Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-12 / 130. szám

*=1LE H7É K IQ 40 I íi ni un 12. MEDITERRANIS ' Gibralt ári-szoros ős a Fekete-tenger belső szögit'!«' között, az o\ihig Iölddarab- jai között 3.B00 kilométer hosszu. állago- -an 1.339 in. iucíy. óriási siilvcdeses árok tátoug. Ha tekintetbe vcss/űk. bogy a pai Iménti hegyláncok magassága gyakran a 2000 métert is mcghalail ja. fogalmat al­kothatunk magunknak arról, hogy milyen meredekfalu beszakadás ez. melyet a löldközi-tenger — a régiek Mediterranisa foglal el. Pedig — geológiai értelem­ben véve — aránylag fiatal, harmad-ne.- gvedkori képződmény. A keleti medence keletkezésének már az ember is tanúja le­hetett. Tehát nagy tektonikai siilyedés ál­tal keletkezett. Rendkivid nagy mélysége révén — mely helyenként eléri a 4.401 ruetei t — is különbözik az északeurópai vizektől. Azonki% ül gazdagon tagozódott part\idéke van; két főmedencére es több in llektengerre oszlik. A nyugati medence a 1° km. széles Gibraltár-szoroson át köz lekedik az óceánnal, egészen koraiak», csak a Délspanyolország folytatásában so­rakozó Pityuzok és Baleárok zigetcso- jiorija. keleten pedig Korzika és Szardí­nia zavarják meg ezt a szabályos alakot, j A Tyrrheni-tenger is eléggé különvált. A keleti medencébe a 140 km. széles szici- liai ut vezet. Északon csatlakozik ehhez két melléktenger: az lőni és a hosszúkás, sekélyes Adriai, majd tovább keletre az Egei-tenger, ez utóbbinak rengeteg szige­te \aióságos hidpillér-láncolatot képez Göröigország és Kis-Ázsia között. A Márvány-tenger árkos siilyedése, a Dardanellák (Hellespontos) és a Boszpo- lus — ma tengerszorosok, hajdan folyó­völgyek — vezetnek a Fekete-tengerbe. (Az ókor Pontus Euxinus-a.) Az Azori- tenger éppen olyan függeléke a Fekete­tengernek, akárcsak a Finn-öböl a Balti- tengernek. Mint északon. a főmeden.’.e itt is mély, a ..függelék" sekélyvizü. A Kaspi-tenger jelenleg beltenger, valami­kor azonban a kontinenstől északba, a Fe­kete-tengerrel állott összeköttetésben. A Földközi-tenger hidrográfiai tekintet­ben zárt egész, melynek kék vize is feltű­nően elüt a szomszédos óceánétól. A viz­esére közöttük kb. 300 km. mélvségre szo­rítkozik — tehát a gibraltári küszöb ma­gasságáig —, ezert az óceán északról ér­kező hideg, nehéz mélyvize ide nem jut­hat be, a medence hőfoka mindenütt 12. < fok, ami a földközi-tenger melléké­nek a leghidegebb hónap hőmérsékleté­nek felel meg. A FÉLSZIGETEK A Földközi-tenger legnagyobb félszige­tei: az ibériai félsziget, Itália és a Balkan- félsziget. Az ibériai félsziget a legmasszi- vabb, négyszög alakú: az ókorban még a földközitengeri oldala volt a frontja. a felfedezések kora óta az atlanti oldalra tevődött át a súlypontja. A Balkán-félszi­get az Adriai- és Fekete-tenger között át­menetet képez Ázsia felé. Törzséiiez csat­lakozik délen a rendkívül széttagozódott Görögország. Olaszország középhelyzetet foglal el a Balkán. Kis-Ázsia, az ibériai félsziget és É«zak-Afrika között. Igazi mediterrán jellegű ország — ilyen mér­tékben még csak Görögország mondható annak. Mind a két medencéhez köze vau. Északon az Alpok zárják el a koutinens felé, de nem annyira, mint az ibériai fél­szigetet a Pireneusok; az Appeninek pe­dig egyáltalán nem zárják el az utat -Gal­lia cisalpina“ felé. Nyugatra Korzika és Szardínia egy harmadkorban elsülyedt szárazföld, a „Tyrrhenis44 maradványai. A „VIHAROS MÚLTÚ MEDENCE“ AZ EURÓPAI MŰVELŐDÉS BÖLCSŐJE Állandóan forrongó, bizonytalan jelenő és viharos múltú, energikus szerkezetet mutat a medence arhitekturája. Min­denütt gyűrődések és szakadások. Ez a 2,976.400 négyzetkilométernyi helyet el foglaló vízfelület, mely északon 36 fok szélességig is felnyúlik, a szubtrópikus vi­dékekhez hasonló éghajlatot és növényze­tet hozott itt létre. Partvidékén pedig az emberi társadalom és művelődés legmaga­sabb kifejezési formái születtek meg. Ha nem is minden emberi művelődés bölcső­jét kell itt keresnünk, tény az, hogy so­káig nem lehetett beszélni kultúráról a Földközi-tensreren kivid eső Európában. A természeti adottságok és az emberi vékenység csodálatosképpen olv idtak itt üssze. A FÜLDKÜZ1TENGEKI TÁJ \ harmónia érzetét kelti a LELKEKBEN Az és/.uk felül érkező uta<ra feÍcjthetet len benyomás a fö- dkÖ/.itengeri tájkép, a kr.stálvtiszla égbolt, a tenger sötétkék tükre, amit dig fodroz a lágy szellőzés és a begy- tömbök merész vonalai: mindez valami nyu­galmasan bo dog alaphaugulatot ad, .ai szép­ség és harmónia érzetében olvad össze, amire a visszatérő utas még nagyon sokáig vágyó nosztalgiával gondol vissza. Minden, bármily részletes földrajzi leírásnál jobban megért­hetjük a Mediterráuisz. élekforináló értékét, amikor a tájformákbun keressük annak az életszemléletnek a 'lényegét, ami a Eöldközi- tenger Emberét és kultúráját jelenti. A táj mindenütt zári hegykeretben foglalt kép. \ parii sikság alig észrevehetően eme kedik ki a víz tükrébö>', majd a szárazföld felé széles síkokban terjeszkedik — de csak a háttér­ben meredő hegyfalig. Mert a kép bálteré­ben mindenütt ott van ai hegység, robusztus körvonalaival: a Vezúv, az Etna, vagy Olyin­j posz. Máskor a széltöredezett hegység egy- egy pompás darabja egyenesen a tenger \ izé­ben füröszti lábút - - igy vön ez Görögor­szágban, Audă uz,iában, a l’i'oveiicehun, vagy Tliesháliában. Két kiugró lók között a lel- köri ve# öböl mélyen kis purii a j föld nyúlik ki a tenger felé. Az. is előfordul, hogy mere­dek, szédítő fa" emelkedik a tengerből, a meztelen sziklák alatt már nincs is lie.iy a parti lidó számára — például az. Adria keleti partjain. A táj mindig gyönyörű ellentéteket mutat: vízszintes és liiggőeges sikok, síkság és begy. Talán innen lakadnak a mediterrán társadalmakban mutatkozó, gyakran kirívó ellentétek is. Milyen nagy is a különbség az Atlanti-óeeánmelléki táj kiegyenlítő, e'íenté- ieket elsimító hatása alatt létrejött demo­krata társadalmak és a földközitengeri orszá­gok kiegvensülyozat an társadalmi rétegező- ilései között! Ebben a ragyogó atmoszférában, a napsü­téses tájképen a tárgyak is erőteljesebb plaszticitást nyernek, a fény mindent átitat és sehol sines oly siirü, sötét árnyéka a lomb­nak mint nálunk. Ez az alaphangidat az ál­landóság. a tartósság, az egyensúly érzetéből tevőd 1. össze. Az évszakok változatossága is hiányzik. A növényzet sem ját-sza végig az évenként megismétlődő tetszhalál és újjáéle­dés négy felvonását. Sehol sem hagyja csu­paszon a talajt s a fény, az aranyosan csillogó napfény egész éven át ott reszket az aleppói fenvő tiilevelein . . . Hegyek születése... De hogy keletkezett a medencét körülfogó hegykeret? A geológiai ókor óta az óvilág szárazföldéinek folyóvizei a magukkal hordott törmeléket az u. n. Thetys-tengerben rakták e, mely a jelenlegi Földközi-tenger őse volt. Ennek kiterjedése a geológiai történelem időtlen távlatában álandóan változott. Csak a másodkor végén tűntek fel a mai Földközi- tenger első, még vázlatos körvona ai. Az eu­rópai és indo-afrikai kontinens egymáshoz közeledvén, roppant nagy oldalnyomást gya­korolt a régi Thetys medencéjében fölhal­mozódott. puha. tengeri lerakódásokra s ezeket nagy magasságokban gyűrte fé1. így keletkezett a Pireneusoktól az Alpokban, Kárpátokban, majd az ázsiai Himalájában fel­fejlődő hegylánc. A hegylánctól délre besza­kadások történtek s ezeknek a medencéknek a sorozatából áll a mai Földközi-tenger. Egy ilyen beszakadazot t földkéreg-darab a haj­dani TvrrhenU helyét elfog aló Tyrrheni- tenger 3730 méter mély katlana. Körülötte a beszakadás vonala mentén kibuggyant a föld belsejéből a láva: igy ma vulkánok so­rozata vonul a Lippari-szigetektől a Strom­boli és az Etna irányában. A keleti meden­cében a Boszporus és a Dardanellák besza­kadása — mint már emTtettük, — egészen újkeletű. ÉS A DELTÁKBAN PUSZTÍTÓ LÁZ... Ä folyótorkolatokat mindenütt delták fog­lalják el. Ezeken a mocsaras vidékeken a váltóláz. íesékedik az emberre. Ravenna, Pisa. Ostia olyan nevek, amelyek a pusztulás és reménytelenség képét idézik a lélekben. V au-e szivbemarkolóbb val ami, mint Dante hősnőjének. La Piának panaszos szava: ..Sienna mi fé disfecemi Maremma?“ A fascizmus azonban bebizonyította, hogy aka­rattal, áldozatos munkává'!, lecsapoláss3il míg az ilyen vigasztalan helyzeten is ehet segí­teni és virágzóvá tenni a már egészen kipusz­tult vidékeket. AZ ÉLET ITT IS NEHÉZ A Földközi-tengerraelléki országok megej­tő szépségei, meleg napfényes tájai, klasszi­kus emlékei mindig óriási vonzeóerőt gyako­rollak a ..hidegebb éghez“ szokott európai ember lelkére. Innen az az elképzelés, hogy az élet itt könnyű és problémában. Igaz, liogv a meleg éghajlat a létminimumot szinte elképzelheietlenü alacsony színvonalra szál­lítja le s még a munkaidő javarészét haszon­talan fecsegéssel töltő napszámos is néhány órai munkával megkeresi a makkarónira, siiit halra, üveg borra valót. Ha valaki azonban nem éri be lazzarone életmóddal, annak bi­zony komolyan — néha sokat — ke'll do goz­nia. A föld keserves, verejtékes munkát kö­vetel s még ma is igaza van Hesiodosnak. aki megrázó képet rajzolt az itáliai paraszt küz­delmes életéről. A földműves küzdelme Ma — csakúgy, mint a múltban — a föld* müveié« a főfoglalkozás. Mellette az iparnak van nagyobb szerepe — sokkal nagyobb, mint a kereskedelemnek. Ám az éghajlat nem valami kedvező. A forró, száraz nyár s a tü­relmetlenül várt esőzés szeszélyessége nagyon próbára teszik a földműves kitartását. A buza sokat szenved a tikkasztóan perzselő, forró nyárvégi szellek miatt, máskor az őszi esőzés árt neki. De hirtelen támadt hideg­hullámok is gyakran tönkreteszik a vetést. A csapadék mennyisége egyik évről a másikra olyan óriási különbségeket mutat, amilyenre csak a trópusi vidékeken van példa. AZ ÁLLAMOK FEJLŐDÉSE Geopolitikai szempontból érdekes jelenség a földközitengeri államok felaprózódottsága. Ennek okát sokáig a hegyek á’tal emelt vá­laszfalakban keresték. Ebben kétségtelenül sok a túlzás, még ha Görögország esetét ves^- sziik is példának. A hegyek által körülzárt medencékre az ál.ítás ráillik ugyan, viszont a sikságon éppen o'lyan apró államszerveze­tek jöttek létre. Olaszországban, a történe­lemben sokáig szereplő toscanai városok kö­zött nincs sehol elválasztó természeti aka­dály. hanem az egymással versengő, önálilós- kodó kis miniatűr államok majdnem sik. hul­lámos térszínen keletkeztek. A politikai föl- aprózódást talán inkább a nagyobbfoku, vá­rosiasodással járó lokálpatriotizmusban kel­lene keresni. KIS TÁJEGYSÉGEK — APRÓ ÁLLAMOK Másrészről nincs feltűnőbb efftentét, mint a földközitengeri országok tájformáinak rendkívüli változatossága és Északi- és Kelet- Európa. Amerika egyhangú alföldi, füves pusztái között. A természet kis földrajzi és történelmi tájegységekre vezet — (de nem kényszerít!) Mert csak ritkán sízigeteli el azo- kát tökéletesen egymástól s csak annyira vá­lasztja el. hogy kapcsolataik — a haladás lőtényezői — fönnmaradhatnak. Most is — mint mindig — a tenger volt az összekötő kapocs, a civilizáció, a gazdagság, a hat sióm kulcsa. Ezért minden, a kontinensen kifejlő­dő nagyhatalom igyekezett rátenni a kezét a kikötőkre: igy tett FülÖp Macedóniája, a Capetienek Franciaországa, a cári Oroszor­szág, igy nyomult előre Ausztria Trieszt felé, a középkor és a XX. század Németországa. A fö' idközitengeri kis népek pedig pláne mindig a tengert tekintették a hatalom főeszközé­nek, amikor thalasszokráciákat alapítottak. Tyros és Karthago, Athén és a többi görög város, a> római birodalom, a katalán király­ságok és a középkori olasz városok hatalkná- nak főforrása a tenger. A TENGER ÁLDÁSA ÉS VESZEDELME Ezek a thalasszokráciák még a. legtávolabb fekvő partvidékeket is er akarták foglalni, hogy kezükben tarthassák a kikötőket és szorosokat. Pedig ez veszedelmes dolog vo-llt. A thaíasszokráciák rövid virágzás után mind kinmltak, mert valamennvi mediterrán partvi dék hajlamos a széthullásra, elszigete ődésre é-s éppen ezért nem tud elfenállani a konti­nentális hatalmaknak. Ha a görög történekem a parklakók szupremáeiójával kezdődik (At­tica, Argolida) csakhamar megváltozik a hely­zet az ország belsejében fakó népek (spár­taiak, thébaiak. macedónok) föllendülésével. Itáliában az etruszk kikötők megelőzték a hatalomban Rómát, a világ meghóditói mézis szárazföldi népek voltak: Pisát legyőzte FIö* renc, Katalóniát pedig Aragóniái. Megannyi példa arra, ho.<rv a partlakók kezdeti sike­rei után, a ..belföldi“ államok kerekedtek fe­lül. Hát a kontinentális germánok, szlávok, arabok és törökök talán nem a szárazföld fe­löl érkeztek és seperték el a mediterrán or­szágok politikai felsőbbségét? Érdekes még, hogy a modern államok egysége is először a belső tartományokban valósult meg: Spanyol- országban Kasztilia, Franciaországban az Ile- de-France. Olaszországban Piemont, Jugo­szláviában Szerbia volt a nemzeti egység ki­induló poutja. Igaz e tehát, amit a tenger em* bériiÜtlraj/i «Tlekéró! mond inul. ? Igén. <]«• csuk a ga/dai-.ági élet <•- a civilizáció fejlő­débe szempontjából. Sokkal Ki vi b#- jótékony a tenger befolyása az. államok - tahi ita ,ára • • függetlenségére. Lehet hogy az emberek energiájukat elpazarolják a rengeteg moz­gásban, a tengerparti bajo/á-baii, mert <‘gy kere sk ed elemre alapozott köztársaság, mint amilyen Velence. Kaguz.a \jgy Korinth'»» voflt . bO kkal I oliűlcbb ezerféle sz.alal lűgg össze a környezel adottságaival, miül például a földművelő áriam. Mindenesetre jó, ha a mediterrán állam úgy («arii, mint kon- tmentális rcs/i kln> te\ö«Jik o-sze «••, így e^e z. tévékéin sege több. egymást kiegészítő síkon halad. Az már a fizikai környezet egyformasága val magyarázható, hogy az. antik művelődés meglepő gyorsan terjedt el az egymástól tá­vol fekvő, de éghajlati es földrajzi tekintet­ben bajszára egyező vidékeken. Az -athéni éppen olyan jól érezhette magát Syraku/a dombos vidéki a, akárcsak otthon; ugyanígy otthont taiá.t a szicíliai olasz a tuniszi gab »• natermő vidéken. Másrészről a teljesen li j sonló vidékek gazdasági adottságai, termé­nyei is ugyanazok s c ik akkor al hat fenn közöttük előnyös gazdasági kapcsolat, ha fej­lett iparuk van. Sajnos, a ioldköziteugen hí roda Imákban többnyire az a beivzet — és az h volt mindig —, hogy az anyaország termé­nyei megegyeznek a gyarmatok terményeivel. ÉS A NAGYHATALMAK VERSEN- GÉSE? Lehet mondani, hogy a jelen pillanatig inig mindig Anglia a legnagyobb hatalom, mert kezében tartja a legfontosabb stratégiai pon­tokat: a Gibraltár magányos szikláit. Máltát — a két medence átjárójában — Ciprust és Egyiptomot. Szuez elkészülése óta a Föld­közi tenger lett az ..empire“ kereskedelmé­nek főütőere, amely összeköti az anyaorszá­got Indiával és Ausztráliával. A földköziten­geri országok szenet és textilárut vásárolnak tőle, cserébe pedig bort. olajat, gyümölcsöt, gyapotot szállítanak. Franciaország még Anglia előtt földközi- tengeri hatalom vo t. A keleti medencében ma már minden befolyása a sziriai mandá­tumra szorítkozik. Annál nagyobb a szerepe íz Izláin országaiban: Marokkóban, Algerban, Tuniszban letelepedett 1 millió franciának. Spanyolország ma már csak az északafrikai Rif fedett uralkodik. OLASZ FELLENDÜLÉS Egy idő óla a fiatal, erőteljes fejlődésnek indult Olaszország döngeti a földközitengeri status-quo kapuit. Virágzása és hanyatlása mindig a mediterranis világforgalmi jelen- ] tőségétől függött. Szellemi és anyagi virágzá­sának ideje az ókor és a renaissance — mind a kettőt hanyatlás követte. Ma ismét a fel­lendülés jeleit látjuk. 1911-ben meghódítja Tripoliszt és Kirenaikát. Rhodost és Duó- dekanezoszt Törökország kénytelen neki át­engedni. Afrikában megszerzi Abesszíniát és állandóan hangoztatja, hogy ..Tuniszban 92 ezer o1 asz éT". Az Adria bejáratánál és a Szaloniki felé vezető régi római ut kapujá­nál fekvő Albániát, mint balkáni befolyásá­nak kiinduló pontját, elfoglalta. Nap-nap után hangoztatja Tuniszra. Korzikára, Szu­ezre. Nizzára vonatkozó igényeit és háború­ba lépésének ez egyik főoka. Incze Andor. MANOILESCU MIHAI VOLT MINISZ­TER ELŐADÁST TARTOTT BERLINBEN BERLIN, junius 11. (Rador.) DNB: Ro­mán ipari vállakozók és mérnökök cso­portja Manoilescu Mihai vezetésével, a német mérnökszövétség meghívására, lá­togatást tett Németországban. A román vendégek szombaton Münchenbe érkeztek, honnan Berlinbe utaznak, miközben Nürn­berg, Saalfeld és Jena városokat érintik. Berlinből jövet a román vendégek a fei- sős/iléziai ipari medence és a keleti vi­dék megtekintése után térnek vissza Bu­karestbe. A „Curentul*4 jelentése szerint Manoi­lescu Mihai volt miniszter a berlini gaz­dasági akadémián előadást tartott, mely­ben az Anglia által szem előtt tartott há­rom elvről: az aranyról, tőkéről és gyám­kodásról beszélt, azzal, hogy az uj világ csak ezen elvek kiküszöbölésével fog meg-; születni. Németország és részben Olaszor­szág nagy érdemeket szereztek azzal — mondotta — bogy harcot kezdtek a régi világgal és régi rendszerrel. És érdemük annál nagyobb, mert nemcsak kinyilvání­tották az elveket, de meg is valósították’ azokat — fejezte be előadását Mihai Ma­noilescu volt miniszter. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a: leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbbaa az Ellenzék könyvossíályában* Pista Upirib

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom