Ellenzék, 1940. május (61. évfolyam, 99-122. szám)
1940-05-17 / 110. szám
/fjl0 május I 7. ELLENZÉK Dráma az erdőben Fejszével halálra sújtotta a falu igazgat ót anitéj át a felingereit földműves Nyolcévi kényszermunkára ítélte a tábla a gyilkossá lett löltímüvest KOLOZSVÁR, május 16. I Vére« falusi dráma utójátéka pergett le tegnap a kolozsvári büntetőtábla ötös Per- jescu-tanácsa előtt. A dráma a Kolozsvár közelében levő Szelistye községben történt, hol az erdőből való fahordás közben egy földműves hirtelen felindulásában fejszével ha- lálrasujtotta a falu igazgatótanitóját. A tegnapi tárgyaláson a vádlott és a tanuk vallomásából teljes részletességében tárult fel a megdöbbentő bűntény, amelynek körülményei és részletei a következők: Triff Tanase Szelistye községbeli földműves a mult év karácsonya előtt, december 19-én fáért ment az erdőbe, ahol a feleségének is volt egy kisebb földrésze. Pumnut Vasile gazdálkodóval és annak 12 éves fiával együtt lovas szánon igyekeztek az erdő felé, amikor az utón Összetalálkoztak Sta- nescu Dumitruval, a falu iskolájának igazgató-tanítójával, A tanító, aki szintén az erdő felé tartott egy lovas szekéren 11 éves kisfiával, megkérdezte Triff Tanasetól, hogy van-e favágatási engedélye? Miután a földműves kijelentette, hogy ninc3, Staneseu tanító azt mondta, hogy akkor nem vihet fát az erdőből. A földműves további válaszra nem is méltatva a tanitót. tovább hajtott, de előbb még másfelé is mentek és csak egy óra múlva értek ki az erdőbe, ahol ekkor újból összetalálkoztak a tanítóval. Triff 'fanase vallomása szerint a tanító az ő fájával rakta tele a szekerét és éppen haza akart indnlni. Triff Tanase emiatt hirtelen haragra gerjedve odament a szekérhez és kiborította a fát, mire a tanító felkapott egy dorongot s fenyegetőleg közeledett Triff felé, de nem ütött rá, hanem a dorongot a földre dobta, majd izgatott szóváltás után megragadta Triff Tanase karját, miközben Púm- nut Vasilénak kezdte magyarázni, hogy a földművesnek nincs igaza ■ az ügyben békehíréi teendőre kérte Pumnut Vasilét. Eközben azonban Triff Tanase kiszabadította magát a tanító kezei közül s mialatt az tovább beszélt Pumnut Vasilévai, jelragadta a fejszét és hátulról olyan súlyos ütést mért a fejére, hogy a szerencsétlen tanító, kis gyermeke szemeláttára, egyetlen jajkiáltással összeesett. A felbőszült Triff Tanase még ekkor is tovább akarta ütlegelni a földön eszméletlenül fekvő embert s Pumnut Vasile C3ak nagy nehezen tudta kicsavarni kezéből a fejszét. A tanitót eszméletlen állapotban szállították haza, majd behozták a kolozsvári klinikára, a fejsebesülése azonban olyan súlyos volt, hogy 24 óra múlva kiszenvedett. A tegnapi tárgyaláson a vádlott földműves és védője, dr. Ciucudeauu Marius aízal igyekeztek bizonyítani az enyhítő körülményt, hogy' Triff Tanase a tanitő eljárása miatt szinte magánkiviü volt és hirtelen felindulásában követte el tettét. Felháborodása annál is inkább érthető, mivel a tanító volt az, aki támadólag lépett fel Triff Tanúséval szemben — mondotta a védelem. A büntető- tábla ötös tanácsa a tanuk s a vád és védelem meghallgatása után ítélethozatalra vonult vissza s hosszas tanácskozás után, a késő déli órákban hirdette ki az ítéletet, mely szerint gyilkosság bűntettében mondotta íci bűnösnek Triff Tanase földművest és ezért 8 évi kényszermunkával stijtotta. Az Ítélet ellen a vádlott a semmitőszékhez felebbezett. _______ Megtalálták az „Ördög Katlanát“, ahol a meteorhullás a vizet is megmérgezte Valami megmagyarázhatatlan természeti rend következtében a Földgolyó két helyén: Chile sós mocsaraiban és Szibéria egyik vadonjában valóságos állandó meteoreső vágódik a jó öreg föld kérgébe. Egy Krasznojarszkból (Szibéria) érkezett jelentés beszámol annak az orosz kutatóexpediciónak az útjáról, amely a csillaghullás egyik] központját állítja elénk a maga nyers vaóságában. ÓRIÁSI LÁNGOSZLOP CSAPOTT FEL Szuzlov orosz csillagász megtalálta a Tun- guzka és a Podlcam nevű szibériai folyók forrásvidékén azt az őserdőt, ahol 1908 június 80-án hatalmas meteor-raj csapódott le és elpusztította az összes élőlényeket negyven kilométer körzetben. Mint minden évben, most is menekülőben van annak a vidéknek a lakossága Irkutsk felé. 1908 junius 30-án, a szibériai tavasz idején, Irkutsk-tól északra, a Jeniszei és a Léna folyamok közti vidéken, egy csodásán ragyogó, tüzes égitest zuhant le és elpusztította maga körül a környéket. A lezuhanás pillanatában óriási lángoszlop csapott fel, az égboltot sürii, fekete felhő takarta el, eget- földet megrázó dübörgés hallatszott, amelynek rettenetes zaját többszáz kilométer távolságban is meghallották. A légnyomás olyan erős volt, hogy a folyók kicsaptak medrükből, emberek és állatok a földre zuhantak. Világosan hallották a minden mástól eltérő dörgést Krasznojarszk. Jeniszejszk, Nizsníndiszk, Kirenszk és más városokban. A meteorit lezuhanása földrengésszerű jelenségeket idézett elő és az irkutski obszervatórium földrengéstjelző készülékei alaposan kilendültek. Vozneszenszki, az obszervatórium vezetője hamar megállapította a rengés központi fék vesét, amely az északi szélesség 61 és a keleti hosszúság 101 fokánál lehetett, messze bent a szibériai vadon közepén. Még abban az esztendőben kísérletet tét tek, hogy felfedezzék a meteor zuhanásának helyét. De az expedíció megakadt a Tajgá- ban — igy hívják a járhatatlan, csupa bozót vadont. 1921. és 22-ben újból megkísérelték Kulik vezetése alatt a felfedező utat, de hiib«. Közben a veszélyeztetett vidékről délfelé húzódó uép közül valaki eljutott lr- kuískba és elmondta, hogy a meteorhullás egész erdőket taroh le, felgyújtotta a vadont negyven kilométernyi körzetben, a földbe óriási krátereket lurt, sokezer jávorszarvast megölt és hogy menynyi embernek az életét oltotta ki, azt az iliető szibériai a nagy rémületben nem is J tudta megfigyelni. A látogatás egyetlen értékesebb eredménye az volt, hogy az erdőlakó meghatározta a meteorhullás helyének megközelítésére szolgáló lehetőségeket, amelynek nyomán a tudósok több évig készültek egy kiadós expedícióra s ezt az idén sikerrel végre is hajtották Szuzlow vezetésével. GONOSZABB VIDÉK. MINT AZ ÉSZAKI SARK! Az expedíció tehát elindult és főhadiszállását a Tunguzka középfolyásánál, Vanovara gyártelepnél ütötte fel, ahol a száműzött oroszok ezrei dolgoznak rabszolgasorban. Vanovara többszáz kilométernyire fekszik minden lakott helytől. Az expedíció háromszor kisérelte meg az előrehatolást. A lovak azonban nem birták a magas havat és a dermesztő szeleket, összeroskadtak, úgy, hogy Szuzlownak vissza kellett térnie. Még abban a hónapban kutyákkal próbálkoztak, de ezek is kimerültek a lehetetlen terepen. Szuzlow rénszarvasfogatokkal próbálkozott s végre eljutott a meteorbullás helyére, tapasztalatai nyomán azonban szószerint ezeket jelentette: „A Tunguzka-vidék gonoszabb, mint az Északi Sark környéke! Az embert nemcsak az időjárás szeszélyei, hanem a növényzet is kínozza . . . Emberfeletti munka volt, ha naponta húsz kilométert akartunk megtenni .. Mégis eljutottak a katasztrófa-sujtotta vidék határaira. Északi irányban meg ma is letarolva heverő erdőségek vannak, amiket a meteor annakidején valósággal leborotvált. Az Uraitól a Csendes-óceánig egyetlen tisztás sincs * szibériai vadonban. Itt hatalmas, beláthatatlan, kiégett és gyökeréig kiforgatott kopár táj meredt a tudósok elé! A határon találkozott Szuzlow az első menekülő embercsoporttal. melynek legintelligensebb tagja elmondotta, hogy mindenki kénytelen eltávozni „az ördög kallunából44, mert esztendőnként az „égboltozat'4 valóságos bombázás alá veszi a földet és egyetlen állat sem hajlandó ezt a bombázást végigszenvedni. Egyébként is az állatok inkább éhen vesznek, de nem legelnek a fiistszagu fűből, amely helyenként valósággal meg van mérgezve. Az orosz tudós a Tunguzka Csambe nevű mellékfolyóján utazva, tutaj segítségével jutott el a katasztrófa színhelyére, amely egy síkságon van. Ez a síkság hegyek által körülszigetelt katlan. Húsz-harminc méter mély kráterek egymás mellett, némelyikben era- bernek-állatnak élvezhetetlen zöldszinü viz... és negyven kilométer körzetben egyetlen fűszál sincs máig sem: ötven kilométer körben minden fa kidöntve. Oly alaposan égett ki a talaj,! hogy a vadon közismerten gyorsnö vésü növényei sem tudtak 1908. óta gyökeret ereszteni abban. Az orosz tudósok rekonstruálták a meteor = hullás pokoli lefolyását és elöljáróban megállapították, hogy 1908. előtt és után is minden esztendőben távoli csillagok részei vágódnak he a hal'álkatlanba. Valószínű; hogy a katasztrófa esztendejében nem is egy meteor, hanem egész meteor-raj érte a Tunguzkát s ezek hullóaebcssége legalább 72 kilométer volt — másodpercenként! Ennek az a ma gyalázata, hogy a Föld uapkörüli sebessége másodpercenként 30 kilométer, a legnagyobb sebesség, amit földi anyag elérhet, anélkül, hogy elhagyná a naprendszert, 42 kilométer, a kettőnek az összege adja tehát a meteorok maximális sebeségét. Egyes meteorok súlya meghaladja a 130 tonnát & ezeket a hullás pillanatában 1000 Celsius fok- uál is forróbb gázburkolat övezte. A gázburok terjedelme több kilométer lehetett. A meteor-raj tehát vizsugúrszerüeu csapódott alá s akkora légörvényt alkotott, amely könnyedén elsodorta a közelből a lángralobbant erdőségeket. Aki pedig ennek a légörvénynek mérges gázokkal telitett körzetébe került, annak meg kellett halnia. Eddig tart az orosz tudósok jelentése * tunguzkai halálkatlanróL Kiegészítésül a moszkvai rádió mondta be, hogy a veszélyes ' vidékről ezerszámra menekülnek dél felé azok a szibériai ersdőlakók, akik öztönsze- rüen tudják, noha nem használnak naptárt: mikor kezdődik az az időszak, amikor az égboltozat megkezdi a Föld bombázását. Fogalmuk sincs arról, hogy az egész fensége« tűzijáték a Perseida-üstökös müve! (T. B.) Românie szigora semlegesség! politikáját méltatta a lórik is görög sajtó ISZTAMBUL, május 16. (Rador.) A „Cumhuryet“ és „Repubiique“ cimü lapok bukaresti tudósítója „Románia régtől felkészült arra, hogy szembe nézzen a legerélyesebb villámháboruval" címmel következő újabb tudósításban számol be romániai tapasztalatairól: Annak valószínűsége, hogy a háború saját területükre is kiterjed, arra kéuyszeritette a románokat, tegyék meg az összes szükséges intézkedéseket. A román kormány hidegvérrel figyeli az események fejlődését. Ez a hidegvér jellemzi azokat az államokat, melyek érettnek tekinthetők és erre a tulajdonságra a mai időkben legnagyobb szükség van. Románia nem eagedi, hogy az események megzavarják. Teljesen tudatában van a veszélynek, mely fenyegeti s amely nem jelentéktelen. Mégis tudja, hogy az a hely, melyet a világban elfoglal, kötelezettségekkel jár, mint minden más államban. Egyszóval, barátunk: Románia minderről tud én felkészült minden eshetőségre. Románia különleges helyzetével kapcsolatban a török lapok bukaresti tudósitója következőket írja: Amíg Európának ezt a részét nem éri támadás, ,.mi‘* nem vagyunk hajlandók háborút kezdeni. „Mi‘‘ — azaz a Balkán-szövetség tagállamai. A számítás nem nehéz, mert mi egy darabka területet sem kérünk senkitől s nem gondolunk ilyesmire. Őfelsége II. Károly király kormánya, fiatal, energikus és tisztánlátó elemeket foglal magában, rendkívül éber. Háborús hajlandóságtól távol állva, Románia szabályt alkotott arra vonatkozóan, hogy békés politikát fog követni. De nem olyan békét, mely bármilyen feltételt foglal magában. Románia olyan békét óhajt, mely fenntartja függetlenségét, teljes felségjogát és teljes akciószabadságát. Románia ma nem akarja, hogy valaki belső ügyeibe avatkozzon. Tudatában van annak, mit kell tenni és kéri, tartsák tiszteletben állásfoglalását. Ebben az esetben Románia nem lesz oka a háború kitörésének s azt távol tartja területéről és igy a Balkánról. Románia el van sáznva, hogy szívósan ellenáll bármily támadásnak és felkészült erre. A román hadsereg olyan erőt képvisel Európában, melyet nem kell alábecsülni. Ez a hadsereg tökéletesen fel van szerelve és abban a helyzetben van, hogy bármely támadási kísérlettel hatásosan szembeszálljon. ATHÉN, május 16. (Rador.) Valamennyi görög lap május 13. és 14-iki számában közli Tatarescu királyi tanácsos, miniszterelnök nyilatkozatát: „Románia külpolitikája változatlan marad“, Románia szigorú semleges politikája“ és hasonló címek alatt rámutatnak a Balkán-szövetség tagállamainak összetartására. A görög sajtó ugyanakkor Cons- tantinescu miniszternek a román—bulgár baráti kapcsolatokra vonatkozó nyilatkozatával is foglalkozik. raeiy Felmentette a büntetőtábla a csecsemőgyilkossággal vádolt falusi leányt KOLOZSVÁR, május 16. Bonvolulthátterü csecsemőgyilkosság bűnügyében tárgyalt tegnap a kolozsvári büntető- tábla ötös Perjescu-tanácsa. A vádlott Luca Veronica fiatal cselédleány volt. aki a hu- nyadnaegyei Máda községben a falu egyik módos gazdájánál, Teodor Siruionnái szolgált. A 24 éves, szép falusi leány, akinek még egy töivénytelen gyermeke van, viszonyt folytatott gazdájával és ennek következményekéut mull év október 19-én fiúgyermeknek adott élelet. Miután a szülésnél senki sem volt jelen, a fiatal nő, a szerinte halva született csecsemőt a szülés után elásta az ágya alatt és mint aki dolgát legjobban végezte, hallgatott az esetről. A falu bábaasszonya, Radu Lucrecia azonban tudta, hogy Luca Veronica gyereket várt, néhány nap raülva felkereste Teodor Simion házát és a gyerek után érdeklődött. Luca Veronica a bábaasszony unszolására elmondotta, hogy gyermeke halva született és ki is ásta az oszlásnak induló csecsemőt az ágy alól. A bába azonnal jelentette a dolgot a csendőrségen, amely letartóztatta Luca Veronicát és megindította ellene a vizsgálatot. A dévai ügyészség csecsem-o gyilkosság miatt indított ellene eljárást és átkisértette a kolozsvári ügyészség fogházába, ahol a mai napig letartóztatásban maradt. Ügyét a büntetőtábla többször is kitűzte tárgyalásra, azonban a tanuk sohasem jelentek meg teljes számban, igy csak ma Ítélkezhettek az ügyben. A vádlott kihallgatása alkalmával tagadta a bűncselekményt és megmaradt régi állítása mellett, miszerint gyereke halva született. Szülei sem tudtak semmi jelentős dolgot mondani, mert, tudták ugyan, hogy leányuk gyereket vár, de a szüléskor egyikük sem volt jelen. A bábaasszony, akinek feljelentése alapján indult meg az egész bünper (baptista vallására való hivatkozással) megtagadta a törvény által előirt eskü letételét és ezért a bíróság, miután előbb 1000 lej pénz- biisággal sújtotta, mégegvszer figyelmeztette, hogy súlyos büntetésben részesülnek azok, akik ellene szegülnek a törvénynek, azonban Radu Lucretia a másodszori figyelmeztetésre sem volt hajlandó letenni vallomására az esküt. Ezért a bíróság elrendelte az eset jegyzőkönyvbe vételét és az ellenszegülő bábaasz- szony vádaláhelyezését, majd eltekintett a tanúként való kihallgatásától. Miután a boncolási jegyzőkönyv szerint a csecsemőn semmi külső erőszak nyoma sem volt és a halált okozó fulladás már a szülés előtt is bekövetkezhetett, a biróság dr. Moldovan Vaier ügyvéd jogi érvekkel alaposan alátámasztott védőbeszéde után felmentette a vádlottat a vád és következményei alól és elrendelte azonnali szabad- lóibrahelyezését. Miután a vád képviseletében az ügyész az ítélet ellen nem felebbezett, a/, jogerőssé vált. A bünpör* baptista vallása koronatanúja megtagadta a tárgyaláson as eskütételt
