Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-12 / 106. szám

Ám s lsj 5 z.e E k e s z t ő s é g és kiadóhivatal: Clnj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Sir. I. G. Duca No- 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály; P. Unirii 9- Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. GROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 480, egész évre 960 lej. LXI É V F O L Y A M, 10 6. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ, 1940 MÁJUS 12. Németország Belgiumon, Hollandién és Luxembur­gon áí indította meg a nagy nyugati támadást PÁRIS, május 11. (Rador.) A Ştefani je­lenti: Pénteken reggel a német csapatok gépfegyverrel és ágyúval fölfegyverkezett j páncélos gőzhajókkal behatoltak a csatornák- Isa és az elöntött területekre, mialatt alacso­nyan repülő repülőgépek kisérték azokat. A németek eddig körülbelül 10 kilométernyire nyomultak be holland területen. BERLIN, május 11. (Rador.) DNB. A hol­land főhadiszálás jelentése szerint ma leg­alább 70 német repülőgépet lőttek le. Fran­cia és angol távirati irodák azt jelentik, hogy a front több pontján, belga, holland, francia, sőt angol területen 3—6, sőt több német re­pülőgépet lőttek volna le. Német hivatalos körök megállapítják, hogy ezek a hírek alap­talanok. Hivatalosan jelentik, hogy különböző pon­tokon a légoltalmi tüzérség és a vadászrepü­lőgépek harcbabocsátkoztak a német repülő­gépekkel és a légiharc során körülbelül 100 gépet lelőttek vagy a földön semmisítettek meg. Hét német repülőgép nem tért vissza, ket­tő pedig kényszerleszállást végzett. Azok a hírek, amelyek a nyugati hatalmak sikereiről szólnak, azt bizonyítják, hogy ezek a hatal­mak nincsenek tisztában a való helyzettel. Holland és belga csapatok ellenállának a német előnyomulás­nak. — A brüsszeli és hágai kormányokhoz intézett német jegyzék valóságos vádirat Belgium és Hollandia magatartása ellen. — London hivatalosan jelenti^tlbgşy segélyt nyújt a meg­támadott országiknak Chamberlain l@mandofI 1 tárcái vállal az cti Winston Churchill kormányban A csütörtökről péntekre virradó éjjel, mint a harmadik oldalunkon kö­zöli: Rador táviratok jelentük, a német csapatok átlépték Hollandia, Belgium és Luxemburg határát. Ezzel a!igh?.nr-m megkezdődött a tulajdonképpeni nagy háború, melynek minden eddigi nádi esemény osak bevezetését képezte. Mindhárom ország ellenáll a német bevonulásnak, aminek .érdekében a szö=< vedségesek segítségét kérték. Angel ésfrancia csapatok, amint Rador-tá\ ira­taink jelentik, már be is vonultak Belgium területére. Németország a belga, holland és luxemburgi kormányokhoz intézett jegyzékében lépését' azzal indo­kolja, hogy a három ország területén át, ezeknek beleegyezésével, a nyugati szövetségesek támadást készítették eŢc a Ruhr'<vidék ellen. A német lépés tehát csak megelőzését képezi a tervezett angol—francia támadásnak. Holland és belga jelentés szerint anémet előnyomulást az eröditvényrend- szer segítségével eddig sikerült feltartóztatni. Német jelentés az első kato­nai lépések sikerességéről számol be. A fenti eseményeket jelentő Rador táv°< iratok élénk légi harcokról is adnak hirt., melyekben különösen az a súlyos, hogy úgy szövetséges, mint német részről, nyílt városok bombázásával vádol­ják egymást és az ezt követő megtorlásokat helyezik kilátásba. A nap eseményeihez tartozik, hogy Rador jelentés szerint Chamberlain len mondott és helyét Winston Churchill foglalja el. Chamberlain tárcát vállal az uj kormányban, melybe előreláthatólag a munkáspárt képviselői is belépnek. Hollandia, Belgium és Luxemburg területén folyik © háború AMSZTERDAM, mains II. (Rador.) A holland rádióállomás fél 4 órakor nyilvánosságra hozta a holland hudveu zetőség közleményét: „Az ellenség he \ es támadásai dacára, a határt védő csapataink tovább is tartják állásain­kat az Issei és Maas mentén. Négy ei fenséges páncélvonatot használhaíain Tanná tettünk. Az egyik akkor repült a fevegobe, amikor éppen a venloi hidon haladt keresztül. A holland írepüíőterek elleni támadások során legalább 70 né­met repülőgépet lőttünk le. Azok a gyenge ellenséges különítmények, me­lyek az ország belsejében szálltak le. sikertelenül próbálkoznak védekezni csapataink támadásaival szemben. Több helyről jelentik, hogy a németek hobt land hadifoglyokkal fedezik magukat a I holland tüzeléssel szemben.“ BÉRLI,V, május II. (Rador.) DNB: A kora délutáni órákban a német csa- patok elérték az Isseit és holland terü­leten több ponton átkeltek a Maas fo­lyón. Macstricht és az AlberLcSatomán átvezető hidak a németek kezén van­nak. M aimedyt a német csapatok meg­szállták. Délebb a német csapatok átvo­nultak Luxemburgon és átlépték a bel» ga határvonalat. BRÜSSZEL, május II. (Rador.) A nemzetvédelmi minisztérium közli: „Az egyik repülőnk lelőtt egy Messen- I Schmidt 109. tipusu német gépet. Egy másik Caprone 42. tipusu belga repülő­gép két német repülőgépet lőtt le. Lég­oltalmi tüzérségünk öt-sirat .Messer Schmidt és Heinkel tipusu német repü­lőgépet lőtt le.“ ; LONDON, május 11. (Rador.) Híva talosan jelentik, hogy angol expedíció^ haderő lépett belga területre. Valenci­ennes környékén egy német repülőgép húsz bombát dobott le, amelyek közül 17 felrobbant. A robbanásoknak ember- áldozatai nem vohak. Saint Armand kö­zelében egy német repülőgép lezuhant. A repülőgépen tartózkodó egyik német pilóta meghalt, ketten megsebesültek, a negyedik foglyul esett. PÁRIS, május 11. (Rador.) Parisban érke­ző hírek szerint a belga csapatok az előre megállapított terv szerint, visszahúzódnak a halárról a fő védelmi vonalra. LUXEMBURGBAN SZEMBEN ÁLLA­NAK A NÉMET ÉS FRANCIA CSA­PATOK PÁRIS, május 11. (Rador.) Luxemburgból jelentik, hogy német hadoszlopok összeütköz­tek a francia csapatokkal. Egyelőre csak elő- csatározásró! van szó. A Mosel mindkét part­ján megkezdődtek az első nagyobbszabásu ütközetek. BRÜSSZEL, május 11. (Rador.) Lipót belga király személyesen vette át a belga hadse­reg vezérletét. Németország Belgiumhoz és Hollandiához intézeté jegyzéke szerint a német hadsereg lépése csak az angoEdrancia támadás megelőzésére szolgál BERLIN, május 11. (Rador.) DNB: A né­met kormány által Belgium és Hollandia kor­mányaihoz intézett emlékirat a következó'- ként hangzik:-— A német kormány régtől értesült Anglia és Franciaország háborús politikájának főcél­járól, mely a háború kiterjesztését akarja más államokra, hogy ezek népéből angol és francia zsoldcsapatokat alkossanak. Az utolsó ilyen -nyu kísérlet az volt, hogy elfoglal­ják Skandináviát és Norvégia segítségével Né­metország ellen uj frontot alkossanak. Hála Németország utolsó percben történt közbeié pésének, a veszélyes kísérlet meghiúsult. Né­metország okiratokon alapuló bizonyítékokat adott a világnak erre vonatkozóan. Abban a pillanatban, midőn az angol—francia kísérlet Skndináviában meghiúsult, más irányban akarták érvényesíteni a háború kiterjeszté­sére vonatkozó politikájukat. Az angol csapa­toknak Norvégiából történt visszavonása ide­jén — mely valóságos futás jellegét öltötte magára — az angol miniszterelnök kijelentet te, hogy a skandináviai változott helyzetre tekintettel, Anglia intézkedéseket tett flottá­ja nagy részének a Földközi-tengeren való el­helyezésére, az angol—francia tengeri egysé- jgek azonban már útban voltak Alexandria felé. A Földközi-tenger igy az angol—francia háborús propaganda központjává vált. Ez egy­részt arra volt hivatva, hogy a skandináviai Arereséget leplezze a világ előtt, másrészt pe­dig annak látszatát akarták kelteni, hogy a közelben a Balkán Németország elleni had­színtérré válik. A valóságban azonban a lát­szat egészen mái célt szolgált: Mindez nem volt más, mint nagystílű mesrterkedés, hogy eltereljék a figyelmet és megtévesszék Né­metországot arra vonatkozóan, hogy a legkö­zelebbi angol—francia támadás milyen irány­ban fog megtörténni. A német kormány rég­től tudta, hogy Anglia és Franciaország igazi célja a nagy gonddal előkészített azon terv. megvalósítása, hogy belga és holland terüle-j ten át a Ruhr-vidék irányában előnyomulja­nak. Belgium és Hollandia semlegességét Né­metország mindig elismerte és tiszteletben tartotta, természetesen azzal a feltétellel hogy a két állam háború esetén megőrzi leg szigorúbb semlegességét. Ezt a feltételt Bel gium és Hollandia nem teljesítették. Megpró balták, hogy a semlegesség látszatát fenn tartsák, a valóságban azonban ezek az álla mok abszolút részrehajlással előnyben része sitették Németország ellenségeit és célkitűzé­seikben segítséget nyújtottak számukra. A felmutatott bizonyítékok és a német bel­ügyminiszternek 1940 március 29-én kelt és ide csatolt jelentése, továbbá a német haderő legfőbb parancsnokságának május 4-én kelt jelentése alapján a német kormány megálla­pítja a következőket: 1. A háború kitörése óta a belga és holland sajót németellenes cik­keikben a francia és> angol lapok cikkeit is túlhaladták. Ezt a megállapítást a német részről tett többszöri figyelmeztetés dacára sem változtatták meg. Ezenkívül a két or­szág közéleti férfiai az utóbbi hónapokban mind erőteljesebben hangoztatták, hogy Bel­gium és Hollandia helye Anglia és Francia- ország mellett van. Ezt a célt számos más politikai és gazdasági tény is igazolja. 2. Hollandia, a belga körökkel párhuza­mosan, a legkézzelfoghatóbb módon sértették meg ezzel semlegességi kötelességeiket. Ugyanakkor segítséget nyújtottak az angol titkos szolgálatnak arra, hogy forradalmat készítsen Németországban. Az angol titkos szolgálat által belga és holland területeken kifejtett szervező tevékenység belga és hol­land körök részéről legszélesebb körű támo­gatásra talált. A köztisztviselők legmagasabb köreinek és a vezérkarnak sem volt más tö­rekvése, mint valamennyi rendelkezésére álló eszközzel eltüntetni a Führert és a német kormányt és olyan kormányt szervezni, mely Németország egységét szélbomlasztja és hoz­zájárul egy tehettlen, szövetséges állam ala­pításához. 3. A belga és holland királyi kormányok katonai téren tett számos intézkedése még világosabban beszél. 4. Belgium csak keleti határát erősítette meg Németország ellen, mialatt egyetlen erődítményt sem épített a Franciaország felé eső határon. A német kormány részéről tett sürgős és ismételt lépésekre a belga kormány részéről mindig biztosítékot adott: véget vet­nek a dolgok ilyen, csak Németország ellen iárnyuló állásának. A gyakorlatban azonban semmi sem történt és egyetlen ezirányu Ígé­retet sem teljesítettek. Ellenkezőleg, Belgium a legutóbbi időig kizárólag és pihenés nél­kül a Németország ellen irányuló erődítmé­nyek építésén dolgozott, mialatt Belgium nyugati határai nyitva maradtak Németország ellenségeinek. 5 Hollandia partja az angol erők számá­ra hasonlóképpen nyitott és védtelen kapu a támadásra. A német kormány állhatatos közleményei által Hollandia kormányának szünet nélkül bizonyította a holland semle­gesség angol katonai repülőgépek részéről va­lló megsértését. A háború kezdete óta az an­gol repülők Hollandiából jövet csaknem min­den nap megjelentek a német terület fölött. 127 esetben kétségtelenül megállapították az angol gépek ilyen repülését és valamennyit közölték a holland kormánnyal. A valóság­ban ezknek számuk sokkal nagyobb. Az a tény, hogy a holland kormány egyetlen hat­hatós intézkedést sem tett megakadályozá­sukra. világosan bizonyítja, hogy az angol lég." fegyver rendszeresen s a holland kor­mány tudtával és türelmével használta Hol­landia területét, mint Németország elleni mű­veleteinek kiindulási pontját. 6. A belgák és hollandok igazi érzéseinek még erősebb bizonvitékát képezik a csak Né­metország ellen mozgósított és iránvitott va­lamennyi belga és holland erő stratégiai össz­pontosítása. 7. Mig 1939 szeptember havának elején Belgium és Hollandia csapatait csaknem egyenlő módon osztotta meg határai hosszá­ban, valamivel később a belga és holland ve­zérkarok s az angol és francia vezérkar kö­zött megállapított mind szorosabb együttmű­ködéssel párhuzamosan, ezeknek az országok­nak nyugati határait teljesen mentesítette! (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom