Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-17 / 88. szám
19 40 április 17. ELLENZÉK Golyó általi halálra Ítélte a blintelótéhia ^ Berták Sándorné rabló gyilkoséi Hét óráig tartó izgalmas tárgyalás után hozta meg ítéletét a bíróság a Grula-uteai borzalmas ügyében. - „Nem én kérem a halálof Ítéletet, hanem a tárta- dalom ** - mondotta hatalmat vádbetzédében a ügyész f4?abiéfé‘a’/i9. iOv Mjablete iu't'H "'je,' I !clat .lo^alwerk j^Tucncb t>jjú TABLETTA CLUJ (KOLOZSVÁR), április 16. Felfokozott, óriási érdeklődés mellett, a régi, hatalmas esküdtszéki termet zsúfolásig megtöltő közöuség előtt pergett le tegnap az utolsó hónapok legizgalmasabb bűnügyi tárgyalása: a Tarnoveanu-ügy! A Gruia-utcai borzalmas emlékű rablógyilkosság tettese állott a bírák elé, hogy számot adjon arról az egész- Kolozsvár közvéleményét mélységesen megdöbbentő bűntényről, amelyet az elmuit év őszén, egy késő novemberi nap délelőttjén követett el, amikor kegyetlen módon meggyilkolta Bertók Sándor kolozsvári vasúti mérnök feleségét. A tegnapi főtárgyalást megelőzőleg, nemrégen beható interjút folytattunk a bűnügy vizsgálóbírójával, dr. Matei Ni* coiaeval s ugyanakkor részletesen ismertettük magát a vádinditványt, amely a vádlottra lesújtó záradékot tartalmazott: Előre megfontolt szándékkal elkövetett rablógyilkossági Annak a riportnak a keretében Tarno- veanu Vasileval, a rablógyilkossal kapcsolatban felvetettük a kérdést: Alszik-e ez az ember a bosszú magányos éjszakákon? Jön-e álom a szemére? Egyetlen pillanatra legalább, egyetlen sóhajban, egyetlen könnycseppben felébred-e vájjon ebben a rablógyilkosban is a lelkiismeret? Most már tudunk válaszolni erre a kérdésre: Ahogy ott láttuk, egész napon keresztül a főtárgyaláson, ahogy ott ült a vádlottak padján, ahogy a bírói emelvény elé állott... azok a pillanatok, azok a percek, azok az órák döntő, kiáltó bizonyitékát adták annak, hogy — Tarnoveanu Vasilchan egy pillanatra sem ébredt fel a lelkiismeret. Fogbázbeli társai mondták, hogy sírni sem látta soha senki! Talán könnye sincs ennek az embernek, egyetlen könnycseppje 6em, amellyel megkísérelné tisztára mosni alvó lelkiismeretét . . . Életének, sorsának legdrámaibb napját élte át . . . a tárgyalás során viszontlátta édesapját, aki megtörtén, roggyant térdekkel, 63 évével a vállán, szinte vánszorogva vonszolta magát a bírói emelvényig, úgyhogy az ember szinte várta, leste, hogy — na most, talán most megtörik egy pillanatra ez a csökönyös nemtörődömséggel viselkedő rablógyilkos, hogy ellágyul egy kicsit öreg édesapja láttára, vagy könny szökik a szemébe arra az ismerős hangra, amely elcsuklóan. tompán, töredezve mond néhány szót az elnök kérdései- » re. De nem! Ez a viszontlátás sein váltott ki Tarnoveanu Vasileból semmi különösebb érzést. Úgy ült ott a vádlottak padján, olyan ; egykedvűen-, olyan közömbösen nézve maga elé. mintha nem is az ő sorsáról lenne most j szó, mintha ő maga csak kívülálló csöndes j szemlélője volna annak az egész (bűnügyi, j komplexumnak, amelynek megrázó, izgalmas i filmjét most pergetik le az igazságszolgálta- í tás előtt. MEGMÁSÍTJA ELŐBBI VALLOMÁ- i SAIT A RABLÓGYILKOS A főtárgyalás első óráiról és magáról a I vádiratról tegnap már beszámoltunk. A vád- j lőtt kihallgatása sem tartott sokáig és lénye- j gében semmi újat nem hozott, mindössze j annyit, hogy Tarnoveanu egészen másképpen vallott ; most a bírák előtt, mint annakidején a bűnvádi vizsgálat során. A tegnapi főtárgyaláson tett vallomása teljesen ellentétes volt mindazzal, amit régebben a rendőrség, majd a vizsgálóbíró előtt valiott. hgész védekezését egyetlen tényre igyeke zett felépíteni: jogos önvédelemből ölte meg az asszonyt (?) Jóllehet a már ismertetett vádinditványban a vizsgálóbiró a gyilkosról adott jellemzésében kiemelte, hogy kitűnő emlékezőtehetséggel rendelkezik, ez a jó emlékezőtehetség Tarnoveanut a főtárgyaláson csodálatosképpen teljesen cserbenhagyta. Fontos tényekre például, lényegbevágó mozzanatokra, perdöntő részletekre egyszerűen nem emlékezett. Csak a tárgyalás menetét rendkívüli alapossággal és eréllyel vezető dr. Dunca Grigore táblai tanácselnök újabb és újabb kereszt- kérdéseire és erélyes figyelmeztetésére volt hajlandó vázolni a bűntény lefolyását. Itt is iRzenbtn régebbi vallomásának több pontját nem tartotta fenn. Egész védekezésének lényege ez volt: az áldozat, Bertók Sándorué ragadta meg őt először és nem engedte, hogyelmeneküljön. — Hogy lehet? Erős vagy, fiatal vagy, férfi vagy, miért nem lökted el magadtól és rohantál volna ki az ajtón — kérdezte dr Dunca elnök. A válasz egy vállránditás, egy közömbös, cinikus gesztus és ez az egykedvűen, színtelen hangon kimondott két szó: I— Nem tudom. S az elnök már össze is csukja ezt a dosz- szárt és egy másik aktacsomót vesz elő: a tanuk névsorát tartalmazó iratokat. És Tar- noveann visszaül a vádlottak padjára. A TANÚVALLOMÁSOK A tanúkihallgatások? A tárgyalásnak ez a fejezete sem hozott semmi uj fordulatot. bzámsserint 13 tanúvallomás hangzott el mindössze. Legnagyobb részben egytől-egyig azok a vallomások ezek, amelyeket mindjárt a bűntény után lefolytatott rendőrségi vizsgálat 6orán már ismertettük. A szomszédházak lakói, a dési órásmester, akinek Tarnoveanu menekülése közben eladta volt a lopott aranyórát s aki a rendőrséget nyomra vezette, miután meggyőződött, hogy ügyfele hamis nevet és hamis címet adott neki. Egytől-egyig már mind ismert vallomások ezek. Egyetlen emli- tésieméltó epizódja a tanúvallomásoknak Kovács Annának, a 17 éves kis cselédlánynak a kihallgatása, aki a meggyilkolt uriasszony villájának szomszédságában lakott s akit Tar- noveanu ezekkel a szavakkal szólított meg közvetlenül a bűntény előtt: — Hol a nagyságád? A kis cselédlány odaáll a birói emelvény ele. Az esküforma elhangzása után merően néz az elnökre, aki ezt kérdezi: — Nincs valami összeköttetése a vádlottal? Kovács Anna azonban nem érti a kérdést, jóllehet magyarul hangzott el. Sem azt, hogy a ..vádlottal1* s talán azt sem, hogy mi is az az ..összeköttetés“. Dr. Dunca elnök erre megmagyarázza: — Ni nos semmiféle rokonságban a tét lessel9 Kovács Anna szemébe, arcára valami leírhatatlan borzadály költözik. Borzadály, undor s valami halvány kis félelemérzés is és szinte eliszonyodva, ajkát is félrebigyesztv?, elhúzódva lesújtó kis gesztussal mutat a vádlott felé és úgy kérdi: — Ezzel?! Isten őrizz! Ezután elmondja, hogy hiába vallotta Tarnoveanu, hogy nem tudott magyarul, mert őt bizony magyar nyelven szólította meg és úgy kérdezte meg, hogy hol a nagyságád. —• Én biza még meg is zökkentem (igy mondja ..meghökkentem4* helyett), amikor ez a rosszkinézésü ember megszólított. Halált kér az ügyész A tanúkihallgatások után a magánvádat képviselő dr. Munteanu Joan ügyvéd, az áldozat családjának megbízásából egy lej kártérítést kér, majd dr. Dunca elnök a vád képviselőjének adja meg a szót. Dr. Cruceanu táblai ügyész a késő déli órákban mondta- el rendkívül nagy alapossággal. jogtudományi és filozófiai érvekkel egyaránt kitünően alátámasztott hatalmas vádbeszédét, amelyben újból teljes részletességgel vázolta fel az egész bűnügyi komplexumot, bevilágítóLt, szinte reflektorszerü éles fénnyel a legrejtettebb részletekbe is, majd feltette a kérdést: — Szabad-e halálos Ítéletet hoznia a törvénynek? El szabad-e vennie a törvénynek egy ember életét, akit az Isten teremtett? Sokat vitáztak efölött a nagy probléma felett a jogtudósok, filozófusok és írók is. Világhírű lángelmék szóltak hozzá és fejtették ki álláspontjukat ebben a rendkívül fontos kérdésben. És itt az ügyész Cicerónak viDághirüvé vált elmélkedését idézte: Az Isten által teremtett emberi életet nem szabad elvenni. De a kígyót is Isten teremtette és mégis rá kell taposnunk a fejére, mert mérges harapásával megöli Isten többi teremtményeit. Vásár április 26—május 6. 1500 kiál'itó. 7 külföldi állam részvételével. Nagyszabású vasipari, textilipari és épitőanyagipari külön csoportok. Divat- revü. Építőanyag-tőzsde. 50°|o utazás! IkecSvezBuésiy! Érvényes a 6-ig, vonalain: odautazásra IV. 26—V. visszautazásra IV. 26—V. I6-ig. Érvényes a CFJt vonalain: a visszautazásra IV. 26—V. Il-ig. MAGYAR VSZUYf érvényes román egyéni útlevél és vásárigazolvány alapján a m. kir. követség és a m. kir. konzulátusok utján személyenként 2.50 P-árt beszerezhető. Részletes felvilágosítások és vásárigazolvány kapható a Romania Utazási Iroda és a Wagons*Lits//Caok iroda összes fiókjainál és kirendeltségeinél, a magyar külképviseleti hatóságoknál és a vásár tb. képviseleteinél. — A vásárigazolvány ára 120 lel. — A rablógyilkosság ténye bebizonyítást nyert — mondotta dr. Cruceanu ügyész. Nem cn kérem a halálos ítéletet, de a társadalom kéri, amelyet meg kell szabadítani az ilyen veszedelmes elemektől, amelyek csak rombolni, embertársaik életében és vagyonában kárt tenni tudnak s akikből minden emberi érzés hiányzik. Dr. Cruceanu ügyész nagyhatású vádbeszé-í de után néhány pillanatig dermedt csend táj mad a teremben. Majd dr. Dunca elnök az idő előrehaladottságára való tekintettel a tárgyalást felfüggesztette és annak folytatását délután 4 órára tűzte ki. A közönség a délutáni tárgyaláson újból zsúfolásig töltötte meg a tárgyalótermet. Az elnök a védelemnek adja meg a szót. Halálos, néma csendben emelkedett szólásra most dr. Giurgiu Joan védőügyvéd. AZ ÉHSÉG, A NYOMOR AZ OKA! — MONDJA A VÉDŐ Egy teljes óráig tartó védőbeszédében dr. Giurgiu Joan védőügyvéd minden módot és lehetőséget a végletekig igyekezett felhasználni arra, hogy védence számára enyhítő körülményeket találjon. Az éhség, a nyomor vezette el ezt az elkeseredett. sorsüldözött embert a Gruia- utca 5. szára alatti házhoz — ez volt az egész védelemnek a vezérgondolata. E köré építette fel dr. Giurgiu ügyvéd az egész védőbeszédét, valamint arra a nemcsak minden bizonyítékot, de mindeai valószínűséget is nélkülöző állításra, hogy —■ Tarnoveanu Vasile jogos önvédelemből ölte meg áldozatát. Végül azt a tolsztoji gondolatot idézte, hogy a bírák is esendő, gyarló és halandó emberek s nézzenek a szivükbe és a lelkiismeretűkbe, amikor mások élete és halála felett Ítélnek. Mert ö felettük is áll valaki: a Legnagyobb Biró! A védőbeszéd után dr. Dunca elnök a vádlottat szólítja elő: — Hallottad a vádbeszédet és a védőbeszédet is! Ha van még valami mondanivalód, az utolsó szó jogán elmondhatod. A vádlottnak, szinte már kihívó, közömbös vár Casza mindössze ennyi: — Nincs semmi mondanivalóm! Délután fél 6 órakor a bíróság visszavonult ítélethozatalra. AZ ÍTÉLET: GOLYÓ ÁLTALI HALÁL! Egy órai tanácskozás után vonult be a büntetőtábla ötös tanácsa a terembe. Dr. Dunca elnök feszült, néma csendben olvasta fel a bíróság Ítéletét: Miután Leigazolást nyert a rablógyilkosság ténye, a bíróság Tarnoveanu Vasilet az érvényben levő büntetőszakaszok alapján golyóáltali balálra ítéli. Az ítélet felolvasása után úgy a vádlott, valamint a védője, felebbezést jelentettek be a semmitőszékhez. A bitóság kivonul a tárgyalóteremből, majd a teremőrök néhány perc alatt kiürítik a tárgyalótermet. Tarnoveanu Vasile kezeire a börtönőrök újból ráteszik a bilincseket s a halálraítélt rablógyilkos, akinek az ítélet kihirdetésekor sem rânduit meg egyetlen arcizma sem, a világ legtermészetesebb hangján, a legfásultabb cinizmussal mondja az öröknek: — így legalább rendben lesz mindeu! Én megcsináltam a magamét, most a törvény is megteszi a magáét! Még mindig jobb igy, minthogy örök életemben a börtönben sínylődjek! * Egv-két pillanat még és Tarnoveanu Vasilet a börtönőrök visszavezetik az 57-es szánni cellába. Amint végig viszik a folyosón, ez a mindenbe belefásult, Halálraítélt rabló- gyilkos észre sem veszi, hogy az egyik sarokban, a tálhoz támaszkodva, kis tarisznyával a hátán, ott ál} a 63 éves édesapja, aki még akkor is szomorúan tekint utána, amikor a bosszú folyosó túlsó sarkán fia a börtönőrök kíséretében már rég eltűnt... (6- a-) ELRENDELTÉK A SIKKASZTÁSSAL VÁDOLT LELKÉSZ LETARTÓZTATÁSÁX- Bucurestiböl jeleuti a Rador: A dambovittó törvényszék megerősítette a Torna Voicules- cu, Caudesti-Dragadesti községi lelkész ellen kiadott letartóztatási parancsot. Az ellene emelt vád szerint a lelkész közokirathamisi- tást követett el és súlyosan megkárosított» az államot.
