Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-03 / 99. szám
194 0 mái um 3. ELLENZÉK Gibraltár Irta Hunyadi Sándor $ Az óceánon, április hó. A Washington hétfőn, délelőtt tizenegy órakor ért Gibraltárba. És megállt az öbölben, hogy az angolok átvizsgálják. A fedélzetről egyik oldalon Afrikát lehet látni, a másik oldalon Európát, a hires gib- raltári sziklafokot. Érdekes, de szomorú garnizou. Magazin- szerű épületek, kaszárnyákból és végtelen raktárakból álló kikötő. A naiv ember abban a meggyőződésben van, hogy Gibraltárban majd találkozik a hires angol flottával. Hadihajó azonban nincs sehol. Egyetlen egy sincs. Ellenben rengeteg piszkos, kopott, fekete angol tehergőzös hor- gonyozik a kikötőben. Proletár hajók, oiyan megviseltek, mint az emberek közt a bányamunkások, amikor feljönnek a tárnából. És az angolok között egy csamó más nemzetiségű kisebb-nagyobb teherszállító gőzös. Itt minden hajó köteles megállani s alávetni 'magát a vizsgálatnak. Ugylátszik, mégis lesznek itt valahol ebben a kopasz sziklában ágyuk és emberek, kint messzi, a szemhatáron túl Ieskeíődő páncélosok is, mert erő nélkül nem lehetne ezt a menetrendi kényelmetlenséget az óceán forgalmára rákényszeríteni. Mondtam, hogy az egyik oldalon Afrika látszik? Valóban, itt vagyunk Afrika partján. Az ember azt hinné, hogy itt napsütéses lesz és meleg. Ördögöt van. Zuhog az eső, jéghideg szél fuj, két kézzel kell kapaszkodni a korlátba, hogy az embert le ne .vigye a fedélzetről. A Washington óriási teste lassan, rendkívül óvatosan befarol az öbölbe, végül megáll. Pont tizenegy óra. Partraszállni nem szabad, A tajtékzó hullámokban egy szürkére festett, merész kis révhajó közeledik, árbocán a cinóber-szin angol lobogóval. Odaáll a Washington mellé, egy mogyoró egy 'négyemeletes ház mellett, fölkapaszkodik belőle a fedélzetre az angol bizottság. Katonák, civilek? Megállapíthatatlan. Valameny- nyien vízhatlan gumiköpenyt viselnek, amelynek csuklyáját az eső miatt fölhúzták a fejükre. A bizottság a hajó irodájába vonulva dolgozik. A postát ellenőrzik és az útleveleket vizsgálják, amelyeket már az amerikaiak vettek el mindenkitől Génuában, a hajóralépés pillanatában. Nincs semmi kellemetlenség, csak éppen a céltalannak tűnő várakozás idegesítő. Az első osztályon egy kifestett öreg amerikai hölgy-, aki nagy gyöngyöket visel és fontos dáma lehet odahaza, ki is jelenti, hogy ez az időpocséklás hallatlan és ő tenni fog ellene valamit. Fog-e sikerülni neki? Nem hinném. A kopár gibraltári fok nagyon makacsnak látszik. \ égre két óra körül akad valami látnivaló. Az öbölből kivonul egy convoi. Egész csomó kopott angol teherhajó. De ezeket nem felnőtt páncélosok és nem is angolok kisérik. Hanem csak a szövetségesek — két szerényebb méretű, francia torpedóromboló —, melyek a szükséges percben előbujtak rejtekhelyükről. Már sötétedik, hat óra elmúlt, amikor a vizsgálat véget ér és a „Washington“ tovább indulhat, neki az Atlanti-óceánnak. Nem történt semmi, egyetlen utast, cgyet- len pakkot sem szedlek le a hajóról. Csak unalmas volt a dolog. Ennyi az egész. Az idő változatlanul rossz, esik az eső, fuj a dermesztő, hideg szél. Mit csinál az ember ilyen időben? Moziba megy. Mert az is vau a hajón, éppen úgy, mint uszoda és golfpálya. De erről nem lehet érdekeset mondani, számtalanszor megírták már és én sem tehetnék mást, mint, hogy újra megírom: a „Washington“ olyan, mintha vizre bocsátottak volna egy szállodát. Mindjárt az ut első napján csónakgyakorlatot tartott a legénység. Szemléltetően be is mutatták, hogyan kell felvenni a mentőövet, amely ott van minden utas kabinjában, a falba épített ruhásszekrényben. Őszintén szólva, az első osztály szörnyen unalmas. Nadrágos nők, kifestett szájjal, jampecek, akik magas székeken ülnek a bárban és whyskit isznak, egészségügyi sétájukat végző öreg urak. A harmadik osztály már érdekesebb. Azért kezdem mindjárt a harmadikon, mert a turistaosztályt és a második osztályt, legalább ezen a vonalon kiküszöbölték. ..Közép“ itt nincs. Vagy-vagy! Elég bolondság. A zsúfolt fedélközön mindenféle beszéd hallható. Sirás, nevetés. Kivándorló intellek* tuelek, parasztok, cselédek és munkások. A an itt egy édes szoba. A legnagyobb kabinban össze vannak gyűjtve a fedélközi utasok gyerekei. Ez olyan hajó-óvoda féle. A babákra két fehérruhás sterwardesse vigyáz. Rengeteg játék van a kabinban. A kivándorló babák nagy kockákról betűket tanulnak, játszanak, nevetnek. Semmi bajuk, pedig köröskörül az egész hajó beteg a ,.ros6z tenger" közgazdaság ■^rnmamsMaamam& Kik kapi k behozatali engedélyt? (Folytatás.) TEXTILIPAR:-Text. Român“ kgr. 1287, lej 172.200. „Chiajna“ kgr. 3.300, lej 283.700, Németország. — „Soc. pt. Ind. Text.“ kgr. 10.000. lej 650.000 és kgr. 20.000. lej 2,797.296, Palesztina. FÉM- ÉS ELEKTROTECHNIK AMP AR: „írómét“ kgr. 25.000, lej 650.000, Itália. — „Vega“ kgr. 2.500, lej 45.000. — „Soc. Vulcan“ kgr. 5000, lej 120.000 és kgr. 5000, lej 65.000. ■— „Ancora“ kgr. 40.000- lej 800.000. — „Emeta“ kgr. 5000, lej 134.000. — „Mero“ kgr. 20.000, lej 500.000. — „Metal. Colentina“ kgr. 20.000, lej 500.000. — „Jenny“ kgr. 30.000, lej 600.000. — „Malaxa“ kgr. 475.000, lej 12.681.000, kgr. 10.000. lej 200.000, kgr. 760, lej 348.175. — „Resita“ kgr. 500, lej 50.900. — „Malaxa“ kgr. 9000, lej 747.000 -j- kgr. 850, lej 540.000. — „Dux“ kgr. 11.500, lej 1.093.250. Mind Németország. KÜLÖNFÉLÉK: „Helicon“ kgr. 625, lej 36.800. — „Kraft“ kgr. 1.500, lej 71.250. — „Ciornei“ kgr. 1.100, lej 220.000. — „Helicon“ kgr. 200, lej 25.000. — „Cartea Rom.“ kgr. 150, lej 30.000. — „Socec“ kgr. 1000. lej 100.000. — „Letea“ kgr. 953, lej 581.190, Németország. — „Herruita“ kgr. 860, lej 87.770, Itália. — „Furnir“ kgr. 5600, lej 398.000, Magyarország. „Letea“ kgr. 365. lej 69.677 kgr. 288, lej 181.270. — ..F-ca Buştenii“ kgr. 28, lej 200.000 + kgr. 370.000. lej 780.619 + kgr. 828, lej 380.250 + kgr. 325, lej 158.438 kgr. 425, lej 92.113. — „Solwa“ kgT. 117, lej 42.600, Németország. KÉMIA: „Dermata“ kgr. 150, lej 75.000 -j- kgr. 623.500. lej 501.800 -f- kgr. 2000, lej 2.600.000. — „Carmen“ kgr. 100, lej 132.000. — „Djabourow“ kgr. 350, lej 840.000 -j- kgr. 100, lej 560.000. — „St. Bádescu“ kgr. 150, lej 132.750. — „Transilvania“ kgr. 100, lej 15.000. Mind Németország. — „Mociornita“ kgr. 5000, lej 125.000 + kgr. 808, lej 59.434, Magyarország. -— „Danubiana“ kgr. 2931, lej 352.500. — „Talpa“ kgr. 480, lej 131.365, Németország. — ..Rezeria Românească“ kgr. 2.000. 000. lej 33,000.000, Egyiptom. (Folytatjuk.) niígcii HttttfcicB oBdMfteti a metfi- faztosati c§ iparcikkek ara? Mezőgazdaság és ipar régtől féltékenyek egymásra. Maguknak igénylik az elsőséget az állami támogatásban és mindkettő saját érdekeinek fontosságát hangoztatja. Ez főleg mezőgazdasági országra vonatkozik, hol feszült figyelemmel kisérik a gazdasági termékek és iparcikkek árának egymáshoz való viszonyát és arra törekednek, hogy a kettő közti arányt állami beavatkozással biztosítsák. A hétfői gazdagyülés alkalmával Kolozsváron tartózkodó vidéki atyafi igy kiáltott fel, mikor a kirakatban levő posztóárat megpillantotta: ,.Ho egy méter szövet 1200 lej, a fold meterje legalább tízszer ennyi beli legyen. A posztó ugyanis elrongyoló- dilt, a föld viszont örökké tart!“ Ebben a felkiáltásban a mezőgazdaság és ipar, a két fő termelési ág közötti korszakos ellentét minden mélysége és komolysága benne van, pedig egymás kiegészítésére vannak hivatva. Mentői olcsóbb a föld terméke és mentői drágább az ipari termék, a ketlő közötti viszony annál rosz- szabb. S a nagy perben, harcban az állam helye a gazdák oldalán van. Az ipar érdeke maga is igy kívánja Amint államérdek a gazdák életszínvonalának emelése, adófizető és teherviselési képességük fokozása, éppúgy ipari érdek is vásárló képességük emelése és fenntartása. Az ipar sohasem állta útját annak, hogy a gazdák bevételi többlethez jussanak. Jó! tudjuk, hogy feleslegből vásárolhatnak, szaporíthatják gazdasági felszerelésüket, csak igy ruházkodhafnak. MILYEN A HELYZET ROMÁNIÁBAN? Anélkül, hogy mélyebben hatolnánk a kérdés tanulmányozásába, megelégszünk annyival, hogy a földművelésügyi minisztérium mezőgazdasági igazgatóságának adatait közöljük, hiszen a számok önmaguk beszélnek és kétségbevonhatatlan jelentőségük van. Tizenhárom gazdasági terméket választunk ki és ennek kapcsán kimutatjuk: hány kilogram volt szükséges ezekből a termékekből 26 nélkülözhetetlen iparcikk minimális mennyiséginek (egy ásó. egy sarló, egy kasza, egy közönséges vaseke. 1 kg «zeg, egv kerék- liánt. 1 kg., vaspatkó, 1 kg. kötél 1 kg. mész. 1 kg. rizs, 1 kg. só, 1 kg. énkor. 1 liter petróleum, 1 pár becskor, 1 pár bakancs, 1 csomag angol gyapot. 1 fejsze, stb.) vásárlására: kender 99 224 274 243 élőállat 59 48 120 161 sertés 35 41 90 100 tej 99 127 353 454 szárnyas 99 24 44 52 1913 1939 I. XII. buza kgr. 264 488 639 kukorica „ 407 528 918 árpa „ 299 550 746 rozs ,. 356 618 3>)7 borsó ,. 263 158 171 lenmag „ 109 145 178 00 4 071. o aj A hivatalos kimntatás adataiból megállapítható. hogy a gazdák vásárlási ereje fokozatos csökkenést mutat az ipartermékek árának emelkedéséhez viszonyítva. Hiaba emelkedett a gazdasági termékek ára, az iparcikkek, melyeket 264 kg. búzával lehetett megvásárolni 1913-ban, most több mint 6 mázsa búzával vásárolhatók meg gazdáink számára. A rozs, árpa. élőállat, tej, tojás vásárlóképességének gyöngesége súlyban még nagyobb s ez a körülmény a mezőgazdaság lappangó válságára mutat. A helyzet pedig az európai háború nyomán sajnos súlyosbodott, mert az ipar részére nélkülözhetetlen külföldi nyersanyagok és egyéb cikkek ára folytonos emelkedést mutat. MI AZ IGAZSÁG? A közreadott kimutatás adatai szerint a mezőgazdasági termékek ára 1939-ben 33-szer volt nagyobb az 1913. évi indexszámnál, ezzel szemben az ipari termékek ára 69-szeres emelkedést mutat, 1913-ban 100 lejért vásárolt mezőgazda- sági, illetve ipari termékért 1939-ben a következő szorzószámokkal kellett többet adni: 1913 1939. évi szórzószámok lej (áremelkedés) L Vin. IX X. XI. XIL mezőgazdaság 100 25 25 26 29 28 31 ipar 100 46 54 56 66 68 69 A mezőgazdasági és ipari termékek ára közötti különbség, mint látjuk, 1939 szeptember óta mindinkább fokozódott, az iramot pedig a mezőgazdaság nem tartbat- la. A mindenképp hátrányos helyzetben igy két lehetőség között kell választani: 1. Leszorítják az iparcikkek árát vagy 2. jobb árat biztosítanak a mezőgazdasági termékek számára. Egyik megoldás sem könnyű. Az ipar ugyanis akaratán túl fekvő okoknál fogva kénytelen emelni az árakat, a gazdasági termékek árának emelése viszont a szegényebb fogyasztó tömegeket érintené súlyosan Nincs tehát más mód az egyensúly fenntartására, mint jobb vásárlási lehetőséget, kereseti többletet nyújtani a fogyasztók milliói számára. Csupán igy érhetünk el a gaz- dasági és ipari termékek harcában az igazsághoz. (k. i.) ÉRTÉKTŐZSDEI ÁRFOLYAMOK. Mult bét folyamán az értéktőzsde csupán két napig volt nyitva. Jelentősebb áremelL- —-3 — «mív« v £^1 f ^/i KÁRTÉRÍTÉST PER AZ ELTÖRT. JÜBBKAK MIATT. Salamon Sándor Apa községi lakos J936-ban balesetbizJositr^t kötött 500.000 le] összegben az, .,Adriatic»“ biztosító intézetnél A rákövetkező év január havában Salamon jobbkezel törte s 60 százalékos munkaképtelenség címén arányos kártérítést követelt. A biztositó intézet a kifizetést megtagadta, mire Salamon az „Adriatic«“ ellen pert indított. A per folyamán az. „Adriatica** a következőképpen érvelt: 1. a szerződés érvénytelen, mert Salamonnak cukorbaja volt és ezt nem jelentette be; 2 a per időelőtti, mert a biztosítónak jogában á0 3 évig csak a kártérítési összeg kamatait fizetni; 3. a munkaképtelenség távolrD sem olyan nagy. hogy 60 százalékos megtérítésre kötelezné az intézetet Salamon Sándor a biztosító ellenvetéseire a következőképp válaszolt: 1- a biztosítás megkötésekor nem volt eukorbaja és igy a szerződés érvényes; 2 még ha cukorbajos is lett volna, akkor sem érvénytelen a szerződés, mivel az „Adriatica“ Salamon cukprbajára hivatkozva ezt megelőzően elutasította Salamou életbiztosítási ajánlatát s egyébként is. az intézetnek a szerződés megkötésétől számított 3 hónapon belül kellett volna érvényesíteni a szerződés felbontására vonatkozó jogát, amit nein tett meg: 3. a per nem időelőtti, mivel a biztositónak csak akkor volna joga három évig csak a kamatokat! fizetni, ha a kárösszeg nagyságára nézve nem volna a felek között vita; 4. az In tézet nem vitathatja a munkaképtelenség nagyságát, mivel a biztosítási •-zerzőtíés, feltételei szerint a johbkéz eltérése esetén a biztosítottnak 60 százalékos kártérítésre van joga. A törvényszék kihallgatta Salamon kezelőorvosát, aki azt vallotta, hogy Salamonnak a szerződés megkötése előtt már tudomása volt cukorba- járól, kihallgatta ezenkívül dr. Raduleseu egyetemi tanárt és dr. Farkas Imre bel- gyógyászt, mint szakértőket. A törvényszék a biztosítási szerződést érvényesnek mondotta ki és Salamon követelését részben megítélte. Á törvényszéki ítélet ellen mindkét fél felebbezést jelenteti be. A kolozsvári tábla Salamon követelését elutasította. ALKALMAZOTTAK SZERZETT JOGAI. Ismeretes, hogy Hoffmann Imre kolozsvári cipőkereskedő üzletét a váradi „Carmen.“- cipőgyár vette át fiókja számára. Az erről a megállapodásról létrejött szerződésre hivatkozva, Hoffmann Imre még 1939 jnnius havában, a törvényes felmondási idő betartásával, felmondott 1939 deoember 31-re tiz alkalmazottjának. Augusztus végén az alkalmazottak névre szóló értesítést kaptak a „Carmen“-cipőgyártól. mely közli velük, hogy alkalmazza őket 1940 január elsejével, megállapítva egyben fizetésüket is- még pedig magasabb összegben, mint amennyit a Hoffmann-cégnél kaptak. Az alkalmazottak ezt tudomásul is vették. Az alkalmazottak később felszólították a „Carmen“-gyár igazgatóságát, hogy ismerje el a Hoffmann-cégnél szerzett jogaikat. A „Carmen“ erre azt válaszolta, hogy uj alkalmazásról lévén szó, a régi cégtulajdonosnál szerzett jogaikat nem ismerheti el. Az alkalmazottak erre keresettel fordultak a kolozsvári munkabiróság- hoz, melytől annak megállapitását kérték, hogy a vállalat tulajdonában bekövetkezett változás nem sértheti az alkalmazottak szerzett jogait, ha az uj tulajdonos átveszi a helyiséget, árukészletet, berendezést, vagyis az üzlet még ideiglenesen sem szűnik meg e9 abban semmi tárgyi változás nem történt. A munkabiróság az alkalmazottak kérésének helyt adva. kimondotta, hogy a „Carmen“- cipőgyár köteles tiszteletben tartani az alkalmazottak szerzett jogait. Az Ítélet ellen a cipőgyár a törvényszékhez felebbezett, mely közelebbről foglalkozik a kérdéssel. A KÖZGAZDASÁG RÖVID ID KEI. Hivatalos kimutatás szerint 1940 első negyedévében összesen 381 ezer tonna román gabonát szállítottak külföldre a múlt- évi 506 millió tonnával szemben. Ennek 32 százalékát Németország, több mint 3Ü százalékát Itália és közel 17 százalékát Anglia vásárolta. — Az 1940 február 14* én kelt román—magyar pénzügyi egyezmény kiegészítésére vonatkozó tárgyalásokat e hó folyamán Budapesten folytatják. — \z Ipari Hitelintézet 117 millió lei kölcsönt folyósított 7 százalékos kamat mellett a „Metróm“ fémipari vállalatnak. mely átengedményeztc a hadfelszerelésért járó 236 millió lejes köve tel'- sót. — A Constantái kikötőben 300.000 kg. olasz gyapot van elvámolás alatt a szövetkezetek számára — Anglia ból 20 ezer kg. teát indítottak útba Romániába. — - A Constantái kikötőbe 250 tonna Ma- nilla-zsineg és 250 tonna kékkő érkezett
