Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-17 / 88. szám

ÄRA 3 tei HHBiH Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Í5tr. 1. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Uuirii 9. Telefon 11—99. ALAPÍTOTTA HARTHA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. ÜROIS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 fej. JLXÍ ÉVFOLYAM, 88. S 2 Á M. SZERDA CLUJ. 1 940 ÁPRILIS 17. . Angol és svéd részről állítják, a németek cáloíják Narvik elfoglalását---------- wimTi ---­Az angol tengernagy! hivatal és hadügyminisztérium hivatalos jelentése szerint tegnap Norvégia partiéinak több pontján angol csapatok szálltak partra. — Oslo kornyékén az ellen­álló norvég csapatokat a németek átszoritották a svéd határon.““ Északon sikeres a norvég etlenállás Roosevelt: „A világ minden országa az elnyomás, vagy megszállás fenve- getése alatt áll" LONDON, április 16. (Rador.) Az an­gol admiralitás és hadügyminisztérium szerint angol csapatok szálltak partra Norvégia több pontján. A közleményt bucureşti / időszámítás szerint hétfőn délután 2 óra 40 perckor tették köz/é. LONDON, április 16. (Rador.) Reu­ter: A londoni rádióállomás norvég* nyelvű leadása során közölte, hogy an­gol csapatok megszállták Narvik kikö tőt és környékét. i STOCKHOLM, április 16. (Rador.) Reuter: Jól értesült körök szerint Nar­vik mellett angol csapatuk szálltak partra és elfoglalták a várost. STOCKHOLM, április 16. (Rador.) Az „Afíonbladet jelenti: Hét német ka­tona Narvikból jövet átlépte a svéd ha* tárt. A németek közül három a hadi­flottához, három pedig a kereskedelmi flottához tartozik. OSLO, április 16. (Rador.) DNB: Azokkal az angol híresztelésekkel szemben, amelyek szerint az angolok csapatokat szállítottak partra Norvégia több pontján, hivatalos körök megálla­pítják, hogy egyetlen egy angol katona sem tette lábát a német megszállás alatt álló területekre. Narvikból jelentik, hogy a város to­vább is német kézen van. LONDON, április 16 (Rador.) Habár hivatalos körök nem hajlandók nyilai- kozni a Narviknál folyamatban levő had­műveletekről. de egészen bizonyosnak látszik. hogy a kikötő és a város az an­golok kezében van. Ez a flottáégységek által védett támaszpont, tehát úgy a szá­razföldi, mint a tengeri hadműveletek ki­induló pontjául szolgálhat A vasbányák­hoz való közelsége kezeskedik róla, hogy a némeiek nem fognak lépéseket tenni Svédoszág ellen, mert ha Németország svéd területre nyomulna, a Narvik és a vasbányák közötti távolság hasonlíthatat­lanul kisebb, mint ezeknek a svéd határ­tól való távolsága. Habár a tengernagyi hivatal és a hadügyminisztérium közlemé­nye csupán a norvég tengerpart néhány pontjára vonatkozik, a jelentések lakoni- kus volta bizonyítja, hogy jelentékeny hadműveletek vannak folyamatban. LONDON, április 16. (Rador.) Az angol csapatok norvégiai partraszállása, melyet az angol tengernagyi hivatal' és a hadügyminisz­térium rövid hírben jelentett be, a jelen há ború legnagyobb szenzációi közé tartozik. A lapok nagy betűkkel közlik a tengernagyi hi­vatal jelentését. Bár mindenki szeretne rész­leteket közölni a hadműveletekről — Írják a lapok — a közönség tisztában van azzal, hogy titoktartás kötelező. Annyit azonban megjegyeznek, hogy tekintettel a norvég partalakulatra, könnyen érthető, hogy a csa­patok partraszállása nagy bátorságot és ügyességet igényel. A közvélemény nagy megelégedéssel látja, hogy Anglia és Fran­ciaország eleget tesz Norvégiának tett se­gélynyújtási Ígéretének. Az angol csapatok partraszállása bátorítólag fog hatni úgy a norvégekre, mint a semleges államokra, ame­lyek ezután bekövetkezendő támadásoktól félnek. PÁRIS, április 16. (Rador.) A „Temps“ megállapítja, hogy „a Narvik előtti Lofoten- szigetek az angol expediciós hadsereg partra­szállásának egyik főbb pontját képezik14. Norvégia középső részén Angliával egyenlő területet foglaltak el a németek BERLIN, április 13. (Rador.) DNB: A I Norvégiából érkező legújabb hírek szerint a ! íremet csapatok folytatják előnyomulásukat j és nj területeket szállnak meg. Háromezer norvég katonát a svéd határon túlra szőri- ■ tottak vissza, akiket a svédek internáltak. A német csapatszállitások zavartalanul folynak és Norvégia középső részén Angliával majd­nem egyenlő területű vidéket foglaltak el. A német légi erő az Északi-teDgeren és Narvi- kon túl a norvég tenperpart fölött végzett repüléseket április 14-én. A város közvetlen közelében ellenséges tengeri erőket pillan­tottak meg, egyébként Narvikban tökéletes a nyugalom. Az ellenség mégis tekiutclykér- dést csinál abból, hogy néhány fjordba beha- . tolhasson és ott csapatokat tegyen partra. Az clsíilyesztett bnvárhajók száma 7-re emelke­dik. Bergen kikötőben a német légierőit két angol repülőgépet lelőttek, amelyek előzőleg eisiilyesztettek egy német hajót. STOCKHOLM, április 16. (Rador.) A stock­holmi rádióállomás jelenti, hogy nagyszámú not vég katona lépte át a svéd határi. A né­metek a Kongsvingertől 10 kilométerre fekvő Sendergala helységig nyomultak. Sarpsvorg közelében az Ólomén folyó fölött átvezető hid a levegőbe repült, mialatt a németek el akarták távolítani a hét alá helyezett aknát. Északon a norvégek láthatólag sikereseb­ben állanak ellen. Visszavonuláskor a vasút­vonalakat szétrombolják és eltorlaszolják az utakat. Dombaz közelében egy német külö­nítményt foglyul ejtettek. BERLIN, április 16. (Rador.) Stockholm­ból jelentik, hogy hétfőn reggel a svéd hátát közelében, Skarpncs mellett ütközet folyt le. A németek több ponton elérték a svéd ha­tárt. A határt átlépő norvégeket a svéd Ica- tonaság lefegvverzi. STOCKHOLM, április 16. (Rador.) A Reu­ter szerint a németek az ország délkeleti szé­lén, a svéd—norvég határ mellett fekvő Kon fje helységből visszavonul lak. A helysége'. \ a rímetek vasárnap foglalták el. A „Social- I demokraten‘‘ jelentése szerint a németen ! Haldiából visszavonultak, mert féllek a nor- j vég csapatok rajtaütésétől. I l-ERLIN, április 16. (Rador.) Megbízható i forrásból jelentik, hogy az Oslótól délkelet- ! re előnyomuló német csapatok megtörték a norvégek ellenállását, 300 foglyot ejtettek, valamint 7 ágyút és nagymennyiségű lőszert, zsákmányoltak. ANGOL LÉGI TÁMADÁS A STAY AN- GERI KIKÖTŐ ELLEN LONDON, április 16. (Rador.) Hivatalos jelentés szerint az angol légi erő vasárnap este támadást intézett a stavangeri légi ki­kötő ellen. Gyujtóbombákat és nagvkaliberíi robbanó bombákat dobtak és az ellenséges légelháritó ütegeket angol repülők alacsonyan repülve gépfegyvertüzzel árasztották el. Ai* angol repülők támadását erős tűzzel fogad­ták. ennek dacára veszteségük nem volt. itooseneh : „Azt kérjük a világtól, hogy a béke alján kövessen minket, de ehhez szükség esetén erőszakra erőszakkal kell válaszolnunk^ WASHINGTON, április 16. (Rador.) Roosevelt elnök hétfőn a pánamerikai szövetség palotájában beszédet tartott a szervezőbizottság tagjai és több vendég jelenlétében, akiknek soraiban a kormány tagjai, több szenátor és képviselő, vala- j mint a diplomáciai kar képviselői foglal­tak helyet. Roosevelt beszédét azzal a megállapí­tással kezdte, hogy az Egyesült-Államok nagymértékben hozzájárultak a XIX. szá­zadban a béke eszménykép megvalósita- sához. Ez az eszmény a délamerikai Si­mon Bolivar szellemében fogant meg, célja a két amerikai földrész békéje volt és abban reménykedett, bogy az ameri­kai példára meg lehet valósítani az egész világ békéjét. Az amerikai elnök a továbbiakban a pánamerikai szövetség rövid történetének összefoglalását adta. rámutatván arra, hogy az amerikai köztársaságok nemzet­közi szövetsége most ünnepli fennállásá­nak századik évfordulóját. „Ma is a régi kérdések előtt állunk — mondta — tehát államainknak ma in­kább, mint bármikor; okuk van teljes mértékben értékelni ezeket az erőfeszí­téseket. Az állandó és egyetemes béke még mindigaz álomképek világába tarto­zik, a háború pedig, mely borzalmasabb s rombolóbb, mint valaha, a világ kiter­jedt részeire veti gyászos árnyékát. Az amerikai államokban a béke uralkodik, mert ezek el tudták távolítani a háborús veszélyt. Azonban a világ egy országa sem él igazi békében, hiszen mindannyi­an az elnyomás vagy a megszállás fenye­getése alatt élnek. Azzal, hogy kötelc- zettéget vállalt a többi országok függet­lenségének és. területi épségének tiszte- fetbentartására, az uj világ a háború leg­főbb okait kiküszöbölte.“ Roosevelt elnök ezután fejtegette azo­kat az okokat, amelyeknek köszönhető az amerikai kontinens békéje- a szabad és független nemzeteknek saját maguk­nak kell kezükben tartani és irányítani sorsukat, a felmerült ellentéteket az igaz­ság és az egyenlőség elve alapján gyor­sabban meg lehet oldani, mint erőszakos I utón. És végül el kell ismerni, hogy csak I a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazda­sági kapcsolatok révén juthatnak hozzá az amerikai államok a szükséges nyers­anyagokhoz, az amerikai nép magasabb életszínvonalához és jobb gazdasági hely­zetéhez. Minden eszközzel igyekszünk al­kalmazni ezt az élctelvet. Nincs szüksé­günk arra, hogy uj nemzetközi rendre törekedjünk, mi ezt már megtaláltuk. Nem hangos történelmi megállapítások­kal és hatalmas csapatmozdulatokkal ér­tük el ezt* Nem semmisítettünk meg egvetlen hatalmat sem, nem buktattunk rneg kormányokat és nem száműztünk ártatlan népeket! Nem találtunk fel ab­szurd elméleteket a faj felsőbbrendűsé­géről! Hasonlóképpen nem követeltük a parancsuralmat egyetemes forradalom ut­ján. A pánamerikai rend nem gyűlöleten vagy megfélemlítésen alapszik. Jóakarata emberek termékeny és szünet nélküli munkája alapozta meg azt. Egész egysze­rűen azt kérjük a világtól, hogy kövessen minket a béke utján, azonban ezt az utat csak úgy tarthatjuk nyitva, ha készek va­gyunk szükség esetén erőszakra erőszak­kal válaszolni.“ Az amerikai elnök ismertette azokat az in­tézkedéseket, amelyeket Amerikának a há­borútól való távoltartása szükségessé tett és a következő szavakkal fejezte be beszédét: .,Kérem az Istent, hogy helyzetünkben ne, álljon be változás, azonban, ha erre szükség lesz, tudom, hogy meg fogjuk tenni köteles­ségünket, teljes sikerrel.“ „AZ AMERIKAI SEMLEGESSÉG NEM JELENT GYÁVA HALLGATÁST11 NEWYORK, április 16. (Rador.) A „New- york Times1” helyesli a Dánia és Norvégia elleni német támadásnak Roosevelt elnök ré széről történt szigorú elitélését. Az amerikai semlegesség — Írja a lap —— nem jelent gyá­va hallgatást egyes kis országok elleni tárna dással szemben. Roosevelt elnök az amerikai nép megsemmisítő többségének érzését fejez­te ki. Egy másik cikkben a lap megállapítja, hogy Németország valósággal ajándékul hoz­ta a szövetségeseknek a norvég és dán keres­kedelmi hajóraj legnagyobb részét. Ezeknek a flottáknak összes űrtartalma jóval túllépik a németek által a háború kezdete óta elsü- lycsztett szövetséges hajók tonnatartalmát. HAAKON KIRÁLY KIÁLTVÁNYT IN­TÉZETT A NORVÉG NÉPHEZ STOCKHOLM, április 16. (Rador.) Havas: Haakon norvég király felhívást intézett a norvég néphez, melyben a többek között ki­jelenti, hogy Norvégia már 100 év óta nem élt nehezebb időket, mint most. A kiáltvány megbélyegzi a német támadást és a polgári lakosság ellen intézett bombatámadásokat, valamint hozzáfűzi, hogy úgy ő, mint a trón­örökös* elég bizonytalan jövőnek néz elébe. A német haderő heves támadásokat intézett ellenük, olyan helyeken, ahol- védelmet alig találtak. A király meleg köszönetét fejezi ki népének függetlenségéért vívott küzdelméért. Ugyanakkor az uralkodó közölte a miniszter- elnökkel, hogy nem hajlandó tárgyalásokba bocsátkozni a németekkel. BERLIN, április 16. (Rador.) Stefaui: A német lapok méltatlankodnak amiatt, hogy Haakon király belement a nyugati hatalmak játékába. A néphez intézett kiáltványa pedig azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem értette meg a német lépések valódi indokait és a uorvég nép igazi érdekeit. (Cikkünk folytatása <u utolsó otdafoaj /

Next

/
Oldalképek
Tartalom