Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-03 / 99. szám

M 1.1 v. nt £ ti ív

SZÍNHÁZ . MŰVÉSZET * FILM

Nyilatkoznak a szereplők a LAPZÁRTA ELŐTT bemutatója előtt

Óriási érdeklődés előzi meg a fiatal ujságit ók holnap esti előadását

CLUJ (KOLOZSVÁR), május hó.

Egv szerkesztőség, egy kepzeletheli, de nagyon is valóságos redukció élete elevenedik meg holnap este a színházban. Vz ,,életből merített", eredeti és ötletes témát hat fiatal kolozsvári újságíró irta meg, minden jelenetet más és más. Ez a kis színdarab görbe tükör, az újságírók lényének toizitott mása, az ujságiróélet napos oldala. Műhelytitkokat árul el, mulatságos fintorral gúnyolja ki az örökösen lesben áUó, szenzációra váró riportereket, a kéziratot követelő szerkesztőt, a kéziratért siró mettőrt s a kéziratért várakozó szerkesztőségi szolgát. Mert a kézirat az, ami körül forog ez az egész izgalmas szerkesztőségi élet. És persze, ami mögötte van. A ,.nagv riport“ játszódik le szemünk előtt, megszületésétől, a nyomda- festékig. Persze csupa tréfa minden, a vidámság tükrében látja meg majd a közönség ezt a zárt világot, mert a fiattal újságírók célja a nevettetés. A miisor első része lesz az, ahol helyet kap a komoly zene, vers, vita, próza. A műsor második felében kerül bemutatásra a LAPZÁRTA ÉLŐT 1 című ..több képből álló képtelenség“, amelyet Ho- rosz Béla alapötletéből Dávid Iván, Horosz Béla. Marton Lili, Nagy Elek, Nemes Ferenc és Váuyolós István Írtak. Minden egyes szerző szerepel is az újságírók estélyén, ki szereppel. ki pedig konferansz-szal. A szerep most nem is vehető szó-szoros értelemben. Llgyanis itt nincs alakításról szó, miudeuki önmagát játssza meg, ugyanolyan munkaköre, modora, rossz szokásai és jó oldalai vannak az életben, mint a színpadon. Természetesen elkarrikirozva, erősen felnagyítva. Saját magukról rajzoltak színpadi karikatúrát az újságírók, akiket Gróf László főrendező igyekszik bevezetni a színjátszás nehéz mesterségébe. A bevezetés főleg abban áll, hogy folytonosan rászól mindegyikre: hangosabban!“ Ugyan az újságírók valamennyien szerepeltek már hivatásuknál fogva előadóestéken, konferáláskor, stb., stb., de nincsenek hozzászokva a színház hatalmas nézőteréhez. Igyekeznek tehát hangosan beszélni és hogy Gróf meg legyen velük elégedve, néha egyenesen üvöltenek. A színház nagyszerű főrendezője ezer ötlettel teszi színesebbé az újságírók kis reviijét. Szakértő keze alatt próbáról-próbára alakul a kis darab, egyre pergőbb, élénkebb tempójú lesz. Az újságírók játékán csak annyit csiszol, amennyit színpadtechnikai szempontból muszáj. Mert amint maga mondja:

— Az egészben az lesz a legkedvesebb, hogy mindenki teljesen természetesen adja önmagát. így a közönség csakugyan azt az újságírót ismeri majd meg a színpadon, akinek az írásait olvasni szokta .. .

Az operett-társulat több elsőrendű tagja vállat't szerepet az estén. Legtöbb esetben szerepük egyenesen testre Íródott. így a költőnő mulatságos figuráját egyenesen Rajnav Ellynek, a Csodagyerek mamájának alakját Czoppán Flórinak, a részeges szerkesztőségi szolgáét Csóka Józsefnek Írták. És természetesen Kovács Katóra gondoltak akkor is, mikor közösen megírták a pompás énekhangu kezdő riporternő figuráját és Kai Andor házasságszédelgő szerepét is, amelyet egyenesen Fülöp Sándorra írtak. Minden miivész készséggel vállalta el szerepét s nagy kedvvel és ambícióval készül rá. Megkérdeztük a színészeket, mit szólnak szerepeikhez? Tessék, a válaszok:

Kovács Kató: Kovács Kató riporternő szerepét játszom a fiatal újságírók darabjában. A valóságban is szivesen lennék riporternő, csak az a baj, hogy annyira szeretek énekelni, hogy sehogy sem tudom összeegyeztetni a dolgot. Az énekes riporternő foglalkozást pedig tudtommal még nem találták fel.

Fülöp Sándor: Kai Andor, azaz Kai Bandi házasságszédelgő vagyok. Egész este szédel- gek, de végül kiderül . . . igaz, ezt nem szabad elmondani.

Fülöp Sándorné: A darabban is, mint az életben, Sanyi felesége vagyok. Kár, hogy kisgyerekünket nem hozhatjuk be a színpadra. Máris kész színész.

Csóka József: ötven éve szerkesztőségben dolgozó vén rókát játszom, aki folyton iszik. Jó szerep, kár, hogy olyan kicsi.

Szendrey Mihály: Ferenc vagyok, a

tördelő. Nem kapok anyagot s igy állandóan a kezemet vagyok kénytelen tördelni.

Czoppán Elóii: Eg\ csodagyerek mamája vagyok. Hála Istennek, hogy egy rendes g>e- rekem van és nem csodagyerek. Borzasztó hhet egy ilyen csodagyerekkel élni.

Sándor Jancsika: Én nem tudok az újságba beszélni. Én még pici vagyok. Pici csodagyerek.

Rajnav Elly: Nagyon meg vagyok elegedre a szereppel. Végre egy olyan feladat, amelyben érvényre juttathatom klasszikus szavaló tehetségemet.

Rajnay Sándor: Feltaláló vagyok. Ebben van is egy kis igazság. Tessék érdeklődni a

HÉTFÉLE FILM VAN

— irja a Sunday Times

Mulatságos cikket ir a londoni Sunday Times legutóbbi számában Dilya Powell, a félelmesen szigorú angol filmujságiró. Powell megállapítja, hogy Amerika filmgyárainak bo szorkáuykonybájában összesen hétféle filmet tudnak kotyvasztani. Se többet, se kevesebbet. Minden amerikai filmet be lehet osztani valamelyik kategóriába s legtöbb olyan, hogy a filmhez szokott átlagos intelligenciájú néző már az első jelenetekuél tisztában van azzal, hogv mi fog következni s hogy mi lesz a film vége (ami kilencven százalékban persze happy end.) Powell azt irja. hogy eredetiség, merészség, ötlet és sablontól való eltérés ma már leginkább csak a remek francia rendezők és színészek filmjeiben vannak és hogy az amerikai filmgyártás csak a legritkábban produkál érdekeset, művészit, vagy eredetit. Azt tanácsolja a hollywoodi gyárigazgatóknak. hogy ha az európai közönséget meg akarják tartani, emeljék a filmek színvonalát, mert azok már csak a gyerekes Ízlésű amerikai tömegeknek valók.

Az utóbbi évben — irja D. Powell — 250 amerikai filmet láttam. Ezek közül körülbelül húsz volt olyan, amelyet egyéni vagy művészi érdekességük miatt érdemes volt megnézni. A többit a következő kategóriákba lehet osztani:

1. \ adnyugati filmek, avagy a kultúra terjedése.

2. Bűnügyi filmek. Sztárok: James Cagney, llumprey Bogart és George Raft.

3. Kémfilmek és repülőfilmek.

4. Ruhafilmek. Itt semmi sem fontos, csak a női főszereplő ruhái. Napjainkban játszódó filmek esetében a ruhákat Norma Shaerer viseli, történelmi filmekben Bette Davis.

5. ...Ami a kulisszák mögött van“ filmek, avagy a játéknak minden körülmények között folytatódni kel'. Körülmények: főszereplő öngyilkossága, direktor sikkasztása, sztár részegsége, producer letartóztatása, stb ,

6. Filmek az ifjúságról, avagy a gverekek-i ről. Játsszák: Shirley Temple, Deanna Durbin, Mickey Rooney és a ho lywoodi kölykök kara.

7. Szeliditésre váró nőkről szóló filmek. Ezeknek sztárjai: Gary Cooper és Ronald Co man. akik persze nem a vad temperamen- tűnni hölgyeket, hanem azoknak a szeliditőit játszák.

— Tehát — fejezi be cikkét a londoni kritikus — a szerencsétlen kritikus végeredményben azzal tölti el egész évben az idejét, hogy hét filmet néz meg újra ét újra, általában 30—40-szer egyet-egyet. (—)

hogy Salamon László és Korniss Ottó érdekes témájú, nálunk is nagy sikert aratott drámája, a Mesmerről irt Paradies kisasszony, rendkívüli sikerrel került színre a Szabadkay- társulat előadásában Nagyváradon, A kitűnő kolozsvári szerzők irodalmi értékű müvét ugv a sajtó, mint a közönség a legnagyobb elismeréssel fogadta;

hogy a legnagyobb budapesti színházi siker a Vígszínház tavaszi operettje, az Angora- macska. Szerzői: Szilágyi László és Eisemann Mihály. A legszigorúbb kritikus is agyondicséri a remek, mulattató, franciásan könnyed szöveget és a pompás muzsikát. A darabban a remek Fejes Teri élete legnagyobb sikerét aratja. A többi főszerepeket Lázár Mária, Gombaszögi Ella, Rátkay, Dénes György, Aj- táv Andor és Justh Gyula játsszák;

hogy uj színpadi iró tűnt fel a magyar fővarosban. Neve: Gáthy Gábor, aki a Pódium- kabaré műsorán szerepel nagy sikerrel Sakkparti című kis jelenetével. A lehetséges uj iró Békeffy László fia;

hegy nem kisebb ember, mint Paul Ge- raldy, a világhírű francia költő irja Zilahy Lajos óriási sikerű filmjének, a Halálos tavasznak film feliratait. A hires magyar film ősszel kerül színre Párisban;

hogy Sennyei Vera, a jónevü pesti színésznő, menyaszony. Vőlegénye Rössler Endre, a pesti Operaház neves tagja;

hogy május elsején tartotta bucsuelöadását Aradon a Mészáros—Felhő Kamaraszínház. Fiírom előadás zajlott le ezen a napon. Her- czeg Ferenc Utolsó tánc-a, a Ki gyereke vagyok én és a Kölcsönkért feleség cimii operettek. A színtársulat ezután turnéra indul;

hogy a Szabadkay-társulat jelenleg Váradon játszik. A napokban került színre a társulat nagy operettslágere, a Jeney—Schreiber Dalol a Volga cirnü darabja ötvenedszer. A ritka jubileum nagy közönséget vonzott. 4 legközelebbi operettpremier a Lehullott a réz. gő nyárfa lesz. A Jeney—Schreiber darabban Ürmössy Magda és Juci, Kun Edit, Katona Baske, Jeney János, Homm Pál, Végit József, Németh István, Hegyessy Ferenc, Sándor Ica, Bánhegyessy Sándor, Szabadkay és Petcinák léptek fel.

hogy mulatságos eset történt Uj Dél- Walesben. Egy konyhukertészt háromszor raboltak ki egyetlen hét alatt s minden értékét elemelték a házából, amelyet a szomorú tapasztalás ellenére sem tudott kellőképpen megőrizni A kertész neve: Sherlock Holmes.

KISS ILONA

Tulajdonképpen még csak stúdiós ez a7. érdeke« fiatal lány. akit a fiatal újságírók, revüjük szereposztásának eldöntésénél közfelkiáltással választottak meg a szerkesztőségi gépirókisasszony szerepére. 'J alán még korai a színház fiataljairól Írott cikksorozat «.eretében Írni róla. talán roHbznéven is veszik növendéktársai, hogy idő előtt kiemeljük a sorból. De ne haragudjanak ezért Kiss Ilonára. Az a ritka kezdő, akit ha az ember busz más statiszta között meglát a szmpa-‘ dón s elnézi ahogy ott áll névtelenül a többiek között, azonnal megkérdezi a szomt/éd- jától: Ki az a lány? Egyéniség Kiss Ilona, akiről — ha történetesen Amerikában élne s ott jelentkezne színházi ügynöknél vagy* filmstúdióban — azt mondanák: She has

„it“ — valami van benne és szerződtetnék. Legnagyobb szerencséje, hogy teljesen más, mint a többi. Szép, de nem baba, hanem karakter-szépség. Szürkészöld nagy szemei, ki nem tépett szemöldöke, szép formájú szája, finoman hajlott orra. hosszú haja együttesen olyan érdekessé, jellegzetessé s színpadon exotikussá teszik, hogy muszáj megjegyezni az arcát, aki csak egyszer látta. Ha pedig pár szavas szerephez jut, ezt annyi ösztönös színészi intelligenciával, szinpadratermettséggel mondja el, hogy a kritikus sietve megkeresi a nevét a szin apon, hogy megdicsérhesse.

Ennek köszönheti az a karcsú, 18 éves kislánv, hogy habár csak az idén — s akkor is elkésve — novemberben iratkozott be a stúdióba, máris ismeri a nevét a legtöbb szinházbajáró.

— Mikor kapta meg az első beszélő szerepét? — kérdezzük az ujságiróest próbáján Kiss Ilonától.

Csaknem szégyenkezve mondja:

— Másnap.

— Hogy-hogy másnap?

— Egy szerdai napon iratkoztam be a stúdióba és vasárnap már nagy szerepet játszottam a Hófehérkében.

— És mit játszott azóta?

— November végén lettem stúdiós. Azóta csaknem minden darabban statisztáltam. Kétszer beugrottam, egyszer Tihanyi Magda s egyszer Feledi Éva helyett. Játszottam a Hazudik a muzsikaszóban, a Dörmögő Dömötörben. a Gyermekkeresztesekben és most az ujságiróesten. Igazán köszönöm, hogy rámgondoltak.

— Meséljen valamit magáról.

— Egyetlen gyerek vagyok. Váradon jártam az Immaculata zárdában iskolában. Majdnem tanítónő lettem. Utolsó évben maradtam ki, majdnem diplomaosztás előtt, úgy hogy az iskolából egyenesen a színházhoz kerültem. Kisgyerekkorom óta mindig színésznő szerettem volna lenni, folyton csak színházat játszottam.

— Hogy került Kolozsvárra?

— Édesapámat idehelyezték Gyulafehérvárról.

— A családja nem ellenezte a tervét?

— Nem. Tudják, hogy mit jelent nekem a színház. Ha nincs is dolgom, errefelé sétálok, benézek, csak hogy egy kicsit itt legyek. Úgy érzem magam, mintha örökké itt lettem volna.

— És színházon kívül?

— Klasszikusokat olvasok. Tenniszezem, télen korcsolyázom.

— Mit szeretne játszani?

— Erős drámát.

— Szóval, minden tökéletesen rendben

van:

— Igen — azaz, nem egészen.

Kezét védőén kétoldalt felcsavart, régies diaboló-frizuráju barna hajfonatára teszi.

— Félek, hogy le kell vágatnom a hajamat — mondja.

Kár lenne érte.

(-)

BUDAPESTEM AZ

istfváit Király Szállodában

(VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát. Teljes kénye- 1® ’fc központi fUtés, állandó mole f€*’ eg folyó viz. lift, telefonos Telefon £02-43, 294-24,

I

A fiatalok bemutatkozónak^ -d

színháznál, hány szinpudteehuikai ujitást tub'll I am eddig fel?

Kiss Ilona: Jolánba vagyok, a SZerkesztó- ségi gépirókisu-szony. Szere nene, hogy csak a színpadon, mert a valóságban nem tudom, hogy diktálnának nekem az újságírók. Ugyani» t,(-in tudok gépelni. Azt is csuk most tanu1- tuin meg, hogy miképpen kell a papirt behelyezni u gépbe.

Szentes Eerene: A maharadzsa tolmácsa vagyok. Én tolmácsolom őrudzsa-oga hindu halandzsáját a szerkesztőségben.

Bogdán Kálmán: Nem vagyok színész, a bankszakmához tartozom, de minden sza hadidőmet színészekkel, újságírókkal, szóval nem privátokkal töltöm. így kerültem a fiatal uj ágitok estjének szereplői közé. Én \ agy ok a maharadzsa. Talán üzért, mert jól tudok halandzsázni. (Eláruljuk, hogy ő maga irta saját szerepét s csak szerénységből nem szerepel u szerzők között.)

így a szereplők. Az újságírók nem nyilatkoznak szerepeikről. Drukkolva készülnek színpadi vizsgájukra s legtöbbnek az a vágya, hogy bár már befejeznék művészi pályafutásukat s a próbák és premier izgalmain túl vb zatérnének a szerkesztőség „csendes“ munkaszobáiba . .. (—)