Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-27 / 168. szám

ÁRA 3 L¥J Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telelőn 11—09. Nyomda: Sír. I. G. Duca No- 8. Fiókkiadóhivatal és köuyvosztálv: P. Unirii 9. Telefon 11—99. LXÁ ÉVFOLYAM, 168. SZÁM. ALAPÍTOTTA BÁRT HA MIKLÓS Felelős szerkcsztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ aaaaaaBBGíí ;íme«w SZOMBAT Kiadótulajdonos: PALLAS R. Ti Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Do3. 88ó( 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej: KZSBBBBBSZi---------------------------~ Gigurtu miniszterelnök ésManoilestu külügyminiszter németországi utazásának ieieniöségéi nagw cikkekben hangsúlya bukaresti saitő Különvonaíon utazlak él szerdán éjjel a román kormány fér fiák, akikéi a pályaudvaron a kormány tagjai es magasrangu tisztvi­selők búcsúztatlak. - Római politikai körökben nagy figyelemmel foglalkoznak a látogatás jelentőségével Az Ellenzék“ tegnapi számában röviden jelentettük:, hogy Gigurtu mi­niszterelnök és Manoilescu külügyminiszter elutaztak Salzburgba. ,A román kormányférfiak elutazásáról a bukaresti „Informaţia“ cimü lap a következőn két közli; Giguri,u loan minisztereinek és Manoilescu Mihail külügyminiszter szer­dán éjszaka fél 1 órakor kiilÖ ti vonattal utaztak el Bukarestből Salzburgba, ahol Hitler vezér és kancellár, valamint Ribbentrop német külügyminiszter fogják fogadni őket. Az északi pályaudvaron Gigurtu miniszterelnököt és Manoilescu külügy­minisztert a kormány tagjai és több más magasrangu állami hivatalnok bú­csúztatták. Gigurtu miniszterelnök és Manoilescu külügyminiszter külön vonatán uta zott Fabritius bukaresti német követ is. A román kormányférfiak vonatán utaztak Salzburgba Constantinidi követségi tanácsos, W. Ciisek sajtiótanácsos, Valamint Dinopol, a miniszterelnök: kabinetfőnöke és Coloni, a külügyminisz­térium kabinetfőnöke. „Majdnem bizonyosra vehető, hogy Német­országban a délkeletemópai helyzetet teljes egészében megvizsgáljáku Ugyancsak az Informaţia Írja a román kormányférfiak látogatásáról az alábbia­kat: BUKAREST, július 26. Az ^Infor­maţia" cimü lap már tegnapelőtt jelen’ tette, bogy Ion Gigurtu miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter a né­met birodalmi kormány meghivására rö­vid látogatást tesznek Németországba. Ennek a látogatásnak a célja a nyugateu­rópai események és Romániának a ten­gelyhatalmakhoz való csatlakozásával kapcsolatos kérdések tisztázása. Majdnem bizonyosra vehető, hogy Németországban a délkeleteurópai helyzetet teljes egészé­ben megvizsgálják, valamint a kontinens e részén lévő különböző országok kölcsö­nösségi kapcsolatai kerülnek szőnyegre, úgy a béke fenntartásának, mint egy szo­rosabb gazdasági együttműködés létesíté­sének érdekében. A tárgyalások során különös tekintettel lesznek arra, hogy ezen országok termé­keinek legfontosabb piacai Középeurópá- ban vannak, tehát a tengely országaiban, mivel a tengeri közlekedési útvonalak -—- tehát a tengerentúli országokkal való összeköttetés — teljesen el van vágva. Ebből a rövid áttekintésből kitűnik, milyen nagy jelentőséggel bir országunk I részére a két államférfi: Gigurtu cs Ma­1 noilescu utazása. hét biztosíthatnak kontinensünknek. Pa- leologu cikkében többek között ezeket Írja: — A középeurópai és balkáni szociális, gazdasági és földrajzi problémák rende­zése mélyreható megvizsgálást igényel — olyant, amely gyökerükig megvizsgálja ezeknek a kérdéseknek minden részletét és következményét —, hogy véglegesen megoldják az ezen a vidéken lévő euró­pai államok kérdéseit és jogos, tartós megegyezésre és egymásközötti normális együttműködésre teremtsenek alapot. Gigurtu miniszterelnöknek és Manoi­lescu külügyminiszternek salzburgi utazá­sa, amely utazás Ribbentrop német kül­ügyminiszter hivatalos meghivására törté­nik, Németország vezetőinek ezt a szán­dékát mutatja. A német birodalom vezető körei ér­deklődéssel és rokonszenwel kisérik Ro­mániának a tengelyhatalmak politikájá­hoz való csatlakozását, mely Közép- és ! Délkeleteurópa nemzetközi életére gyako- I rolt gazdasági befolyása révén nyer jelen­tőséget. Hasonló rokonszenwel kisérik Romániának teljes őszinteséggel folyta­tott erőfeszítéseit az uj európai nemzet­közi viszonvokhoz való alkalmazkodása Római Rador-jelentés olasz politikai köröknek a tárgyalásokról való véleményéről RÓMA, julius 26. (Rador.) A salzburgi és római megbeszélésekkel! kapcsolatban az ola«z fővárosban rámutatnak arra, hogy az elő.'.c nyilatkozatok szerint ai balkáni és du­nai problémák megoldása kedvező percre Volt halasztva. Ezt általában úgy magyaráz­ták, hogy a nyugati háború beféjeztekor fog megtörténni. Most ezzel ellentétben, mintha a megoldás küszöbön állna, ami azt bizonyít­hatja, vagy azt kell bizonyítsa, hogy a kér­déses államokat illetően változás állt be az óla-Z-—német politikai irányvonalakban. Illetékes o-lasz politikai körökben mégis megállapítható, hogy nincs semmiféle ok, mely ezt a magyarázatot igazolhatja. Igaz, hogy mindig leszögezték, hogy a délkeleten- rópai problémákat kisebb, vagy nagyobb msetekben, ..kedvező percben“ fogják meg­vizsgálni és békés eszközökkel intézik el az előbb említett körökben azonban megál­lapítható, hogy a tengelyhatalmak és Romá­nia, valamint Bulgária képviselőinek közeli moahearéiéáe arra mutat, hogy elérkezett a kedvező perc a kérdéses problémák meg- vizsgá’ására. Azt a szándékot, hogy békás eszközökkel igyekeznek megoldást e-érni, maga az a tény is bizonyltja, hogy az em.i- tett tanácskozások megtörténnek és mind­azokat, akik résztvesznek ebben, közismer­ten igen nagy jóindulat hatja át, bár bonyo­lult cs nehéz problémákról van szó. Minden arra mutat, hogy a megoldás nemcsak Dó­ké«, de az összes dunai és balkáni népekre kedvező is. lesz. NAGY CIKKBEN FOGLALKOZIK A „ROMANIA“ A SALZBURGI LÁTOGATÁSSAL Ä „Romania“, a kormány hivatalos lap­ja „Gigurtu és Manoilescu urak salzburgi látogatása“ címen részletesen foglalkozik a román kormányférfiak németországi lá­togatásának jelentőségével. A cikket Pa- leologu, a lap vezércikkírója írja, aki mindenekelőtt az uj európai elrendezés­ről emlékezik meg, amely a földrajzi realitásoknak, reális közgazdasági elveknek és olyan magasabb szempontoknak kell megfeleljen, amelyek tartós és valódi bé CLUJ, 1940 JULIUS 2 7. wm—mwamra:.»! Üres szó nem basznál senkinek. A meggondolatlan be­széd veszélyezteti az em­ber életét. Soha nem tudhatod, ki figyel. terén. Ha a holnapi Európa életében a gazdasági tényező meg fogja teremteni az államok közötti együttműködés és kap­csolatok logikáját, — amint az teljes bi­zonyossággal remélhető — Románia nagv többségében homogén, munkás és fegyel­mezett földművelő lakosságával, valamint talajának kiapadhatatlan erőforrásaival és végül e természeti gazdagságok értéke­sítése állal nyújtott óriási fejlődési lehe­tőségeivel hivatva van az Európa középső és délkeleti része és Nyugateurópa közöt­ti közvetítő szerepre és Keleteurópának Nyugateurópa gazdasági életéhez való kapcsolódásának biztosítására. Békés politikánk, továbbá a nemzetközi élet normalizálása és az államok közötti ter­mékeny együttműködés érdekében hozott ál­dozataink és állandó erőfeszítéseink révén áll:műnk nemcsak politikai és szociális érettségének atdla bizonyítékát a két fen- gelyhata'om reális és ép it őp optikájához való csatUko/asa által, hanem ugyanakkor el­foglalta azt a fontos helyet és szerepet, j amelynek játszására és betöltésére a ho.n.ipi Európa nemzetközi életében hivatva van. Salzburgban Gigurtu és Manoilescu ki fog­ják rejteni Németország vezetői előtt — ak’k baráti és bizalomteljes figyelemmel kí­sérik az ebben az irányban kifejtett őszinte erőfe=zitéseinket — mindazt, amit Románia teljesített és kész teljesíteni a Dunamedence és a Balkán nemzetközi együttműködésének felvirágoztatása és megszervezése érdekében. Amikor kifejezést adunk az általunk tá­mogatott ügy igazsága é> törvényessége megértésére irányuló törekvéseink sikeressé­gébe vetett bizalmunknak — amely törekvé­seinket minden vonatkozásban ismerik, úgy Hitler kancellár, mint Ribbentrop kü’ügvmi- niszter — ugyanakkor kifejezzük Gigurtu és Manoilcr-cu akciójának teljes sikerébe vetett remén veinket. „A salzburgi és római látogatás Románia szerepéi egy békés Európában“ — írja a Seara Ion Gigurtu miniszterelnök és Mihail Manoilescu külügyminiszter salzburgi lá­togatásával kapcsolatban a „Seara“ c. lap a következőket irja: A német kormány meghívása folytán Salzburgban történő hivatalos látogatás különös fontossággal bir, mert Európa térképét, sőt az európai népek életéi érintő egyes radikális átalakítások percé­ben történik. A látogatás fontosságát az is emeli, hogy a fasiszta kormány részéről hasonló meghívás érkezett. Azoknak a problémáknak megoldásáról van szó, me­lyeket a nyugati helyzet alakulása és ffz a tény teremtett, hogy Románia a tengely politikájához csatlakozott. Ezek a prob­lémák gazdasági és politikai körzetekre vonatkoznak. Ami a gazdasági problémákat illeti, ar­ról van szó, hogy szoros együttműködést teremtenek az Európának ezen a részén lévő államok és Németország között, me­lyek sorában, tekintettel gazdagságára, Románia a legfontosabb. A Németország és a többi államok közötti együttműkö­dést jelenleg a tengeri forgalom megsza­kítása nagy mértékben akadályozza Egye­düli hajózható ut a Duna, mely — hála a Románia által tett biztonsági intézkedé­seknek, — szabad maradt a dunai német kikötök felé való szállításra. Politikai szempontból Salzburgban és valószinüleg Rómában megvizsgálják a helyzetet ebben az európai körzetben és a dunai és balkáni államok kölcsönös kapcsolatait is vizsgálat alá veszik szem előtt tartva a béke fenntartását. A kontinens ezen részén lévő államok és Középeurópa között a politikai és gaz­dasági problémákat illetően szoros függő­ségi viszony van, mert a kérdéses álla­mok termékeinek eladási piaca Közép- európábau van. Ez a megállapítás annyi­val inkább helyes, mert a balkáni álla­mok kifejezetten mezőgazdasági jelleggel bírnak, mig Németország iparállam. Ezen gazdasági és politikai problémáké kai szemben Románia jól leszögezte ma­gatartását. Románia gazdasági együttraii- ködést kíván a balkáni és dunai államok-* kai és Németországgal, ugyanakkor a bé­ke fenntartását, normális politikai fejlő­dését és természetesen nemzeti független­ségének fenntartását kívánja. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom