Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-28 / 119. szám
V “ 1940 május 28. ELV-ESZÉK AMERIKA nem tudja, hogy mit csináljon tömérdek aranyával Bármit csinálnak, minden arannyá változik, még a kölcsön is azonnal visszatér a Fort Knoxba... Newyorkból jelentik: Az Egyesült-Államok pénzügyminisztere minapi beszéde során kijelentette, hogy az USA 18.600 millió dollárt érő aranyállományát a békekötés után az európai háború által okozott gazdasági károk helyreállítására kell majd felhasználni. Hogy ez miképpen lehetséges, azt a pénzügyminiszter nem árulta el. Amerikát mérhetetlen aranykincse már sok ferde, tragikomikus, sőt néha egyenesen nevetséges helyzetbe hozta. A legnevetségesebb talán az volt, amikor a közelmúltban inflációtól féltették Amerikát és kiderült, hogy ha a dollárbankjegyek számát másfélszeresére növelnék, akkor is minden papirdol- lárnak százszázalékos aranydollár-fedezete lenne. S. F. Porter, az egyik legismertebb amerikai pénzügyi iró szerint Uncle Sam-ben Mi- das-vonás van: mindene arannyá változik. Ha az amerikai élelmiszereket, írógépeket, benzint, repülőgépeket, vagy gyapotot hajóra rakják, az nyomban arannyá változik. Az afrikaiak és az oroszok Szibériában kibányásszák az aranyat a földből. Az amerikaiak viszont nyomban elássák. E pillanatban, mint a pénzügyminiszter bejelentette, a világ aranyának 65 százaléka Amerikában van, pontosabban a kentuckyi Fort Knoxban, egy erődítmény alatt. És az aranyáramlat egyáltalán nem állt meg. öt év óta törik a fejüket az elméleti és gyakorlati közgazdászok, miképpen lehetne az aranyfolyam zudulását megakadályozni, illetve eltéríteni Amerikától? Már-már úgy gondolták, találnak megoldást, amikor kitört az európai háború és az arany egyenesen menekülni kezdett Amerikába. Miért veszedelmes az aranyinvázió? Az 1920-as évek nagy és veszélyes konjunktúrája, amely menthetetlenül összeomláshoz vezetett, abból indult ki, hogy sok az arany. Több, mint négymilliárd dollár. Ezen az alapon indult meg az a hitelezési és kölcsönzési ámokfutás,, amely a huszadik század egyik legnagyobb összeroppanásához vezetett. 1 De ha négymilliárd dollárnyi arany egy ilyen egészségtelen álkonjunkturát el tudott indítani, mi történik, ha 18 és félmilliárd ’ dollárt érő arany indítja el az egészségtelen gazdasági lendület lavináját? Sokan most is inflációtól félnek. Az Egyesült-Államok évi büdséjét negyedére lehetne leszállítani egyszerűen azzal, ha több bankjegyet nyomatnak. A törvény értelmében a dollárnak 40 százalékos aranyfedezettel kell rendelkeznie, tehát minden forgalomban lévő papirszázdolláros mögött 40 dollár értékű aranynak kell a szövetségi tartalékbank pincéjében lenni. ! Pillanatnyilag körülbelül hat és félmilliárd dollár értékű bankjegy és váltópénz van forgalomban. így ahelyett, hogy az amerikai arany lenne az amerikai dollár 40 százaléka, éppen fordítva van, az aranytartaléknak kevesebb, mint 40 százaléka erejéig bocsátottak ki papírpénzt. Mi történne egy olyan infláció esetében, amikor az inflációsitott bankjegynek kerek százszázalékos aranyfedezete vana? VALAMIT KÉRNI KELL AZ ÁRUÉRT... A bankjegyek szaporításával, ez esetben másfélszeresével, az árak kétségtelenül felmennének, holott a dollár még mindig másfélszer annyit érne, mint amennyit a közgazdasági elmélet, a nemzetközi szabályok és az amerikai törvény szerint érnie kell. Nem, Amerikának nincs szüksége aranyra, de közben mégis kénytelen mezőgazada- sági és ipari termékeit becserélni olyasvalami, ért, amit nem akar, nem tud felhasználni és amitől fél. Mi itt a teendő? Ajánlották, hogy le kell szállítani az arany árát. Egy uncia arany jelenleg 35 dollárt ért. Igaz ugyan, hogy az merikai kincstár a leszállítással sokmilliárd dollárt veszítene, de ezt a veszteséget egyszerű könyvelési tételnek lehetne tekinteni, ha a helyzetet megoldaná. A baj azonban az, hogy ez esetben az árak elkezdenének zuhanni, legalább olyan mélyre, mint az arany ára. Az árzuhanásból gazdasági pánik lenne s közben a helyzet nem változna, mert hiszen az arány, a dollár mennyisége és az arany értéke között nem változik. Ajánlották, hogy Amerika ne vásároljon többé aranyat. Sőt ne is fogadja el. Ez esetben uj nemzetközi értékmérő után kellene nézni. Pillanatnyilag a dollár az egyetlen fontos nemzetközi pénzegvsiég, amelynek pontos aranyértéke van. Ha az aranyst Amerika nem fogadná el, ezzel voltaképpen tulajdon dollárját támadná meg! KÖLCSÖNADNI? AZ SE JÓ! Kölcsön kell adni az aranyat. Megpróbál ták. Brazíliának, délamerikai más államoknak adtak aranykölcsönt. Brazilia és a többi délamerikai államok az arany legngyobb részét amerikai vásárlásokra használták fel, igy az arany végül visszakerült az USA-ba, csak az adósság maradt meg. Régi normális világban az arany ide-oda íolydogált, a nemzetek között egyidőbén a nemzetközi kereskedelem apályaival és dagályaival. Amint egyik országban növekedett az aranytartalék, az árak emelkedni kezdtek, emiatt az illető ország árui túlságosan drágák lettek a külföld számára, mire esett az export é^ rövid idő múlva az aranyban bővelkedő ország már többet importált, mint amennyit exportált és igy az aranyegyensuly helyreállt. A mai helyzetben azonban a szabad nemzetközi kereskedelem normális egyensúlyozó hatására nem lehet számítani. ÉS HA A VILÁG NEM FOGADNÁ EL AZ ARANYAT? Amerika tehát itt áll mérhetetlen arany- kincsével és fél. Egyes közgazdászok felvetették a kérdést, mi történnék akkor, ha a világ népeinek egy része nem fogadná el többé pénzként az aranyat? Akkor itt fog Amerika állni a roppant mennyiségű sárga fémmel, amelyik túlságosan puha ahhoz, hogy műszereket készítsenek belőle és túlságosan értéktelen ahhoz, hogy ékszerként felhasználják. íme, ilyen aggodalmai vannak egy ország- nak, amelynek egyetlen nagy baja, hogy a pénze túlságosan jó. KigCáljftSÁCl Nincs elegendő igavonó állat a földek megmunkálására KOLOZSVÁR, május 27. Az utóbbi időben szarvasmarha hiány mutatkozik a gazdaságokban. Igaz, hogy a lovak és ökrök szá- ma —■ mely 1920-ban 2,346.516 volt — 1939. évig 200.000 darabbal szaporodott, de ugyanezen idő alatt a megművelhető termőföldek területe 5.000.000 hektárral emelkedett, igy az igavonó ál'atok számának gyarapodása nem áUt arányban a művelésre kerülő földterületek megnagyobbodásával. Ha az arányszámot keressük, kiderül, hogy 1920-ban egyetlen igavonó állat jutott 3.53 hektárra, 1939-ben viszont 5.06 hektárra jutott egy igavonó állat országos viszonylatban. Az „Argus“ azt a következtetést fűzi a közreadott statisztikai adatokhoz, hogy feleannyi igavonó állat van, mint amennyi a termőföldnek megműveléséhez szükséges volna. Azt lehetne felhozni — írja a lap, hogy traktorok is vannak. Igaz, hogy közel 3000 mezőgazdasági traktor dolgozik az országban, de ne feledjük viszont, hogy — főleg Erdélyben — nem minden lovat és ökröt használnak mezőgazdasági munkára, bár számuk megkülönböztetés nélkül ott szerepel az ország statisztikájában. Lényegesen emelkedett az elhasznált fűtőanyagok mennyisége KOLOZSVÁR, május 27. A tél és hűvös tavasz rendkívül nagy mértékben emelte a fűtőanyagok használatát. Főleg a mult év folyamán felhasznált mennyiséggel szemben volt nagy a fogyasztás. A tűzifa eladások 1940 február havában az utóbbi évek legmagasabb februári mennyiségét is túlhaladták, amint ezt a következő kimutatás igazolja (ezer tonnánként): Év Január Február 1940 274.5 254.9 1939 204.6 149.8 1938 285.1 192.9 A tiizifafogyasztás tehát hetven százalékkal volt nagyobb 1940 februárjában, mint 1939 február hóban. A februári szénfogyasztás nem tartott lépést a tiizifafogyasztással, mint ezt (ezer tonnánként) a következő adatok igazolják: Év Január Február 1940 44.0 54.0 1939 41.3 52.2 1938 56.7 39.4 A kőolajfogyasztás is rendkivül nagy mértékben emelkedett és az utóbbi évek meny- nyiségét messze túlhaladta. * 1 I?ag$menn$iségü vasbehozafalt engedélyeztek IRagyarorszdgbőI BUKARSET, május 27. (Saját tud.) A közelmúltban Budapesten folyt román—magyar gazdasági tárgyalásoknak, noha azok eredményét hivatalosan még nem adták közre, máris örvendetes hatásai láthatók. Többek között a napokban a külkereskedelmi minis.zté=« rium nagymennyiségű vasáru behozatalát engedélyezte Magyarországból. RENDELET A VATTACSOMAGOLÁSRÓL. Az utóbbi időben sok panasz érkezett az egészségügyi minisztériumhoz, hogy a forgalomba kerülő vattacsomagok súlyának nagyrészét a csomagolás vonja le E/enkivül más természetű panaszok is voltak, általában a kötszerek gyártását és a piacon való elhelyezésének módját ille tőén. ITortolomei dr. közegészségügyi mi niszter utasítására a sérelmeket megvizs gálták és megállapítást nyert, hogy a pa nászok teljes mértékben helytállóak. Ki derült, hogv például a vattacsomagok csak 50 százalékban tartalmaznak vattát, rnig a másik 0 százalékot a csomagolópupir képezi. Értő! függetlenül pedig a vatta- csomagolás ugv történik, hogy az a higiénikus követelményeknek távolról sem felel meg. A gyógyszertárakban és üzemekben végzett vizsgálat során összesen 50 Ldogram vattát koboztak el, amelyet a I Az engedély értelmében a ploesti ..Anglia“ nevii kábel és sodronykötél gyár 10 vagon drótot hoz be Magyar- országból négy és félmillió lej értéke ben. I A brailai „Izbânda“ miivek ugyancsak engedélyt kapott, hogy Magyar- országból 200 vagon acél és vasfélgyártmányt importálhasson 28 lej értékben. kórházak rendelkezésére bocsátanak. A 1 közegészségügyi miniszter most rendeletét bocsátott ki, amely szerint a jövőben a v.Utacsomagoknak legalább 80 százalékában ténylegesen vattát kell tartalmazniuk és a csomagolópapír csak 20 százalék lehet. A csomagoláson a vattát előállító gyár, vagy a csomagolást végző üzem elnevezése és pontos cime feltüntetendő JUNIUS ELSEJE ÉS 5-IKE KÖZÖTT FI- ZETIK KI A KATONAI SZOLGÁLATRA BEHÍVOTTAK VÁROSI SEGÉLYÉT. A vagyontalan és kereset nélküli katonai szolgálatra behívott városi polgárok családtagjainak segélyezésére alakított bizottság ezúton is közli, hogy a legközelebbi segélyosztás junius elseje és ötödiké között lesz. Ezen időpontig még előlegként sem folyósítanak segélyt senkinek sem. Terinek, az Írógép kis rabszolgájának, hogy nagyon becsülöm és megértem, hogy miért ül reggeltől estig és sokszor, ha sürgős munkája van, éjszakákon át az Írógépe mellett. Kötelessége ez, mert nem gondoskodik róla senki. sőt. ő gondoskodik másokról. Szükségszerűség ez nála, élnie kell és életben tartania másokat. Lakbért kell fizetnie, enniük kell, fát venni és ruházkodni és mindenre neki kell gondolnia, ami szükséges ahhoz, hogy nagyon szerényen, de mégis emberi módon megéljenek. Sokan vannak hozzá hasonlók. nők és férfiak, de Teriről azért írok külön, mert ő mégis egészen más. A többiek mégis kirándulni mennek, vagy megnéznek egy filmet, vagy szindarabol, elolvasnak egy-egy jó könyvet, vagy kimennek délbe a strandra és egyszerűen csak feküsznek a napon és megpróbálnak megfeledkezni gondjaikról. Teri azonban, ez a finom, sápadt, sovány kis Teri ugv oda van láncolva az Írógéphez, mint Prometheus a kősziklához. Mert az irodában természetesen keveset keres és igy ki- I használta fiatal élete minden pillanatát, hogy a könyörtelen Írógép festékszalagja minél löbb betűt nyomjon a fehér papir- ivekre és hogy lejekből annyi gyűljön fel a sok telekopogott fehér iv nyomán, hogy szükséget ne lássanak. És hogy ezt elérhesse, levelek gépelését vállalja, üzleti leveleket, szigorú stilusu felszólításokat, doktori értekezések legépelését, amehbői olvau dolgokat tud meg, amiket más fiatal lány nem tud, de azért az ezerszer boldogabb. És fordításokat gépel és szin- darabokat, de ezeket a színdarabokat már nem látja a valóságban, a piros függöny mögötti beteljesedésben, mert gepelnie kell. Vékony, fehér ujjai repülnek, ő maga a gonosz gép felé hajol, egy tincse a homlokába hull és gépel, gépel, ahogy egyiptomi rabok köveket raktak a piramisokhoz és gyűl a sok fehér iv és a rosz- 8zu! fizetett, nevetségesen keveset érő. csodálatos szépen és pontosan legépelt ivekből öt mázsa fa lesz, egy cipő talpa- lása és a holnapi ebéd. Teri nem ér rá, hogy törődjön magával. hogy csinosan felöltözve végigmenjen sétaidőben a parkban egy fiúval, aki mindenáron okosnak akar látszani. Nem ér rá, hogy szép, szőke baját csigába szedje, hogy egy csöpp pudert tegyen az orrára. Az Írógép szembenéz vele s némán követeli, hogy üljön mellé és kopogjon, kopogjon, kopogjon. S eltűnik körülötte a világ, ami igaz. hogy csúnya világ, mert az emberek szépérzéke csodálatosan elbújik, amikor munkahelyüket berendezik. Az irodák kopott piszkossága, vedlett, öreg, barna bútorai, iratszekrényei és kényelmetlen székei, mintha csak arra valók lennének, hogy az emberek tökéletesen szürke számoknak érezzék magukat munkájuk mellett. Ilyen legtöbb iroda és a Terié is, de Teri nem is veszi észre, megszokta és ez el- szorítja az ember szivét. Terinek csaknem mindegy, hogy tél vagy nyár van-e, legfeljebb annyiban nem. hogy télen még nehezebb az élet és az Írógép még követc- lőbben hívja maga mellé. Most, mikor előttem van, egész éjszaka nem aludt s átlátszóan sápadt, a szeme alatt árnyékok vannak. Ebédjét öt perc alatt ette meg s bocsánatot kér, hogy „sokáig" elmaradt. Aztán újra tovább folytatja a munkát s maga is kissé géppé válik gépe mellett. Valami bajszában él, valami örök lázas sietségben, az ebédet sem eszi élvezettel, örülve a kedvenc falatoknak, mint más ember, csak dolgozik, dolgozik szüntelenül azért, hogy miután mindent megszerzett, ami az élethez kell. újra folytassa ezt az értelmetlen, robotos életet. Úgy szeretném neki megmondani. de ugv, hogy meg ne haragudjon: Teri kérem, a kertekben most virágzik az orgona és maga azt nem látja és már kora reggel ki lehet feküdni a napra egy könyvvel, elfeledkezve a világról és maga ezt nem csinálja és soha-scha nem pihen és nem szórakozik és nem gondol magára, mikor még fiatal és olyan szépen. okosan beszél és olyan kedves a betűkön nyargalá- szó pillantása. De aztán rádöbbenek, hogy Teri nem tehet mást, nem lehet boldog és fiatal és szabad és erről nem 5 tehet. És igy nem mondok semmit neki. _______________________________(M U LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a fog- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, CloJt Piaţa Unirii» V t
