyet, hogy az ország belsejében lennénk képesek a sziget és az angol nép ellátásáról gondoskodni. Az angol behozatal '.éke idején több, mint 400 millió font stei- linget tesz ki. Egy tényleges tengeri zárlat könnyen akadályozhatja meg ennek a hatalmas: behozatali mennyiségnek az angol kikötőkbe való jutását. És. ha a kivitel, mely a behozatal értékét fedezi, lehetetlenné válik a zárlat következtében, a németek tengeri zárlata akkor is elérte kitűzött célját, mert az angol font abban a pillanatban veszít vásárló értékéből s az élelmiszerek árai ennek megfelelő- leg emelkedni fognak. Létünk a behozatal és a kivitel zavartalan működésének biztosításától függ ési ha Németországnak »ikerül ezeket az alappilléreket alkotó pontokat megzavarni, egyrészt 1. kikötők elleni, másrészt 2. a hadiipari, valamint a kivitelt biztosító termelési központok elleni támadásaival s minthogy ezek a támadások elsősorban is 3. a repülőgépek feladata lesz és a tárn irtások elsősorban a repülőgépgyárak, valamint a légikikötők ellen fog irányulni, igen nehéz helyzetbe kerülhetünk. Amilyen mértékben a 3. pontban fog'al'ak kivitele sikerül, oly arányban fog csökkenni a mi ellenálló erőnk és fognak előtérbe kerülni az 1. és a 2. pontban foglaltak: mig eljön az a pillanat, amely megfojtásunkat hozza maid magával. — Ebben az időszakban a légi támadásoknak újabb célkitűzése lesz, még pedig az hogy a lakosság körében az éhségen kívül, pánikot és rendetlensége* teremtsen. — Ekkor és csakis ekkor, követkecíjclík be, az cn véleményem szerint, a német hadsereg igazi támadása, mely valószínűleg nem csak a légi és ejtőernyősök, hanem a tengeren szállított csapatok segítségével indulna meg. Ez a támadás pedig Hóditó Vilmos es nem a Napoleon elgondolásait fogja szem előtt tartani. A különbség csak az lenne, hogv a XI. század nyitott bárkái helyett a leggyor sabb hajók fognak a németek szolgálatában állam. És ha mindegyike e gyors hajóknak osuoriu egy tankot és, tegyük fel, ötven felfegyvpj. zeit embert szállít partra, amellett, hogy a szállítást végző hajókat a repülőgépek, valamint tengeri aknák is támogatni fogják, az a történelmi 696 hajó egy óra leforgása alatt 696 tankot és 34.800 katonát tehet a pervenseyi partokra. E sikeres művelet után mi sem akadályozná meg a hajók visszatérését, valamint az utánpótlás kérdésének megoldását. Ez a legrosszabb, ami az angol szigetek körüli harcokban történhetik. Mind ez azonban nem azért történhetnék rneg, mert atm gondoskodtunk partjaink véde'méről és nem újítottuk folytonosan tengeri haderőnket újabb és újabb vívmányokkal, hanem azért, mert az utóbbi században elhanyagoltuk uie-, zöga/daságunkat s ez mérhetetlen veszélyt rejt magában. ; De nem szabad kétségeket táplálnunk lelkűnkben, ha meg akarjuk nyerni ezt a háborút. Először azért, mert harcok folyamán u legjobb, vagy legrosszabb feltevések csa*c nt-' kan valósulnak meg, azután azért, mert mi is vagyunk annyira értelmesek:, mint ellenfelünk. A háborúban legfőbb anyagi tényező az élelmiszer, de ugyanannyira alapvető tényező erkölcsi téren a bátorság is — fejezi be érdekes fejtegetéseit Fuller tábornok. fl rendőrt)vesztara felhívása Kolozsvár lakosságához a rendkívüli Intézkedések ügyében Kiknek szabad a mai naptól kezdve közlekedni az utcákon éjjel 12 óra — egész nBP kötelesek zárva tartani a kávéházak. Este 11 órakor mindenütt szigorú KOLOZSVÁR, julius 3. Dr. Horvat Iosif, Kolozsvár város rendörkvesztora tegnap magához kérette a sajtó munkatársait, akik előtt a következő, az összes lakosokat igen közelről érdeklő, nagyfontosságu tájékoztató nyilatkozatot tette: ESTE 11 ÓRAKOR SZIGOR Ü ZÁRÓRA! — Kérem a napilapokat, közöljék azonnal, hogy a f. évi junius 30-án kelt 8778. sz. belügyminiszteri rendelet értelmében az ország egész területén életbe- léptették az esti 11 órai zárórát. Következésképpen Kolozsváron is az összes nyilvános helyiségek, szórakozó helyek, kávéházak és vendéglők, a bárok és a klubok is este 11 órakor zárni kötelesek, ügy az érdekelt nyilvános helyiségek, mint pedig ezek vendégeinek, látogatóinak figyelmét nyomatékosan felhívom az iij zárórarendelet pontos és szigorú betartására, mert kihágás esetén kénytelenek lennénk a törvényben előirt megtorló intézkedéseket foganatosítani velük szemben. TILOS AZ UTCÁKON, KÖZTEREKEN VALÓ CSOPORTOSULÁS — A fenti belügyminiszteri rendelet értelmében — folytatta tájékoztató nyilatkozatát dr. Horvat rendőrkvesztor — az utcákon és köztereken tilos mindennemű csoportosulás. Sem az utcákon, sem a tereken egyszerre, egy csoportban négy személynél több nem Lartózkodhatik és nem közlekedhetik. TILOS MINDENNEMŰ POLITIZÁLÁS! — Nyomatékosan figyelmeztetek mindenkit. hogy tartózkodjék mindennemű politizálástól, vélemény nyilvánítástól, mert a belügyminiszteri rendelet értelmében minden olyan nyilvános helyiséget, szórakozóhelyiséget, vagy klubot, amelyről megállapitást nyert, hogy ott a vendégek, vagy tagok az állam biztonsága, vagy a nemzetvédelem érdekeivel ellentétes, vagy azokat sértő híreket terjesztettek, terjesztenek, vagy ilyeneket vitattak meg, véglegesen és azonnal bezárnak. GYŰLÉS CSAK KATONAI ENGEDÉLLYEL TARTHATÓ! — Szigorúan tilos bármiféle gyűlés tartása. akár nyitott, akár zárt helyiségben, vagy a szabad ég alatt is, ha a gyűlés ösz- szehivói, rendezői a gyűlés megtartásához nem kérték ki és nem kapták meg az illetékes katonai hatóság előzetes engedélyét. — Nyomatékosan figyelmeztetek minden kolozsvári lakost, hogy a legszigorúbban tilos idegeneknek szállást adni a rendőrség előzetes tudomása nélkül és még szigorúbb tilalom alá esik az idegenek rejtegetése. — A belügyminiszteri rendelet értelmében éjjel 12 óra után senki sem tartóz- kodhatik és járhat az utcákon. A vendéglőkből. nyilvános helyiségekből való hazatérésre tehát az esti 11 órai záróra után még mindenkinek egy órai idő áll rendelkezésére. Az éjjel 12 óra utáni közlekedési tilalom alól kivételek: a katonai és rendőrségi közegek, az orvosok, akik sürgős esetben beteglátogatásra mennek,' azok a cselédlányok, szolgák, általában háztartási alkalmazottak, akik az orvos' részéről éjszaka irt recepttel az ügyeletes gyógyszertárba mennek. Ezeknek a személyeknek azonban magukkal kell vinniük a munkaadó megfelelő igazolványát, hogy tényleg orvosságért mennek az ügyeletes gyógyszertárba. — - Kivételek a közlekedési tilalom alól az állandó éjjeli üzemmel dolgozó gyárak, vállalatok munkássága is, amikor munkahelyére, vagy onnan távozik. Ezeknek a munkásoknak a részére az illető gyár, vagy iparvállalat vezetősége igazolványt köteles kibocsátani, amely igazolja, hogy az illető munkás éjszaka dolgozik és ezt az igazolványt láttamoztatni kell a rend- őrkvesztura állambiztonsági ügyosztályával — Kivételek az éjjel 12 óra utáni közlekedési tilalom alól az autótaxik és a bérkocsik vezetői is, akik egész éjjel, a szokásos állomáshelyükön tartózkodhatnak, az utcákon, tereken közlekedhetnek és a közönség szolgálatára állhatnak. Kivételek a forgalmi tilalom alól a Kolozsvárra érkező, vagy onnan elutazni akaró utasok is, akik éjjel 12 óra után is akár gyalog, akár pedig közlekedési eszközök igénybevételével bejöhetnek a vasúti állomásról szállásukra, illetve kimehetnek a pályaudvarra. — Mindazokat, akiket az éjjel 12 órai közlekedési tilalom után igazolatlanul az utcáu találnak, azonnal előállítják a rendőrségre és a legszigorúbb eljárást indítják meg ellenük. MA AZ ÖSSZES KÁVÉHÁZAK NAPPAL IS ZÁRVA TARTANDÓK ’ — A belügyminisztérium f. évi julius 2-án kelt 4770. számú rendelete értelmében ma, julius 3-án. szerdán is az összes kolozsvári kávéházak nappal is zárva tartandók. — • Az összes korcsmák és bodegák a mai naptól kezdve este fél 9 órakor zárni kötelesek. — Tájékoztató nyilatkozatomat a következőkkel fejezem be — mondotta dr. Hordát rendőrkvesztor. — Kérek mindenkit és felszólítom Kolozsvár öntudatos polgárságát, hogy viselkedjék fegyelmezetten nyugodtan, ne terjesszen olyan híreket és ne adjon hitelt olyan híreszteléseknek. amelyek egyes egyének képzeletében születtek és semmiféle reális alapjuk nincs, mert mindazokat, akik ilyen riasztó hírekkel zavarják meg a lelkek nyugalmát, kinyomozzuk és akiről bebizonyítást nyert, hogy álbirekkel nyugtalanítják a rendet és a köznyugalmat, azonos! internáljuk. Dr Horvat Iosif rendőrkvesztor nagyfontosságu nyilatkozatát és a belügyminisztérium rendelkezéseit Kolozsvár lakosságának — saját érdekében — nyomatékosan figyelmébe ajánljak.. 1939 lanuár 1.-én 3,163.128 lakosa voll Basara- Iáiénak. — A Tribuna érdekes kimutatása
