Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-02 / 75. szám
194Ó âptllts MOSZKVA, február 1. (Rador ) Pétiteken nyílt meg a Kremlben a legfelsőbb szovjet tanács hatodik ülései; Molotöv, a népbiztosok tanácsának elnöke és külügyi népbiztos, nagy beszédet mondott a Szovjetunió külpolitikájáról, amelyet a Táss ügynökség által továbbított szöveg a következőkben közöl: — Képviselő Urak! öt hónap telt el a legfelsőbb szovjet tanács ötödik ülése óta. Ezt a rövid időszakot a nemzetközi helyzet fejleményei szempontjából fgén fontos események jellemezték. Ez magyarázza meg a legfelsőbb szovjet tanács jelenlegi ülésén külpolitikai kérdéseink megvizsgálásának szükségességét. A nemzetközi élet legújabb eseményeit az elmúlt őszön kitört háború szemüvegén keresztül kell megvizsgálni. Mindezideig az angol-—francia államtömb és Németország között fennálló háború nem vezetett nagy ütközetekre és az főleg tengeri és légi elszigetelt hadműveletekre szorítkozott. Mint ismeretes, Németországnak az év végén kifejezésre juttatott béketörekvé,- scit Anglia és Franciaország kormánya Select és Uránia Mozgók A Noír aDame-i toronyőr A Jelenkor legnagyobb filmje. Vietor Hr.go örökbecsű regényének monumentális filmváltozata. Főszerepben CHARLES LAUGHTON napjaink legtökéletesebb jellem színésze. — Hely árak mindkét mozgó -an s páholy -40, zártszék 38, első bat sor 26 lej. — MOsorói kivül a legújabb CVs-hiradó I ! M Ma, hétfőn utoljára! Ginger Rogers fenomenális vigjátéka: AKIUSSZO&Y GYEREKE! i«As angol-francia imperialista politika •* —1 A Szovjetunió megtagadta a segítséget ettől a Németország ellen alkalmazott angol—francia imperialista politikától és ezért a szövetségeseknek Szovjet- oroszország ellen tanúsított magatartása még jobban fokozódott és ezzel is nyilvánvalóvá vált, milyen mélyre hatolnak az, imperialista államoknak a szocialista államé3zinével szembeni ellenséges politikájának gyökerei. — Ami a finnországi háborút illeti, az angol—francia imperialisták ezt a Szovjetunió elleni háború kiindulópontjául akarták felhasználni és ezért nemcsak Finnországra, hanem a skandináv államokra: Svédországra cs Norvégiára is számították. Ismeretes a Szovjetuniónak az Európában folyó háborúval szembeni álláspontja. Szovjetoroszor9zág ezen a téren is újból világosan bebizonyította a békéhez való ragaszkodását, amely külpolitikáját jellemzi. A Szovjetunió kezdettől fogva kijelentette, hogy a semlegesség magatartására szorítkozik és habozás nélkül folytatta ezt a politikát egész idő alatt. „A HIRTELEN ES KEDVEZŐ változás Németország ÉS S2ÖVJET0KÖS20RS2ÁC VISZONYÁBAN“ A Németország és Síőrjétóíoíizor- ísitág viszony ái/áü beállott hirtelen éfe kod vető fordulat az augusztusban aláirt megnemtámadási szerződésben jutott kifejezésre. A két állam közötti ujkeleíü és barátságos kapcsolatok értéke a gyakorlatban a volt Lengyelország területén Végbement események alkalmával nyert Leigazolást, araikor mindkét állam elegendő hiznnvitékát adta együttérzésének. A már akkor tervbe vett gazdasági kapcsolatok a múlt ősszel, augusztusban és ez év februárjában megkötött kereskedelmi egyezménnyel nyertek konkrét formát és a kölcsönösség alapján hozzájárultak a gazdasági előnyök szaporításához és ezek fejlődési lehetőségeinek biztosításához. Angliával és Franciaországgal való kapcsolataink egészen másiránju fordulatot vettek. A Szovjetunió nem volt hajlandó az angol—francia imperialistáknak eszközéül szegődni a Németország ellen és világuralmuknak biztosítására irányuló háborújukban és igy minden pillanatban az államunkkal szemben teljesített mélységesen ellenséges politikájukba ütköztünk. Különösen a finn kérdésben igen messzire mentek. Erre azonnal visszatérek. Közben azonban meg kell emlékeznem arról, Hogy az utóbbi hónapokban a szövetségesek ellenséges magatartásának már úgyis több jelét észlelhettük. ANGOL ÉS FRANCIA BARÁTSÁGTALAN TÉNYKEDÉSEK A SZOVJETUNIÓVAL SZEMBEN — A francia hatóságok házkutatást rendeltek el Szovjctoroszország párisi kereskedelmi kirendeitsege ellen, amely azonban teljesén eredmény télfen maradt, bizonyítékul árrá. hogy a házkutatásnak semmilyen kézenfekvő oka nőm volt. Az angol é9 francia imperializmusok ismételten barátságtalan ténykedésekhez nyúltak U Szovjetunióvá! szemben. Ide tartozik Súrít-2 párisi nagykő* vétünk Visszahívására vonatkozó kérés íS, AüUak bizonyítására, hogy nékünk nem áll nagyobb érdekünkben a két ország közötti kapcsolatok fenntartása, mint nekik, elha« tároztuk Surltz visszahívását. Az angol hajóhad elfogott két orosz hajót, amelyek árut szállítottak Vladivosztokba. Minden ok nélkül megtagadják angliai rendelések leszállítását és elkobozták a párisi kereskedelmi ki- rendeltség tulajdonát képező összegeket. Anglia és Franciaország ellenségeskedésének magyarázata nem a Németországgal való kereskedelmi kapcsolatainkban keresendő, hanem abban, hogy ők tévesen számítva, azt hitték, hogy eszközül tudják felhasználni Oroszországot a Németország elleni bábomban. Miután ebben a számításban csalódtak, KEDDEN országos premier! raott bosszúból nyúlnak velünk ízemben ellensége« ténykedésekhez. A Szovjetunió J-— folytatta beszédéi Molótöv - »Ma követett el semmit, Átül léin - Tégóisógővel eiléütétbéó állott v'ólua. At ín- diával éfi 4 kÖZélkeléttcl kapcsolatos orosz katonai háditérVekröl törjéíztÖU liifék .1üy> nyira abszurdok? hogy senki által nem hihetők el. A mi semlegességünk azonban nincs kedvére a nyugati hatalmaknak, amelyek szeretnék Oroszorözágot imperialista politikájuk céljaira felhasználni.* A Szovjetunió azonban nem volt és nem lesz valamely imperialista politika eszköze, akár tetszik éz másoknak, akár nem. A FINN HÁBORÚ Molotov ezután áttért a finnországi háborúra és rámutatott arra, hogy a Szovjetunió ésíaknyugati határai, főleg pedig Leningrad biztonsága szempontjából szükség volt bizonyos garanciákra, amelyeket az októberben és novemberben folytatott tárgyalások során nem sikerült elérni és igy ezt a kérdést légy-“ verek utján kellett elintézni. Egészen bizonyos, hogy lehetséges lett volna békés megoldáshoz jutni, ha Finnországot nem uszítják háborúra idegen hatalmak. Leningrádtol ■ 5(f—60 kilométernyire modern, a Maginót és Siegfried-vonálak mintáját a megépitett és az egész karéliai félszigetet nraió erődvonal kezdődött, amelyet 1939-ben teljésen elkészítettek és amely hadműveleti támaszpontul volt hivatva szolgálni nemcsak Leningrád, de az egész Szovjetunió éllen, harmadik hatalmak által elkészített tervek alapján. A vörös hadsereg, midőn a Mannerhéim-vönalat áttörte, nemcsak elsőnek hatolt be á modern Védelmi vonalba, hanem szétrombolta ezt a szovjet A SlAiJsäö 5*©§<?ä-> ellen készített hadműveleti bázist is. A vörös katonáknak nemcsak a finnek ellen kellett harcolniok. Anglia és Franciaország fegyverrel, tüzérséggel, repülőgépekkel, arannyal, élelmiszerrel támogatták'Finnországot, ugyan akkor felhasználták ezt az alkalmat arra, hogy az egész világot a Szovjetunió ellen uszítsák. Szocialisták, mint Attlee, Blüm. Jauhaux csatlakoztak ehhez a szovjetellenes kampányhoz. Molótov ezután ismertette Chamberlain és Daladier nyilatkozatait arranézve, hogy kormányaik készen állottak százezer főnyi expedíció« hadsereggel beavatkozni a háborúba, Finnország oldalán. A legfelsőbb szovjet tanács tudomásul vette Molotov boszámólóját MOSZKVA, április 1. (Rador.) A Tass ügynökség jelenti: A szovjet legfőbb tanácsa elhatározta, hogy nem nyitja meg a vitát Molotov külpolitikai beszámolója felett, hanem azt teljes egészében tudomásul veszi. A szovjet legfőbb tanácsa egyébként vasárnap délután 6 órakor folytatta ülését. FRANCIA, NÉMET ÉS BULGÁR SAJTÓHANGOK M0L0T0Y BESZÉDÉRŐL PARIS, április 1. (Rador.) A francia sajtó részletesen foglalkozik Molotov be-szédéveL Az „Excelsior“ szerint a beszéd egyetlen érdekes része az, melyben Molotov felfedi a szövetségesek közelkeleti tevékenységét és figyelmezteti őket, hogy Oroszország készen áll ütjük elvágására. „Ami a semlegességi nyilatkozatot illeti — az egész világ tudja, mennyit ér“ — állapítja meg a lap. Az „Époque“ szerint Molotov beszéde nem teljesen kielégitő Berlin számára. A lap azt hiszi, hogy Oroszország csak akkor fog egyik, vagy másik küzuőféllel szemben véglegesen állást foglalni, midőn azok anyagi és erkölcsi téren is kímélet nélkül összecsapnak. A „Matin“ párhuzamot von Mólotov beszéde é9 Roosevelt elnök legutóbbi nyilatkozata közölt és arra a következtetésre jut, hogy a világ számára csak a szövetségesek győzelme utján lehet a békét biztosítani. A „Figaro ‘ kijelenti, hogy az oroszok és németek titkos terve a háborút a kétségek, tétlenség és időhúzás állapotában zátonyra vinni. BERLIN, április 1. (Rador.) A „Deutsche Diplomatisch-Politische Korrespondenz“ Írja, hogy Molotov beszéde teljesen eloszlatja a nyugati hatalmak által politikájuk körül teremtett legendát, mely szerint olyan nj rendet lenne az hivatva teremteni, ami kielé gitené az egész világot. A szovjetek együtt működése érdekében kifejteit hosszas erőfeszítéseink a szovjet vezetőit, pontosan tájékoztatták az angol— francia politika igazi alapjairól: a felemelkedőben levő német versenytárs elleni harcról. A szovjetek elleni angol—francia politika egyre ellenségesebb lett. Amikor Oroszország semleges hatalmi minőségében keieskedelmi kapcsolatokat teremtett Németországgal, a szovjetek elleni angol—francia eljárás még ellenségesebbé vált. Azok az angol—francia erőfeszítések, melyek célja volt háborúra uszitani a szov* jeteket Németország ellen, meghiúsultak. Végül a nyugati hatalmak igazi bosszúálló politikába fogtak, ami számos ellenséges aktusban nyilvánult meg és amit az orosz—• finn viszályba való beavatkozások nem koronázott sikerrel. Ez a viszály — mondotta Molotov — sohasem robbant volna ki, ha Finnországot bizonyos kívülálló hatalmak nem kergették volna bele a Szovjetunióval szembeni ellenséges politikába. SZÓFIA, április 1. (Rador.) A bulgár sajté hosszasan ismerteti Molotov beszédét. A lapok rámutatnak arra, hogy Oroszország a jelenlegi konfliktusban semleges marad és egyáltalán nem gondol semmiféle tevékenységre India irányában. A „Mir“ megjegyzi, hogy pillanatnyilag a Berlin—Róma—Moszkva közötti megegyezés — melyről annyit beszéltek — nem áll Moszkva szándékában, TELEKI PÁL GRÓF MAGYAR MINISZTERELNÖK VISSZAÉRKEZETT BUDAPESTRE BUDAPEST, április 1. (Rador.) Teleki gróf miniszterelnök, miután meghoszabbitot- la trieszti tartózkodását, vasárnap este érkezett Budapestre. Mértékadó körök szerint a miniszterelnök útja előmozdította az olasz— magyar barátság megerősödését és lemélyítését. A két kormány célja megmenteni a békét és az igazságos délkeleteurópai szervezkedés alapjait előkészíteni. Ezen körök úgy vélik, hogy Teleld gróf tanácskoz-ásainak főleg tájékozódási jellege volt. „Az Egyesült-Államok részéről nem tehet a közeljövőben bélteközvetiíést várnia WASHINGTON, április I. (Rador.) Rooms- veit kijelentette: „Nem volt túlsók remény arra, hogy egyelőre állandó békét lehessen elérni Európában, de Sumner Welles értesülései hasznosak lesznek, amikor majd szóba kerül a béke. WASHINGTON, április 1. (Rador.) A Réti- tér jc-lentésc Szerint Roosevelt elnöknek Suín- Uer Wellés európai utjával tett nyilatkozata nyomán keletkezett benyomás SZeriöt az Égyosülí-Alianiok teáiétÖl â közeljövőben nőin lehet bék-tejafállattal váló próbálkozást féméiül. Washington, áprUB i. (Rador.) a nfitus 44 szavazattal 41 ellenében elutasította Pittmaün szenátor indítványát, melyben azt javasolta, hogy minden külfölddel kötött kétoldali kereskedelmi egyezmény csak a szenátus jóváhagyásával lépjen érvénybe. SVÉDORSZÁG IS REPÜLŐGÉPEKET VÁSÁROL AMERIKÁBAN STOCKHOLM, április 1. (Rador.) Svédország 29o bomhavető repülőgépet rendelt az Egyesült Államokban. STOCKHOLM, április 1. (Rador.) A svéd sajtó a szövetséges haditan-ács határozatait 1 kommentálva, szoros együttműködésre liivja fel a skandináv államokat, rámutatva arra, hogy ezeknek rövidesen nemcsak egy Keletről jövő nyomással szemben kell esetleg vé- dekezniok. AZ ÉSZAKI ÁLLAMOK NYERS- VNYAGBEVITELÉT SZINTÉN MEG AKARJÁK SZORÍTANI A NYUGATI SZÖVETSÉGESEK LONDON, április 1. (Rador.) A Ştefani jelenti: Á „Daily Telégráph“ n szöretségfeéek haditanácsának határozatait kommentálva, tüdni véli, hogy többek között a blokád súlyosbításával kapcsolatosan készülnek különböző intézkedések. Lehetséges, hogy Anglia és Franciaország az északi államok nyexs- anyagbehozatalának kontingentálását fogják kívánni, mert ezek az államok az utóbbi időben szükségletükön felül importálnak és az árut Németországnak továbbítják. Franciaország és Anglia ezzel kapcsolatosan készek uyersanyagbehozatalukat saját szükségletükön felül is növelni. Molotov nagy beszédben vázolta Szovjet- Oroszország külpolitikáját EJjra (supéria!ísia célelclcal vádíoha a szökjél küíilgyek vezelőfe Angliái és Franciaországod — „Szovjetoroszország kezdettől ío%va kijelentene, hogy semleges magatartásra szorítkozik és mindedig habozás nélkül folytatta ezt a politikát' .— „A lengyel területen végbement események beigazoják a névnet- szovjeiorosz együttérzés értékét“ meghiúsította, ennek eredménye pedig az ellenségeskedések kiterjesztésére irányú i ló előkészületeknek mindkét részről v:dó | fokozása lett. Németország az utóbbi idő- j heti majdnem 80 millió németet egyesi- j tett egységes birodalomban, sőt uralmit f egyes szomsZédállamokra is kiterjesztette és katonai szempontból jelentékenyen megerősödött: igv láthatólag veszedelmes vetélytársává vált Európa legnagyobb im- ; perialista hatalmainak: Franciaországnak j és Angliának. Ezért mindkét állam hábo I rrit üzent Németországnak azon a cimen, j lmgv Lengyelországgal szemben vállalt kötelezettségeiket teljesítik. Ma már ; nyilvánvalóvá vált: mennyire távol álla- j nak ezeknek az államoknak a valódi célkitűzései Lengyelország vagy Csehszlovákia védelmezésének érdekeitől! Ezt az is bizonyítja, hogy az angol é3 francia kormány leszögezte, hogy céljuk Németország letörése és feldarabolása, bár ezeket a célokat a néptömegekkel szemben a „demokrata“ államok és a kisebb nemzetek „jogai“ védelmének jelszava mögé rejtik.
