Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-28 / 119. szám
ELLENZÉK 1 9 4 0 május 2 fi. Ipari hitel Irta: SZABÓ KÁROLY. Az aradi iparosok liitelszövetkezeteiiek egyik ülésén — mondotta Reinhart Gyula elnökünk —, hogy a „Hitelszövetkezetünk boldogulásától fiigg a romániai magyar iparosság jövője'4. Ez a kérdés uralta a Kolozsváron megtartott Országos Magyar Iparos Egyesület alakuló nagygyűlésen a délutáni előadásokat is. Tompa Lajos ügyvezető alelnökiink előadásában szintén ezzel a kérdéssel foglalkozott. Mélyrehatóan fejtegette a hitel hiányát es nélkülözhetetlenségét. Végső következtetésében egy iparosbank alapításában látta a kérdés megoldását, hozzátéve, hogy nem köti magát ehhez a megoldáshoz. Megoldható a kérdés szövetkezeti alapon is, de meg kell oldani minél előbb. Jóleső örömmel láttam, hogy az iparoshitel kérdését az elnökség munkaprogramjának első helyére állította. Efölött máris megindulhat az érlelő vita. Legelső sorban azzal a főkérdéssel kell tisztában lennünk, hogy a Tompa Lajos ügyvezető alelnek ur bankala- kitása javaslatán induljunk-e el, vagy pedig szövetkezeti alapon keressük a megoldást, nehogy az erők széthúzzanak, kik jobbra, kik balra, hanem egy határozott irányban haladjunk a cél felé. Ezért vizsgáljuk meg, lehet-e szó bankalapításról? 10—12 évvel ezelőtt az akkori Országos Magyar Párt székelyudvarhelyi nagygyűlésére írott javaslatot küldtem be. egy országos kisebbségi pénzintézeti központ felállítására. Abból indultam ki, hogy ha egy ilyen intézet az egész magyar kisebbségi társadalom szolgálatát tűzi zászlójára, azt nemcsak a magyar társadalom minden rétege támogatja, hanem nem lesz egyetlen olyan kisebbségi pénzintézet, szövetkezet sem, amely tagul ebbe be ne lépne és ne igyekezne meghozni minden áldozatot egy olyan központi pénzintézetért, amely éppen olyan módon, bár szükebb keretekben, állana visszleszámi- tolási hitel alakjában az összes szakintézetek rendelkezésére, mint ahogy régen az Osztrák —Magyar Bank. jelenleg a Banca Naţionala tölti be ezt a hivatást. Lehet, hogy naiv volt az én elgondolásom, nem ismertem az anyagi erőforrások kiapadását, vagy nem voltam tisztában azzal, hogy mekkora tőkét kellene mozgósítani erre a célra, hogy egy ilyen pénzintézet feladatának meg tudjon felelni. De, ha ez igy volt, ott voltak azon az országos gyűlésen a magyar társadalom pénzügyi kiválóságai és rámutathattak volna javaslatom gyöngéjére és leve- hették volna azt a napirendről. Nem igy történt. Javaslatomat nagy lelkesedéssel elfogadták. A megvalósítására azonban még kisérlet sem történt. Egy évtizeddel ezelőtt nem lehetett remélni a bankalapításhoz szükséges tőke összehozását. Hogyan remélhetnénk ma? És mit érnénk egy 10—20 milliós alaptőkével rendelkező országos bankkal, amelynek alapítási, berendezési költségei, helyiség, könyvek beszerzése és felbélyegzése, egy országos hálózat kiépítése, azoknak hasonló berendezkedése, olyan hatalmas rést ütne még a húszmilliós alaptőkén is, hogy már a megindulás szinte lehetetlenséggel lenne határos. Hiszen a nagyobb és kisebb városok egész sora veendő figyelembe, számszerint több, mint 30 és az ezekhez csatlakozó kisebb helységek, mind-mind úgy várják ennek a kérdésnek kielégítő megoldását, ahogy a kiszáradt föld áhitozza az esőt* Ki és miből tudna ma egy olyan pénzügyi hálózatot kiépíteni, hogy ezeken a csatornákon eljusson minden helyre a segítség? Egy ilyen országos jellegű iparosbank alapítása helyett, meg kell kísérelnünk az iparoshitelnek a szövetkezeti rendszerrel való megoldását. Ha valamelyik városban, főleg ipari központokban uj szövetkezeteket kellene alapítani, akkor is könyebben jutunk célhoz, mert olcsóbb, könyebben, kisebb tőkével alapítható, mint a bank és nem kell alapítási költségeket fizetni. Ennek a megoldásnak óriási előnye még az is, hogy a szövetkezeteknek csaknem teljesen kiépített országos hálózatuk van. AÜg lehet Erdélyben olyan város, még a kisebbek között is, ahol ne volna ipari hitelszövetkezet, amelyeknek legnagyobb része csak vegetál, csupán a még behajtható kinnlevőségeit inkasszálja, ezért kénytelen fenntartania helyiségét, berendezését, tisztviselőt, vagy tisztviselőket, akiknek bőséges idejük lenne virágzó szövetkezet munkakörét* is ellátni. íme. minden uiabb alakulás, helyiség, bérlet, uj könyvek, bélyeg, személyzet, cégbe- jegyzés nélkül adva van a hitelhálózat, ame- lyet kevesebb tőkebefektetéssel üzemképessé lehet tenni, mintha akár uj ulapitási hunkot, akár u j szövetkezetei akarnak életi eliivni. Az iparoshitel kérdéséhen megindította a mozgalmat Tompa Lajos ügyvezető alelnök ur, folytatta Reinhart Gyula elnök ur, ezúttal én voltam bútor a problémát más oldalúról megvalósítani. Remélem ezzel nem zárni le az eszmecsere, hunéin még számos hozzászólást lesz szerencsénk olvasni, hogy a kérdés ti../.fán álljon mindenki előtt és igy emelje határozattá az OMIE közgyűlése a kudu- 1 külandó vélemények közül a legjobbat. 3 miíímrd 331 millió lejt lesz ki a munkaügyi minisztérium költségvetése A munkaadók ennek az összegnek majdnem leiét fizetik be BUKAREST, május 27. A munkaügyi minisztérium elkészítette költségvetését, amely voltaképpen négy költségvetést foglal magában. A költség- vetés végösszege 3 milliárd 381 millió lejt tesz ki. Ehhez az összeghez az állam 181 millió 500 ezer lejjel járul hozzá, a munkások 939 millió lejt fizetnek, a munkaadók hozzájárulása pedig 1 milliárd 668 millió lejt tesz ki. A költségvetés legnagyobb részét, 2 milliárd 645 millió lejt, a hetegsegélyző vesz igénybe. A munkaügyi minisztérium szigorúan vett költségvetése 450 millió lej. Ebből az összegből tartják fenn a munkakamarákat, a munkaelhelyező hivatalokat, az iparos tanoncok és iparos segédek továbbképző tanfolyamait és a munka és jókedv intézmény költségeit. Hetvenöt millió lejt tesz ki a tisztviselők fizetése, 71 millió lejt a munkakamarák szubvenciója, 47 millió lejt a tanoncok fenntartására, 20 millió lejt a munkanélküliek segélyezése, 20 millió lejt a katonai szolgálatra bébi vöt lak családjainak segélyezése, 1 millió lej jutalmakra. A hetegsegélyző. amelynek költségvetése 1932-ben csak 700 milliót tett ki, ebben az évben 2 milliárd 645 millió lejre emelkedett. Ehhez az összeghez a munkaadók 1 milliárdnál nagyobb összeggel járulnak. mig a munkások csak 900 millióval Ebből a költségvetésből fizetik a tisztviselőket, az orvosokat, amely együt tesen kb. 200 millió lejbe kerül, az orvos szereket, amely 196 millió lejt emészt fel a hetegsegélyző építkezési alapja 8 millió lejt tesz ki, tartalékalapja pedig 15 mii lió lejt. tmUSBBimmi ■■■— .... A vil8m§z€rc!ö szahmáüan egij tv alatt fefcmesen csnelhedleft az anuagârah KOLOZSVÁR, május 77. Az ipari szakmában — amint azt rendszeresen ismertetni szoktuk — ál talános áremelkedések mutatkoznak. Ezen a téren a ruházati és bőripari áralkulatok vezetnek, de egyik legfontosabb szakmában, a villanyszerelő ipar* ágban is lényeges árkülönbözetek mutatkoznak. j A jeleniegi áralakulatok a kolozsvári piacon a következők: Feketehuzal IC mm. 13 lej méterenként. 1939 ben 6 lej. Fehér zsinór 0.75 mm. 30 lej méterenként, 1939*ben 12 lej. Bergmann cső 1.3 mm. 10 lej méterenként. 1939 ben 8 lei. Biztositó tábla 220 lej, 1939 ben 180 lei. Sülyesztett kapcsoló 55 lej darabja, 1939*ben 50 lej. Rézfoglalat 12 lej darabja, 1939 ben 12 lej. Villanyégő árak: 25 wattig 42 lej, 40 es 45 lej, 60-as 55 lej, 75*ös 67 lej, 100 as 82 lej, 150-es 125 iej. A villanyégökben a multévi ' árakhoz viszonyítva semmi emelkedés i nem mutatkozik. Zseblámpa elem 18 lej darabja, 1939- ben 12 lej. Zseblámpa égő 15 lej, 1939* ben 5 lej. Villanyfőzö (rezsó) kisalaku, kerek: 260 lej, 1939-ben 190 lej, Villany* főző (rezsó) nagyalakú, kerek 450 lei, 1939*ben 32C lej. Villany vasaló 560 lei, 1939 ben 520 lej. A felsorolt árucikkek árai ab üzlet vannak számítva. E szakmában is, mint általában, az üzleti élet és munkakereslet lanyha, ami érthető is, mert mint 3Z építőipar egyik íöága, éppen az építkezések pan--» ! gása miatt a szerelő ipari szakma is | csak tengődik. Nagyobb fellendülésre j az idei szezonban n'mcs is remény. E nehéz üzletmenetek mellett, mini- ! mális keresettel e szakma iparosa1 j nagy nehézségekkel küzdenek, mert ; a közterhek viselését ilyen körűimé* j nyék közt is kell teljesítsék. A Számos-tartományi éle! enezési ipari céh közgyűlése KOLOZSVÁR, május 27. A szarnostartományi élelmezési iparosok céhe a napokban Drasoveanu Petre elnök elnöklete alatt a Mészárosszövetség helyiségében látogatott közgyűlést tartott. A közgyűlésen Drasoveanu Petre elnök hosszabb beszédben ismertette a céh eddigi működését és beszámolt azokról a közbenjárásokról, amelyeket Bukarestben a sütőiparosok és mészárosiparosok eredménnyel végeztek. Jelentette, hogy a céh megszervezése folyamatban van s a megyeszékhelyen levő iparosok tömegesen jelentkeznek a céhben való részvételre, legutóbb a nagyváradi sütő- iparosok és mészárosok közölték, hogy be akarnak lépni a céhbe. A mészárosiparosok helyi sérelmeit Ta- flan. a Husiparosok Szövetségének titkára ismertette, aki hosszabb beszédben vázolta azokat a nehézségeket, amelyekkel a mészárosoknak meg kell birkózniuk, hogy a hatósági ármegállapításokkal járó kellemetlenségeket kikerüljék. Bejelentette, hogy a kolozsvári céh közbenjárására, mentesítették a hatósági ármegállapítás alól a hentesárukat s rendelték el, hogy csak a marhahús és zsir árát maximálják. Hosszú vita folyt ezután a tagdijak megállapitásáról és az elhangzott felszólalások után úgy határoztak, hogy a belépési dijat 60 lejben, a havi tagsági dijat V'eclig 20 lejben állapitsák meg. Ebből az összegből 40 százalékot a központ" kap. 60 százalék pedig a tagozatnak marad. A közgyűlésen több indítvány is hang-, zott el. Beléphetnek-e az ipartestület tagjai az építőipari céhekbe? ARAD, május 27. Temes tartomány építőipari céhének aradi tagozata Barinka loan tagozati elnök vezetése alatt a napokban tartotta meg évi közgyűlését. Bevezető beszédében felhívta a tagok figyelmét arra a veszélyre, melyet a kontárok jelentenek és bejelentette, hogy a céh erőteljes küzdelmet indít ellenük. i Az elnöki megnyitó után Vostinar üheorghe munkakatnarai elnök a cé* bek fontosságáról és szerepéről beszélt. A titkári és pénztári jelentés után Tulbure Ioachim azt a kérdést vetette fel, bogy nem összeférhetetlene, ha valaki nemcsak az építészeti testületnek, hanem az építőipari munkaadók céhének is tagja? A kérdésre felvilágosításul az elnök annak a véleményének adott kifejezést, hogy aki mesterkönyvvel rendelkezik, beléphet a céhbe, Kausek József, viszont azt hangoztatta, hogy azok, akik tagjai az épi- tőtestiüeinek, le kell mondjanak a céh* hez fűződő kapcsolataikról. Hozzászólott a kérdéshez Böszörményi Benedek, aki a helyzetet a következőkben ismerteit e: A ép ítész testület tagjai tervezessél ] foglalkozhatnak, de vállalkozással nem , j és az épitésztestület tagjai felhatalmaz zást kaptak, hogy a tervezésen kivül a j j munka kivitelére is vállalkozhassanak, j I Az érdekeltek megállapították, hogy' j brba történt akkor, amikor a tervező : építészek részére a kivitelezés jogát nem biztosították, ezért az épitésztcs* lület úgy segített a helyzeten, hogy időről időre, sőt bizonyos esetekben egyes épületekre engedélyezi tagjainak a munka kivitelét. Így tehát az építészek egy része kettős ténykedést fejt ki: tervez és az építőmesteri munkát is elvégzi, de ha más a vállalkozó, ak* kor ipart űz és ez esetben az építésznek az építőipari munkaadó céhében van a helye. Ezután Kalusek József újabb felszó laíósában hangsúlyozta, hogy a céhta* gozat vezetőségében nem foglalhatnak olyan személyek helyset, akik nem iizik az ipart. A felszólalás után az elnök bejelentette úgy a maga, mint az egész tisztikar lemondását, mely után Rácz Emil 'korelnök elnöklete alatt a közgyűlés uj vezetőséget választott. KÉTSZÁZALÉKOS ILLETÉK LERÓ- VASÁNAK ELLENŐRZÉSE. A 2 százaié- kos nemzetvédelmi adó bélyegeinek lerovását külön bizottság fogja ellenőrizni, amelynek tagjai felkeresik a főbb kereskedelmi és ipari központokat. A minisztérium az alkalmazás tekintetében újabb szabályokat állapított meg. Eszerint a bányakoncessziók, vagy ilyenek engedményezése után alkalmazandó a bélvegille- ték A redeventák (nyereségjutalékok î uíáu nem alkalmazandó ez a bélyeg, mivel az a jövedelem és nem az érték után jár. Kivételt képez az állam részére fizetett redeventa, .'mely az engedély árának részletét képezi a bélyegtörvény 15. szakasz 8. paragrafusa szerint. A miniszteri utasítás hangsúlyozza, hogy a csere, a fizetés gyanánti átadás esetén az ingó, vagy ingatlan javak értékének megfelelő bélyeg alkalmazandó. Társasági aportnál, tehát a társ által teljesített szolgáltatásnál, a tárgy értéke után jár 2 százalékos nemzetvédelmi adó. Ez a legújabb magyarázat megismétli, hogy készpénzben való fizetésnek csak nagyobb összegnél és csak a pénzügyminisztérium külön engedélye alapján van helye. ECETKERESKEDŐK KÖNYVVEZETÉSE A monopol vezérigazgatóság rendeleté értelmében mindazok, akik harminc liternél nagyobb mennyiségben adnak el ecetet, nagyban eladó kereskedőknek számítanak és kötelesek külön rak- tárkönyvet vezetni, amelyben az összes ecetvásárlások és eladások bevezetendők. Az egyes eladásokról szelvényes füzetből folvíatólagos sorszámokkal blokklapot kell az illető kereskedőknek kiállilaniok és ezt, valamint az említett raktárkönyvet is a pénzügyigazgatóságnál öt napon belül láttamoztatniok kell. A harminc literen felüli ecetmennyiséget eladó kereskedők ellen, akik öt napon belül ezen rendelkezéshez nem alkalmaszkodnak, kihágás) eljárást tesznek folyamatba. RÁDIÓHALLGATÓK ÉS OPERALÁTOGATÓK KEDVENCE: Lányi Viktor: Qparakalauz 100 opera meséje és ismertetése. HI*ik bővített kiadás. Vászonkütésben 145.— lej aa ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, CInj. Kolozsvár, Piaţa Unirii. .Vidékre utánÚBlrf ia azonnal szállítják. ^
