Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-05 / 126. szám
194 0 Iunlu a 5. ELLENZÉK 7 Hangya Egyszerűsítik a közigazgaíast Kolozsvári kis notesz MEGJELENTEK AZ UJ 1 LEJESEK !.. Most iinnepH az erdélyi „Hangya“ Központ születésének 20. évfordulóját. Az ifjú és délceg intézmény mára tűzte ki ünnepi közgyűlését, mely Nagyenye- den, a „Hangya“ Központ székhelyén bizonyára nagy lelkesedéssel, meleg visszaemlékezéssel, öntudatot nüvelő beszámolókkal fog lefolyni. Most 20 éve!.,. Mi, akik a világ uj berendezkedésének válságos kora előtt állunk, el tudjuk gondolni vagy legalább elképzelni, micsoda óriási és nehez feladat lehetett a főhatalom változása idejen és az egvetemes nagy feladatok halmozódásának történeim! korszakában 670 magyar szövetkezet esetleges bukását megállítani, a régi kapcsolatokból hala ios vérveszteség nélkül. Kifejteni és egy uj középpont, a nagyenyedi Hangya | köré csoportosítani őket. Pedig ezek a g Hangyaszövetkezetek akkor még csak | rövid múltra tekinthettek vissza, hiszen a marosmegyei Nagyernyén és az aradmegyei Álgya községben a két leg régibb szövetkezet 1898—1899=fben alakult. A nagy munka sikerült. A szövet kezetek hamar fölocsudtak a változás ájuitságából és a három nagy öreg püs- g pök lelkes indítására megalakult közép- H pontnak az envedi Hangya 1920 június | 3=<án Lészav Ferenc és Rohay Lászfó R vezetésével. A gazdasági válság kitöré § séig örvendetes fejlődés történt. Érdé | mes tanulmányozni az intézmény most | közölt beszámolóját. A kisebbségi erő S töretlen érvényét bizonyítja ez is, amig | a történelmi végzet be nem avatkozik. | A gazdasági válság súlyos áldozatokat | követelt. A tőkeszegény és részben 1 hiányosan vezetett szövetkezetek te- R kintélyes része összeomlott, úgyhogy | csak 329 szövetkezet vészelt át, de | mindez legalább most sziklaerősen áll. | Az 1930. év 1,623.211 lej, az 1931. év j pedig 1,274.029 lej veszteséggel zárult g és az 1927. évi 147 milliónyi forgalom | 1932=*ben 68 millióra csökkent. Elrémi | tö számok voltak. Csak úgy lehetett a 3 hínárból kimenekedni, hogy a tartalék-| alapból 2 és félmilliót leírtak és a fizetéseket erősen lecsökkentették. íme, ez a kettős és az alkalmazottak részéről nemes jellegű áldozat nagyszerű bizonyítéka volt a kisebbségi öntudat nak, ellenállásnak és akaraterőnek. Meg is lett az üdvös gyümölcse és ma minden súlyos nehézség, főleg átszervezési kényszerűség ellenére a Hangya virágzik és fejlődik. Elég, ha megemlítjük. hogy a forgalom az elmúlt évben ismét 140 millióra emelkedett és a mai nagy európai válság hullámai nem ártanak sziklaszilárd intézményeid nek. Ma már 53819 tagja van a Hangyának és egyre inkább növekedik az oíyan szövetkezetek száma, melyek gépekkel ruházkodnak be, közművelődési hajlékokat építenek és benne közkönyvtárakat létesítenek. Szóval, erőd sek. E virágzásnak, vagy mondjuk újjászületésnek vannak fontos körülményei s eszközei, melyek megnyugtatnak. Fontos körülmény, hogy 1922 ben a felső felügyelet vállalásával a mükö4 dés biztositódott és az uj szövetkezeti törvények se változtattak e helyzeten. Sőt az állami rendelkezések bizonyos kedvezményekhez is juttatták szorgal* más „Hangyáinkat". Az eszközök is megszaporodtak. Az eile, őrző Uniót M megalapították, majd a Hangyába olvasztották. A szakirodalom és hirszol* gálát érdekében kiadják a „Szövetkezés" cimii lapot, melynek ujabban „Szövetkezeti család“ című melléklete is van, 20 ezer példányú kiadásban élképp zelhető, hogy ez a szerv milyen hatalmas munkát végez a családokban a szövetkezeti eszme terjesztése érdekében. És részben ezt a feladatot intézi a Hangya naptár is. Nemcsak a kereskc* delmi vezetés, nemcsak a bolt ellátása, nemcsak a közösségi gyűlések rendezése, nemcsak tanfolyam, de ime, a jól megírt betű is hangyaszorgalommal dolgozik a Hangya-szellem sikeres tern jesztésén. Az uj eszközök sorában a legérdekesebb és legjelentősebb az iskola szövetkezetek megalapítása. Ha4 talmas teljesítmény. Csaknem valamennyi felekezeti fő, közép, szak és tanintézet mellett működik már iskola- szövetkezet. Ez igen sokat mond. Mert Uj relormtervik készülnek BUKAREST, május 4. Ünnepélyes külsőségek között történt meg a Legfelsőbb Közigazgatási Tanács tagjainaJc hivatalba iktatása a belügyminisztériumban. Az ünnepségen Mihail Ghelmegeanu belgiiyminiszter is jelen volt és a legfelsőbb tanácsadó szerv szükséges voltát hangoztatta. | — A jelenlegi közigazgatási törvény — mondotta Ghelmegeanu miniszter — megmarad. A kereti és a vezérelvek nem változnak, a tartalomban azonban egész sor kérdés akad, mely mélyebb tanul- | mányozást és megoldást igényel. Ezek a kérdések közelről érintik az országos köziigazgatás helyes menetét és az állam megszervezésének alapját képezik. Ebből a célból mindenekelőtt a követ-* kező kérdéseket kel! tanulmányozni.: a közigazgatás egyszerűsítése; a helyi közigazgatas tisztviselői előkészítésnek kérdése; a tartományokat, városokat és községeket illető adók kivetésének és behajtásának megszervezése; a helyi közigazgatás számvitelének egységesítése; a közigazgatási egységek pénzügyi és technikai ellenőrzésének megvalósítása; a királyi helytartók hatásköre és a megyei prefektusok szerepe; a helyi közigazgatás összes hivatali szerveinek eljárási szabályait magában foglaló törvénykönyv előkészítése. Ghelmegeanu belügyminiszter megjeá gvezte, hogy az elintézésre váró problémák között még több kisebb jelentőségű ügy is szerepel. A Legfelsőbb Közigazgatási Tanács tagjai nevében Paul Negulescu profesz- szor válaszolt a beliigyminiszteir beszéd déré és a kitűzött cél elérése céljából adatgyűjtő és statisztikai osztály felállítását kérte. Ünnepélyes keretek kozott iktatták be az uj külügyminisztert „A kifejtendő tevékenység célkitűzései ~ változatlanok maradnak" BUKAREST, junius 4. (Rador.) A Stuiza-palotában hétfőn délelőtt iktatták be Giugurtu mérnököt, az uj külügyminisztert. Ebből az alkalomból a minisztérium tisztviselőinek, a külföldi és a román sajtó képviselőinek jelenlétében Grigore Ga- feneu, a volt külügyminiszter, a következő beszédet mondotta: — Harmadszor veszek búcsút Önöktől és ettől a háztól, melyhez továbbra is köt román voltom és ebből fakadó minden gondolatom. Nem a sok beszéd idejét éljük. Csupán meg akarom köszönni Önöknek a bizalmat és szeretetet, melyet velem szemben tanúsítottak és azt, bogy a Király és az ország iránti kötelességemnek szorgalommal és becsülettel való teljesítésében segítségemre voltak. Köszönetét mondok elsősorban legközelebbi munkatársaimnak: Cretzeanu és Grigorcea uraknak, akiknek tudására, tapasztalataira és barátságára minden körülmények között számíthattam. Meg vagyok győződve, hogy ugyanolyan bizalmat és odaadást tanúsítanak utódom: Giugurtu miniszter úrral szemben is, aki kivételes képességeivel és hazafiasságával tovább fogja vinni állandó és természetes vonalán külpolitikánkat. Ettől a külpolitikától — mindannyian érezzük ezt — függ jórészt az ország biztonsága és jövője. Ezért kiesik és nagyok, közelebb, vagy távolabb állók, mindannyian egyformán köréje kell tömörülnünk, őfelsége II. Károly király magas irányitását követve, hűséggel szolgálva az országot és Uralkodót. Giugurtu külügyminiszter a beszédre következő szavakkal válaszolt: — Uraim! Köszönetét mondok Gafencu miniszter urnák a szép szavakért. Gafencu miniszter ur tevékenysége nagyon jól J ismert. Igen nehéz időkben, a szükséges tehetséggel és ügyességgel, de kellő erély- lyes is vezette a minisztériumot, biztosítva számunkra az annyira óhajtott nyugalmat és az egyetértést az ország összes j szomszédaival. Amikor ma átveszem kezéből a külügyek vezetését, a kifejtendő tevékenység célkitűzései azok az állandó célok maradnak, melyeket őfelsége magas vezetése alatt eddig követtek és többiz- ben leszögeztek. A béke, az ország függetlenségének és határainak védelme, a megértés politikája az összes nemzetekkel és főleg szomszédainkkal. Ez a politika megértést és alkalmazkodást igényel, amit nemzetünk földrajzi elhelyezkedése és történelmi fejlődése által megbatározott létérdeke irányit. Az a szerep, melyet a gazdasági tényező játszik ma politikai téren — számomra, aki sokat tevékenykedtem hasonló területen — további indokot jelent, hogy megfelelő figyelmet fejtsek ki ezen a helyen. Ennek a politikának a szolgálatába fogom állítani minden erőmet. Boldog vagyok, hogy ebben a magas tisztségben, melybe Őfelsége II. Károly király magas bizalma helyezett, ügyes és kipróbált munkatársakat találok, akiknek együttműködésére számitok én is, amint azt elődöm tette. oa ssa nemcsak az elsődleges gyakorlati cél megoldása történik velük — szövetke-* zet a szövetkezeti érdek szolgálatában — hanem eszményi és másodlagos tévé kenység is folyik bennük és általuk: az ifjúság oktatása és nevelése a szövetkezeti jövendő számára. Nem kell bővebben fejtegetnünk, hogy mi lesz ennek az okos és időszerű kezdeményezésnek eredménye. Uj „szövetkezeti nemzedék“ lép ki az életbe hamarosan és ez bizonyára sohasem sejtett lendül leire fogja kapatni Erdély szövetkezeti mozgalmát, melynek hatalmas érvényesülésére immár égető szükség van. Ne feledkezzünk meg azonban a legjelentékenyebb segítő eszközről. A Népközösség támogatásáról, amely feltétlen és nagy hatású. A Népközösség azzal, hogy minden eddiginél szélesebben és mélyebben szervezi meg a tömegeket, lehetőséget ad, hogy minden szükséges gondját és támogatását élvező szöveti kezeti mozgalom kisebbségi életünk minden helyére és minden emberéhez eljusson. A Népközösség jelenti egyébként mindama lehetőségeket is, amelyek a nyugodt szervezkedést és zavartalan életvitelt biztosítják. Örömmel és büszkeséggel gondolunk mai nap a Hangyára és lélekben ott va=* gyünk az ünnepi közgyűlésen. Az Ellenzék mindig legfőbb támogatója és barátja volt a kétévtizedes intézménynek, mintahogy elődjének is volt; és a szövetkezeti eszmét megalapítása óta képviselte. Szívesen elismerjük a Hangya bokros érdemeit és kívánjuk, hogy a jelen vezetőség kitűnő munkájával nagyszerű eredményt érjen el. Elsőrem dii kisebbségi érdek, hogy tömegeink a Hangya szövetkezetekben is egyesüljenek és anyagi hasznot húzzanak e ki tűnő intézményen keresztül. Az ünnep e percében az Ellenzék sem feledkezik meg a „Hangya=*férfiak“ emlékéről Kolozsváron is feltűntek tegnap a for galomban az uj 1 lejesek! Amint már feleztük, az uj 1 lejes ércpénz alakja körülbelül egyharrnaddal kisebb, mint az eddigi aluminium ötvözetű forgalomban levő I lejesek. Egészen kicsi kis pénzdarab, körülbelül akkora, mint az olasz centi- simo. Az anyagja, amennyire azt laikus szakértelmünkkel megállapítottuk: rézötvözet, de valószínűleg van benne valami bronz is. Az egyik oblaián ..Románia“ felírás alatt a királyi korona, ez alatt az i939^es évszám látható dombornyomással. A másik oldalon az „1 leu“ felirat betiii „ között félig lehántott knkoricacső reliefje látható. Az uj kis pénz egyébként egészen sima. Természetesen most még csillog, de bizonyára csakhamar eltompul majd a mindennapi forgalomban ez a kis fény, az a szelíd kis csillogás s ez a legkisebb pénzegység, a szegény embereknek ez az uj váltópénze is elhomályosul és megkopik, mint régebbi öreg pénztársai. De legalább — szinte biztosra lehet venni — nem fogják hamisítani! . . . JUBILÁLNÁK A KÉMÉNYSEPRŐK!. Most ünnepli fennállásának ötszázéves jubileumát az iparágak egyik leg- j omantikusabbja: a kémény seprőipar. A bársonysapkás, feketeruhás, csattogó pa- pucsu, kormosképü. fütyörésző legények — vállukon létrával, seprővel — bizonyára nem vesznek tudomást erről az évfordulóról, hanem vigan járják tovább rokonszenves iparuk második fél- ‘ évezredének beköszöntőjekor is a háztetők cserepeit. Csak azt jegyzik meg maguknak, hogy kiváltságos lények, akiknek megpillantása minden ember részére szerencsét hoz. Akár a jubileum napján, akár szürke hétköznapokon, de mégis szerencsét jelent a kéményseprő. 'Az mindegy, hogy ezt a bizonyos szerencsét csak nagyritkán lehet észrevenni. 'Azért mégis él, létezik és ad játékos hitet, mosolygó, kedves romantikát az embereknek. Manapság pedig ez is valami! f RUBENS születésének háromszázadik évfordulója tegnap volt. A világhirü művész festményei s elsősorban portréi ma Ls értékmérők a festőművészeiben, mindenütt a világon, VASÁRNAP KERESZTELIK MEG ŐFELSÉGE UJ KERESZTFIÁT: AlKLER ANDRÁST! ' A kolozsvári írisz-telep 14 gyerm-ekes szegény kőműves családjának híressé lett kicsi Andris fia nem is tudja még. mennyit szerepel a lapok hasábjain. Ő lett a gyermek-sztárja a szegényes, nyomorgó külvárosi negyednek. Azt se tudja, hogy vasárnap készültek a keresztelőjére, amit junius 2-ra hirdettek be hivatalosan is. Az ünnepélyes keresztelő azonban halasztást szenvedett. Egy héttel kitolódott dr. Tataru Coriolan királyi helytartó másirányu fontos elfoglaltsága miatt, aki a kis Aikler András keresztelőjén tudvalevőleg őfelségét ! fogja képviselni. A keresztelőt, amint a királyi helytartóságtól értesülünk, junius 9-én, vasárnap délelőtt tartják meg ünnepélyes keretek között, az összes kolozsvári polgári és katonai előkelőségek részvételével. (g. a.) vagy érdemeiről. A számos kitűnő köz- életű emberünkről, aki a Hangyában is tevékenykedett. Most különösen Egynek nemes alakja vetődik emlékeze tünk függönyére, aki az Ellenzék ve* zérkarának is nagy embere volt. Drex- ler Béla dr.-é. Legyen a legtöbb virág az ö emlékezetéé, aki kezdettől fogva, egyelőre másodsorba húzódván, dolgozott szerényen és fáradhatatlanul n Hangya érdekében, a gazdasági válság tetőpontján pedig egyenest a Hangya élére is állott és 1934=401 kezdve haláláig bekövetkezett három év alatt kivezette a válságból és megszabadította minden fojtogató újabb veszélytől, ö méltó képviselője a 20 éves munkában izzott élő és holt Hangya-vezéreknek. Áldás emlékükön vagy további tevékenységükön’ És egyre nagyobb siker a Hangj ának, a szövetkezeti mozgalom-* nak!
