Ellenzék, 1940. július (61. évfolyam, 146-171. szám)

1940-07-14 / 157. szám

2 GL I. BN 7 fi K J 040 I ul Iu, 14, MIT 1R A ROMÁN SAJTÓ? „Cl R; NTl I ' (Pamfil Seicaiu ii i-; 1 I f fMCKBJl A háborús Roma 'iju .1 < 1 kérdi tőlem levi»l»»heu: Mi it leendő? A keidé# kapcsán .1/ ország szükségleteire g» atli-lok «» eitrgö»rg és lontossái; szerint .’k:>:in i< I.M i :ik(>?tatni a probliMtnikal. A I« ub <■ 11 v* ■» idején alapjában megrendült há vat incubki s/emnu‘1 kell vizsgálni es miiule- »• keleti r./i kat a gyengébb helyeket kt II iiiegrt oMlrni. nie Ivek kisebb ellenállást mti- tattak. Meg kell «rősiteni az alapot ei bvly- i«' kell allituni a földrengés következtében repetlt falak által megbillent egyensnlyt. igv keli ei iái ion a románság is a hiábavaló ha­rag és megtévesztés nélkül, minél több böí- i f s.-éggel és elbatározotts ággal, hogy njabt. földrengés e'len mentői jobban megerősít-ük az országot. Mindenekelőtt tartózkoi.junk a liiakavakI felháborodások kísértésétől es a szósz »poritá-té I. Őrizzük azt a komolyságot, melyet a zord idők parancsolnak. Az. ország nagy késni..égét a kalandvágyók in- tudják kihasználó.- \ nemzet pedig értse meg tisz­tán a jelenlegi belyztt drámai jelentőségét es körültekint» sst-l járjon el azokkal szemben, akik magyará/.gatni igyekeznek keserűségün­ket. Sokan vannak, akik őszinték, Ezeknek lelke olyan tiszta, mint a hegyi forrás, kőnv- nyes szemükbe-! nagy fájdalmuk kiolvasható. De őszinte rell.áborodásnk kifejezése nagv veszélyt hozhat az országra. Állandóan ismé­teljük az »gazságot, hogy cgv olyan ország­ban, ahol mindenki diktálni akar' az ide­gen diktál a valóságban. Amennyire érintet­lenül tudjuk megőrizni a nemzeti fegyelmet, olyan ménekben tudunk megküzdeni a ré­szünkre rendelt veszedelmekkel Ellenségeink csak a nemzet» egység tömbjétől tartanak. Mentő! nagyobb a nemzeti fegyelem, annál többre Lőcsölnek. Közeledni akarunk a ten­gelyhez, Mé.iuetország és Olaszország barát­ságát óhajtjuk. Komolyan akarják ezt most. azok is, okik eddig haboztak. De van -*!gy feltétele ennek: egészet kell képeznünk, egy egész országot, nem anarchiát kell képvisel­nünk. Es bátran kimondom: a lázadás ör­vénylésével telt, nemzeti fegyelem nélküli Románia nem jelem értéket a tengelyhatal­mak számara. A tengelyhatalmak azzal a fel­tétellel akarnak bennünket, hogy ország le­gyünk, nem pedig anarchia kifejezése. Meg­ismétlem: — abban az országban, ahol min­denki diktálni akar. idegen az ur. „PORUNCA \ REMII": Bonnet volt fran­cia kűiügymiuisz.tei nyilatkozata alapján a „Giornale d'Ttalia“ megállapítja, hogy egye­dül Anglia felelős Európa pusztulásáért. Miudeu uép most a „perfid Albionról“ be­szél, mely saját fájdalmával kell megfizesse azt a szerencsétlenséget, melyet Európára zú­dított. Az olasz lap megállapítása teljesen helyénvaló. Minden európai áliam — akár résztvett a háborúban, akár következményeit viselte — saját katasztrófájából állapíthatja meg Anglia bűnösségét, szerencsétlen politi­kájának következményét. Csehszlovákia, Len­gyelország. I-Jimország, Norvégia, Hollandia, Belgium, Franciaország és Románia, melyek mind a „perfid Anglia“ rendelkezésére áll­tak — senki mást mm okolhatnak az őket ért csapásokért, tegyük csak szemügyre or­szágunk helyzetét az összes fájdalmakkal, melyet a boluap tartogathat számunkra! Miért jutottunk idáig? Nemzeti létünk pa­rancsszavát miért hagytuk figyelmen kívül? Ezt csak az angol politikának, gyűlölt fenye­getéseinek és nyomásának köszönhetjük. Egész tragédiánkban kizárólag az angol ér­dekek nyomorult játékát kell látnunk, mely- saját céljára használta ki Európa összes né­pért. Nem fontos, hogy valamennyi elpusz­tul, a fő dolog, hogy Anglia éljen és mentse meg uralmát, — ezt jelenti az angol politika. Nem gondolunk politikai leszámolásra ezek­ben a percekben, mikor lehetséges, hogy más szerencsétlenségek közelednek és a nép s/ik- laszilárd szolidaritására van szükség, de nem feledhetjük el a két-három év előtti nagy le­hetőségeket, melyek révén megcsorhulás nőikül éltük volna át a jelenlegi európai for­radalmat. Számos bizonyíték igazolja, hogy Románia másként haladhatott volna?át a je­lenlegi és eljövendő súlyos eseményeken, ha nem hallgatott volna Angiidra. A nagy Goga Octavian sokat beszélhetne Románia régeb­bi helyzetéről, Németországhoz fűződő kap­csolatairól és az ország területi sérthetetlen­ségének biztositékairól. Mussolini latin ro- konszenvének elnyerése után Gogának sike­rült Hitler nemes szivét is megnyerni a ro­mánság igazának. Goga meleg szava, a rab­ságban volt ember őszinte és megható hite, a román faj jelentőségének méltatása ősi szent földjén, — azzal az eredménnyel járt. hegy Hitler vezér és kancellár védelmét biz­tosította népünk számára. Mi, akik Goga Oc­tavian mellett éltünk, minden történelmi perc jelentősegét ismerjük. Az emberek még emlékezhetnek Alfred Rosenberg cikkeire, melyekből kitűnt Románia földjének sérthe­tetlen volta. Mit törődött Anglia a Németor­szág által garantált Románia létével, midőn érdekeit mind jobban fenyegette Hitler Né­metországa? Anglia mesterkedésére a Goga- kc-rmány, — mely megmenthette volna az országot --- egy éjszaka folyamán megbu­kott. Anglia saját garanciáját nyújtotta, melynek katasztrofális következményeit érezzük. ROMA, július hói. Háborús Kóma. \z egy- . másra torlódói t'ueincnyek szak. dobokat nyit­nak meg a tegnap és a ma között. Az olasz hadüzenet kihirdetési“ óita Hóima más város lett, az utcák képe, hangulata furcsán meg­változott. A legkülönösebb: alig történt lé- i-yeges változás és mégis minden mául I timilla csak a b'vegöbcn lenne valami, mint­ha mó-g mindig itit zsonganak a Pia/./.u Vene­zia n elhangzott történelmi beszéd felejthe­tetlen szavainak utolsó visszhangja , . . A turistáknak Inilt helye. A »óirnui ,,ron- lenr locale“ egy szilinél szegényebb lett. 1'Itüut szokott helyéről a Pantheon környé­ki kóbor macskákat etető iilös angol miss. A Via Vencto korzójának tarka forgatagából hiányzik a szédítő elegáneiájn francia arisz- tokratanő. A szemüveggel, gukkerrel, fény­képezőgéppel és Beaileckerrel gondosan fel­szerelt, imponálóan lelkiismeretes német tu­rista sem vitatkozik már sehol a kétségbe- »sett sarki reudőrrel. A mult szép, de vissza nem térő álmaihoz tartozik a pincérek ked­vence, az u-tóihlii időkben már ügyig nagyon korlátolt számban előforduló emberfajta: a dollártropogtató) amerikai konzervgváros, — a központi C. 1. T. luxus-irodájának termei konganak az ürességtől, hivatalnokok unot­tan áesorognak az ajtóban, nézik a homok­zsákokat hordó munkásokat. Homokzsáktorlaszok ágaskodnak a Piazza ( olonna „Galleria“-jának háborús plakátok­kal ^leragasztott oszlopóriásai között. Ho­mokzsák-bundát kaptak már a legfontosabb műemlékek, szobrok is. A Capitóliuini Mú­zeumok előtt nagy szállító-autóbuszok áll­nak: az antik görög és római szépségideál halhatatlanságát hirdető szobrok, Praxiteles | vésője alól kikerült örökifjú, tündérszép márványistennők ..vidéken fogják tölteni a nyarat . . .“ — Az utcaseprők, postások vállán lóg a gázálarc. — Száz és száz olasz és német zászlót Jehegtet az ablakokon, bal­konokon a szél. — Az ujságrikkancsok leg­alább egy oktáwal hangosabban rikoltoznak. — És: mindenki jókedvül A szemekben ott csillog az erősek nyugodt, vidám önbizalma. Máskor az autók ezrei száguldtak Róma utcáin. Néha percekig tarto-tt, mig az utca egyik oldaláról átvergődtem a maikru. Ma az nutóforgulom minimumra csökkent. Pri- vátemlierek oly kevés benzinbe/, jutnak, hogy kénytelenek a garázsban pihentetni ko­csijukat, de akik nem akarták nélkülözni autójukat, azok I aszón! ütésre szerelték át, aminek egyik hátránya, hogy a nagy sebessé­geit nem birja elérni, a másuk, hogy a luxus kocsikon nem éppen szép látvány a hátul diszlclcukcdö nagy hádogalkotmáuy, de a szükség most a szépség rovására Int. Az au­tóbuszok régen igy járnak ós a/ úgynevezett , karozellák“ (egyfogatu kocsik) ma nagy megbecsülésben részesülnek. Az olaszok na­gyon szeretik ezeket a csodálatos lassan haj­tó» alkotmányokat. Azt hiszem sehol ilyen lassan hajtani kocsit nem tudnak! A tai »Iá­juk olcsóbb mint a taxi s olyan édesen rio­gatják az embert, különösen este látni sokat, ó-des kettesben ülőkkel. A világítás este ideálisan sötét; ez a tem­peramentumos ola'z nép pontosan alkalmaz­kodik a rendeletekhez, ahogyan az este be­áll, egyetlen ablakban nem látni még csak parányi fényesikot sem. Ötödik emeleti ab­lakomból messze ellátok. De mily komor sötét most e kedves város! . . . „Roma Madre“. — Alig hangzott el a Duce visszahívó szava, sokezer olasz emig­ráns tért vissza Itáliába a világ legkülönbö­zőbb tájairól, elsősorban persze az angol és francia fennhatóság alatt álló gyarmatokról, ahol a fellángolt olasz-gyűlölet tarthatatlan­ná tette az itáliai telepesek helyzetét. — Róma az anya szerető gondoskodásával fo­gadta a visszatérőket. A legmodernebb vá­rosépítészeti követelmények szerint készült cl a római határ egyik legszebb pontján a „Corvstanzo Ciano“ kertváros, a sokathánya- tott emigránsok számára. Csupa virágos bal­kon, tetőterrasz, üvegverenda az egész nap­fényes, nevető városrész. Nemrég érkezett lakóinak arcáról bála, boldog megelégedett­ség sugárzik. Az egyik kis kert sarkában százráncu öreg mesél a köréjesereglett gye­rek-koszorúnak: ..Tudjátok, ott messze Tu­niszban . . Meséléséból refrénként hang­zik ki egy nagyáhitatosan kiejtett 6zó: . . de a Duee azután . . Az európai háború természetesen növelte a külföldről jövő rendeléseket és ezek már egvinagukban is módot adtak a gyáraknak, hogy telepeiket, laboratóriumaikat és szer­számgépeiket növeljék. Ebben a pillanatban Amerika repülőgépgyárai hatvanezer tanult, elsőrangú munkást foglalkoztatnak és ami még fontosabb: minden munkás mellett má­sik kellő áll, aki tanul. Ebben a számban nincsenek benne a segédmunkaerők, ame­lyekkel együtt a repülőiparban alkalmazottak számát közel félmillióra becsülik. Amíg egy évvel ezelőtt az amerikai kato­nai körök kételkedtek abban, hogy a gyárak a megrendelt ötezerötszáz repülőgépet ’do­bén le tudják szállítani, most már ilyen két­kedő bangók fel sem merülnek, mert a fel­fokozott üzemek nemcsak a hadseregnek szállítják pontosan a megrendeléseket, ha­nem a gépek ezreit szállítják Angliának és azonkívül vagy egy fél tucat nemzetnek. Amerika ipari történetében még nem volt oly nagy külföldi megrendelés, mint amilyet most a repülőgépgyárak kaptak. Egvmilliárd nyolcszázmillió kilométer »itat tettek meg a személyszállító gépek, anélkül, hogy halálos baleset előfordult volna. A Clipperck a legrövidebb időn belül min­dennap átrepülnek majd Európába. Azonkí­vül uj vonalakat állítanak fel Alaszka és Ausztrália felé így rendszeres légi forgalom lesz Amerika és a többi kontinens között — Afrika kivételével. Kétségtelen, hogy a repülőgépgyárak ál landó foglalkoztatása s az üzem fejlesztése egyik fontos tényezője a tervbevett amerikai légi uralomnak, éppúgy, mint a közönség re- püiőgép-szeretete. De a katonai szakértők érveikben főleg azt hangsúlyozzák, bogy a föld valamennyi állama közül Amerikának cat> a legKcdvezőbb földrajzi helyzete „ /égi térségek ellenőrzésére. Szerintük az óceánok túlsó partjain levő államokat a legújabb tipusu „repülőerődeik- kel“ bármely amerikai repülőbázisról köny- nyen elérhetnek, anélkül, hogy ezek az álla­mok Amerikát repülőgépeikkel megtámad­hatnák. . A siker egyik (egfontosabb tényezője az egészség ••• Mindannak ellenére, hogy <•/. közt llilotná-u dolog s liog\ a gyomornak tevékenysége t<- vén nagy fontosságot k»-11 tulajdonítani en­nek, senki M in földit a szervezet eme i e- fczere kellő gondot. Mérték nélkül nyelünk le mindent és min­den órában. Ezért nem létezik ember, aki egy bizonyon kor elérése után ne panaszkod­na gyomorfájdalmakról, különböző emészté­si zavarokról. Gyomrunkkal szembeni vi; zu- élésünk elkerülhetetlen következményei a gyomorbajok és mindennemű háutalrnak. A modern orvostudománynak sikerült fel­fedeznie egy olyan gyógyszert, melynek az. a nagyértékü tulajdonsága, hogy a legmaka- csak 10—lő éves gyomor- é» bélbetegségek, valamint vese, epe és májmegbetegedések eseteiben már rövid kúra után kitűnő, nem várt eredményeket mutat fel A világhírű amerikai Gastro D. gyógyszerről vau 6zó, amely, miután minden országban ki lett pró- j hálva, valóságos áldást jelent az emberiség I számára. Orvosok is ajánlják, i Gastro I). kapható gyógyszertárakban éí I drogériákban, vagy postán megrendelhető 162 I lej utánvét mellett Császár E. gyögyäzerti- I rában Bucureşti, Calea Victoriei 124. ; PARAGUAY KÖZTÁRSASÁGBAN IS UJ ALKOTMÁNYT HIRDETTEK KI í BUENOS AYRES, julius 13. (Rador.) A ! DNB tudósítója továbbítja: Paraguay köz* j társaság Estigaribia tábornok, köztársasági elnök aláírásával uj alkotmányt kapott. Az uj alkotmány nyomban életbe lép annak da­cára, hogy augusztus hó folyamán ezzel kap­csolatban népszavazást tartanak. Az uj al­kotmány alapján az állam felhatalmazást nyert a nemzetgazdaság ellenőrzésére és a munkásságot védő szerződések előírására oly célból, hogy megakadályozza kihasználá­sukat. Az árak indokolatlan emelése tilos. Az uj alkotmány a szociális eszmét valósítja meg, mely demokrata elvekre van alapítva. A társadalmi osztályok közötti harcra való izgatást szigorúan büntetik. Az uj alkotmány alapján államtanács alakul, melynek tagjai: az egyetemi rektor, a mezőgazdaság két kép­viselője, kereskedelem és ipar egy-egy kép­viselője, a jegybank elnöke, két magasrangu tiszt és az érsek. A törvényhozó testületek-, hői csak a képviselőház marad meg. A kül­politika és állami igazgatás legfelső irányí­tása a köztársasági elnököt illeti. Ostromál­lapot kihirdetéséhez és mozgósitáshoz a parlament beleegyezése szükséges. A TASS-ÜGYNÖKSÉG KITALÁLÁSNAK MINŐSÍTI A HIRT, HOGY OROSZ­ORSZÁG ULTIMÁTUMOT INTÉZETT TÖRÖKORSZÁGHOZ MOSZKVA, julius 13 (Rador.) A Tass- ügynökség jelenti: Egyes rádióállomások azt a hirt terjesztették hogy az orosz kor­mány Törökországhoz ultimátumot inté­zett, melyben területi engedményeket kö­vetel. Mindezek kitalálások és nem felel­nek meg a valóságnak. AZ ANGOLOKHOZ PÁRTOLT A FRAN­CIA SZÍRIÁI CSAPATOK FŐPARANCSNOKA STOCKHOLM, julius 13. (Rador.) Egy svéd lap londoni értesülése szerint Mit- telhauser tábornok, a francia sziriai csa­patok vezérkari főnöke Palesztinába me­nekült. ISZTAMBUL, julius 13. (Rador.) A Ştefani jelenti, hogy Mittelhauser tábor­nok helyét Fougéres tábornok veszi át. JULIUS 20-IG KELL BEFIZETNI AZ IPARI ÁRAM UTÁNI 2 SZÁZALÉKOS ILLETÉKET. Mint megírtuk, az iparvál­lalatok részére szállított villanyáram nem mentesül a 2 százalékos nemzetvédelmi illeték alól. A pénzügyminisztérium juliu3 20-ig adott haladékot arra, hogy az ápri­lis elseje óta iparvállalatoknak szállított villanyáram után birság nélkül lehessen a 2 százalékos illetéket leróni. Uj fényképészeti szakkönvv: SEVCSIK JENŐ: 4 fényképezés elméleti és gyakorlat] kézikönyve. Második teljesen átdolgozott (1940. évi) és Lovite»,t kiadás 103 recepttel és 328 ábrával. A főbb' részek cimei: Anyagismeret. Fényképészeti vegytan. Fényképészeti fénytan. A fényképezés eljárásai. A fényképezés alkalmazásai. A ha­talmas, több mint 400 oldalas könyv ára 252 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYÁBAN, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii. Vidékre után- .véttel is azonnal száililjuis.------------- —a—gggdHWMiM' -----------­A1T1ERIKA légi uralomra tör Egy esztendő alatt százmillióid lej értékben állított elő az Egyesült-Államok repülőgépeket, — 95.000 magánrepülőgép NEWYORK, julius 13. Amerika öss/.es iparága közül — még világviszonylatban is — a repülőgépgyártás legfejlettebb. 193P-ban az amerikai gyárak egymaguk több repülőgépet adtak el külföldre, mint a világ összes gyárai együttvéve. Az európai háború kitörése természetesen a/ amerikai repülőgépipar fejlődésének is hatalmas lökést adott. 1939 májusától 1940 májusáig előállított gépek értéke százmilliárd lej. Ötször annyi, mint az előző rendes kereskedelmi évben. Ezek a számok csak kereskedelmi értéke­ket mutatnak, »le ezek mögött ott áll az ipar nem várt és hihetetlen fejlődése. FÉLMILLIÓ MUNKÁS A REPÜLŐGÉPIPARBAN Az amerikai hivatalos körök nem titkolják azt a szándékukat, hogy amint eddig Ane'ia uralkodott a tengereken, a jövőben Amerika akarja az elsőséget tartani a levegőben, ha­dászati és kereskedelmi szempontból egy­aránt. v 40.000 polgári pilóta I Az amerikai hadseregnek és haditengeré­szetnek tartalék gyakorló és teherszállitó gé­peket is beleszámítva, jelenleg 4500 gépe le­het. A jövő évre azonban ezt a számot meg­sokszorozzák. Ezeknek a kivánalmaknak az amerikai gyárak könnyen eleget tudnak tenni. A hadi­gépek gyártása mellett kétszerannyi polgári gépet állítottak elő, mint a mult évben. Az amerikaiak légi uralmukat komoly szá­mokra alapozták. Jelenleg 437 kollégiumban körülbelül tízezer polgári pilótát képeznek ki csak ebben a hónapban. A polgári repülőbi- vatal kimutatása szerint Amerikában több, mint 40 ezer embernek van repiilőgépyezetői igazolványa és a jelenlegi fejlődést véve fi­gyelembe, Amerikában két éven belül 95 ezer magánrepülőgépre számítanak Annyi bizonyos, hogy sebolsem barátkozott meg úgy a közönség a repülés gondolatával, mint Amerikában. A hazai vonalakon nem­csak a megtett távolságban, hanem a bizton­ság tekintetében is példa nélkül álló rekor­dot áBitotlak fel az amerikai repülőgép tár­saságok,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom