Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-12 / 130. szám

ÁRA 3 W Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon II—09. Nyomda: •Str. I. G. Dúca No. 8. Fiókkiadóhivatal él könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon II—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ LX£ É V F O L Y A M, 13 0. SZÁM. SZERDA K-á-a d ó t ui a j d o n oa.: RALLAc) R. S. Törvényszéki lajstromozásijára: 39. <Dcs. 88ó! 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 480, egész érre 960 lej. imun iiwBwiii1 , CLUJ, 1940 JUNIUS 12. ' Olaszország ma ólféltől kezdve szintén háború­ban áll Franciaországgal és Angliával A hídizemísí a rámái angol és francia nsgy'.iöveteknek tegnap délaiin adta át Ctano külügyminiszter. — Mussolini a háborúi bejelentő nagy beszédében ünnepélyesen bizto­sította Olaszország szárazföldi és tengeri szomszédait, hogy nem akarja őket belevonni a viszályba«. — Amerikában nagy izgalmat keltett az olasz hadüzenet hire „Hagyaröíszáj poliíikája továbbra is váliozailan és Délkelete s?5pa békéiének fenntartására törekszik ‘ RÓMA, juitías 11. (Rador.) A Havas ügynökség jelenti: Olaszország ha- őst üzent Angliának és Franc.-aorsz ágnak. A hadüzenetet jegyzékben hozták az angol és francia nagykövet tudomására. RÓMa, június 11. (Rador.) Hétfőn délután fél 5 órakor Ciano gróf kül­ügyminiszter a Chighpaloiában fogadta a francia nagykövetet, akivel a követ- kezüket közölte: őfelsége k,jelentette, hogy Olaszország holnaptól, junius Il­iül kezdödöley hadiáöapotban Ie\ őnek tekinti magát Franciaországgal. Négv óra 45 perckor Ciano gróf magához kérette az angol nagykövetet, akivel ha­sonló formában közölte, hogy Olaszország hadiállapotba lép Nágybritanniá\’al'. RÓMA, junius 11. (Rador) Ştefani: A Duee pontosan hat órakor megjelent a V mezzia-palota erkélyén. A téren és a közeli utcákban gyülekező óriási tömeg lelkes éljenzéssel fogadta. Mussolini a kö­vetkező beszédet intézte az egybe gyűlt tö­meghez: — Szárazföldi, tengeri és légi hadsere­günkben szolgáló harcosok, a Forradalom feketeingesei és ti, valamennyien, férfiúit és nők, akik Olaszországban, a birodalom­ban és az albán királyságban eltelt, hall­gassátok meg szavaimat! Sorsunk leg­döntőbb órája ütött. (Hatalmas éljen­zés.) Ez a visszavonhatatlan elhatározásait órája. (Újból éljenzés.) A hadüzenetet át- rdluk Anglia és Franciaország nagyköve­teinek! (Mussolini szavaira a tömeg óriási éljenzésbe tör ki.) Háborúba léptünk a nyugati plutokrata és reakciós demokrá­ciák ellen, amelyek mindig gátolták az olasz nép fejlődését és gyakran fenyeget­ték létét. A legújabb történelmi esetné- nyeket a következő szavakban lehet ösz­isze foglalni: féli gér etek, fenyegetések, zsa­rolások és végül mindennek betetőzése- l.éppen 52 állam együttes zárlata. Lelki­ismeretűnk teljesen nyugodt. Mint ti vala­mennyien, az egséz világ tanúja lehetett annak, hogy a fasiszta Olaszország embe­rileg minden lehetőt elkövetett az Euró­pát megrendítő megrázkódtatás kikerülé­sére. azonban mindez hiábavaló volt; hiá­ba kértük volna a szerződések felülvizs­gálatát és azoknak a nemzetek létérdekei hez való alkalmazását és hogy ne tekint­sék azokat örökre érintetleneknek. Az is elég lett volna, ha nem folytatják a bizto­sítékok politikáját, amelyek éppen azokra váltak végzetessé, akik azokat elfogadták. Elég lett volna, hogy ne utasítsák vissza azt az indítványt, amelyet Hitler kancel­lár októberben tett, amikor befejeződött a lengyelországi hadjárat. Mindez most a mliltté. Ma el vagyok határozva arra. hog\- vállalom a háború kockázatait és éildözn fait. Egy nép csak akkor: igazán natty, ha magát igazán szabadnak, ha nyitva áll elöite az ut az óceán felé! Ez az óriási küzdelem Forradalmunk logikus fejlődé­sének uj fejezete. A szegény, de erősako- ratu munkás népek küzdelme a kizsákmá­nyolok ellen, akik a kezükben tartják n világ minden gazdagságának és aranyának egy ed áruságát. Két évszázad közötti harc ez. Ünnepélyesen kijelentem, hogy Olasz­ország nem akar senkit sem tengeri, vagy szárazföldi szomszédai közül belevonni a viszályba. Svájc, Jugoszlávia, Törökor­szág, Egyiptom és Görögország vegyék tu­domásul ezeket a szavaimat. A fasiszta er­kölcs törvénye szerint, ha barátunk van, vele kell tartanunk a végsőkig. (Mussolini szavaira a tömeg Hitler kancellárt élteti.) Megtettük ezt és együtt haladunk Német­országgal és győzelmes hadseregével. En­nek a nagy történelmi jelentőségű ese­ménynek előestéjén irányítsuk gondolata-, in kai Őfelségére, az olasz király és csá­szárra (ezekre a szavakra a tömeg nagy tüntetést rendezett az uralkodó tiszteleté­re) és üdvözöljük a szövetséges nagy Né­metország vezérét! (A tömeg a Führert élteti.) — A proletár és fasiszta Olaszország harmadszor is hadi állapotban van és olyan hatalmas és egységes, amilyen soha­sem volt. A parancsszavam már minden­hova eljutott; minden olasz szivéhez, az Alpesektől az Indiai-óceánig. Győzni fo­gunk (éljenzés), hogy végre igazságos, hosszú békekorszak köszöntsön Olaszor- országra, Európára és az egész világra! — Olasz nép, Olaszország népe — fe­jezte be beszédét a Duce — fegyverbe! (Igen. igen, harsogja a tömeg.) Mutasd meg kitartásodat! (A tömeg ismét igent kiált.) Mutasd meg bátorságodat, mutasd meg valódi értékedet! (A tömeg hosszú ideig tartó határtalan lelkes ünneplésben részesítette a Duce szavait.) RÓMA, junius 11. (Rador.) A Duce ün­neplése után a tömeg a királyi palota elé vonult, ahol véget nem érő ünneplésben részesítette az uralkodót. Hiller üdvözlő szavai az olasz uralkodóhoz és a Ducehez BERLIN, junius 11. (Rador.) A Né­met Távirati Iroda jelenti, hogy Hitler kancellár hétfőn a következő táviratot intézte Olaszország királyához és Abesszínia császárához: „A sörs úgy akarta, hogy célkitűzé­sünkért kénytelenek legyünk megvéde­ni jövőnket és népünk szabadságát a Nagybritannia és Franciaország ellen folytatott harcban. Ebben a történelmi órában, amikor hadseregeink bajtársi testvériességbe lépnek egymással, leg- őszintébb jókívánságaimat küldöm fel­ségednek. Mélyen meg vagyok győződ­ve arról, hogy Olaszország és Német ország hatalma meghozza a győzelmet ellenségeink felett. Akkor majd örökre j bitositva láthatjuk népeink Iétjogait.“ Aláírás: Hitler Adolf. javaslataimat. Hasonlóképpen vissza utasították az Ön döntőbiráskodási ajánlatát is, j REYNAUD: „KÉSZEK VAGYUNK MINDEN MEGPRÓBÁLTATÁSSAL SZEMBENÉZNI S AZ ELLENSÉG ELŐTT SOHASEM HAJTUNK FE JET“ BERLIN, junius 11. (Rador.) DNB: Hitler kancellár a Ducehez a következő táviratot intézte: „Duce! A történelmi elhatározás, me­lyet ma bejelentett, mélyen megindí­tott. Az egész német nép önökre gon­dol és az Ön országára a jelen pillanat­ban, A német haderő boldog, hogy olasz Fajtársa mellett harcolhat. Szeptember­ben Anglia vezetői indokolatlanul ha dat üzentek Németországnak és vissza­utasították a békés elintézésrjt irányuló PÁRIS, június 11. (Rador.) Hétfőn este Reynaud francia miniszterelnök rádióbeszé­det mondott. — A történelem legnagyobb ütközetének hatodik napját éljük — jelentette ki beszó dében a miniszterelnök -— katonáink és re* pülőink egy számbelileg sokkál hatalmasabb J ellenséggel találták magukat szemben. Ebben a háborúban, amely már nem frontbáboru, hanem a támaszpontok védelmének háborúja, hadseregeink csak a legsúlyosabb veszteségek árán engedik át az ellenségnek a stratégiai pontokat. Minden presztízseikéren tut még elválik, hogy milyen kihatással lesznek az el­lenség su"yos veszteségei a háború további kimenetelére. A küzdelemre irányuló elhatá­rozásunkat seinmiesetre sem fogja semmi sem meggyöngiteni. Súlyos megpróbáltatások vár­nak reánk. Készek vagyunk azokkal szembe­nézni. Az ellenségnek azonban soha sem haj­tunk fejet. Reynaud ezután rámutatott arra, hogy úgy ő, mint elődei, ismételten megállapították, I hogy Olaszország és Franciaország között nincs olyan kérdés, amit ne lehetne barátsá­gos tárgyalások utján megoldani, majd beje* Mentette, hogy hétfőn délután fél 5 órakor Ciano gróf közölte Anglia és Franciaország római nagyköveteivel Olaszország belépését a háborúba a két szövetséges állam ellen, az, ellenségeskedések tehát junius 11-én megkez-, dődnek. —• A szövetségesek olyan erősek a Földkö­zi-tengeren, mint sehol sem — folytatta be­szédét a miniszterelnök. Franciaország tiszta ielkiismerettel lép ebbe a háborúba és ez nemcsak szavakat jelent. A világ közelebbről meg fogja állapítani, hogy az erkölcsi erők is tényleges erőt jelentenek. Franciaország bosszú és dicsőséges történelme alatt sokszor került súlyos megpróbáltatások eCé és éppen olyankor ejtette csodálatba az egész világot. Franciaország nem veszhet el! KÖZLEMÉNYT ADOTT KI AZ ANGOL KÜLÜGYMINISZTÉRIUM AZ OLASZ HADÜZENETRŐL LONDON, junius 11. (Rador.) Az an­gol külügyminisztérium hétfőn este nvi ■ j latkozatot tett közzé, amely a többi kö- ; zört a következőket tartalmazza: I —- Hétfőn délután 6 órakor Mussolini i tudomására hozta népének, hogy Oiaszor- ; szág részéről hadüzenetet adtak át Anglia I és Franciaország nagyköveteinek. A h;<d- j üzenet megállapítja, hogy Olaszország j pontban éjfél után egy perccel hadiáila- ■ pótban lévőnek tekinti magát Aogliával és Franciaországgal. — A Du ce elhamarkodott lépése nem lepte meg az angol népet Nyilvánvaló volt már több hét óta, hogy Mussoiiu. el­határozta a háborúban való részvétéit a németek oldalán. Ez az elhatározás anyagi indokokból fakadt. A hadüzenet pilla­natát úgy választotta meg, hogy az egybe essék a németek legnagyobb erejű táma­dásával. Mussolini döntő német győzelmet remél, ügy az angol, mint a francia kor­mány leszögezte Mussolini előtt, hogy kész barátságos megbeszélések utján vizs­gálat tárgyává tenné Olaszországnak a földközitengeri helyzetre vonatkozó kí­vánságait. Mussolini valószínűleg úgy gon­dolja. hogy jobb eredményeket érhet el, ha a háborús megoldást választja A Duce először a megelőző eseményekről beszélt. Ezeket saját szavai szerint, a következő szavakban lehet összefoglalni: Ígéretek, ál­landó fenyegetés, zsarolás és ötvenkét ál­lam együttes ostromzára. Mussolini azon­ban elfeledkezett az Anglia és Olaszország között 1936 április 16-án létrejött egyez­ményről, amellyel — amint azt annakide­jén az olasz kormány is elismerte — « két állam között fennálló valamennyi né­zeteltérést megoldottnak tekintették, el­ismerést nyert a földközitengeri status- quo és a jövőben esetleg felmerülő félre­értések megoldására módozatokat irt elő. Mindez nyilvánvalóan arra mutat, hogy az angol nép. sem az angol kormány soha nem akart Olaszországgal háborúba lépni és véleménye szerint, a két állam kozott semmiféle ok nem merült fel háborús vi­szály ra. legalább is nem olvau, amit ne le­hetett volna békés utón megoldani. A sző velséges kormányok világosan megmutat ták. hogy készek ennek az egyezménynek az alapján eljárni és bármely felmerült nehézséget megtárgyalni. Mussolini önkent lemondott erről az egyezményről es meg­indította a háborút. Ezért csakis ot ter­heli a felelősség. ,i_ CCfkkünk folytatása az utoiiá oíiiuivvj szentnek tekinti vállalt kötelezettségeit és nem vonja ki magát a magasztos megpró­báltatások alól, amelyek döntő módon be­folyásolják történelmének menetét. (Nagy éljenzés.) Fegyvert fogunk, hogy száraz­földi határaink kérdésének megoldása után, megoldjuk tengeri kérdéseinket is. Szét akarjuk szakítani azokat a területi és katonai láncokat, amelyek megfojtanak bennünket saját tengerünkön, mert egy 45 milliós nemzet csak akkor tekintheti

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom