Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-11 / 129. szám
T TVT A7 7 f. K I 9'4 ti inni u ff I F. % #1*?» ttftW* 3 J ál W í&éá ' uTTornr osarr-v" ra oa« SORLAPJA Látogatás a kolozsvári római katolikus Inas-Otíhonban KOLOZSN AR, június 10. A jövő magyar iparos nemzedék véd- várai az iparos inasok otthonai és ipariskolái, melyeket a törvények keretei közt a magyar egyházak tartanak fenn. Kolozsváron is van egy katolikus inasotthon, mely a katolikus egyházközség Hasdeu- utea 25. szám alatti épületében van elhelyezve. ár maga az épület külső alakja megnyerő. emeletes ház, melyet elől virágos kert övez, a belső udvart és kertet pedig fiák ékesítik. Az épülettel szemben fekvő hegyvölgyben. a nagyon régi botanikus kert százados fainak lomberdeje i terül el, ahonnan állandóan friss levegő 1 áramlik az otthon tágas termeibe, mely üditőleg hat az ottlakókra, kik a nap legnagyobb részét a poros, füstös és bűzös műhelyek termeiben töltik el. Gróf Teleki Ádám országgyűlési iparos képviselő és mint a Magyar Népközösség iparos ügyeinek vezetője, aki már az országban több otthont látogatott meg. ez alkalommal a kolozsvári katolikus inasotthont kereste fel, hogy azt tanulmányozza. Az intézet bejáratánál előzékeny, udvarias, jómegjelenésü ifjak fogadták a vendéget, valamennyien iparostanulók, akik az otthon lakói. Közben megjelenik Tóth Dénes igazgató, az otthon vezetője és felügyelője. rulási dijat fizetnek a tanulók, amit a munkaadók szoktuk állani. Esténkint és vasárnoponkinl oktató előadások is vannak, amit rendesen Tóth igazgató, vagy Bálintit József szentszéki tanácsos tart. A társalgóban egy kis könyvtár is van, melynek könyveit a fiuk szabadidejükben olvasgatják ismereteik gyarapítására. AZ OTTHON TANULÓI KÖZT Az otthon növendékei jórnegjelenésü, jómódom fiuk. Beszélgetésükből kitűnik, hogy nagyon sok 4—5 és 6 gimnáziumot végzett inas van közöttük, kik lelkes odaadással és megértéssel foglalkoznak választott mesterségükkel. \ alamennyicn megelégedettek és a legnagyobb elismeréssel dicsérik az otthon mintaszerüségét, a tisztaságot, a rendet és a szigorú fegyelmet. És dicsérik igazgatójukat, aki példaszerű odaadással és igazi pedagógiai szak- szeiiiséggel neveli ezeket a kényszer miatt hazulról elszakadt gyermekeket. De minden remény megvan arra, hogy ezekből a tanulókból, kiket ilyen mintaszerüség- gel nevelnek, egytől-egyig derék, jó magyarok lesznek es szakképzett iparosok, mini a jövendő nemzedéknek tagjai. DK. BOGA LAJOS PH EL ÁT US ÉRDEMEI Végigjárva az, otthont, sok szépet és la nuLágos dolgot láttunk. .Megtudjuk uiűk azt is, hogy e bárom éve fennálló intézet eredete tulajdonképpen tiz évre nyúlik vissza, amit, annak alapjait 8—12 ággyal szerényen berendezve, a Kolping legényegylet és a szövetkezet fektették le Lei- tersdorfer Sándor elnök és Bálinth József igazgató buzgólkodásából. Ma már a Katolikus Egyházmegyei Tanács tartja fenn és a lehetőségekhez képest folyton fejleszti az intézetet. Az eddigi eredmények sikerei elsősorban is dr. Boga Lajos pápai prelátus érdemei, aki megértő lélekkel áll ennek az intézetnek élén és minden lehetőt elkövet, hogy az othont minél magasabb színvonalra emelhesse. Dr. Boga prelátus elgondolásai* és célkitűzéseit a való tények bizonyítják, melyek az otthon falai közt a tanulók fegyelmezettségében, jó nevelésében és a tisztaságban kristályosodnak ki. Büszkék lehetünk mindnyájan, amikor eg\-egy ilyen mintaszerű intézetet mutatunk he, mely sok-sok városnak kell példaképül szolgáljon, hogy minél több ilyen otthonban nevelkedjék az az iparos ifjúság. mely jövendőnk legnagyobb reménysége. Dr. V. E. bekezdése értelmében látra és határidőre szóló heréteket gyümölcsö/.tetésre «Tógád. 5. A kisiparos részére a betétgyűjtést havi kisebb összegű befizetésekkel lehetővé tezsi óly módon. hogy ezen betétek 2—4 évi határidőre leköttetnek, mellyel szemben azok a rendes betéteknél jóval magasabb kamatoztatásban részesittetnek. A bank igazgatóságába az első 3 évre cca 20 tagot kellene beválasztani, akik közül legalább 4—5 tag egyidejűleg a szőkébb intézőbizottságot is alkotná és akik csak a közeli vidékeken lakhatnak, bogy az intézőbizottsági üléseken meg is jelenhessenek. A többi tagok az egyes megyék vezetőiből len-, uének kiválasztandók. A bank igazgatósága szoros kapcsolatot tartana fenn az egyes városokban működő magyar ipari csoportok vezetőivel és a vidéki kölcsönöket ezen vezetők javasolnák, de a folyósítási jog csak az intézőbizottságot Illetné. A kölcsönöknél fedezetekhez kell ragaszkodni és ahol a hitelkérő azt nyújtani nem tudja, ott a körletbeli vezetőktől készfizetői, vagy fedezeti váltókon alapuló kezességet keü kapni. Ezekben igyekeztem tiszta képet nyújtani egy hite intézet megteremtése érdekében, mely megvi'lágositásból bárki megállapíthatja I azt, hogy a felállítandó iparos bankokat csakis részvénytársaság formájában hívhatjuk életre. A tervek és elgondolások készen vannak, most az a legfontosabb feladat, hogy hivó szavunkra az iparosság is mozduljon meg, jöjjön segítségünkre a munka kivitelében, mert nemcsak 8—10 embertől várjuk a tetteket, ha nem valamennyitől, aki sorsán és jövőjén segíteni akar. LÁTOGATÁS A HÁLÓTERMEKBEN Tóth Dénes igazgató-tanitó készséggel All rendelkezésünkre és ismerteti az otthon történetét. Ezelőtt három évvel nyitották meg ennek a hajléknak kapuil, mely a Kolozsváron munkát kereső é3 ipari pályára lépő katolikus gyermekeknek második családi otthona. Kezdetben c«ak 20 inast tudtunk elhelyezni, de látva azt, hogy otthonunk iránt az érdeklő- dés egyre nő és a bizalom fokozódik, minden nehézséget leküzdve, a következő év folyamán már 35. majd 45 gyermeket fogadhattunk be, jelenleg pedig 60 ágy van. melyek közül 55-nek van gazdája. A hálók szép, tágas, világos, egészséges szobák, melyek közül kettő a földszinten, egy pedig, mely nemrégen nyilt meg, az emeleten van. A hálószobákban megfelelő távolságra hófehérre festett vaságyak ós mellettük éjjeliszekrények vannak. Mindenik ágy egyforma takaróval van fedve, mely alatt hófehér ágynemük hirdetik az intézet tisztaságát és mintaszerüségét. Régi dolog az, hogy minden háznak tükörképe az ágynemű. A fiuk tisztálkodására két tágas fürdőszoba áll rendelkezésre, melyek zuhanyokkal és falba épitett porcellán mosdókagylókkal vannak felszerelve, hideg- és melegvíz használattal. Este a munkából hazatérő tanulók első útja a fürdőszobákba vezet, ahol a napi port és a mühelvek piszkát alaposan lemossák magukról és igy lépnek a hálótermekbe, ahol munka után édes a pihenés. AZ ÉTKEZŐ ÉS TÁRSALGÓ A7 étkező és társalgó szobák a földszinten vannak elhelyezve, melyek falain a következő felirásu táblácskák láthatók,Társaidat, mint jó testvért szeresd. ' „Az otthon a család temploma1*. E jelszavak is a rend és fegyelem intői. Az otthonban délebéd nincs, mert az inasok a város különböző részeire járnak munkába és igy a déli rövid pihenő alatt nehezen é3 fáradságosan érnének el az intézetbe. Az otthonban csak reggeli és vacsora van, melv egv félliter tejből és friss kenyérből, este pedig meleg húsételbe] álL Az ellátásért havi 240 lej hozzájaHímen formánon ás hogy alohiísnh meg a magyar iparosság tmeliníezetóí? Irtai TOMPA LAJOS képviselő KOLOZSVÁR, junius 10. A romániai magyar iparosság régi törekvése egy hitelintézetnek megteremtése, mellnek megvalósítását az OMIE is programjául tűzte ki. Azóta a napilapokban és az „Iparosiban is több cikk jelent meg, melyek e felállítandó pénzintézet megoldását tárgyalták. hogy az szövetkezeti vagy részvénytársasági alapon valósuljon-e meg. E cikk keretében arra szeretnék rámutatni, bogy a két forma közül melyi k felelne meg leginkább az iparosság céljainak. A szövetkezeti forma látszatra a célnak megfe’előbb volna, mert a központi szövetkezet kebelében majdnem minden vidéki vá rosnak megvan a saját hitelszövetkezete «'s nagyon sok helyen az iparosoknak is külön szövetkezetük van. A szövetkezetek egyik előnye még az, hogy adó és illeték ügyekben nagy megtakarításokat lehet elérni. De ennek a fonnának hátrányai is vannak. Ugyanis a már meglévő szövetkezetekbe nehezen lehetne az iparosok ügyét úgy bei leszteni. hogy a beviendő pénzek külön kezeltessenek. De a pjobléma nehéz volna ezen régi szövetkezetekbe a vezető iparosokat irányitó hatáskörrel bejuttatni és igy részükre a megkívánt pozíció csak már meglévő iparos szövetkezeteknél volna elérhető. Ezenkívül a szövetkezeti formánál az iparosok által beviendő tőkék felett nehéz lenne úgy rendelkezni, lahogy azt elképzeljük, mert az uj rendszer szerint nem lehetne az iparosok vezetői közül az igazgatóságba any- nyi tagot bejuttatni, hogy azok az irányításban döntő szerepet játszanak. Végeredményben tehát a mi célkitűzéseinket a szövetkezeti forma keretében nem tudjuk érvényre juttatni, miért is csakis a részvénytársasági formában valósíthatjuk meg. A részvénytársasági formának előnye aiz, hogy nincsen azokhoz a nehéz ellenőrzésekhez kötve, mint a szövetkezetek és csupán a megalakuláshoz kell a legfelsőbb bankfanács engedélyét megszerezni. Igaz ugyan, hogy ebben a formában azzal is számolni kell, hogy nem lehet vidéki hálózatot létesíteni és hogv a bank egy 10 milliós tőkéve’ csak egy kisebb városban működhetik. De lássuk mit kell tennünk a létesítendő bank alapítása körül: A részvénytársasági forma esetén a banktörvény 11. és 12. szakasza értelmében Kolozsvárt részvénytársasági formában egy bank csak 20 millió lej minimális részvénytőkével alapítható. Ezzel szemben néldául már Tordán ugyanez a bank 10 millió alaptőkével is megalakít hat, sőt ez a tőke egyharmad részszel kisebb is lehet, mely esetben kerek ösz- szegben 6,700.000 lei alaptőke is elegendő volna. Az aliantőke fele a megalapítás napjáig. a másik fele pedig a megalakulástól számított egv év alatt fizetendő be. fi2. Ugyanez a paragrafus előírja, hogy egy részvény névértéke 500 lejnél nem lehet kisebb és a részvényeknek legalább 30 százalékát ők kötelesek átvenni és azokat 5 évig birtokukban is tartani. Már az alapításnál figyelembe kell venni az iij kereskedelmi törvény életbe lépett egyes szakaszait, mert azok úgy az igazgatóság, mint a részvények megosztásánál szem- előtt tarlandók. A részvénytársasági forma bármelyik erdélyi városban működhet és onnan elláthatja az egész romániai magyar iparosság ügyeit, viszont szövetkezeti formánál ez nem volna lehetséges, mert a szövetkezeti organizáció szerint a szövetkezet csak tagjaival dolgozhat é- a fennálló törvények szerint csak saját körletében gyűjthet tagokat. Most az a kérdés, hogy miként lehet a bankot megalapítani és hogyan kell az működjön. Elképzelésem szerint össze kellene állítani azon vezető iparosok jegyzékét, akik az alapításban részt venni hajlandók és el kellene késziteni egy alapítási tervezetet, mely a Legfőbb Banktanácsnak bemutatandó A Legfelsőbb Banktanács előzetes engedélyének beszerzése után a Banca Naţionala- n«S\ vagy egyik pénzintézetnél be keíMen*» fizetni legalább az alaptőke felét és annak megtörténte és igazoltatásai után Összeülne a már előző eg egybe hívott alakuló közgyűlés, mely a bank megalapítását elhatározná, az alapitók által kijelölt igazgatóságot és fe.- iigyelő bizottságot megválasztaná, utasítaná a megválasztott igazgatóságot, hogy a banktörvényben előirt alakiságok betartásával terjesztve be úgy az illetékes céghivatalokhoz, mint a Legfelsőbb Banktanácshoz a bank közgyűlési okmányait és úgy a cég, mint a cégjegyzésre jogosítottak bejegyzéséről gondoskodjék. Az alapitó okiratban és az alapszabályokban is pontosan inog kell jelölni a. bank üzletkörét is. Éppen ezért ajánlom, hogy ezen alapszabályrész kidolgozásánál csak olyan üzletkört ke l abba felvenni, amely a Legfelsőbb Banktanács előtt igazolja azt. hogv a bank kizárólag az iparosok érdekeit kívánja szolgálni. Ezen üzletkört többek közt a következőkben kéne kifejtse a bank: 1. A bank foglalkozik mindazon ügyletekkel és özetekkel, melyek az iparosok érdekeit szolgálják. 2. Leszámítol iparosok részére áruváltókat. 3. Kölcsönt nyújt iparosoknak váltó, avagy folyószámla alapján: a) Egzisztenciák megalapi. tárához, b) Munkák és vállalkozások teljesítéséhez, c) Lombard hitelt ad beraktározott kész árukra, d) Váltókölcsöuöket nyújt fedezettel, vagy girókkal, e) Értékpapír kölcsönöket nvujt óvadék és biztosítékok letételéhez,, f) Vállalja garanciák és kezességek nyújtását. 4. A banktörvény 34. szakaszának 4. A szamostartvmányi Arany• műves és Órás Céh mozgalma a kontárok ellen KOLOZSVÁR, j'unius 10. Uz alkalommal az aranyművesek, órát sok és vésnökök ipari helyzetét ismertetjük, melyek szintén nagymértékben érzik a mai viszonyok nehézségéit. Ami érthető is, mert a fogyasztó közönség legnagyobb része az egyre fokozódó drágaság mellett és az alig emelt, vagy egyáltalában nem is emelt tisztviselői fizetésekkel képtelen íényiizési cikkeket vásárolni akkor, amikor mindenna* pi megélhetését is alig tudja biztosítás ni. Az árucikkek eladása, úgy arany, mint eziistnemiiben, a minimumra csők* kent. Érdekes, Hogy jegygyűrűkben, amig husiét előtt volt valami forgalom, ma e cikkben teljes pangás állott be. A bérmaaiándékok is csak a legolcsóbb I árukból kerültek ki, de azok is ritka számba mentek. Az arany forgalmi és üzleti árai a j következők: tört arany beváltási ára j gramonként 250 lei. ami 1939 elején 1ÖÖ i lei volt. készáru, feldolgozási költség- I gél, adóval, fémjelzéssel, anyagapadás' ! sál és üzemi költségekkel gramonként j 500 lej plus munkadii a fazonokért, j 1939-iben gramonként 170 lej volt. Tört ezüst gramonként 3 lej, 1939 ben 2 lej volt Készáru munkával együtt gramonként 8—25 lej, 1939 ben 5—10 lei volt. ( Munkabérek hétszámra: S00—1000 L. Érdekes tünet mutatkozik e szakma ban az inastartás és inasutánpótlás te-< rén abban az irányban, hogy e pályán alig van keresztény tanuló és jelentkező is alig akad. Itt közöljük azt is, hogy a céh vezetősége azzal a kéréssel fordult a Banca Naţionala igazgatóságához, hogy aranv- vételi könyvet csak azon szakmai ipa* rosoknak adjon ki, akiket a céh igazol és az aranyat az illető iparos ténvleg ipari célokra használja fel. Ugyanilyen kéréssel fordult a fémielzőhivatalhoz is, hogy csak a céh által igazolt iparos termékeit lássa el fémjelzéssel. A céh vezetősége a munkafelügyelö- séghez is kérést nyújtott be, melyben az iparengedélyek felülvizsgálatait kéri. Meg kell említsük a céh ama panaszát is, hogy a szintén idetartozó fog technikai iparágban, amint a céh elnö* ke mondja, a mesterek alig-alig alkat máznák segédeket, ellenben egy egy miihelyben ötuhat inast is tartanak. Természetesen ez törvényellenes dolog, mert a rendelkezések szerint egy segéd után egy inas tartható.
