Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-11 / 129. szám
19 40 j u rr i us 11. ELLEN? ÉK MIT IR A ROMÁN SAJTÓ? „ROMANIA“: A külügyminiszter személyében történt változás újabb alkalmat nyújtott arra. hogy Románia külpolitikájának jellegét kidomborítsuk. Nem lebet eléggé hangsúlyozni azokat a nemzetközi téren mutatkozó, példátlanul álló nehézségeket, melyekkel Grigore Gafeucu találkozott és amelyeket sikeresen elintézett. Gigurtu külügyminiszter pedig világosán körvonalazta célkitűzéseit, melyek a következők: Románia jogainak és sérthetetlenségének védelme, jó megegyezés és együttműködés az összes nemzetekkel, főleg a szomszédokkal és Románia külpolitikájának és életérdekeinek a földrajzi feltételekhez és történelmi irányelvekhez való alkalmazása. Gigurtu külügyminiszter ugyanakkor a „nemzetgazdász“ jelentős szerepét hangoztatta a nemzetközi életben. Románia külpolitikája —- Őfelsége II. Károly király magas irányítása mellett — nemcsak országunk érdekét, de az összes közép- és délkeleteurópai államok gyümölcsöző, békés együttműködését is szolgálja. „CURENTUL“: Melyek Románia mai és holnapi érdekei? Meg kell őriznünk érintetlenül az országot, hogy a határok csorbítatlanul maradjanak és biztosítanunk kell a nemzet szabad fejlődésének lehetőségét. Tájékozódásom során — mint ország — keresem: mi tudna engem leghatékonyabban biztosítani. Hog yan tételezhetem fel, hogy az siessen segítségemre, kinek magának sincs elég ereje? Olyan jelenségek vannak, melyek a téve- dést kizárják. Gigurtu külügyminiszter teljes megnyugvást keres. Milyen módszerrel? „A megértés szellemében“ és „alkalmazkodással“. A jelenlegi történelmi feltételek, a politikai légkör, az uj európai helyzethez való alkalmazkodás szükségességének megértésével. Nem választhatjuk meg úgy, amint szeretnénk földrajzi helyzetünket és szomszédainkat és nem változtathatunk a terjeszkedési törekvések történelmi vonalán, csupán arra van lehetőség, hogy megválasszuk szövetségeseinket, melyek legjobban megfelelnek érdekeinknek. A közeledés irányának felismerésétől függ a siker. Földrajzi fekvésünk teljesen tisztán mutatja az irányt, ha csak egy pillantást vetünk a térképre. A La Manche-csatornától le az olasz határig és más oldalon az orosz határig német—olasz befolyás zónáját képezi Európának ez a része. Szándékosan zavaros magyarázatokkal és költői szólamokkal nem tudunk változtatni ezen. Mi is élni akarunk, mint más nemzetek. Szabad nemzetként akarunk élni jelenlegi határaink között. „UNIVERSUL“: Giovanni Ansaldo, .? „Telegrafo“ c. livornoi lap igazgatója az olasz külpolitika egyik szóvivője. Vasárnapi rádióbeszédét tehát előjelnek lehet tekinteni arra, hogy Olaszország is belép a háborúba. Ansaldo a következőkben jelölte meg az olasz háborús követeléseket: Tunisz, Korzika, Gibraltár, Szuez. Az ellenőrző pontok és tengerészeti támaszpontok el kell tűnjenek Olaszországgal szemben, melyet teljes cselekvési szabadság illet a Földközi-tengeren. Bármily árat kell fizetni — hangoztatta Ansaldo —, Olaszország meghozza az áldozatot az eredményért, melyhez katonai győzelem szükséges. „Ha Olaszország nem lépne be a háborúba, saját magát bélyegezné meg''. Ez a kijelentés a legkisebb kétséget is kizárja abban a tekintetben, hogy a fasiszta Olaszország be akar lépni a háborúba. Hetek óta hangoztatja ezt és mind közelebb érünk a megvalósitáshoz. A kétkedők talán éppen úgy csalódnak, mint az abessziniai hadjárat és a spanyol polgárháború idején. Egyetlen nép sem lé]) könnyű szivvel háborúba. Vannak államférfiak, akik maguk irányítják országuk közvéleményét, vannak viszont, akiket ez magukkal ragad A Duce az előbbiek sorába tartozik. Az abessziniai és spanyol- országi harcot habozással fogadták, a Duce energiája azonban legyőzte a kétkedést és az olasz nép figyelmét az eredményre irányította. Ha a Duce ma népét háborúba indítja, bizonyára meg van győződve, hogy Olaszország ahhoz a 'örténelmi fordulóponthoz ért, melyen eldől a nagyhatalmak sorsa. Aki figyelemmel kísérte az olasz külpolitika fejlődését,. megállapíthatta, hogy a földközi-tengeri háború lesz a politikai fejlődés utolsó fejezete. Az olasz beavatkozást az a forradalmi felfogás eredményezi, mely szerint a régi világ megszűnt és uj világ alakul, OlaszorÄ tankháboru titkai Angol találmány, melynek a németek vették a legnagyobb hasznát Érdekes leírás a német tankok tömegtámadásáról Amerika egyik legkomolyabb és legsu lyosabb szavú folyóiratának, a Current History-nak tavaly decemberi számában Dor. Wharton, a lengyel háború tapasztalatai alapján megírta, hogy tulajdonképpen hogyan folyik le a német tankok tömegtámadása, sőt megírta azt is, hogy mire lehetnek elkészülve a szövetségesek, ha a németek a nyugati fronton hasonló eszközök alkalmazásával csatába dobják sok-sokezer tankjukat. A nyugati front eseményei az amerikai folyóirat cikkét most hallatlanul aktuálissá teszik, éppen ezért a Current History cikkét az alábbiakban ismertetjük az olvasóközönséggel: A nyugati hatalmak nagyon büszkék voltak arra a nagy meglepetésre, amelyet a tankokkal a németeknek 1916-ban okoztak — írja Wharton. —- Most viszont megvan minden okuk arra, hogy azt kivánják, bár sohasem találták volna fel ezt a szörnyű harcieszközt és a hernyótalpak ma is csak az illionisi kukoricaföldeken járnának. A németek a világháborúban elkéstek a tankok alkalmazásával, most viszont a németeké a világ legnagyobb taiihármcí- diája. 1 Már a lengyel háború kitörésekor 6000 tankjuk volt és azóta a német gyárak valósággal ontották a csatakocsikat. Francia- országnak feleannyi tankja sem volt a bábom kitörésekor, az angoloknak pedig legfeljebb néhány száz. NEM SZABAD A TANKÁRMÁ- DIÁKAT FELAPRÓZNI A németek szerezték a legtöbb tapasztalatot a tankokkal: a spanyol polgárháborúban és mindenekfölött Lengyelországban. A lengyel hadjárat már ámulatba ejtette a világot, amikor feltárta, hogy milyen borzasztó erőt képviselnek a mecha- nizált hadseregek. A németek villámgyors támadásai, amelyek a lengyeleket a legváratlanabb helyeken semmisítették meg, bizonyságot szolgáltattak arról is, hogy 1939 tankjai úgy viszonylanak a világháború harci kocsijaihoz, mint a mai 700 kilométeres gyorsaságú harci gépek viszonylanak 1918 vászonból és drótból összeeszkábált „repülő koporsói‘-hoz A legfontosabb különbség a tankok gyorsasága. A legrosszabb terepen is 40 kilométeres sebességgel robognak ezek a szörnyetegek, országúton pedig 100 kilométeres sebességet is elérnek, holott a világháborúban legfeljebb 7—8 kilométerrel tudtak haladni a terepen. A német tankcsapatok távoli előretörései Lengyelországban tulajdonképpen a lovassági harcmodor feltámadását jelentették. Állóhare- ban főfeladatuk ma is a géppuska-fészkek megtisztitása lenne, de a mai gyors tankok ezt is egészen másképpen csinálnák Vizsgáljuk meg, milyen is tulajdonképpen egy nagy, modern tanktámadás --- folytatja a Current History tavaly decemberi számában Don Wharton. — Képzeljük el, hogy a németek áttörnek Belgiumon, vagy pedig a Maginot-vonalban egy gyönge pontot találnak. Képzeletben szálljunk repülőgépre és a magasból figyeljük a támadás lefolyását. Nem fogunk nagyon sokat látni, mert az első nagy tanulság, amit a németek levontak, az, hogy nem szabad a tank-ármádiát felaprózni, hanem tömegtámadásokat kell végrehajtani. A németek sohasem alkalmaznak egy dandárnál, vagyis 400—500 tanknál kisebb csapatokat. A többi állam ebben is elmarad a németek mögött. PUDER. KREM, ARCROUGE, AJAKROUGE RICHARD H LIDNUT PARIS* NEW-YORK — visszatérnek gyülekezőhelyükre. A í tankxohamnak azonban még koránt sine» \ vége __ ; • Újabb óriási tankármádia robogott előre: I ismét hármaiéi hullámban. Ezek a franciák í második védelmi vonalát támadják meg 15 j kilométerre! hátrább, mielőtt a szörnyű csa-: j pás, amelyet az ellenségre mértek, vesztett I voülna erejébőll Most a tüzérségi támogató i tűz feladatát a repülők vették át. Egyedül { ezen a frontszakaszon 600 bombavető éi 500' I zuhanó-repülőgép indult támadásra, vagvej j kilométerenként 100 repülőgép. Jobb lesz, ha1 1 kitérünk útjukból és leszáffilunk a földre, hogy! j megnézzük, milyen is belülről egy német i tank? ... Huszkilométeres frontáttöréshez négyezer tank kell A tanktámadás nagyszabású offenziva, tehát olyan eélt kell kiválasztani, amely megéri az árát. Vegyük például, bogy a németek egy 80 kilométeres frontszakaszon akarnak támadni. A cél az, hogy a tankok 20 kilométeres vonalon betörjék a frontot. Erre 4000 tankot szánnak a németek. Nézzük meg, hogy mi történik egy 800 méteres szakaszon. Hajnali köd üli meg a tájat. A német vonalak mögött egész éjszaka folyt a tankok összevonása. A levegőben szakadatlanul repülőgépek keringtek a francia állások fölött, hegy fülsiketítő bugásukkal elnyomjak a gyülekező tankok motorzaját. A parancsnokok előző délután gyalogosan szemlérevételezték a terepet, hogy megállapítsák, milyen athágbatatlan akadályokat kell kikerülniük. A német tüzérség megnyitja tiizét a francia ütegekre és tankelháritó ágyukra. A franciák valószínű megfigyelőállásaikat füstképző gránátokkal valósággal megvakitják. Felszáll- nak a repülőgépek és megindulnak a tankok! Innen a magasból olyanok, mint elkép zelbetetlenül gyorsan futó bogarak. Na gyón alacsonyak: a legkisebb célpontot nyújtják. 25 kilométeres sebességgel tör nek előre dombhátak védelme alatt és ép per: úgy kihasználnak minden terepfede zéket, mint a gyalogság. Ez az első hu! Ián; a mi frontszakaszunkban, 25 tankból áll, amelyek egymástól 30—40 méterre állanak. Közepes tankok, súlyúk 15—20 tonna „csak“, de páncélzatukról leperegnek a géppuskagolyók. Egy két csatakocsit harcképtelenné tettek a tankelháritó ágyuk. Egy másik aknamezőre futott és ezer darabra robbant. A mellette haladó harci kocsi tulgyorsan fordult jobbra és leszakadt a hernyóláa- ca. Néhányat tüzérségi telitalálat ért. KILOMÉTERENKÉNT SZÁZ REPÜLŐGÉP TÁMOGATJA A TÁMADÁST Ezekkel a veszteségekkel már előre számoltak a németek. A többi tank nem törődik velük, hanem ügyet sem vetve a gyalogsági állásokra és gépfegyverfészkekre, feltartóztathatatlanul tör előre. Az első bullám célja a francia tüzérség elhallgattatása és tiz perc múlva már 3—4 kilométerrel hátrább el is érlék az ütegállásokat. Vad körözésbe kezdenek, mintha megkér gültek volna. 20 tonnás irtózatos súlyúkkal lehengerelik a franciák ágyúit, géppuskáik lekaszabolják a francia tüzéreket, ágyúik pedig elpusztítják u szomszédos ütegeket . . . Közben megindult a második tankhullám is. Ugyanezt a kerge körözést láthatjuk most is, csak a harcmező más helyén. A második bullám feladata a tankelháritó ágyuk eltiprása. A harmadik bullám a gépfegyverfészkeket tisztítja meg. Ezek már könnyű tankok, „csak“ 8—T0 tonnásak. Persze, még gyorsabbak, mint a közepes tankok és szédítő nézni szakadatlan keringésüket. Közben megindult a gyalogság is és a legázolt ellenség állásait elfoglalja. A tankok rádióparancsra oszlopokba tömörülnek és előre megbeszélt útvonalon — nehogy legázolják saját gyalogságukat Olaszország itt olyan központi helyet foglal el, mint Németország Európában. Olaszország rövid és kemény harcra számit. melyben a győzelmet gyorsan kell kicsikarni. Ezért a nyugati fronton fog a beavatkozás megtörténni, mert ez a front minden más hadszíntér 9orsát is eldönti. UTAZÁS EGY NÉMET TANK BELSE- 1 JÉBEN Húsz tonna a súlya, öt gépfegyver és cg?] 3l7 centiméteres ágyúja van. Hat főnyi !e-> génysége. kezes-lábas overallban dolgozik. Fejükön bukósisakot viselnek, mint a motorke- rékpárversenyzők, nehogy kiíoccsanjon agy- velejük a pokoli dobálózásban. Szűk helyre vannak ös-szeszufolva és da! róluk a verejték. Alig látnak ki a harckocsiból. Aki kiskarja próbálni, hogy milyen lehet tankot vezetni, az festesse he feketére autója szélvédőjét és egy 2 centiméter széles és 8 centiméi tér hosszú rést hagyjon szabadon. A legjobban a gáztól félnek, mert gázálarcban még kevesebbet látni és még jobban izzadnak. A vezetőnek a kormányzáson kívül még két külön sebességváltóval is kell dolgoznia, nem beszélve egy sereg más műszerről. A tank poko i zaján csak az ágyudörgés tör keresztül. A puskaropogást és a gépfegy-1 verek kattogását nem is hallják. A tank parancsnoka a vezető fölött ül egy kis toronyban. Két keze a vezető vállán nyugszik és igy adja utasításait. Ha lőni kezd a 3.7 cm.- es ágyúval! és mind a két keze el van foglalva, a lábával irányitja a vezetőt. A parancsnok szeme az ágyú iránvitókészülékére tapad, két fülét a rádió fejhallgatói szoritják le. Csalta közben szakadatlanul! küldi jelentéseit a repülőgépeknek, tüzérségnek és a többi tankoknak. Ezekkel a szörnyetegekkel szemben tehetetlen a gyalogság és legfeljebb a tankelháritó ágyú érhet e! eredményt, ha jó helyen talál páncéltörő gránátja, amey óránkint 2500 kilométeres sebességgel hagyja el az ágyú csövét ... ... A támadás sikerült és a francia védelmi vonalon 20 kilométeres rés tátong, amelyen keresztül valósággal! özönlenek az újabb tank-ármádiák és a gyalogság ezrei — fejezi be cikkét a Current History 1939 decemberi számában Don Wharton. — Lehetséges, hogy, a lengyel háború tapasztalatai alapján uj védelmi taktikát dolgoznak ki, de ha a szövetségesek leleményessége itt kudarcot vallott volna, akkor a tank feltalálása tragikus tévedés volt részükről. Annyi bizonyos hogy, idáig a németek látták a legtöbb hasznát ennek az angol találmánynak. GYÓGYSZERÉSZET, Gyógyszerkészifés prof. David müve. három kötet I.. II.. Gyógyszervi/sgálat. III. -V Gyógyszer készítés elemei. A III. rész külön 432 iej. a három rész együtt 1080 lej Lepage* nál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kérjsu szakjegyzéket. szág pedig nem mulaszthatja el az alkalmat, hogy nagy célja megvalósítását végrehajtsa. Nemcsak helyi jelentőségű kérdésekről van szó, de a földközi-tengeri kérdés egész komplexumáról, minden be folyásról és valamennyi érdekről, mely a római birodalmat alkotta valamikor.
