Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-30 / 145. szám

19 40 Junius 3 0. J3LZEWZÉK IMffmawaia—ani’ai-Pál A gazdák napja virradt reárik. Péter- Pál ünnepe. Amikor „hivatalosan“ meg** csendült a kasza cs fölcsendiilt az ara tők éneke azelőtt egy szabályos és ma radi korban, a lerögzített pontok irá­nyítása idején. Ma már csak jelképi én telme hat reánk. A mezőgazdaság fejlő désével bizonyos gabonanemiiek és ga bonafajták aratása már jóideje Péter előtt kezdődik, mintahogy Románia meleg délkeleti vidékein most is, az idei késés ellenére ils. igv történik, vi* szont a „nemes“ gabonaállományé rer:d szeresen Péter-Pál után omlik a tarló ra, ma inkább, mint valaha, a hosszú tél és hideg tavasz erőszaka miatt. De mindegy! Péter és Pál megérkezése mindenkép figyemeztet, hogy itt már az aratás ideje, az emberi lét legszebb és legfontosabb tevékenysége. A főben--« járó munka, mikor véres verejtékkel, kimondhatatlan erővel és kitartással dolgozik a gazda. Talán a keresztény egyház főapostolának ünnepét ezért helyezték nyár kezdetére, a magérés idejére, a főbenjáró munka kezdetére. A két nagy ember azért van — „tudjuk, nyárban együtt a naptárban“, mert egy­szerre hullatták vérüket Isten aratása érdekében és az igehirdetés véie na gyón hasonlít az „élést“ arató gazda verítékéhez. Áldott mind a kettő. Ma Péter és Pál szokatlan korszakot lelt a földön. Nagy világtörténelmi moz­galmak áradásait. Az élet legfontosabb kérdései kerültek napirendre ádáz alaki ban. Sok egyes részére a maga teljes mivoltában élet és halál. Az idő is arat. Volna értelme, hogy egész figyelműn két más ügyek kössék le. De a mezei aratás kérdése rnég se kerülhet háttér be. Hiszen rajta fordul meg az élet mi­kéntje. A magyar paraszti meghatároz zás, mely a gabonát „életnek vagy élés nek“ nevezi, nagyszerűen rávilágít en nek az állításnak igazságára és jelentő­ségére. Mindennél fontosabb az aratás. A kenyér. Amelyért naponta elmondják a Miatyánkot. A bombák robbanhatnak, városok összedőlhetnek, életek elpuszi tulhatnak, országok megszűnhetnek és másfelől békék létesülhetnek, uj esz mék átalakulhatnak, friss virágzások pompázhatnak, de a gabona mindenek- föiött áll, nélküle nincs „tovább1, nem lehet híja, mert mégis csak ő iáplál minden a világon, nyugalmat és harcot és ha nincs, a legborzasztóbb halál: az éhínség következik nyomában. Az igazi ság költői szépsége nyilvánul meg Zola elbeszélésében, hogy pár perccel a ha dák elvonulása után a gazda újra kezdi a föld művelését. Ez nem szünetelhet. A termékeny istenanya pillanatig sem pihenteti óriás méhét. És ma már na­gyon jól tudjuk, hogyan kell táplálni a háborút, a belföldet és békekötés után az összeomlott közösségeket. Óriási ügyek! így ezidén Péter-Pálkor az arai tás kérdése nemcsak megőrzi jelentősé­gét a világtörténelem bármely tömeges örvénylései között is. de még fölfokozza! Sok szó esik róla, milyenek lesznek az aratási eredmények? Az időjárás borzasztó volt és most a szakadatlan esőzés miatt aggodalmakat okozó. Az árvizek már harmadszor fenyegetik a lehetőségeket. Mégis, a hivatalos jelen­tések reménytkeltök. A tél és tavasz gonoszságai, most pedig a csapadék túli zásai nem bírták legyőzni a föld és rit­ka napsugár jóságos ellenmunkáját. A termés mindenütt elég jó igéretü és a háború nem apasztotta meg túlságosan a vetési területet. Csak a kapás növé­nyek juthatnak siralmas helyzetbe, ahol a szokatlan körülmények megke- vesbitették a munkaerőt. Ez az eurói pai helyzet. A gabonatermő világré­szekből viszont egyenesen remek hír­adások jönnek: Amerikában a lehető legjobb jelek, Ausztráliában, Indiában és Afrikában kitűnő jelek vannak. Hivatalos hatalommal való visszaélés miatt a tábla is elitélte a voít gsergső« szentmiklósi rendőrfőnököt MAROSVÁSÁRHELY, június 29. Az 19U júniusában lezajlott választások gyergyószeut- miklósi mellékeseményét tárgyalta legutóbb a marosvásárheiyi ítélőtábla. A pert annak idején dr. Sándor Balázs gyergyószentraik- lósi ügyvéd hivatalos hatalommal va ó vis­szaélés óimén indította meg Partozopol ak­kori rendőrfőnök ellen. A vádirat szerint I93l junius 4-én reggel 4 órakor Sándor Balázs, mint a volt Orszá­gos Magyar Párt bizalmi férfia a szavazó helyiség felé tartott. Az utcán Bodo Petru rendőrkáplár és egy kőzrendőr megállítot­ták és azt közölték vele, hogy a törvényszéki főelnök a rendőrségre kéreti. Dr. Sándor Balázs azt válaszolta, hogy csak írásbeli idé­zés alapján álló felszólításnak tehet eleget. A két rendőr ekkor felkisérte a rendőrségre, ahol már ott volt dr. Fejér Mihály ügyvéd >3. Partozopol Victor rendőrfőnök — mint azt a vádirat is tartalmazza — reggel 5 óra tájban érkezett meg hivatalába, engedélyezte, hogy ételit hozassanak fel maguknak, majd nyilat­kozatot akart velük aláíratni, amely azt tar­talmazta, hogy neki, a rendőrfőnöknek, nem volt tudomása fc.lkisértetéaükről. A két gyer- gyószentmiklósi ügyvéd csak délután 5 óra­kor, minthogy addig nem bocsájtották szaba­don őket, irta alá a nyilatkozatot. Amikor szabadonbocsátották mindkettőjüket, Sándor Balázs hivatalos hatalommal való visszaélés rímén nyomban feljelentést tett Partozopol rendőrfőnök és Bodo Petru rendőrkáplár ellen. Az üggyel először a Csíkszeredái törvény­szék foglalkozott, amely Partozopol Victor rendőrfőnököt 15 napi elzárásra ítélte, az ítélet végrehajtását azonban 3 évre felfüg­gesztette. Bodo Petru rendőrkáplár, miutáa felettes rendelkezésre cselekedett, felmen­tette a hivatalos hatalommal való visszaélés vádja alól. Az itélőtáb a elé terjesztett felebbezéssel most foglalkozott a marosvásárhelyi tábla tanácsa, amely helyben hagyta a törvényszék ítéletét és kötelezte a vádlottat 400 lej per­költség megfizetésére isu Olasz katonai vélemény j a francia hadsereg összeomlásáról KUnyvnap Í940. Olcsó Jókai kiadások: Egy magyar nábob, fve I4l, kötve 206 lej. És mégis mozog a föld fve (2 kötet) 187, bőrkötésben 250 lej. Aranyember fve 120, kötve 180 lej. Fekete gyémántok fve 120, kötve 180 lej. Lőcsei fehér asszony fve 120, kötve ] 80 lej. Kapható az Ellenzék könyv­osztályában, Cluj—Kolozsvár, Piaţa Unirii, yidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk, -* A ,,Popolo ddtalia“ katonai szer­kesztője irta az alábbi cikket. Az olasz újságíró végignézte a nyugai harctér legizgalmasabb csatáját: Weygand védekező támadásait me­lyet csak óriási erőfeszítéssel tudott megtörni a német motorizált had- ser eg. A szövetségesek az időt hívták segít­ségül, az időt, amely nekik dolgozik. A németek minden hadicselekedetét az jellemezte, hogy megtörjék a fran* cia elképzelést, ne adjanak időt. Soha nem indokoltabb az emberáldozat, mint most, mert a német vezérkar elképze­lései mindent, csak időt nem akartak adni a franciáknak. Amikor már Weygand vette át a fő­parancsnokságot Gamelin helyett, meg is állította az előretörést. A Weygand^ vonal valójában nem volt, csak egy in* telligens hadvezér elképzelése létezett, amikor kis egységek mozgótámadását szervezte meg, hogy támadva tudjon védekezni. Weygand mély és rugalmas vonalat szervezett, amely tulajdonkép pen akadályok sorozatából állott a né­met harcikocsik ellen- A francia vezér 75 rniliméteres ágyuk tüzéveí fogadta a német harcikocsikat, a beépített nehéz gépfegyverállások katonáinak az volt a parancsuk, hogy az aknavetőkkel csak a kisebb harcikocsikra tüzeljenek, en­gedjék a nagyokat keresztülmenni a vonalon. A ha”c ezeknek figyelembevé* telével folyt napokon keresztül, a nagy harcikocsikat leteritették a 75 milimé- teres ágyuk, a kisebbeket pedig a ne héz. gépfegyverek és aknavetők tizedel­ték meg. Közben kis francia motoros osztagok támadtak minden résen és ér* tékes eredményeket is értek el. Minden másképp történik, Weygand nak sikerült volna ez a harcmodor, mely alaposan morzsolni kezdte a német mo­toros erőket, ha huzamosabb ideig al­kalmazni tudja és lett volna miből szer* vezni erre a harcmodorra újabb francia motorizált erőket. A szárnyakon értek el különösen szép eredményt a fran­ciák és megcsodálhatta ezekben a har­cokban a német vezetőség a francia ka­tona páratlan hősiességét, önfeláldozás sát és a francia vezérkar gyors elhatá rozó akaratát. A német vezérkar akkor rendelte el az általános támadást a Somme irányában, egészen B restig. Weygand már az első nap felfogta a német vezérkar szándékát és minden erejét összeszedve ezt a tervet akarta megakadályozni. A Somme és a Brest közti szakaszon a gyalogság zsúfolt so­ra indul a támadásra a legmodernebb mozgótiizérség támogatásával. A Wey­gand féle terv elegendő volt a gyalog­ság támadásának visszaszorítására és csak a déli fronton sikerült egy moto­rizált német osztagnak előretörni Rouen irányában. Weygand nak még sikerlilt a francia motorizált egységgel betömni a rést is és elvágta az előrenyomult német mo* toros egységet a derékhadtól és vagy elpusztították, vagy elfogták őket. A francia motoros hadsereg villámgyor­san felvonult itt, a front folytonossága helyre volt állítva és tovább tartott a kis egységekkel nyugtalanító támadás a németek ellen. A német vezérkar látva az uj francia harcmodort, szintén uj harcmodorral vá­laszolt. Adott jelre hatalmas négyszöget alkotva törtek előre a nehéz német harci­kocsik. Tüzet okádva meg is tartották ezt a négyszöget, beékelődve a francia front­ba. A négyszögbe ejtőernyősöket, könnyű tüzérséget és főként robbantó csapatokat engedtek be. Amikor a harci kocsik négyszögébe le­eresztett csapatokat megszervezték, meg­kezdődött a harc a tenger és a Maginot- vonal között úgynevezett zárt terepen, Napoleon szisztémája szerint. A régi harc­modor alapelveivel, de a legmodernebb harci eszközökkel indult meg a borzalmas erejű német támadás s csak egyet kell megemlíteni: amikor kinyílt a harci ko­csik gyűrűje és egy uj kis hadsereg in­dult rohamra, a gyalogság első sorában harcolt a tüzérség is. Bésztvett ebben a harcban a „modern lovasság“, a könnyű harcikocsik és a pán­célos osztagok is. A repülőgépek a hires bukórepüléssel szórták a tüzet és a halált a hősiesen védekező franciákra, akik las- san-lassan felhagytak a védekező támadás­sal és most már csak védekeztek. A német támadás célja a Szajna elérése volt. Négy hatalmas erejű német harci­csoport támadott a hajnali órákban és a mindent elsöprő erejű támadásnak is si­került ellenállaniok a franciáknak. A né­metek előrehaladtak ugyan, de egyik né­met csoportnak sem sikerült elérni azt a célt, amelyet a hadvezetőség előirt ré­szükre. Az „utolsó negyedóra“, ahogy Weygand nevezte a harcot, azután kezdődött: vére­sebb, pusziitóbb és hősiesebb harcot ta­lán nem látott még a világtörténelem. Felvonult mindkét oldalon a modern har­cászat minden eszköze, harci kocsi, láng­szóró, mindenféle kaliberű gépfegyver, aknák, kézigránátok s ezek megtörték a francia ellenállást. A kitünően felépített francia védekezésnek össze kellett omlani a még jobban kitervelt és mindenféle har­cieszközökkel hiró német támadás előtt. Ezzel az ütközettel — ahol egyformán súlyos veszteségeket szenvedtek a fran­ciák és németek — a franciák el is vesz­tették a iiáborut. Ami ezután jött, csak leaiatta annak a harcnak a gyümölcsét, amelyet ezen a szakaszon vívott egymás­sal a két hadsereg — fejezi he cikkét a Popolo tLItalia harctéri tudósítója. (Fac­la — Bukarest.) VÁLTOZÁSOK A KOLOZSVÁRI BÍRÓI KARBAN KOLOZSVÁR, junius 29. (Rador.) A birói karban eszközölt változások soián Al. G. Cojocarut, a kolozsvári törvény­szék vezető elnökét táblai tanácsossá ne­vezték ki s ugyanakkor az uj táblai ta­nácsos távozásával megüresedett törvény- széki vezető elnöki tisztséget Paul Bar- batei volt törvényszéki tanácselnökkel töltötték be. A két kiváló hiró hosszú idő óta tagja a kolozsvári hirói karnak s mű­ködésűkkel osztatlan tiszteletet és rokon- szenvet váltottak ki személyük iránt birói és jogászkörökben. Előléptetésük osztat­lan megelégedést keltett. MOSZKVÁBAN MEGELÉGEDÉST KIFEJE­ZŐ TÜNTETÉSEK FOLYTAK LE A HÉT- NAPOS MUNKAHÉT MELLETT MOSZKVA, junius 29. (Rador.) Tass: A Szovjetunió munkásai megelégedéssel fogad­ták a legfőbb szovjet elnökségének dekrétu­mát a 8 órás munkanapnak és a 7 munka­napból! álló hétnek bevezetéséről. Több tün­tetés volt a kormány határozata mellett. A szónokok hangoztatták, hogy az intézkedés lehetővé teszi a szovjet gazdasági életének még hatékonyabb fejlődését, főleg a tank, repülőgép és hadianyagtermelést, ami arra van hivatva, hogy szükség esetén megvédje a Szovjetuniót. ELTEMETTÉK A TRAGIKUS VÉGET ÉRT GRÓF WALDECK GÁBORT. Pénte­ken délután temették nagy részvét mellett Árokalján gróf Waldeck Gábort, kinek tra­gikus haláláról részletesen számoltunk be. A tragikus sorsú ifjú halottról a család az alábbi gyászjelentést adta ki: Gróf Waldeck Bethlen Gabriella, mint anya; gróf Waldeck Hubert, mint apa; id. gróf Bethlen Balázs és neje, szül. báró Jósika Beatrix, mint nagyszülők Báró Vay Sándorné, szül, gróf Waídeck Mathilde; ifj. gróf Bethlen Balázs és neje; báró Atzél Edéné, szűk gróf Bethlen Beatrix és családja; néhai gróf Waldeck György családja; özv. Blaskovich Elemérné, szül. gróf Waldeck Cornélia és fia; id. gróf Waldeck Frigyes és neje, a maguk, valamint a közeli és távoli rokonok nevében bánato­san tudatják a legkedvesebb gyermek, uno­ka, unokaöcs és rokon: waldecki és pyrmonti gróf Waldeck Gábor V. gymn. oszt. tanuló, élete 16-ik évében szivszélhüdésben folyó hó 25-én Árokalján hirtelen történt elhunytat. Drága Gáborkánkat folyó hó 28-á, pénte­ken délután 4 órakor temetjük Árokalján a ref. egyház szertartása szerint. Arcalia-Árok rJja, p. Sieu-Măgherus. (Jud. Năsăud.) Julius elsején nyílik; meg Radna­Borberek (Halea - Vmuiui) fürdő! Fenyves őserdő közepén 800 méter magasan lévő klimatikus gyógyhely. Teljes komfort, villanyvilá­gítás, kitűnő zenekar, szó­rakozási és kiránduló lehe­tőségek, csodaszép vidék. Szénsavas fürdői ideális hatásúak szivbántalmaknál. neuraszténiánál, míg vastartalmú vizei csodálatosan jótékonyak vérszegénységnél, étvágytalan­ságnál, lábbadozásnál, nöi'bajok- nál, általános gyengeségnél és fej­lődésben visszamaradt gyermekeknél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom