Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)

1940-06-02 / 124. szám

ARA 5

Szerkesztőség és kiadóhivatal: CIqj, jCaîea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str.M. G. Duna No. 8. Fiókkiadóbivatal és könyvontály: P. Unirii 9. .telefon 11 99.

^—HMMITMI«" ii UHUIM

ALAPÍTOTTA BARTUA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ

mammmsseamctMmmmtmmmm iumawmmmmcmK*MBOK

Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej.

LXí ÉVFOLYAM, 12 4. SZÁM.

VASÁRNAP

CLUJ, 1940 JUNIUS 2.

Mm———w—tsmsomm I,a.síi I si ii ii 11

ffUgy látszik, hogy 1940 eleién a dunavidéki és balkáni béke inkább biz- iosiiva van,mint

Csúkv István grői magyar külügyminiszter nagy érdekű cikke a keleteurópai helyzettől. — „Bizonyos, hogy a habom nem terjed ki a Kárpátok medencéjére és nem lépi át a Kárpátok gerincét.“ — „Németország és Olaszország közős érdeke, hogy a dunavidéki államok háborítatlanul folytassák a termelő

munkát.“

i ~ BUDAPEST, junius 1. j

(Rador.) A kormánypárt kéthetenként megjelenő közlönye Csáky gróf in agyar külügyminiszter cikkét közli. „Béke Keleteurópában“ címmel. A cikk elsősorban megállapítja, hogy az el műit hónapokban megerősödött az a felfogás, mely szerint Magyarország, a DunaMvidékével együtt olyan építőeleme voit Európának, mely szükségszerűen vette ki részét Európa *ő vagy rossiz sorsából és amely sohasem füg getlenitheti magát a világ ezen részétől. Magyarország számára sohasem ’.'olt szükségesebb, mint most. az euró=< púi je Bogii külpolitika és az eurlópai érdekeknek figyelemre méltatása magatartása Ieszögezésénél. Magyaror szág ezt már meg is tette. Legnagyobb fokú fegyelemre volt szüksége erre és abban a viharban, mely Európára szakadt, nyugalmat tanúsított. Úgy látszik, hogy 19*0 év elején a béke inkább biz* toaitva van. mint valaha a Duna vidé kén és a Balkánon, ahol egyáltalán nem rendülhet meg a biztonság. Ha történne is kísérlet arra, Hogy a békét megzavarja Európának ezen a táján, ezt csak az a cél vezetné, hogy ellentétekéi keltsen és elterelje a figyelmet azon eredményekről, melyek más, sokkal fontosabb tájakon történnek. Ezek a kísérletek azonban nem adhatnak okot semmiféle nyugtalanságra. Európának ez< a részét ezideig megkímélte a háború, ha azonban itt is fegyvertüz volna hallható, akkor iis megőrizzük nyugalmunkat, mert bizonyos, hogy a háború nem terjedne ki a Kárpátok medencéjére és nem lépné át a Kárpátok gerincét.

A dunai és balkáni béke egyik fő biztosítéka a Németország, Olaszország es Magyarország közölt fennálló érdekközösség. Nem fér kétség ahhoz, hogy e két nagyhatalom különös érdé“ ke, hogy a dunavidéki államok hábori tatlanul továbbfolytassák a termelő munkát. Ezt úgy Németország, mint Olaszország többizben kinyilvánította. Magyarország érdekei pedig ebből a a szempontból teljes összhangban van a tengelyhatalmak érdekeivel. Az ilyen természetű érdekazonosságok azonban a béke fenntartásának biztosítására csak elég viszonylagos mértékben elégségesek. Az intézkedések hatékonyabbá tételéhez nagy mértékben járul hozzá a magyar hadsereg ereje, mely a béke biztosítékát jelenti, mert a gyönge, védelmi eszközök hijján lévő államokat gyakran belekényszerülik a konfliktus-« ba, mig az elhatározott, erős és céljaik ka! tisztában lévő államok, a béke pillérei. Bizonyos, hogy a jelen időkben a hade’-ö — mely tudatában van értéké nek és az erőskezü vezetésnek — a kis=* és középállamokban fontos tényezője lett a béke fenntartásának. így Németország. Olaszország és Magyarország érdekközössége és kiváló hadseregünk képezik annak a reménynek alapját, hogy a béke fenntartható lesz Európának ezen a részén. Következésképpen az érdekközösség megerősítésével a bé=» két is szolgáljuk. Ugyanakkor azonban hadseregünk érdekében nem ríadha tunk vissza semmiféle áldozattól. Ezen- j kívül a magyarság kötelessége az is, ! hogy a belső nyugalmat és a kormány- 1 ba vetett határtalan bizalmát meg * őrizze. i

NewQorkban nem cáfolták, de nem is erősilik meg a fiirf, bőgd Mussolini Olaszország fiáborakaiepesi szándékáról erfesifeíie volna Roosevelt cinOkdí

A Limofjes-ben összegyűlt 80 belga képviselő ós 54 szenátor megállapította „III. Lipól király jogi és erkölcsi képtelenségét az uralkodásra“. — Észak- L Franciaországban tovább folyik az elkeseredett harc.

WASHINGTON, junius L (Rador.) Reuter: A Fehér Ház nem cáfolja, de nem is erősiti meg azt a hirt, amely szerint Mussolini értesítette volna Roosevelt elnököt, hogy Olaszország Németország segítségére láván sietni a jelenlegi viszályban. t

LIMOGES, junius 1. (Rador.) A limo- gesi városháza termeiben a belga szenátus és kéfLYiselőbáa pénteken hivatalos* titkos

jellegű elésre gyűlt össze. Az ülés előtt Betoule limogesi szenátor, polgármester, a városi tanács jelenlétében beszédében dicsőítette a francia—belga fegyverbarátságot és a belga országgyűlés rendelkezésére bocsátotta a városháza palotáját.

Utána Van-Couwelaert, a belga képviselőház elnöke, emelkedett szólásra:

— Abban a pillanatban, mikor a mult kedden nemzeti függetlenségünket illetőleg megdöbbentő és fájdalmas esemény történt, nem hihettük, hogy Franciaország megtagadta volna tőlünk nemeslelkűségét, amelyet eladdig velünk szemben tanúsított. Láttuk azonban, hogy Franciaország nem fordította a jogos keserűség érzését a belga nemzet ellen. Meg vagyok győződve arról hogy Franciaország törhetetlen hősiessége, Anglia hatalma és a támadásnak áldozatul esett valamennyi nemzet bátor ellenállása segitségével, a szövetségesek győzni fognak.

Gillon. a szenátus elnöke, a következőket mondotta:

— A sötétségbe vetettek valamennyiünket, de azonnal összeszedtük erőnket és újra szervezkedtünk. Mindenkit biztosíthatok arról, hogy a belga nemzet egy pillanatra sem felejtkezett meg dicsőséges hagyományairól. Tekintélyes számn belga haderő megtagadta az engedelmességet Linót király fegyverletételi parancsával szemben és vállvetve küzd most északon a szövetségesek oldalán.

Pierlot miniszterelnök beszédében ezután a következőket jelentette ki:

— Csak akkor tesszük le a fegyvert, ha szövetségeseinkkel együtt elértük háborús céljainkat, azaz a békét, a függetlenséget és a szabadságot.

Az ülés befejeztével a képviselőház és szenátus egyhangúlag a következő határozati javaslatot szavazta meg:

„A Franciaországban tartózkodó belga

szenátorok és képviselők egyhangúlag elítélik a fegyverletételt, amelyet Lipót király kezdeményezett, aki viseli ezért a történelem előtt a felelősséget. Az országgyűlés a bősöket megillető tisztelettel adózik azok emlékének, akik az ország függetlenségének védelmében elestek, valamint a meg nem érdemelt sorsban részesült belga hadsereggel szemben. Az országgyűlés bízik ifjúságunkban, amely rövid idő alatt ismét meg fog jelenni nemzeti zászlóinkkal a csatatéren és együttérzését nyilvánítja a kormánnyal, amely megállapította III. Lipót jogi és erkölcsi képtelenségét az uralkodásra. Ä parlament az ellenséges megszállás alatt élő belga honfitársait testvéri rokonszenvéről és együttérzéséről biztosítja, meg lévén győződve azoknak hazafias érzületéről és szilárd elhatározását nyilvánítja a betörő ellenség elleni harc folytatására, amelynek céljából az ország minden erejét a haza földjének fölszabadítására összpontosítja és tovább küzd a megtámadott Belgium felhivására azonnal segítségére siető hatalmak oldalán. Mély háláját fejezi ki Franciaországnak és Angliának, amiért testvéri vendégszeretettel fogadta a belga menekülteket. Bízik tántorithatat- lanul a jog és a becsület diadalában.“

A jelenlévő 80 képviselő és 54 szenátor egyhangúlag megszavazta a határozati javaslatot. Rendes körülmények között a belga képviselőház 202, a szenátus pedig 167 tagból áll.

„Az aj német harc vonal száz kilométerbe közelíti f meg a francia fővárost“

BERLIN, junius 1. (Rador.) Á német bad- vezclőség pénteken este a hadszintéri helyzetről a következőket jelenti:

— A nagy flandriai ütközetben megsemmisült az északi francia hadsereg. A Maginot

I vonal folytatásában lévő védelmi vonalat Montmedytőí Dunkerque kikötőig áttörtük és elfoglaltuk. Az uj német vonal a La Manche- csatorna francia partvidékéről. Abbeville környékéről indid a Somme, majd az Oise és az Aisne mentén egészen a Meuse vonaláig, Se- dántól délre. A német harcvonal 100 kilométerre közelítette meg a francia fővárost.

Az angol expediciós hadsereg megsemmisült. A La Manche-csatorna belga és francia partvidékét a német szárazföldi, tengeri és légi haderő tartja kezében és igy rendelkezésére áll a Pas de Calais teugerszoros és a Themse tölcsértorkolatával szemben fekvő egész terület. A partvidéken felállított uj támaszpontokról a német légi és tengerészeti baderő eredményesen támadhatja az angol partokat. A német haderő balszárnyának ellátása biztosítva van.

Hasonlóképpen német kézbe kerültek a nagyjelentőségű északiraneiaországi és belgiumi ipari központok és szénbányák. Az offen- ziva harmadik hetének végén a németek az egész francia—angol hadsereget szétverték és a német határtól nyugatra 300 kilométerre nyomultak előre, most pedig Észak-Francia- ország területén állanak, uj feladatokra készen. A németek újból támadnak a Furnes— Bergues frontszakaszon, valamint Dunkerque- től nyugatra, hogy a Dunkerque és Nieuport kikötőben nagy sietséggel hajói a szálló menekülő angol csapatok hátramaradt részét foglyulejtsék.

A FRANCIA CSAPATOK EGY RÉSZE DUNKERQUEBEN HAJÓRA SZÁLLOTT

PÁRIS, junius 1. (Rador.) A francia had- vezetőség közleménye május 31 én este:

— Északon csapataink tovább folytatják . elhaladásukat Dunkerque irányában, ahol

egy részüknek az ellenség erőfeszítései dacára sikerült a szövetséges légi és tengerészeti erők védelme alatt hajóra szállani. A Somme vidékén tapasztalt kisebb jelentőségű hadműveleteken kivül a harcvonal többi pontján semmi jelenteni való esemény nem történt.

A kedvezőtlen légköri viszonyok ellenére légi haderőink messzemenő földerítő repüléseket végeztek, amelynek nyomán bomba ve tő gépeink támadták az ellenséget Észak-Frau- ciaországban, másrészről pedig fedezték csapataink ellátását.

ANGOL JELENTÉS A LÉGI HÁ- BORÚ ESEMÉNYEIRŐL

LONDON, junius 1. (Rador.) Ä légügyi minisztérium közli: Az angol katonai légi erők főerőfeszitése szerdán és csütörtökön a flandriai szövetséges szárnyakra nehezedő ellenséges erők ellen irányult. A légi erők ismételt támadásaikkal szétszórták az ellenséges vadász- és bombavető alakulatokat, melyeknek komoly veszteségeket okoztak. A beérkezett utolsó jelentések szerint repülőgépeink egyetlen napon legkevesebb 77 ellenséges repülőgépet pusztítottak cl, ugyanakkor bomba- vető repülőgépeink támadták az ellen ség gépesített oszlopait, utánpótlásait és szétrombolták hídjait. A hadműveletek egész nap folytak és valamennyi készülékünk visszatért támaszpontjára. A nehéz bombavető repülőgépek tevékenysége éjszaka folytatódott és a partvédelem, valamint a tengerészet repülőgépei felderitéseket végeztek és bombázták a harctereket. Két ellenséges repülőgépet lelőttek és másik ketiőt megrongáltak. Tiz repülőgépünk hiányzik, legkevesebb háromnak a legénységét azonban megmentették.

(ßikkünk folytatás* az utolsó aldaÍM&