Ellenzék, 1940. június (61. évfolyam, 123-145. szám)
1940-06-02 / 124. szám
2 ELLENZÉK 1*40 I un] u* 2. A tank-csaták és a légi tölény Átalakult a modern hadviselés képe, taktikája és módszere V katonai szakirodalom már óvek óla foglalkozik a modern katonai hadviselés eszközeinek legutóbbi eredményeivé!, me- Ivek a volt világháború óta megváltoztatták a hadviselés taktikáját is. A „beásott" hadseregek árokiendszere helyett :• nyílt terepeken való motorikus mérkőzés és az ennek megfelelő támadó és védekező pír* iitika jutott szerephez s a hadviselés nj képe már a lengyel bábomban teljes mértékben kialakult. Kétségtelen, bogy ezeket a változásokat mindenki észrevette, nem kellett bozzá más, csak eljárni a mozikba és megtekinteni a „híradók“ beszámolóit, amelyek az „ejtőernyősök” és repülők, valamint a tankok egészen újszerű támadó- és védőrendszerét a legszélesebbkörii közvéleménnyel elég eleven formában tudatták. Ma azonban, a legújabb nyugati mérkőzés idegrázó pillanataiban, sokszor az a benyomásunk, minthogyha a nagyközönség előbb szerzett volna tudomást az uj német haditaktikáról és a grandiózus gépesítés legújabb sikereiről — mint egyes országok hivatott katonai vezetői... A MOTORIZÁLÁS Á lengyel Háború teljesen fölfedte és tisztázta a motorizálás szerepét a modern hadviselésben s mégsem látszik, bogy ezt a nyugati szövetségeseknél kellőképpen figyelembe vették volna. Annakidején, mikor a magyarok feltűntek a Balkánon és később a nyugati harctereken, Bölcs Leó császár könyvet irt „a magyarok taktikájáról“. De évtizedek teltek el, mig azok a nyugati országok, ahová a magyarok be-berontottak. a fürge magyar lero- hanás szélvészszerü meglepetéseivel, vakmerő támadásaival és színlelt visszavonulásaival szemben megtanulták volna a védekezés módját. A nyugati harcterek legutóbbi tapasztalatai azt mutatják, bogy a német taktika és a motorizálás hallatlanul felfejlesztett műveletei még mindig teljes sikerrel tudnak olyan bravúrokat biztosítani, amilyeneknek a nyugati hadviselők ellenállni nem tudnak és annak meglepetései újabb és újabb katonai fölényt biztosítanak a német hadseregnek. Az uj német támadó taktika kb abból áll, bogy a front egy-egy gyengébb pontján, de mindig a kiszemelt célkitűzés irányában, zárt sorokban haladó nehéz harcikocsik törik át a frontot s a felállított erővonalakon keresztülhatolva, azok mögé kerülve, legyező alakban szétszóródnak, aztán visszafordulva, hátulról kezdik támadni és lőni széles frontvonalról a megriasztott ellenfelet, amelynek igv az az érzése., hogy „be van keritve“... Semmi sincs demoralizálóbb a hadseregre, mint a bekerítés veszélye, pláne ma, amikor a folytonos légitámadások folytán a szabad téren mozgó katonai erők nem tudják magukat védekezőén beásni, mert nemcsak oldalról, hanem felülről is állandó támadásoknak lehetnek Egyik katonai szakiró nagyon érdekesen elemzi a katonai motorizálás eredményeit. Mindenekelőtt idézi a „Deutsche Wehr“ tavalyi tanulmányát, amely a lengyelországi sikerekre nézve beismeri, hogy a lengyel harctéren, talán sok minden másképpen történt volna, ha a német-lengyel háború során a motor által adódó helyzeteket kihasználó két egyenrangú ellenfél állott volna szemben egymással“... A katonai bírálat megállapította, hogy a lengyel vezérkar ezekben a vereségekben csődöt mondott. Annál is inkább, mert a német légierő 1500—2000 géppel támogatta a páncélos seregtesteket s már az első 24 órában kicsikarta a feltétlen légi uralmat. A katonai szakiró érdekes tanulmánya azonban azt is megállapítja. Hogy valamely uj harci eszközzel — amig az megszokottá nem válik — csak átmenetileg lehet meglepetést elérni, amikor a másik fél még nem rendelkezik megfelelő elhárító fegyverekkel. Ha az ellenfél azonos előfeltételekkel rendelkezik, akkor a légi és páncélos erők hatása erősen korlátozódik s a háború abban a fázisba jut, amikor a fokozottabb gázelhasználás folytán a motorizálásban megszűnik egyik, vagy másik oldalon a főlény... A harcikocsik elleni védekezésről egy nagyon tanulságos fejtegetés kimutatta, hogy a páncéljármü leküzdési lehetősége teljesen különleges szerkezetű ágyút követel s szerinte csak a 47 milliméteres elhárító ágyuk azok. amelyek nagy átütő erejük folytán minden harckocsi leküzdésére alkalmasak. Érdekes és a spanyol háború tanulságai nyomán állapították meg, hogy tömeges harci kocsik bevetése az átütő sikert fokozza. A német katonai szakirodalom már akkor kidolgozta, hogyan kell a francia védelmi rendszert támadás esetén áttörni? A támadási terv felépítése e tanulmányok szerint az ellenséges állásrendszer mélységéhez igazodik. A német szakirodalom a francia védelmi rendszert alapul véve és ismerve, álj . hadsereg zereléséért Ä hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (honokat)f amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügyigazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 szá Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a bárom, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ösz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a tejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a névérték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsont kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat melleit. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötele* pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Cíuj (k'olozs) megye prefektusa MAHOLB BNESCU ezredes. talában négy kilométer állásmélységgel számolt és ezen kb. három védőállással, amelyek 1000—1500 méter távolságban vannak egymástól. Az akkori elgondolás az volt, hogy a harci kocsik számára előbb utcákat kell törni az ellenfél soraiban, az ilyen mérvű tüzérségi előkészítésbe? any- nyi lőszer kellett, amennyit csak két nap alatt lehetett összegyűjteni. Ez a bosszú idő azonban a meglepetés lehetőségét erősen csökkentette. Később az a felfogás alakult ki, hogy a harci kocsik tömegesen törjenek előre s a harci kocsi-dandár, amely legalább 400 kocsiból kell, hogy álljon, lehetetlenné tegye a korszerű elháritást és megtörje a védekezést. A mélységnek olyannak kellett eszerint lennie, hogy a saját gyalogság vonalából 20—25 kilométer sebességgel előretörő harci kocsi-dandár utat vághasson és nyomában a gyalogság is betörhessen. Azt is kidolgozta már a német szakirodalom már 1937-ben, hogy a harci kocsi támadás ideje a hajnali szürkület kell, liogv legyen. A németek tisztában voltak azzal, hogy az első támadó hullám a tüzérségi előkészítés dacára is megsemmisül, de az egymást követő rajok nagy mélységi tagozással végeredményben mégis legázolhatják a védelmet. Ez Amiensnél most meg is történt. . 20 évi borzalmas szenvedés után végre meggyógyultam... Sache Carol ur Bucureşti. Suburbana—- Bragadiru, irja nekünk, hogy 20 évig szenvedett gyomorbajban és enni sem tudott anélkül, hogy fájdalmai ne lettek volna. De ime, segítségére jött a kiváló GASTRO D. gyógyszer és 3 üveg elhasználása után megszabadult szenvedéseitől. Ma, miután 2 éve eltelt, hogy meggyógyult, köszönőlevelet ir nekünk, amelyben felemlíti, hogv a betegsége azóta sohasem ismétlődött meg és reméli, hogy példát mutat mindazoknak, akik eddig még nem találták meg betegségük orvosságát. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 150 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. Orvosok is ajánlják. NTOLG TEJ EGY KILO KUKORICA SZATMÁR A máramarosi közigazgatási értekezleten szóvátették hogy a megye egyes részeiben lelketlen üzérkedők elrejtették a kukoricát, csak azért hogy az árat magasabbra verjék. Ennek következtében az Iza-járásban 8 lej a kukorica kilója. 5 BÉLYEGGEL KELL ELLÁTNI A VÁROSI ADÓKIVETÉS ELLEN BEADOTT FE- LEBBEZÉSEKET. A kolozsvári városi adóhivatal tudtára adja az adózó közönségnek, hogy a jelenleg folyó adókivetések elleni fe- lebbezésekre 33 lej okmány, 2 lej repülő és 5 lej bírósági bélyeget kell felragasztani, mert a kellően fel nem bélyegzett felebbezé- sekeí nem veszik figyelembe és nem is tárgyalják le. 5 lejes bírósági bélyeget kell pótlólag felragasztani a már régebben beadott felebbezésekre is, mert ezeket sem tárgyalják le, ha a felebbezők a judiciar bélyeget nem róják le. „eliheuvék, TflniTSflTOK" Irta i'ÖMÖTÓH liERTAIjAN oki. mérnök Nincs fontosabb feladatunk, mint az, hogy ifjúságiinkat is bevonjuk a ma gyár közösségi munkába. Nem arról van szó, hogy a magyar ifjúságot a po litika sikamlós talajára vezessük, nem. Ellenkezőleg, ott ke11 elsősorban fiatal ságunk tetterejét, lelkesedését, lendü ■ letét a közösség szolgálatába állítani, ahol kezük munkája nyomán nemes termés nő, ott, ahol megvalósítható célok elérését tűzhetjük eléjük. Éppen ezért, az aradvárosi Magyar Népközesség elnökségéhez az alábbi indítványt nyújtottam be: „Úgy saját tapasztalatom mint gazdasági előadó társaim tapasztalatai, ar* iól győztek meg, hogy gyakorlati célú — főleg gazdasági tárgyú — előadásainkat egyszerű népünk nemcsak érdeklődéssel és bálával ha!!gatia; de átviszi lehetőleg a gyakorlati életbe is. Hz az örvendetes tapasztalat arra az indítványra késztet, hogy előadásain kát bővítsük ki, vigyük át a gyakorlat terére, vonjuk bele mindkét nembeli fiatalságunkat és — ha lehetséges — bővítsük ki országos mozgalommá! Nagyon jól tudjuk, hogy ma már az egészségesebb életmód — az észszerűbb táplálkozás — idején milyen fon* tos a gyümölcs s ezért milyen nagy ér-; ték a nemes lermőgyümölcsfa. De — sajnos — vidéki magyar né** piink kertjeiben, szőlőhegyein, szántóföldiéin sok ezrével — sót milliószám ra — van a sok oltatlan vadfa, mely szinte értéktelen gyümölcsöt hoz, pedig egy ötperces idejekorán végzett ügyes művelettel — a szemzéssel, ol* tással — azt az értéktelen vadoncot hosszú ideig nagy jövedelmet adó értékes nemes gyümölcsöt termő fává — tehát dúsan kamatozó tökévé — lehet átvarázsolni. Igen de ezt a kis műveletet egyszerit népünk nem tudja — kész, nemes oltvány vásárlásához nincsen pénze — oltani sem taníthatjuk meg. mert legtöbb esetben a durva földművelő munkától elnehezült keze nem alkalmas a szem* zés finom operációjára és a seb helyes bekötésére. , Ezért az első indítványom az, hogy középiskolai érettebb ifjainkat és pedig úgy a fiukat, mint a leányokat — mielőtt a nyári nagy vakációra men nének — az illetékes iskolák közreműködésével és néhány arra alkalmas kér* tészember bevonásával néhány délutánra terjedő rövid tanfolyamon tanítsuk meg a gyümölcsfa szemzés egyszerű műveletére — mely az ő kézügyességükkel és érielniességiikke! könnyen elsajátítható — és alkalmas előadással világosítsák fel az ifjúságot, hogy milyen nemes hivatást teljesít akkor, ha — jól megérdemelt nyári pihenője alatt — tudását széthinti az arra rászoruló egyszerű nép között. Szülőföldje határát nemes gyümölcsfák ezreivel éke* siti, értékben gyarapítja és szegény dolgozó népünk életét megkönnyíti, amikor követi az irás szavát: „Élményén, tanítsatok...!“ ! Ha feltételezzük — amire már biztató kilátások vannak — hogy a mozgalom országossá no és — fiú és leány középiskolákat véve — 20 iskolából egyenként 25 növendék vállalja azt a munkát, az 500 lelkes gyümölcsoltót jelent s ha mindegyik csak 100 vadon* cot szemez be eredményesen, az csak egyetlen nyár eredményeként 50 ezer nemes gyümölcsfa. Ha ennek termését — fánként a* ötödik esztendőtől kezdve — nagyon alacsonvan becsülve — 60—80 lejre vesszük évente, az 3—4 millió lej. Olyan összeg, melyet minden lényegesebb fáradság és költség nélkül szerezhetünk meg szegény magyar népünk javára. Ha ugv a működő fiatalság, mint a felsegítendő nép át* érti szándékunkat és teljes lendülettel viszi át az elgondolást a gyakorlati megvalósításba, ez az eredmény megtízszerezhető könnyen, ha minden növendék csak 10 falusi értelmes és ügyes gyermeket tanit meg a szemzés egyszerű műveletére. —* VA páncélos seregíesíck kiteve. A t,ik11ka további módszere az, hogy amidőn a nagy Imrei kocsik már hátulról lövik az áttört védővonalakat» szemközt is megindulnak a kis barciko- esik és szintén támadnak, úgyhogy a közrefogott seregrészek két tűz közé jutva, a legnagyobb lelkierő mellett sem tudják elkerülni a pánikhangulatot. Rendjük és soraik felbomlanak és akkor hatol be a megriadt vonalakba a gyalogság, hogy learassa és megrögzitse a harcikocsik és légi támadások által megbontott hadcsopor- tokat. ? r g A VÉDELEM RENDSZERE MÉG NINCS KIDOLGOZVA Ez ellen a mesterien kidolgozott és éppen gépiessége által állandóan elemi erővel érvényesülő támadásokkal sz< mben még nincs eléggé kidolgozva a légvédelem, amely felülről biztosítaná a meglátná dőlt seregrészek nyugalmát, oldalt pétiig le tudná küzdeni a kisebb és nagyobb tan kok lerohanó erejét, mert a 60 70 tonnás nagy harci kocsiknak olyan vastag £ páncélja, hogy velük szemben tehetetlenek azok a védő fegyverek, amelyek ed dig a kis bareikocsikkal szemben sikere sen voltak használhatók. Olvassuk, hogy a franciáknak u. n ..lielv * nölös” kaliberű páncéltörő ágyul- állnak rendelkezésükre az eddigi kisebl kaliberű ilyen harci eszközökkel szemben de vagy nincsenek még ezek megfelelőn begyakorolva, vagy pedig a terepen vált elosztásuk hibás, vagy végül a számul nem elegendő, úgy, hogy a Franciaország ban kifejlődött harctér területein ugyan azokat az eseményeket láttuk lefolyni, í támadó hallatlan technikai tökéletességé vei és a védekezőknek olykor feltűnő te heietlenségével, mint akár csak Lengyel országban. Lássuk, mit mond ezekre £ kérdésekre nézve a katonai szakirodalom
