Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)
1940-07-27 / 168. szám
U.tFKTfiK un Parfr§§zélli§ a szigetei Az angol terep földrajzi képem — Angii a a városok földiéi negyven városának van százezernél több lakója. — A támadás és a védelem lehetőségei Az ostfrom Síétf leltfevése egy olasz lap szerintf KOLOZfV 4K, Julius 26 V nag) habom utolsónak jósolt szakasza előtt uz ellenfelek a leghátulinnsabl) íueguierkö/.i .->re készítve erőiket, megpihennek. VIit* 1 *>11 újra útjára luesálaná u pusztulás és halai légióit, Had- ístou a döntő utolso lépés kellőkéit még átvizsgálja egvszer, időt engedve még az embereknek az oly ?/iikséges magukba szúliás- ra: talán a fegyvereket félretéve, egyazon emuervég/et ralijai meglelik egymást szív vei, értelemmel. Addig is, hogy az idő ne maradjon meddő a nagv háborús izgalomban, az. örök lladis- ten el-elmeneszti korral módosult előőrseit: rrpiilégépeJk zúgnak át az égen, valahol né- liánv bombát elhullajtauak és a kék boltozat dalt robajlo párharcok zajlanak minduntalan. \ hadi jelentések megszokott közlese jelzi: néhány élet megszűnt — s a polgár, akit a kor üteme hirkóstolásban nagyigényü- vé tett, átsiklik rajta: nincs szenzáció. A polgár most a sziget felé fürkész, ahol a nagv harc folytatását sejti. Van ebben nyitván sok önérdek is. mert hiszen a harc kimenetelében dől el tán a föld, de minden bizonnyal a nyughatatlan F.urópa sorsa — éj hagybatná-e ez közömbösen a zajló földrész gyermekét, a polgárt? A SZIGET A ..Neue Illustrierte Zeitung1* igy vázolja az angol szigetet". A normau lovagok, akik V nincs herceg vezetése alatt 1066-ban a partra léptek Hastingsnál az angol területen s megverték az angolszász sereget, ismerős földnek látták Angliát, A Ncrmamliában és Arloisban otthonnak ismert táj fogadta őket: erdők, rétek, megdolgozott mezők, megerősített kicsi városok, törpe templomok és kőié.'torok. Az angol szigetek szerkezete földrajzilag Európára vall A Cornwall-féleziget Bretagne- hoz hasonló, a londoni medence Páris vidékét juttatja az enili»r eszébe - Anglia délkeleti re&2e Artois tájaira emlékeztet. Az angol sz'gelck s a földrész között az özönvíz után is volt szátazföldi kapcsolat s a Calais és Dover közötti félszigetet csak később vésték le. a hullámok s jéghegyek De mialatt Európának talán nincs talpalat- ny földje, melyet nem pusztított háboiu, 90G rsztendően keresztül egyetlen hadvez.ér se tudta gyakorlatilag kiismerni Anglia harci terepét. Ez a terep nagy vonalaiban megfelel az északnyugat- és középnémetországi, a holland, a belga s északfiancia terepnek, ccak (gyedül Skócia s Eszak-V alles törpébb hegyvidékei nyújtanak némi alpesi képet A magaslatok Angliának nyugati szegélyét vigyázzák. Széles völgyek mélyülnek köztük, amelyek helyenként a tenget szintjének is alája szállnak. Folyók és mély golfok teszik változatossá a képet. Az Anglia északi részét kettőbe osztó hegvekhez kapcsolódik Midland, az ország középső részének völgve, amely a Cotswold Hills nevet viselő dombvidékig ér. A londoni medence sikja North Downs és South Downs között ismét emelkedő irányú s végül szeszélyes alakú szikiakkal köszönti a tengert Walles különálló hegyvidék, de sok rokonvonással a délnvu- gati Cornwall, Devon és Somerset területével. AZ ANGOL TÁJ ALAKULÁSA Az angol táj azonban mégis egységes képet nyújt a szemnek s ebben az ember keze is jelentékenyen közrejátszott Az egykori erdővidékből a 19-ik század folyamán Anglia a rétek, szántóföldek országa lett. Igazi erdőket ma már csak a keleti skót partviBukarestben az ELLENZÉK és ESTILAP dék ó\ ; Soutliuinptontól északnyugatra a New Forest is csak süiii ligeiJiszes mocsár- v idők. A 19-ik század újabb változást is hozott: uz iparosodás nyomán a gyáruk, bányák, várisik nyelni kezdték a réteket A vas és a M éi. lelöhclv én óriási központok nőttek I • I Carlislenél, északkeleten Newcastle s Miild- I lcsborotigh között, nyugatra Harrow és Lan- I raster, Liverpool, majd Brudfcrd. Manches- I ter, Sheffield. Nottingham. Berby és Lauester. Wallesben Llanelly és Cardiff között, majd tul a Bristoli-csatornán Bristol körül. A londoni ipar fiatalabb 11c a vegyi és a villanyipar fedődön ki siető lendülettel. De az ipar által még megkímélt vidékek art a is megváltozott. A m< tógazdasági termelés mindinkább a háttér felé szorult. Az j ipari vállalkozások részvényei s a tőzsdei j ügyletek ontották a pénzt A mezőkön és legelőkön j) a lkok nőttek ki hirtelen és nagy I vadász területek alakultak, melyeken a vad- i kakasra lőttek néhány hétig az esztendő I alatt. L assan-lassan a/ egész ország kezdte egy j óriási park képét mutatni, melyet itt-ott megszakít az élő sövény. Igaz, hogy Dorset- ben, Wilshircben, Norfóikban még földet művelnek. Devonban, Cornwaílban, Berkshi- rebeu és Skócia déli vidékén még hatalmas gulyák legelnek, de a tájuk jellegét immár nein földművé lés adja meg. A természetet a kertész vigyázza. A gondozott parkok és régi falvak hangulatába azonban kitt i jedt inoesu- ins részek i< heti,lakodnak és a tenger lelül jövő szelek nagy ködnyelveket hordoznak 1 öl öt t ük. Anglia « városok földje lelt Negyven városának van százezernél több lakosa és c nagyvárosoknak több mint fele a tengerparton áll? ipari központ, kiköt”. A PARTRASZÁLLÁS Hódító Vilmos óta idegen hódító nem lé- pcit uz angol földre. Spanyol Fiilüp hires hajóhadát a vihar verte szét n part előtt s még mu is kergetik u ..győzhetetlen armada * I elmerült aranyait. Napóleont pedig aki Bou- li gnebon kétszer is előkészíti.tte az angol szigetország ostromát, a földrészen támadt uj harcterek eltérítették a vállalkozástól, melyet most Németország tűz ki célul. A ..Stampa“ cimii olasz laji az ostrom két feltevését is foglalja össze: ÍRORSZÁGGAL Jla a politikai helyzet megengedné a németeknek. hogy Írországot ellenállás nélkül beillesszek a tervbe a légi s tengeri utón megvalósított partraszállás a Zöld Szigetim két jelentős előnyt vonna maga után: oda- vonná az angolok légi és föld* erejének tekintélyes hányadát él ugyanakkor elvágná Nagvbrilannia tengeri útvonalait. Mióta a 1 n-Manche csatorna keleti kikötőit a németéi: vették birtokukba. Anglia elsősorban a nyugati kikötőin át folytatja le utánpótlását. Írország fekvése viszont lehetővé lenné akár a Glasgow felé vezető északi nyílás elzárását, akái u Bri-jtol és Liverpool felé vivő Szent Cyörgy csatorna használat áu a k akadályozását. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy N.igvbritannia tengeri beviteléből él és a szi get lakosságának a táplálásához, naponta kölnikéiül S0 000 tonna súlyú élelmiszert kell partra szállítania. Írország nttkíi! Irirszág kikapcsolásával az .Anglia elleni hzrrot két dolog jellemezheti: 1. a Brest— Helder---Stavanger ívről Nagy britanniának egész területét keresztüléri a német bomba- vető gépek támadóképes sugara, 2. a támadás sikere végett szükséges, hogy az egv időben minél több lehetséges ponton, minél nagyobb fronton történjék De nemcsak a repülőgépek jöhetnek számításba itt. Ezek előtt a parti célok távolsága csak köunvü munka A csatorna két partja közt a távolság a korszerű tüzérsé"- rek sem akadály inár: nagykalibtrü ágyuk a fi uncia partról különös nehézség nélkül lőni tudják a Dower s Dungenes között végighúzódó jiartszakaszt. A londoni központ, amelv több mint nyolcmillió lakossal Anglia és Észukirország népességének hatodánál több embert gyűjt maga kóré. a francia parton levő Gris Néz foktól mindössze 115 kilomé- ' térré van. S a mult bábom idején a németek a Irancia fővárost Laon mellől lőtték, 125 kilométerről. A távolságkülönbözet aligha jelent akaduly! a roa nagy ágyúi előtt. A .,Stampa“ véleménye az: hogy a támadás éppen ennek a sűrűn lakott területnek beruházásával indulhatna A nvcdcmilliós em- b-rár, mely ennek nyomán szélümlene, megbonthatná a szigetország közlekedését. Ezzel egy időben pedig a támadó légi erők a Lengyelországban és Franciaországban bevált módón kikiizden-k ló*gi térben a túlnyomó fö-énvt. Ennek elnyerése után következnék a partraszállás amely alatt a nemetek az angol hajóraj felől fenyegető veszélyek ellen a csatornái aknazárral védekezhetnek. részé?« szélé apróhirdetésen feladhatók az alábbi haliakon: „EX LIBRIS« kdlosönkbnyvtár, Sff. XApsaani 3c M angol ellenállás ereje A feltételezés alapján, hogy a partraszállás előtt legyőzettek az akadályok, az olasz újság cikkírója megkérdezi, hogy: Angiit mennyi szárazföldi erőt tud hathatósan harcba vetni, már a sziget területén. S a kérdésre igy válaszol: Hore Beiisha terve szerint (1939 március 8) négy gyalog és két páncélos hadosztályból összetevődő, állandó seregén kívüli Angliának a háború kezdetén vagy legjobb esetben a kötelező sorozás elfogadásának percétől (április 26) más kilenc gyalog, három gépesített és egy páncélos hadosztállyal, valamint két lovas brigáddal kellett volna még rendelkezni. Ez összesen 19 hadosztály, melyhez kapcsolódott volna még hét úgynevezett légvédelmi hadosztály. A „Stampa“ szerint mindezekből tiz had- t sztály katonailag bizonvosan megsemmisült a földrész küzdőterein. Ha ezek embereinek legtöbbje meg is menekült, fegyverzetük odaveszett, a1 harcikocsikkal egyetemben, így tehát az angol erőből csak kilenc had- c .ztály maradna & a többi újjászervezőben. Igaz, hogy két kanadai hadosztály érkezését 1 özlik — és múlt november folyamán tervbevették, hogy huszonhatra növelik Ftancia- országban az angol hadosztályok számát, de x.tóbbi valószínűleg továbbra is csak terv maradt s e mellett szól az a körülmény7, hogy nem küldték francia földre a jelzett uj csapatokat. Nagyjában lehet mondani, hogy Anglia ténylegesen nem tud tizenöt vagy tizennyolc liarcképes hadosztálynál többet szembeállítani a partra szálló német hadosztályoknak. E ég tehát, ha Németország partra tesz huszonöt hadosztályt, hogy a szigetet meghódítsa — irja a „Stampa“ munkatársa. — Ez nyilván nem könnyű dolog, hiszen fé millió emberről és a hozzájuk tartozó óriási anyagról van szó. Ez lenne kétségtelenül a történelemben eleddig ismert legnagyobb partraszá’lás. A „DAILY MAIL“ SZERINT ÖTMILLIÓ EMBER VÉDI ANGLIÁT A londoni „Daily Mail“ szerint viszont legalább ötmillió ember védi, a segédcsapatokkal együtt Angliát. A lap az angol hadügyi kormány s a nagyvezérkar jelentése alapján hozza nyilvánosságra a következő adatokat: Anglia szárazföldi hadseregének úgynevezett belső védelme (ejtőernyősök, váratlan jaartraezállások elleni segédcsapatok) száma 2 millió 500 ezer ember. A fegyverbeszóli- tott aktiv katonaság (kombattáns hadsereg) létszáma e pillanatban kétmillióhatszázezer. Ezt a létszámot még az év őszén, legkésőbb hárommillióra emelik. A katonaság ellátása, felszerelése kifogástalan és az újoncok kiképzésé a legkedvezőbb feltételek között folyik. MIT íRAROMANSAJTÓ? „UNI VERSUL": I j abb utl<*\I Ipanamákról z.ámoluuk be a lapok törveny»/.i-ki tudón- tói. Gheorghe Barbu i-<u ku ügytnituzteri tisztviselő egy EaUenrandt nevű kereskedelmi alkalmazottal összejátszva, Berlinből, Béesből, Varsóból, stb. pénzért zsidókat hozott be az. országba. Az. i!fovi törvényszék vizsgálóbírója mindkettőt vád alá helyezte. A szabadfoglalkozást, ipart és kereskedelmet évek óta elárasztották uz idegenek. Nem kísérték figyeleiiJinefl a visszaéléseket. Több idegen él ma Romániában, mint a nyugati és balkáni államokban. Nem tudunk urak /emii saját házunkban. A vizsgálóbíró határozata szerint EaUenrandt szállította a klienseket, Barbulescu pedig ..táviratokat és átiratokat hamisított és a külföldi konzulátusokkal közölte, hogy az. álla a megjelölt személyek részére beutazási vizűin adható“. Barbulescu hivatalában nem volt ellenőrzés, főnök, iktató? A felsőbb hivatali szervek felelőssége is inegá!la))itandó, különben igen egyszerű a megoldás, mely soha gyógyulást nem hoz. Mindenkit büntetni kell, akár közvetett, akár közvetlen bűncselekményről van szó. „PORUNCA VREMII“: Három módon segíthetjük meg a földműveseket: 1. Nem lehet elképzelni, hogy 100.000 lejnél kisebb lesz a buza ára vagononként. 2. Meg kell állapítani a mezőgazdasági gépek és eszközük maximális árát, ugv, hogy ezeket kizárólag a mezőgazdasági kamarák, szövetkezetek, vagy nagy részvénytársaságok hozzák forgalomba. Az utóbbiakban azonban zsidók nern vehetnek részt. A jelenlegi maxiináis árak túlságosan magasak. 3. Olcsó, elegendő, 'ür- gős liitelt kell nyújtani a gazdáknak. Akármilyen magas lesz is a buza hivatalos ára, nem ér semmit, ha a gazda az adó, vagy más tartozás elrendezésének nyomása; alatt kénytelen termését piacra dobni. Mig a zsidó ipar é£ kereskedő- ern 20 milliárd lej hitelkeretet élvez az állam jóvoltából, a mező- gpzdaság hitelkerete az 1 milliárd lejt sem éri el. Nem lehet kifogásul felhozni, hogy a buza árának emelésével, a kenyér is drágul. A kenyér drágulását ugyanis a városi lakosság inkább elviseli. És ne feedjük, hogy főleg zsidók laknak a városokban, igy a kenj ér és buza olcsósága nem a románok érdekét szolgálja. Mindenekelőtt a mezőgazdák érdekét kell szem előtt tartani. „CURENTUL“: A francia vezérkar vasúti kot <jában bizonyos táviratukat ta é.ltak, me- 'yck< t a német külügyminisztérium nyilvánosságra hozott. Az egyik távirat a román j>ctró!eumipar teljes elpusztítására vonatkozik. A.nslia és Franciaország mindenkép be akart sodorni bennünket a háborúba. A bata.más pusztító munka egy \ enger nevű u:ra volt bízva. Ezzel a névvel akkor ta’ál- koztunk volt. midőn az állami petróleum- javakat lekötöttük, hogy francia hadfel.zé- • elést kapjunk. 1939 március 15-én a rendelés 80 száza ékát fizettük ki, bár mindösz- sze 5 százalékát szállították le számunkra. A román kormány nem járulhatott hozzá petróleumiparunk elpu:ztitásához. A petró’eum- roezők felgyujtása semlegességre vonatkozó akaratunk ellenére történt volna. Az volt a tervük, hogv brutálisan megsértik a semlegességet, 'mint Norvégiában tették. Anglia és Franciaország tervezgetései arra kellett volna indítsanak, hogy fogjunk össze Németországgal, mely a román petróleumipar boldogulását óhajtotta. A garanciát Németország is megadta volna Romániának, ha jól értesült kormánya, van és a román szempontot vizsgálja. Tehetetlenség, vagy érdekeltség játszott közre? Ki tudja. Maid kiderül, ha Németország a kezébe került többi bizonyitékokait is később kiadja. A németek nagyon pontosak. Lehet, hogy utána néztek a betétekneke. átutalásoknak is a bankokban. Ha a térképre nézünk, meggyőződhetünk arról, hogv Hága, Rotterdam. Amszterdam, Brüsszel, Páris, Lyon már a kezükben van, csak London maradt hátra. Rövid időn belül a londoni titkokat is megtudjuk. Ezért is óhajtjuk, hogy mentői előbb vonuljanak be a németek az angol fővárosba. J 0 4 0 I un ttt 2 7. megegyezés jőfí létre a román-törők gazdasági tárgyalásokon ANKARA, julius 26. (Rador.) A török távirati iroda jelenti: Az utóbbi időben különböző hírek kerültek forgalomba » rcmán—török gazdasági tárgyalások megszakításáról. Ezek a hirek minden alapot nélkülöznek. Az ,Anatolie“ távirati ügynökségnek módjában áll közölni, hogy a tárgyalások sikerre vezettek és megegye' zés jött létre: 1. Román kőolajtermékek és más cikkek, valamint török gyapjú és más termékek csereforgalmának szabályozásáról. 2. A csereforgalom lebonyolítására és a szükséges intézkedések indítványozására hivatott vegyes-bizottság alakításáról. 3. Más termékek kivitelének fizetési módozatairól. NAGYOBBODOTT A NÉMET TAKARÉKBETÉTEK ÁLLOMÁNYA. Háborús idők általában nem fokozzák a lakosságnak pénzgyüjtésre irányuló ta* karékossági hajlamát. Ha Németországban a takarékbetétek továbbra is növekednek, ebben az álíamvezetésbe és győzelembe vetett hit egyik világos jelét lehet látni. A betétek száma, hogy csak egy példát ragadjunk ki a sok közül, a wesztfáHai takarékpénztárakban — ennek a tartománynak a lakossága túlnyomó többségben földművelőkből,1' iparosokból, kiskereskedőkből és munkásokból áll — már 1939 végéig, tehát jóval az eredményes tavaszi offenzr á előtt, a háború kitörése előtti 323 millió birodalmi márkáról 353 millió már- kára emelkedett. Ez 9.2 százalékos többletet jelent a mult év hasonó ideje alatt elért 7.1 százalékos emelkedéssel szemben.
