Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-17 / 88. szám

'ELLENZÉK 104 0 á pc i 11H 17. Közgyűlést tartott a belvárosi Szent Mihály egyházközség Márton Áron püspök, mini az egy házközség plébánosa részletes beszámolóban ismertette az elmúlt év egyházi eseményeinek történetét, — Kegyeleten megemlékezés Majlátli Gusztáv püspökről CLUJ (KOLOZSVÁR), április 16. ^ asárnap délelőtt tartotta meg a belvárosi Sáriit Mihúly-e gyházkö/.ség s/.okusos é\ i k«ü- gyűlését. A közgyűlésen Márton Áron püs­pök. az egyházközség plébánosa elnökölt, Ve­re* Lruó vikárius, helyettes plébános és Szi­lágy. Márton nyugalmazott iskolai tanító kőire működésével. Márton Áron püspök elnöki megnyitójá­ban elsősorbau köszönetét moudott híveinek, akik oly tzép számban jelentek meg a köz­gyűlésen, majd kegyeletes szavakkal emléke­zett meg a közelmúltban elhunyt gróf Mai- láth Gusztáv Károly e. érsekről, Erdély volt püspökéről. A közgyűlés a megemlékezés tar­tama alatt felállva áldozott az elhunyt nagy­nevű egyházfő emlékének. Ugyancsak felál­lással adóztak az egyházközség multévi ha­lottainak emlékezetének is. így Porsche Fe­renc lakatosmester, Veress Lajos villamos- miii tisztviselő. Betegh Ernő fakereskedó, Gi- lovic6 józsef kádármester, dr. Perl Ottó fog­orvos. dr. Akoutz János ny. táhlabiró, Fiilop Lajos mészáros, Zsödö Autal szabómester és Peris Artur tukereskedő emlékezetének. A kegyeletes megemlékezés után Márton Áron püspök, mint a Hirschler-enilékinü bi­zottságának elnöke, beszámolt Hirschler Jó­zsef prelátus-kanonok, az egyházközség volt plébánosának emlékezetére emelendő emlék­mű helyzetéről. Jelentése szerint Botár Ist­ván szobrász már elkészítette a síremlék min­táját és kilátás vau arra. hogy a tavasz fo­lyamán sor kerülhet a síremlék felállítására. A tanítók helyzetével kapcsolatban Márton Áron püspök bejelentette, hogy az egyház­község hatásköre alá tartozó iskolákból a kor­határ elérése címén nyugdíjba ment három tanerő és helyükre két tanerőt neveztek ki. Nyugalomba vonult 42 évi szolgálat után Szilágyi Márton, László Róza 41 évi és Bár­dos Vilma 35 évi szolgálat után. helyükre pe­dig kinevezték Ürmüssy Árpád és Vízi Meny­hért tanítókat. A közgyűlés a tanügyi válto­zást tudomásul vette, egyben pedig meleg köszönetét tolmácsolt a fáradtságos és hosz- szu, több évtizedes munka után nyugalomba .vonuló tanítóknak. A Szent Mihály-templom restaurálásával kapcsolatban Szilágyi Márton jegyző felolvas­sa azoknak névsorát, akik már eddig is igen jelentős összeggel járultak hozzá a többszáz- éve$ impozáns épülettömb helyrehozatalának költségeihez. A gyűjtés eddigi eredménye -145 647 lej. amelyből legnagyobb tétellel Márton Áron püspök 100.000 lejjel, Dávid Mihály pedig 20.000 lejjel szerepelnek. Már­ton Áron püspök adományával kapcsolatban bejelentette, hogy a 100.Ó00 lej nem teljes egészében az ő adománya, hanem azon hí­veié, akik nem kivannak külön is szerepel­ni az adományozók közölt. Beszámolt továb­bá arról, hogy az összegyűlt összegből az egy­házközség vezetősége már megindította a be­vezető munkálatokat, igy követ rendeltek és rövidesen sor kerül a templom helyreállítá­sára is. Fzután került sor a választmány különböző bizottságai jelentésének felolvasására, a zár­számadások, a jövő évi költségvetés, az egy­házközség vagyoni helyzetének, valamint a holland kölcsön ügyének ismertetésére. A je­lentésekből örvendetesen lehet megállapíta­ni, hogy az egyházközség helyzete évről-évre javul és Márton Áron erőskezü irányítása mellett tökéletesen rendbejött gazdasági ügy­vitele is, amelynek igen jelentős tétele éppen a holland kölcsön volt s amely az érdem­ben már korábban befejezett és formailag lezárt tárgyalások eredményeképpen egyne­gyedére csökkent. Az indítványok során a közgyűlés hozzájá­rult a nemfizető egyháztanácsosi tagok ese tenkénti törléséhez, valamint a tagsági dijak aak, a megnehezedett helyzetre való tekin tettel, a lehetőség szerinti felemeléséhez. Tu do/iiásul vette továbbá a közgyűlés, hogy a; egyházközség anyagi ügyeinek rendezése mos már lehetővé teszi azt, hogy a Marianun leánynevelő intézet anyagi ügyeinek rendezé sét ismét az egyházközség kebeléből kikul dendő bizottság vizsgálhassa felül. Magáév; tette a közgyűlés azt az indítványt, amel; a katolikus iskolák, óvódák és napközi ott honok mellé csecsemögondozó és gyermek védelmi intézmények, sőt később kórház fel állítását javasolja. A választmányban megüresedett négy hely­re a közgyűlés egyhangúlag dr. Bálinth Jó zsef népszövetségi igazgatót, dr. Welser La jós kereskedőt, Bocsánczi Tódor háztulajdo nőst és Keresztes Lajost jelöli ki. Ezutái került sor a különböző bizottságok összeáll! tására, amelyek következőképpen alakultai zneg: Igazoló bizottság: Babits József, Balázs Gyula. Szilágyi Márton. Ingatlanok állapotát felülvizsgáló bizott­ság: Balázs Gyula. dr. Blankenberg Nándor, Nikiás/ Ágoston, Torday Mihály. Könyvelést felülvizsgáló bizottság: Dsidu Aladár, Biasini Nándor, dr. ilankó János, Martig Vilmos. Zárszámadást, költségvetést és levéltárat felülvizsgáló bizottság: Leitersdorfer Sándor, dr. Mankó János, Hartig Vilmos, Biasini Nándor, Dsida Aladár, dr. Gergely Jenő. Egyházi járulék-kivető bizottság: dr. Har­tha Ignác, Babits József, Muntyán István, Rác z József, Török Árpád, Csendőr Jenő, Leitersdorfer Sáüdor, Balázs Gyula, Domokos Pál Péter. Pillich Dezső. Fgyházi járulék felebbezési bizottság: dr. P. Jáuossy Béla, Guráth Béla, Zsulvevits Má­tyás. \ különböző bizottságok megválasztása után Márton Áron püspök-plébános köszöne­tét mondott a megjelenteknek azért az oda­adó figyelemért, amellyel az egyházközség ügyeinek tárgyalását figyelték, köszönetét mondott továbbá a vezetőségnek a faradba- tntlun munkásságáért, amelyet az. egyházköz- ség érdekében kifejtettek. Ltitersdoi'fer Sándor választmányi tag ke­resetlen szavakkal köszönti fel Márton Áron püspököt névnapja alkalmából. Balázs Gyula választmányi tag a Szent Mi­hály.templom restaurálásával kapcsolatban olyan országos bizottság megalakítását java­solj;.. amely országos gyűjtést rendezne a templom tatarozásához szükséges összeg elő­tért intésébe/. Ja\aslata szerint ennek a bizott­ságnak a munkájába bele kellene, vonni a Nagvvárad — Szatinár és temesvári püspöksé­geket is, töt továbbmenve, ugyanez a bizott­ság látná el az országrészünkben felépítendő, vagy tatarozás alá kerülő összes katolikus templomok számára előteremtendő összegek megszerzési munkálatait is. A nagy tetszés­sel fogadott indítványt a közgyűlés alapo­sabb vizsgálat végett a választmány elé utalta. A közgyűlés Márton Áron püspök záró­szavaival ért véget. Befejező beszédében a püspök-plébános köszönetét mondott Leiters­dorfer Sándornak köszöntő beszédéért és a megjelenteknek a közgyűlésen való részvé­teléért és ezzel a közgyűlést berekesztette. K&ZCAlDASÁe ■ »illlLlriJüilar———* Megjeleni a termelés előmozdításáról és az ároh ellenőrzéséről szőlő ren- delettőrvénn végrehatási utasítása hívást intézett, hogy mutassák be évi ter­melési munkaprogramjaikat. Ennek hiá­nyában munkaprogramot irhát elő. v»gy a tennelés javítása végett azt kiegészítheti és módosíthatja. Ugyanakkor elrendelhe­ti. hogy a csökkentett erővel dolgozo \.igy szünetelő vállalat munkához lásson, illetve az előirt módon emelje a terme­lési hányadot. A minisztérium az érvény­ben levő törvények alapján választott bi rósag utjáu elintézheti a munkások, ipa­rosok. mérnökük, specialisták és a válla­latok között felmerült béremelési ügye­ket. elrendelheti továbbá a munkaórák számának emelését s a törvényesen és ma érvényben levő legmagasabb munka­időt, napi két órával meghosszabbíthatja. Hetenként azonban egy pihenő nap en­gedélyezendő. A túlórázást felerészben a rendes, felerészben a rendkívüli óradijak szerint kell fizetni. TERMELÉSI SZERZŐDÉSEK Az iparüzemek nyersanyagszükségleté­nek biztosítására a nemzetgazdaságügyi miniszter egyes üzemeket arra kötelezhet, hogy évi nyersanyagszükségletük biztosítá­sára termelési szerződéseket kössenek és erre előlegeket folyósítanak. Az átvé­teli árat és szerződési feltételeket a nem­zetgazdaságügyi miniszter állapítja meg és a vétkes szerződő felet birsaggal sújtja. M ipari üzemek nyilatkozata Az ipariizeinek — mint megírtuk — a rendelettörvény kihirdetésétől számított 20 napon belül a következő tartalmú nyilatkozatot küldték be a nemzetgazda­ságügyi minisztériumba: 1. A gyárban és ierakataiban levő nyersanyagkészlet meg­jelölése. 2. Kész és félkészáruk mennyi­sége az 1910 március 4-i helyzet alapján. 3. Ez évben szükséges nyersanyagmennyi­ség az üzem folytatására. A beérkezett nyilatkozatok alapján az országos ipari nyersanyagszükséglet mennyiségét megál­lapítják és a behozatali hányadot szét­osztják. Romániai nyersanyagot csak fe­lesleg esetén lehet kivinni az országból. ZÁROLÁS, REKVIRÁLÁS Minisztertanácsi jegyzőkönyvvel a ter­melőknél. vagy iparvállalatoknál levő termékek, a kereskedők árui a hadsereg, vagy polgári lakosság szükségleteinek ki­elégítésére zárolhatok, vagy elrekvirál- hatók. Az iparosok és kereskedők kötelesek a nyersanyagbehozatalra kiadott engedély kézhezvétele után nyomban a számlaösz- szeg befizetéséről gondoskodni és az árut beérkezése után elvámolni. A nem­zetgazdaságügyi minisztérium az iparüze­mek támogatása céljából a nyersanyag szétosztás és szállítás ügyében bármikor közbeléphet. ELADÁSI ÁR Ipari és mezőgazdasági terméket, to­vábbá külföldről behozott terméket — akkor is, ha nem tartoznak az elsőrendű közszükségleti cikkek sorába — csupán a nerazetgazdaságügyi miniszter által megállapított áron lehet eladni. Az ár országosan, vagy vidékenként lesz időn­ként a termelők, nagy- és kiskereskedők részére megállapítva, vagy módosítva. Ez a rendelkezés a kartellben levő üzemek­re és kereskedelmi cégekre is vonatko­zik. A börzén belföldi fogyasztási célra eladásra kerülő termékek és áruk ára az 1940 műre. 4-i árnál magasabb nem lehet. bejei é vit ­Ipái űzetnek és nagykereskedők bar- milyen termékről van zó kütelesi k a törvény kihirdetésétől -./ámított 20 nă­imii belül bejelenteni: 1. bármily forrná ban birtokukban lévő árukat és bekerü­lési, vagy beszerzési árat; 2 az iparüze­mek, vagy kereskedelmi cégek, ügynök­ségek, bi/ományok. export-import cégek külföldi s belföldi képviseleteit. Ezenkí­vül minden hó első napján kötelesek ki mutatni: I Mennyi árut adtak el, kinek és milyen áron? 2 Mennyi árut vásárol­tak -— az ár és eladó megjelölésével. Ezen nyilatkozatokat a helyi pnmáriún kél példányban kell benyújtani. A nyi­latkozatban a letelt hónap utolsó napja szerint kell a kimutatást elkészíteni. A vevők lakcímét csak akkor kell feltüntet­ni. ha viszonteladók. A végrehajtási utasítás értelmében kis­kereskedőknek tekintetnek a nagykeres­kedők is, amennyiben bejegyzett cégük­ben a kicsinybeni eladás fel van tüntet­ve. Ezek a cégek nem kötelesek az előbb jelzett nyilatkozatot benyújtani, csupán arra vaunak kötelezve, hogy az ellenőrző közegek részére továbbeladó vevőik vá­sárlásairól jegyzéket készítsenek. ÁRUHALMOZÁS Általában tilos a szokásosnál nagyobb áruvásárlást eszközölni. Az iparvállala­tok az üzem zavartalan menetéhez szük­séges anyaggal elláthatják magukat. Ke­reskedők kötelesek kellő mennyiségű árut raktáron tartani árusítás céljára. Az ezen felül vásárolt áruk mennyiségét be kell jeleuteni, különben áruhalraozásról van szó Nagykereskedők nem kötelesek kicsinyben árut eladni. ÁRAK KIFÜGGESZTÉSE Az árakat az üzletben látható helyen ki kel! függeszteni és a »evő kérelmére jegyzéket kell adni. Ez a jegyzék teljesen bélyegmentes, a kereskedő azonban bé­lyegzett számlát kell adjon, ha a törvény igy kívánja. Az árumegjelölést táblázat­ban. katalógusban, vagy közvetlenül az áruk mellett lehet eszközölni. Kirakatok­ban azonban közvetlenül az árukra kell az árat kiírni. A kereskedők nyomban a beérkezés után meg kell kezdjék az áruk eladását, kivéve, ha idényszerü árukról van szó. ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK A termékek és áruk árának megállapí­tásáig a törvény kihirdetése napján ér­vényben volt árak fel nem emelhetők. Ez a rendelkezés a mezőgazdasági és szőlő­termékekre nem vonatkozik. A törvény kihirdetése napján érvényben volt árak bármily módon igazolhatók, az áremelés cka azonban kivizsgálható A nemzetgaz- j dasági miniszter egyes ipari és mezőgaz- ! dasági termékeket és árukat kivehet a j jelen törvény hatálya alól. j Az ellenőrző közegek büntetőjogi fele- ! loss ég inellett titoktartásra vannak ko- j telezve és nem árulhatják el az iparvál­lalatok. kereskedők bizalmasan kezelt adatait. (.k i.) ÜNNEPI KÖZGYŰLÉST TARTOTT AZ UNITÁRIUS EGYHÁZKÖZSÉG CLUJ (KOLOZSVÁR), április 16. A ko- lozsdobokai unitárius egyházkor esperesi vizsgálószéke most tartotta meg rendes évi esperesi vizsgálatát a kolozsvári egyházköz­ségben. A vizsgálószék tagjai Barabás Miklós enyedi esperes, dr. Abrudbánvai Ede fel­ügyelő gondnok és Fülöp Elemér kidéi lel­kész voltak. A vizsgálatok során az egyházközség rend­szeres vizsgálata keretében a pénztári zárszá­madások és az évi költségvetés félülvizsgálá sa szombaton történt. Ez alkalommal ejtet­ték meg a két uj egyházközségi ház és az írisz-telepi unitárius missziósház felépítésé­nek számadásait is. Egyben a többi külváros­ban is tervbe vették hasonló missziós épüle­tek emelését. A vasárnap lefolyó második, ünnepélyes résszel kapcsolatos istentiszteleten Barabás Miklós esperes hirdette az igét, majd üdvö­zölte a kolozsvári egyházközség tagjait, kik­nek részéről!] viszont Urmösi Károly helybeli tiszteletbeli esperes mondott üdvözlő szava­kat a vizsgálóbizottságnak. Ezután került sor az egyházközség taná­csának rendes közgyűlésére, melyet dr. Ab-v rudbányai főgondnok nyitott meg, majd a\ köri esperes a vizsgálat szokásos kanonikus kérdéseit vezette le. A közgyűlésen a jövőt illetőleg több fon­tos kérdést tárgyaltak meg. A közgyűlés délutánján az írisz-telepi ott­honban tartottak istentiszteletet, ma pedig az unitárius elemi iskolákat látogatják végig, CLUJ (KOLOZSVÁR), április 16 A Hivatalos Lap legutóbbi számában 1 közli a termelés előmozdításáról és az j árak ellenőrzéséről szóló rendelettörvény 1 végrehajtási utasítását. A törvény tudva- ! levőleg elsőrendű közszükségleti cikknek nem nyilvánított ipari, mezőgazdasági ter- ; mékek és külföldről behozott termékek termelését, forgalmát és eladását az or­szághatárokon belül szabályozza azzal, hogy az elsőrendű közszükségleti cikkek­re vonatkozó 1939 november 18-án köz­zétett szabályok érvényben maradnak. A végrehajtási utasítás leszögezi, hogy egyetlen romániai ipariizem sem csök­kentheti termelését Ilyen esetre csak vis major, a tulajdonos halála, vagy csőd ese- j tén kerülhet sor A termelés csökkentésé- í nek vagy beszüntetésének esetét a néni- j zetgazdaságügyi miniszter által kineve- j zett bizottság megvizsgálja. A nyersanyag- : szükségletek biztosítására a földművelés- ügyi minisztérium minden évben kulim leges mezőgazdasági tervet fog kidolgoz­ni. Az iparüzemek tulajdonosai és a me­zőgazdák a hatóságok támogatását kérhe­tik az előirt termelési program megvaló­sítására. TERMELÉSI PROGRAM Á nemzetgazdaságügyi miniszter az inarüzemekbez és bányavállalatokhoz fel*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom