Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-14 / 157. szám

1 ÁRA 6 ni 1 imiiBniMii I■ I., in m,, .L • jkw2 L jÉ,i>'..Act ENZ. mm 0? —BBHMMHBBEi IliCIlilllil M IjWMfcrthnÉÉMMBt gl1111 IVIIWIIIMi mmmammBUMauamst SterkeSztősép é* kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Totalen 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No 8. Fiókkiadókivatal és könyvosztály: P- Unirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és iqazgstó: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 386/i 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. LXI ÉVFOLYAM, 15 7. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ, 1940 JULIUS 14. \ Nemzet Pártjába va!@ beiratkozással kapcsolatban részletes utasításokat kaptak az Illetékes tisztviselők Nichifor Crainic propagandaügyi miniszter nagy beszédet mondott a minisztérium tisztviselői karának a pártba való beiratkozása alkalmából BUKAREST, julius 13. (Rador.) Jelen­tettük, hogy a Nemzet Pártjának legfel­sőbb vezetősége megállapította a beirat­kozásra vonatkozó szabályokat. Ezzel kap­csolatban a „Rador“ távirati iroda utólag a következőket továbbítja: Ion Gigurtu mérnök, a Nemzet Pártjá­nak vezérkari főnöke é~ Victor Moldovan, a Nemzet Pártjának vezértitkára csütör­tökön írták alá a 7. számú körlevelet, melyben leszögezték a pártba való beirat­kozásra vonatkozó újabb általános szabá­lyokat. A körlevél felkéri a párt felelős vezetőit, hogy sürgősen tegyék meg az in­tézkedéseket a következő általános sza­bályok alkalmazására: 1. A beiratási irodákat reggel 8 óra­kor és délután 4 órakor nyitják. A hiva­talnokok megfelelő mennyiségű nyomtat­vánnyal rendelkezzenek, hogy a beiratko­zás normális mederben folytatódjon és a jelentkezők ne várjanak s a beiratás ne legyen másnapra halasztva. 2. A beiratási irodákban mentői gyak­rabban minél szigorúbb ellenőrzés tar­tandó annak megállapítása végett, hogyan folynak a beiratkozások. 3. Az illetékes kerületben ellenőrzés céljából ki kell függeszteni mindazok név­jegyzékét, akik beiratkozást kértek. Ezt az indokolja, hogy a bejegyzettek névso­rában tiszta román nevű kikeresztelkedett zsidók is lehetnek, akik — a pártvezető­ség határozata értelmében — nem irat­kozhatnak be a pártba 4. A beiratást végző hivatalnokok a legfigyelmesebben és legaprólékosabban járjanak el kötelességleljesités közben és a személyazonossági bizonyítványokat kérjék. így elkerülhetik azt, hogy a zsi­dó által használt román név tetszetős hangzása megtévessze őket. 5. A személyazonossági bizonyítványo­kat szigorúan kell ellenőrizni a beiratko­zási kérvény előterjesztésekor az etnikai származás megállapítása végett. 6. Gyanús személyektől hiteles kereszt- levelet és születési bizonyítványt kell kér­ni, melyből a szülők vallása megállapít­ható. 7. A kikeresztelkedett zsidók, vagy azok a zsidók, kik román nevet viselnek, továbbá zsidó férfi keresztény felesége, lománok zsidó felesége, még kikeresztel- kedés esetén sem vehető fel a pártba, bár­milyen indokról is van szó. Oignrfn 'mlnisiferelnöK felülvizsgálta a nemzeti gárdák vezetései BUKAREST, julius 13. (Rador.) Ion Gigurtu miniszterelnök, a Nemzet Pártjá­nak vezérkari főnöke, felülvizsgálta a nemzeti gárdák vezetését. Petre Georges- cu tábornok, a nemzeti gárdák parancs­noka, a parancsnokság egész személyzete és a fővárosi nemzeti gárda többi tagjai fogadták. Csütörtökön tartották meg a nemzeti gárdák főporancsnokságán a tar- tományi parancsnokok tanácskozását. Itt folyt le Bucegi, Szamos és Pruth tartó mányok parancsnokainak havi értekezle te, melyen Petre Georgescu tábornok el nökölt. A bukovinai és besszarábiai me nekiiltek segélyezésével kapcsolatos ügye két tárgyalták meg. Megbeszélték továbbá a nemzeti gárdák tagjai a katonai elő- képzősök és az Országőrök közötti szoros együttműködést, azt az eljárást, melyet a nemzeti gárdák minden tagjának kell vál­lalnia a rosszakaratú személyek által ter­jesztett riasztó hírekkel szemben, határo­zott cselekvést arra: a falusi lakosságot a nemzetgazdasági munka mentői erőtelje­sebb végzésére buzdítsák. Végül az üzér­kedés megfékezésének módozatairól tár­gyaltak. ÜNNEPÉLYES KERETEK KÖZÖTT TÖRTÉNT A PROPAG ANDAÜGH MINISZTÉRIUM TISZTVISELŐINEK FELVÉTELE A NEMZET PÁRTJÁRA BUKAREST, julius 13. (Rador.) Tegnap délután 6 órakor megható ünnepség kereté- bee ment végbe Nichifor Crainic miniszter csatlakozás következménye. Nincs szükség arra, hogy megmagyarázzam Önöknek: mit jelent az egyetlen és totalitari» Nemzet Párt­ja Azzal, hogy ebbe a pártba beiratkoznak, bizonyságot leltek Önök arról, hogy a nem­zet összességének szolidáris sejtjeit képezik, mivel a Nemzet Pártja nem egyéb, mint ma ga a Nemzet. Pártnak nevezzük — a régi politikai énelmezés nélkül —, mert kizárja a belső ellenségeskedések lehetőségét, mert e Párt ellenségei tulajdonképpen a Nemzet ellenségei. Ami ezelőtt volt, az nagyon fáj­dalmas Nincs itt azonban az ideje annak, hogy bíráljuk a múltat. Ma felháborodással éljük át a sok pártra való szakadás pusztító következményeit, azonban anélkül, hogy mcgtöi! volna a Románia jövőjébe vetett hi­tünk. Őfelsége a király értette meg legelső­nek, hogy hova vezethet ez a belső szétap­rózódás. Ezelőtt két évvel vezette be az uralkodó ezt a rendszert, amely fokozatos fejlődéssel a Nemzeti Újjászületés Frontján keresztül az egyetlen totalitárius nemzet palijában csúcsosodott ki. A nemzeti egyön­tetűség e pártjának legfelsőbb vezetője nem lehetett más, mint őfelsége a király, aki az állam és a nemzet feje. Ezzel az uj alapi tussal Románia átmenvén a demokratikus szinkópán, ezen az eltévelyedett korszakon, visszatér a modern dinasztiában kifejlődött vajdasági szellem nagy hagyományához. A di­nasztia teremtette meg a modern Romániát és az uralkodóház összesíti Románia jöv'Jjc­Afii bölcs, megtanul haUgaini és figyelni. A meggondoBaffaia fecsegés emberéletekbe kerül* be vetett egyöntetű reménységeinket. Mint ennek a minisztériumnak munkásai és mint irlellektuelek, csak csatlakozásunkat jelent­hetjük be ehhez a dinasztikus felfogáshoz és csak szeretettel vehetjük körül és hittel szol­gálhatjuk azt, aki ma a dinasztiát megszemé­lyesíti. A Nemzet Páitja, amelybe most be­ii atkoznak, felöleli az integrális vagy totali­tárius nacionalizmus elvét és az a politikai eszköz, amelv az ország erkölcsi megtisztulá­sához és a dicsőség csúcsaihoz való felemel­kedéséhez fog vezetni. A román együttérzés e fölemelő pillanatában velem és szolgálati főnökeikkel együtt valamennyien egyesítsük hangjainkat a 'Trónba és népünk jövőjébe ve­tet bitünkben és kiáltsuk szivünk mélyéből: Éljen őfelsége a király! Éljen örök álmaiuk Romániája:“. MENEKÜLT MUNKÁSOK ELHELYE­ZÉSE BUKAREST, julius 13. (Rador.) A mun-, kaügyi minisztérium az elfoglalt területek­ről elmenekült számos munkás részéről kér-j vényeket kapott, melyben különböző üze­mekben való elhelyezésüket kérik. A mun­kaügyi igazgatóság több vállalat — főleg téglagyár részéről — ajánlatokat is kapott. Kívánatos lenne, ha bizonyos számú munkás elhelyezése céljából a vidéki vállalatok is a munkaügyi igazgatósághoz fordulnának. BUKAREST, julius 13. (Rador.) Victor Moldovan, a Nemzet Pártja főtitkára, a Nemzet Pártjának zenei tanácsosává nevezte ki Egizio Massini ezredest, a katonazeneka-j rok parancsnokát és megbizta a párt zene­karának vezetésével. Sabin Dragoiut, a te­mesvári zenekonzervatórium igazgatóját, az énekzenede tanácsosává nevezte ki és meg­bízta a párt énekkarainak megszervezésével az országban. jelenlétében a propagandaügji minisztérium­ban az összes minisztériumi tisztviselőknek a Nemzet Pártjához való kollektiv csatlakozá­sa. Jelen voltak: Vasile Stoica meghatalma­zott miniszter, államtitkár, professzor Busu- ioceanu és AI. Radulescu vezértitkárok, Fan « Sarateanu. a rádiótársaság vezérigazgatója, Th. Solacolo, a Rador hírügynökség igazga­tója, Vladimir lonescu sajtóigazgató, Al. Ba- ciauta propagandaügyi minisztériumi igaz­gató, korhű, a turista ügyosztály igazgatója, Cristian lonescu számvevőségi igazgató, D. Soehianu, a mozgószinházak ügyosztályának igazgatója, M V. Puscariu műszaki igazgató. Ionescu-Caracaleanu, a hirdetési ügyosztály igazgatója, valamint a minisztérium összes tisztviselői. Busuioceanu vezértitkár beszédé­re Nichifor Crainic nemzeti propagandaügyi miniszter a következőkben válaszolt: NICHIFOR CRAINIC BESZÉDE ..Hölgyeim és Uraim! Valamennyiünknek örvendenünk kell afölött, hogy jelen lehe­tünk ez esemény beteljesedésénél — nem a Nemzet Pártjába va!ó beiratkozás formasá­gainál, hanem a megállapodó uj rendhez va­ló csatlakozásnál. Önök mindannyian olyan minisztérium tagjai mely mára nemzeti propa­ganda elnevezés miatt is Románia uj szelle­mének dinamizmusát van hivatva képviselni. Nem a passzív bürokrácia az Önök feladata, hanem Önök, mint az ország kulturális eiit- rétegének választott intellektueljei, arra van­nak hivatva, hogy az állam uj életéhez te­remtő módon járuljanak hozzá Ez a beirat­kozás tehát nemcsak egyszerű formaság, mely arra szolgál, hogy ne veszítsék el állásaikat, hanem egy meggyőződés és teljes szívből való Tiz évig ieriedhető veszféssef és pénzbüntetéssel büntetik a rémhirteriesztöket BUKAREST, julius 13. (Rador.) A belügyminiszter a fegyelmezett hallgatás­ra hívja fel az ország lakosságát, hogy megakadályozzák a riasztó hírek terjeszté­sét. A Btlcv. 329. szakasza alapján a köztiyugalmat zavaró hírek szóval, vagy írás­ban, bármilyen eszközzel való terjesztése és ismétlése 10 évig terjedő szabadság- vesztéssel és pénzbírsággal büntetendő. A belügyminisztérium kímélet nélkül fogja jelen rendelkezéseket alkalmaztatni a rosszhiszemű személyek, vagy azok ellen, akik nem tartják be a tend eletet és hasonló cselekményeket követnek cl. Manoilesca román és olasz külügyminiszter táviratváltása BUKAREST, julius 13. (Rador.) Mihail Manoilescu külügyminiszter hivatala átvé­telekor a következő táviratot küldte Cia- no olasz külügyminiszternek: „A. külügyminisztérium vezetésének át­vétele pillanatában különös örömmel üd­vözlöm Excellenciádat, az olasz királyság es birodalom külügyminiszterét, annak a fasiszta kormányzatnak nagyszerű képvi­selőjét, amelyre az egész fiatal Európa csodálva néz. Remélem, hogy Olaszország és országos kapcsolatai, azoknak az érzel­meknek nyomán alakulnak, amelyeket a románok mindig éreztek, ha azok nem is találták meg mindig a teljes tolmácsolá­sukat, de soha sem szűntek meg létezni. Én, mint akinek alkalmam volt. hogy Önt személyesen megismer jeni. kifejezem a, szerencsés együttműködésbe vetett remé­nyeimet Ciano gróf olasz küliigyminis*t«r s kö­vetkező távirattal válaszolt: „Köszönöm Excellenciádnak azt a lekö­telező üzenetét, amelyet a román külügy­minisztérium vezetésének átvételekor hoz-' zám intézett. A legszívesebben viszonzom s örülök, hogy megerősíthetem, hogy Olaszországnak Románia iránti baráti ér­zelmei változatlanok maradnak*-

Next

/
Oldalképek
Tartalom