Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)

1940-05-03 / 99. szám

194 0 mái um 3. ELLENZÉK Gibraltár Irta Hunyadi Sándor $ Az óceánon, április hó. A Washington hét­főn, délelőtt tizenegy órakor ért Gibraltár­ba. És megállt az öbölben, hogy az angolok átvizsgálják. A fedélzetről egyik oldalon Afrikát lehet látni, a másik oldalon Európát, a hires gib- raltári sziklafokot. Érdekes, de szomorú garnizou. Magazin- szerű épületek, kaszárnyákból és végtelen raktárakból álló kikötő. A naiv ember abban a meggyőződésben van, hogy Gibraltárban majd találkozik a hi­res angol flottával. Hadihajó azonban nincs sehol. Egyetlen egy sincs. Ellenben rengeteg piszkos, kopott, fekete angol tehergőzös hor- gonyozik a kikötőben. Proletár hajók, oiyan megviseltek, mint az emberek közt a bánya­munkások, amikor feljönnek a tárnából. És az angolok között egy csamó más nemzeti­ségű kisebb-nagyobb teherszállító gőzös. Itt minden hajó köteles megállani s alávetni 'magát a vizsgálatnak. Ugylátszik, mégis lesz­nek itt valahol ebben a kopasz sziklában ágyuk és emberek, kint messzi, a szemhatá­ron túl Ieskeíődő páncélosok is, mert erő nélkül nem lehetne ezt a menetrendi kényel­metlenséget az óceán forgalmára rákénysze­ríteni. Mondtam, hogy az egyik oldalon Afrika látszik? Valóban, itt vagyunk Afrika part­ján. Az ember azt hinné, hogy itt napsüté­ses lesz és meleg. Ördögöt van. Zuhog az eső, jéghideg szél fuj, két kézzel kell ka­paszkodni a korlátba, hogy az embert le ne .vigye a fedélzetről. A Washington óriási teste lassan, rendkí­vül óvatosan befarol az öbölbe, végül meg­áll. Pont tizenegy óra. Partraszállni nem sza­bad, A tajtékzó hullámokban egy szürké­re festett, merész kis révhajó közeledik, ár­bocán a cinóber-szin angol lobogóval. Oda­áll a Washington mellé, egy mogyoró egy 'négyemeletes ház mellett, fölkapaszkodik belőle a fedélzetre az angol bizottság. Ka­tonák, civilek? Megállapíthatatlan. Valameny- nyien vízhatlan gumiköpenyt viselnek, amely­nek csuklyáját az eső miatt fölhúzták a fe­jükre. A bizottság a hajó irodájába vonulva dol­gozik. A postát ellenőrzik és az útleveleket vizsgálják, amelyeket már az amerikaiak vet­tek el mindenkitől Génuában, a hajóralépés pillanatában. Nincs semmi kellemetlenség, csak éppen a céltalannak tűnő várakozás idegesítő. Az el­ső osztályon egy kifestett öreg amerikai hölgy-, aki nagy gyöngyöket visel és fontos dáma lehet odahaza, ki is jelenti, hogy ez az időpocséklás hallatlan és ő tenni fog elle­ne valamit. Fog-e sikerülni neki? Nem hin­ném. A kopár gibraltári fok nagyon makacs­nak látszik. \ égre két óra körül akad valami látnivaló. Az öbölből kivonul egy convoi. Egész csomó kopott angol teherhajó. De ezeket nem fel­nőtt páncélosok és nem is angolok kisérik. Hanem csak a szövetségesek — két szeré­nyebb méretű, francia torpedóromboló —, melyek a szükséges percben előbujtak rej­tekhelyükről. Már sötétedik, hat óra elmúlt, amikor a vizsgálat véget ér és a „Washington“ tovább indulhat, neki az Atlanti-óceánnak. Nem történt semmi, egyetlen utast, cgyet- len pakkot sem szedlek le a hajóról. Csak unalmas volt a dolog. Ennyi az egész. Az idő változatlanul rossz, esik az eső, fuj a dermesztő, hideg szél. Mit csinál az em­ber ilyen időben? Moziba megy. Mert az is vau a hajón, éppen úgy, mint uszoda és golf­pálya. De erről nem lehet érdekeset monda­ni, számtalanszor megírták már és én sem tehetnék mást, mint, hogy újra megírom: a „Washington“ olyan, mintha vizre bocsátot­tak volna egy szállodát. Mindjárt az ut első napján csónakgyakorla­tot tartott a legénység. Szemléltetően be is mutatták, hogyan kell felvenni a mentőövet, amely ott van minden utas kabinjában, a fal­ba épített ruhásszekrényben. Őszintén szólva, az első osztály szörnyen unalmas. Nadrágos nők, kifestett szájjal, jampecek, akik magas székeken ülnek a bár­ban és whyskit isznak, egészségügyi sétájukat végző öreg urak. A harmadik osztály már érdekesebb. Az­ért kezdem mindjárt a harmadikon, mert a turistaosztályt és a második osztályt, legalább ezen a vonalon kiküszöbölték. ..Közép“ itt nincs. Vagy-vagy! Elég bolondság. A zsúfolt fedélközön mindenféle beszéd hallható. Sirás, nevetés. Kivándorló intellek* tuelek, parasztok, cselédek és munkások. A an itt egy édes szoba. A legnagyobb kabin­ban össze vannak gyűjtve a fedélközi utasok gyerekei. Ez olyan hajó-óvoda féle. A babák­ra két fehérruhás sterwardesse vigyáz. Renge­teg játék van a kabinban. A kivándorló ba­bák nagy kockákról betűket tanulnak, játsza­nak, nevetnek. Semmi bajuk, pedig körös­körül az egész hajó beteg a ,.ros6z tenger" közgazdaság ■^rnmamsMaamam& Kik kapi k behozatali engedélyt? (Folytatás.) TEXTILIPAR:-Text. Român“ kgr. 1287, lej 172.200. „Chiajna“ kgr. 3.300, lej 283.700, Németor­szág. — „Soc. pt. Ind. Text.“ kgr. 10.000. lej 650.000 és kgr. 20.000. lej 2,797.296, Pa­lesztina. FÉM- ÉS ELEKTROTECHNIK AMP AR: „írómét“ kgr. 25.000, lej 650.000, Itália. — „Vega“ kgr. 2.500, lej 45.000. — „Soc. Vulcan“ kgr. 5000, lej 120.000 és kgr. 5000, lej 65.000. ■— „Ancora“ kgr. 40.000- lej 800.000. — „Emeta“ kgr. 5000, lej 134.000. — „Mero“ kgr. 20.000, lej 500.000. — „Me­tal. Colentina“ kgr. 20.000, lej 500.000. — „Jenny“ kgr. 30.000, lej 600.000. — „Ma­laxa“ kgr. 475.000, lej 12.681.000, kgr. 10.000. lej 200.000, kgr. 760, lej 348.175. — „Resita“ kgr. 500, lej 50.900. — „Malaxa“ kgr. 9000, lej 747.000 -j- kgr. 850, lej 540.000. — „Dux“ kgr. 11.500, lej 1.093.250. Mind Németország. KÜLÖNFÉLÉK: „Helicon“ kgr. 625, lej 36.800. — „Kraft“ kgr. 1.500, lej 71.250. — „Ciornei“ kgr. 1.100, lej 220.000. — „Helicon“ kgr. 200, lej 25.000. — „Cartea Rom.“ kgr. 150, lej 30.000. — „Socec“ kgr. 1000. lej 100.000. — „Letea“ kgr. 953, lej 581.190, Németország. — „Herruita“ kgr. 860, lej 87.770, Itália. — „Furnir“ kgr. 5600, lej 398.000, Magyaror­szág. „Letea“ kgr. 365. lej 69.677 kgr. 288, lej 181.270. — ..F-ca Buştenii“ kgr. 28, lej 200.000 + kgr. 370.000. lej 780.619 + kgr. 828, lej 380.250 + kgr. 325, lej 158.438 kgr. 425, lej 92.113. — „Solwa“ kgT. 117, lej 42.600, Németország. KÉMIA: „Dermata“ kgr. 150, lej 75.000 -j- kgr. 623.500. lej 501.800 -f- kgr. 2000, lej 2.600.000. — „Carmen“ kgr. 100, lej 132.000. — „Djabourow“ kgr. 350, lej 840.000 -j- kgr. 100, lej 560.000. — „St. Bádescu“ kgr. 150, lej 132.750. — „Transilvania“ kgr. 100, lej 15.000. Mind Németország. — „Mociornita“ kgr. 5000, lej 125.000 + kgr. 808, lej 59.434, Magyarország. -— „Danubiana“ kgr. 2931, lej 352.500. — „Talpa“ kgr. 480, lej 131.365, Németország. — ..Rezeria Românească“ kgr. 2.000. 000. lej 33,000.000, Egyiptom. (Folytatjuk.) niígcii HttttfcicB oBdMfteti a metfi- faztosati c§ iparcikkek ara? Mezőgazdaság és ipar régtől féltéke­nyek egymásra. Maguknak igénylik az el­sőséget az állami támogatásban és mind­kettő saját érdekeinek fontosságát han­goztatja. Ez főleg mezőgazdasági országra vonatkozik, hol feszült figyelemmel kisé­rik a gazdasági termékek és iparcikkek árának egymáshoz való viszonyát és arra törekednek, hogy a kettő közti arányt állami beavatkozással biztosítsák. A hét­fői gazdagyülés alkalmával Kolozsváron tartózkodó vidéki atyafi igy kiáltott fel, mikor a kirakatban levő posztóárat meg­pillantotta: ,.Ho egy méter szövet 1200 lej, a fold meterje legalább tízszer ennyi beli legyen. A posztó ugyanis elrongyoló- dilt, a föld viszont örökké tart!“ Ebben a felkiáltásban a mezőgazdaság és ipar, a két fő termelési ág közötti korszakos el­lentét minden mélysége és komolysága benne van, pedig egymás kiegészítésére vannak hivatva. Mentői olcsóbb a föld terméke és mentői drágább az ipari ter­mék, a ketlő közötti viszony annál rosz- szabb. S a nagy perben, harcban az állam helye a gazdák oldalán van. Az ipar ér­deke maga is igy kívánja Amint államér­dek a gazdák életszínvonalának emelése, adófizető és teherviselési képességük fo­kozása, éppúgy ipari érdek is vásárló ké­pességük emelése és fenntartása. Az ipar sohasem állta útját annak, hogy a gazdák bevételi többlethez jussanak. Jó! tudjuk, hogy feleslegből vásárolhatnak, szaporít­hatják gazdasági felszerelésüket, csak igy ruházkodhafnak. MILYEN A HELYZET ROMÁ­NIÁBAN? Anélkül, hogy mélyebben hatolnánk a kérdés tanulmányozásába, megelégszünk annyival, hogy a földművelésügyi minisz­térium mezőgazdasági igazgatóságának adatait közöljük, hiszen a számok önma­guk beszélnek és kétségbevonhatatlan je­lentőségük van. Tizenhárom gazdasági terméket választunk ki és ennek kapcsán kimutatjuk: hány kilogram volt szüksé­ges ezekből a termékekből 26 nélkülöz­hetetlen iparcikk minimális mennyiségi­nek (egy ásó. egy sarló, egy kasza, egy közönséges vaseke. 1 kg «zeg, egv kerék- liánt. 1 kg., vaspatkó, 1 kg. kötél 1 kg. mész. 1 kg. rizs, 1 kg. só, 1 kg. énkor. 1 liter petróleum, 1 pár becskor, 1 pár ba­kancs, 1 csomag angol gyapot. 1 fejsze, stb.) vásárlására: kender 99 224 274 243 élőállat 59 48 120 161 sertés 35 41 90 100 tej 99 127 353 454 szárnyas 99 24 44 52 1913 1939 I. XII. buza kgr. 264 488 639 kukorica „ 407 528 918 árpa „ 299 550 746 rozs ,. 356 618 3>)7 borsó ,. 263 158 171 lenmag „ 109 145 178 00 4 071. o aj A hivatalos kimntatás adataiból meg­állapítható. hogy a gazdák vásárlási ereje fokozatos csökkenést mutat az iparter­mékek árának emelkedéséhez viszonyít­va. Hiaba emelkedett a gazdasági termé­kek ára, az iparcikkek, melyeket 264 kg. búzával lehetett megvásárolni 1913-ban, most több mint 6 mázsa búzával vásárol­hatók meg gazdáink számára. A rozs, ár­pa. élőállat, tej, tojás vásárlóképességé­nek gyöngesége súlyban még nagyobb s ez a körülmény a mezőgazdaság lappangó válságára mutat. A helyzet pedig az eu­rópai háború nyomán sajnos súlyosbo­dott, mert az ipar részére nélkülözhetet­len külföldi nyersanyagok és egyéb cik­kek ára folytonos emelkedést mutat. MI AZ IGAZSÁG? A közreadott kimutatás adatai szerint a mezőgazdasági termékek ára 1939-ben 33-szer volt nagyobb az 1913. évi index­számnál, ezzel szemben az ipari termé­kek ára 69-szeres emelkedést mutat, 1913-ban 100 lejért vásárolt mezőgazda- sági, illetve ipari termékért 1939-ben a következő szorzószámokkal kellett többet adni: 1913 1939. évi szórzószámok lej (áremelkedés) L Vin. IX X. XI. XIL mezőgazdaság 100 25 25 26 29 28 31 ipar 100 46 54 56 66 68 69 A mezőgazdasági és ipari termékek ára közötti különbség, mint látjuk, 1939 szeptember óta mindinkább fokozódott, az iramot pedig a mezőgazdaság nem tartbat- la. A mindenképp hátrányos helyzetben igy két lehetőség között kell választani: 1. Leszorítják az iparcikkek árát vagy 2. jobb árat biztosítanak a mezőgazdasági termékek számára. Egyik megoldás sem könnyű. Az ipar ugyanis akaratán túl fekvő okoknál fogva kénytelen emelni az árakat, a gazdasági termékek árának emelése viszont a szegényebb fogyasztó tömegeket érintené súlyosan Nincs tehát más mód az egyensúly fenntartására, mint jobb vásárlási lehetőséget, kereseti többletet nyújtani a fogyasztók milliói számára. Csupán igy érhetünk el a gaz- dasági és ipari termékek harcában az igazsághoz. (k. i.) ÉRTÉKTŐZSDEI ÁRFOLYAMOK. Mult bét folyamán az értéktőzsde csupán két napig volt nyitva. Jelentősebb áremel­L- —-3 — «mív« v £^1 f ^/­i KÁRTÉRÍTÉST PER AZ ELTÖRT. JÜBBKAK MIATT. Salamon Sándor Apa községi lakos J936-ban balesetbizJositr^t kötött 500.000 le] összegben az, .,Adria­tic»“ biztosító intézetnél A rákövetkező év január havában Salamon jobbkezel törte s 60 százalékos munkaképtelenség címén arányos kártérítést követelt. A biztositó intézet a kifizetést megtagadta, mire Salamon az „Adriatic«“ ellen pert indított. A per folyamán az. „Adriatica** a következőképpen érvelt: 1. a szerződés érvénytelen, mert Salamonnak cukorbaja volt és ezt nem jelentette be; 2 a per időelőtti, mert a biztosítónak jogában á0 3 évig csak a kártérítési összeg kamatait fizetni; 3. a munkaképtelenség távolrD sem olyan nagy. hogy 60 százalékos meg­térítésre kötelezné az intézetet Salamon Sándor a biztosító ellenvetéseire a követ­kezőképp válaszolt: 1- a biztosítás meg­kötésekor nem volt eukorbaja és igy a szerződés érvényes; 2 még ha cukorba­jos is lett volna, akkor sem érvénytelen a szerződés, mivel az „Adriatica“ Sala­mon cukprbajára hivatkozva ezt megelő­zően elutasította Salamou életbiztosítási ajánlatát s egyébként is. az intézetnek a szerződés megkötésétől számított 3 hóna­pon belül kellett volna érvényesíteni a szerződés felbontására vonatkozó jogát, amit nein tett meg: 3. a per nem idő­előtti, mivel a biztositónak csak akkor volna joga három évig csak a kamatokat! fizetni, ha a kárösszeg nagyságára nézve nem volna a felek között vita; 4. az In tézet nem vitathatja a munkaképtelenség nagyságát, mivel a biztosítási •-zerzőtíés, feltételei szerint a johbkéz eltérése ese­tén a biztosítottnak 60 százalékos kárté­rítésre van joga. A törvényszék kihall­gatta Salamon kezelőorvosát, aki azt val­lotta, hogy Salamonnak a szerződés meg­kötése előtt már tudomása volt cukorba- járól, kihallgatta ezenkívül dr. Raduleseu egyetemi tanárt és dr. Farkas Imre bel- gyógyászt, mint szakértőket. A törvény­szék a biztosítási szerződést érvényesnek mondotta ki és Salamon követelését rész­ben megítélte. Á törvényszéki ítélet ellen mindkét fél felebbezést jelenteti be. A kolozsvári tábla Salamon követelését el­utasította. ALKALMAZOTTAK SZERZETT JOGAI. Ismeretes, hogy Hoffmann Imre kolozsvári cipőkereskedő üzletét a váradi „Carmen.“- cipőgyár vette át fiókja számára. Az erről a megállapodásról létrejött szerződésre hivat­kozva, Hoffmann Imre még 1939 jnnius ha­vában, a törvényes felmondási idő betartásá­val, felmondott 1939 deoember 31-re tiz al­kalmazottjának. Augusztus végén az alkal­mazottak névre szóló értesítést kaptak a „Carmen“-cipőgyártól. mely közli velük, hogy alkalmazza őket 1940 január elsejével, megállapítva egyben fizetésüket is- még pe­dig magasabb összegben, mint amennyit a Hoffmann-cégnél kaptak. Az alkalmazottak ezt tudomásul is vették. Az alkalmazottak később felszólították a „Carmen“-gyár igaz­gatóságát, hogy ismerje el a Hoffmann-cég­nél szerzett jogaikat. A „Carmen“ erre azt válaszolta, hogy uj alkalmazásról lévén szó, a régi cégtulajdonosnál szerzett jogaikat nem ismerheti el. Az alkalmazottak erre kere­settel fordultak a kolozsvári munkabiróság- hoz, melytől annak megállapitását kérték, hogy a vállalat tulajdonában bekövetkezett változás nem sértheti az alkalmazottak szer­zett jogait, ha az uj tulajdonos átveszi a he­lyiséget, árukészletet, berendezést, vagyis az üzlet még ideiglenesen sem szűnik meg e9 abban semmi tárgyi változás nem történt. A munkabiróság az alkalmazottak kérésének helyt adva. kimondotta, hogy a „Carmen“- cipőgyár köteles tiszteletben tartani az al­kalmazottak szerzett jogait. Az Ítélet ellen a cipőgyár a törvényszékhez felebbezett, mely közelebbről foglalkozik a kérdéssel. A KÖZGAZDASÁG RÖVID ID KEI. Hivatalos kimutatás szerint 1940 első ne­gyedévében összesen 381 ezer tonna ro­mán gabonát szállítottak külföldre a múlt- évi 506 millió tonnával szemben. Ennek 32 százalékát Németország, több mint 3Ü százalékát Itália és közel 17 százalékát Anglia vásárolta. — Az 1940 február 14* én kelt román—magyar pénzügyi egyez­mény kiegészítésére vonatkozó tárgyalá­sokat e hó folyamán Budapesten folytat­ják. — \z Ipari Hitelintézet 117 millió lei kölcsönt folyósított 7 százalékos ka­mat mellett a „Metróm“ fémipari válla­latnak. mely átengedményeztc a hadfel­szerelésért járó 236 millió lejes köve tel'- sót. — A Constantái kikötőben 300.000 kg. olasz gyapot van elvámolás alatt a szövetkezetek számára — Anglia ból 20 ezer kg. teát indítottak útba Romániába. — - A Constantái kikötőbe 250 tonna Ma- nilla-zsineg és 250 tonna kékkő érkezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom