Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-17 / 88. szám
TzLLENX'ÉK 7 »7V tTft fmt 17. Né&közö$ségi politika Illenek is közérdek, hogy kihanpu yozzuk n-épközösségi vezérletünk élénk, • zivós, eredményes tevékenységét. Min* leniilli ott leljük embere t. ahol moz** ;a tni kell vagy ahol megmozdul az uj nagyar kisebbségi elet valamely eleme, .le íöleg, ahol dolgozni kell és a jó baj andóságu kormányzati rendszertől kéz felfogható eredményeket lehet kies'kó tolni. Most, a törvényhozás működése idején, figyelmünk szakadatlanul a páriáméul i csoport lázas munkája fele fordul. Lz a figyelem állandóan kiele« ;ito táplálékot kap. Törvényhozóink szorgalmasan látogatják a szakminisztériumokat, úgyszólván folytonos érint kezesben vannak a kisebbségügyi kor mányzattal, kitartóan dolgoznak a törvényhozási bizottságokban és felszólal*« nak a házak ülésein. Bölcsen n égzik el mindezt, ezért foganatja is van fáradozásuknak. Az egyes és személyes jellegű ügyeket gyorsan dűlőre viszik, a kisebbségi politikát egyre jobhai imé lyitik és kiterjesztik, a tör\ényjavaslatok homályát és kizárólagosságát jóvá- tétetik, úgy, hogy most már a kormányzat nem is várja kezdeményüket, hanem önként kéri közreműködésüket r a törvényhozás csarnokaiban egyre jobban tisztítják és felmelegitik a ki sebbség politikai légkört. Lapunk úgyszólván minden egyes nap beszámolhat valamely tényleges haszonról. Nem ele« venitjük fel most e sziik helyen a dús lajstromot, csak arra törekszünk, hogy olvasóink figyelmének fokozását kér jük, mert igv egyre inkább tudatában lesz egy pompás küzdelem pompás eredményeinek és alkalmas, hogy az ezután köv etkező egy egy nagyobb lé legzetii összefoglalásunk óriási jelentőségét és értékét kellőkép mérlegelni és megbecsülni tudja. Most csak azt idéz*« zük emlékezetbe, hogy a protestáns egyházak vitás kongrua kérdése szerencsésen lezárult. A kormányzat 22 milliónál nagyobb összeggel emelte fel a protestáns lelkészek fizetési kiégészi tését. Még fontosabb, hogy ez a rendel kezes nem egyedüli eset. maradt, hanem intézményes szabályozást nyert és ennek gyakorlati megoldása lett, hogy az uj költségve;és is tartalmazza ezt a felemelt államsegélyt. Régóta húzódó kérdés oldódott meg ezzel, amely a gazdasági válság kitörése óta egyre rosz- szabbodott és a szegény lelkészeket anyagi válságba döntötte. Most az ügy rendbe jutott, a lelkészek pedig révbe jutnak. Ennek nagy fontossága van, hogy a népek lelki gondozását végző szellemi réteg megnyugtatva végezheti hivatását, amely e nehéz időkben való ban elsőrendű állami és társadalmi szükséglet. Ne feledjük el ilyenkor a Népközösség és a parlamenti csoport érdemét. A kongrua és iskolai segély dolgában példátlan munkát végzett és nagyszerű eredményt hozott a kor mányzat letagadhatatlan jóindulata révén. Megérdemli elismerésünket és tá=* mogatásunkat. Bo?Lé!y és cipésziparosok közgyűlése CLUJ (KOLOZSVÁR), április 16. Közgyűlést tartottak vasárnap a borbély- és cipésziparosok is. A Szamostartornányi Borbéíviparosok Céhének az Iparkamara közgyűlési termében megtartott közgyűlésén Sa- rofianu loan elnökölt és azon a céh nagyváradi és szatmári kiküldöttei is jelenvoltak. Az ülésen Cimbrudean Dumitra titkár a céh helyzetéről, Szabó Pál a pénztári helyzetről számolt he, Melis János pedig a számvizsgáló bizottság jelentését ismertette. A céh közgyűlésén általános szakmai kérdések és belső szervezeti ügyek kerültek tárgyalásra. A Szamostartornányi Cipész- és Csizmadia- iparosok Céhe Susman loan elnöklete alatt « volt Ipartestület székházában ült össze, 'hogy első közgyűlését megtartsa. A közgyűlésen. melyen a vidéki alosztályok tagjai is nagy számban vettek részt, Crisan loan titkár számolt be a céh anyagi és szervezeti ügyeiről. A közgyűlésen több inditvány hangzón el és a vezetőségbe beválasztották a vidéki szakosztályok vezetőit is. Tegnapra volt kitűzve a Szamostartornányi Faiparosok Céhének közgyűlése is, de érdeklődök hiányában elmaradt, t Fontos Hjiíáso&ct fariaímaz a mező- gazdasági munfeaszerzödésehről szőlő törvény CLl .1 (KÜLOZSA ÁR), április ló. « Megírtuk, hogy törvényjavaslat készült a^J mezőgazdasági munkabérek s/ahúlv uzá áru!. Az uj törvényes rendelkezések megengedik, hogy gazdasági munkálatokra Írásbeli szerződéssel es a megállapított minimális munkabér mellett munkaképes ló évesnél idősebb kiskorúakat is alkalmazzanak. Ami a gazdaság vezetését illeti, a törvény előírja, hogy a vezetést a tulajdonos, vagv bérlő kell intézze küzvet énül vagy alkalmazottak utján, ukik csak román állampolgárok lehetnek. A gazdasági munkaszerződéseket a községi bit i) s a jegyző \ agy titkár hitelesíti. I Vita esetén a felek a községi bírót vagy a mezőgazda* ági kamara igazgatóját, vagy a járási agrárfonököt kérhetik fel dötitőbirás- kodásiu. Iliiben az. esetben választott biró- hóai szerződésre nine szükség és jogerős és végrehajtható a határozat. A „részes“ munka termését c*z e oirt arányban kell megosztani. ezen felül munkát, pénzt, terményt nem szabad elfogadni. Az uj rendelkezéseket visszamenő hatállyal azokra a megállapodásokra is alkalmazzák, melynek rendelkezései ezután lépnek hatályba. Oiorcsca propagandaűgoi miniszter látogatása Crcmoiiáfeaii Ünnepélyes LereleL kozott adia ái Giurescu miniszter Farinacci olasz áliammániszáernek a „Steaua ílomana ‘rend nagykereszájét RÓMA. (Rador.) Giurescu propagandaügyi miniszter Varela képviselő és Soneriu kormánybiztos, Busnioceanu kormánybiztos és Cantacuzino építészmérnök kíséretében vasárnap látogatást tett Cremonában, harinacci államminiszter, a fasiszta párt volt vezér- titkárának városában. Mialatt n gépkocsi a román vendégekkel a lalukou keresztül áthaladt, feltűnt a rend és a faluk vasárnapi képe felejthetetlen élményt nyújtott. „Hit, köleiességteljesités és harc!“ -— ezek a szavak vannak felírva a falusi házak falaira, Cremona pedig a fasiszta gondolat központja. Ä vendégek a „Regime hacista palotájához hajtottak, hol megtekintették a nyomdai üzemet, majd azt a szobát keresték fel, hol a lap megalapítója, a piavai hős dolgozott. Farinacci miniszter három kötetet a könyvtárból Giurescu miniszternek ajándékozott! A munka a fasiszta forradalom történetét tartalmazza. rzután a katedrálist keresték fel, majd Farinacci miniszter a törvényhatóság palotájában a vendégek tiszteletére ebédet adott. A pezsgőnél Farinacci miniszter köszönetét mondott Giurescu miniszternek a cremonai látogatásért. Beszéde további során rámutatott a látogatás jelentőségére, melyet a román kormány egyik tagja tesz Itáliában a jelen pillanatban, hogy Románia és Olaszország közötti barátságot és szívélyes viszonyt kimutassa. Végül a két népet egyesitő kapcsolatokra és Őfelsége II. Károly király egészségére üritette poharát. Giurescu miniszter válaszában köszönetét fejezte ki, majd a következőket mondta: „A hozzám intézett szavak úgy engem, mint aa itt lévő románokat mélyen meghatottak. A rnult felidézésével és a jelenről beszélve, megállapíthatjuk, hogy a két népet semmi el nem választja. Úgy látjuk, hogy fenn kell taitani és tovább kell fejleszteni a régi kapcsolatokat. hogy a két nemzet közötti, men tői szorosabb anyagi és erkölcsi közeledés céljából közreműködjünk. Mindnyájunk érzését tolmácsolom, midőn kijelentem, hogy Excellenciádban a fasizmus hősét csodáljuk, ki az általa hozott határozatokkal és tetteivel mindig megmutatta, mit lehet hittel, bátorsággal, harcos elszántsággal elérni. Giurescu miniszter az olasz király és császár egészségére iiritete poharát, majd hozzátette: — Az a megtiszteltetés ért, hogy kö- zölhtem Felséges Uralkodóm elhatározását, mellyel nagy érdemeire való tekintettel Ex- celienciádnak a ..Steaua Romaniei“-rend nag>keresztjét adományozta. Teljes szívből kivánom, hogy a kitüntetést sokáig viselje és kifejezem szerencsekivánataimat. A jelenlévők éljenzése között ezután Gi- nrescu miniszter átadta a kitüntetést és az erről szóló magas királyi dekrétumot. Délután a fasiszta intézményeket, főleg a fasiszta ifjúság intézményeit tekintették meg, hol a nyár folyamán közel 3000 gyerek pihen és végez gyakorlatot. Giurescu miniszter részletesen érdeklődött minden felől és csodálatának adott kifejezést a látottak fölött. Végül szabad gyalusatokat mutattak be a miniszter előtt, majd a fasiszta ifjúság palotája előtt a két miniszter, a tömeg ünneplés© között búcsút mondott egymásnak. Románt a a többi danamenii állammal egyetértésben a rend és béke politikáját tűzte ki követendő célul/" — irja az Evenimentul Nagy elismeréssel írnak a külföldi lapok az ország védelmi berendezkedéséről , BUCUREŞTI, április ló. (Rador.) Az „Evenimentul“ cimii Bucurestiben megjelenő lap a következőket közli: „Román hivatalos körök egyes riasztó híresztelésekkel szemben emlékeztetnék arra, hogy Románia a többi duna- menti állammal egyetértésben a rend és béke politikáját tűzte ki követendő célul és ezzel szavatolni kívánja a dunai hajózás biztonságát. Románia meg van győződve arról, hogy — amennyiben minden dunamenti állam saját területén belül, ameddig felügyeleti joga kiterjed, megteszi a szükséges elő vigyáz zatossági és ellenőrző intézkedéseket — a dunai hajózás rendjét mi sem za varhatja meg. Ami minket illet, jogaink teljes tudatában, minden intézkedést megtettünk arra nézve, hogy megvédjük mindazt, ami a miénk. fl kisebbségi újságírók kedden, április 16-án este fél kilenc órai kezdettel tartják nyolcadik kulturestjüket a katolikus gimnázium dísztermében. — Előadók: füIbrecM B&ebőés László virágén ad elő, S. GzeglédgEnunfvirágénekeket Lám Lgé Báró Kernéiig Géza szavai. hegedüszámmal szerepe!. Jegyek elővételben az Ellenzék könyvosztályban kaphatók. KOI.Fül Dl SVITÓVÉLFMÉNYLK ROMANIA VÉDELMI IMI/KI DÉSE1RÖL BRÜSSZEL, április 16. (Rrulnr.) A ,,Cazrtta d< Oiarlernih“ r.iruli belga lap hosszú cikkben foglalkozik Romániával és a többi közütl a következőket írja: „Károly király egyik beszédében ny •- inatékosan hangsúlyozta, bogy a nemzet tevékenységét most kizárólag a hadfelszerelés gondja but|a át ch minden erőfeszítéssel az ország védelmének ügyét kell szolgálni. Csak egyetlen jelező van ma és ez: .,Románia egysége és területi ép sége “ Az uralkodó hozzátette, hogy Románia határait elszántan fogja védeni. A Dnyeszter mentén Románia és Szovjcl- oroszország között hatalmas eröditrné nyékét építettek, amelyek 400 kilométer hosszúságban vonulnak a Kelet-Galicia és Magyarország közötti többszáz kilom« tér hosszú védelmi vonalig. A védelmi vonalak mély, elárasztható árkokból, be* toncrődökből és tank «illeni védelmi be rendezkedésekből állanak. Az erdélyi felföld körül a második védelmi vonal munkálatai folynak. A védelmi vonalak együttesen a Károlv-vonal nevet viselik, amely katonai szakértők szerint hatalmas védelmi berendezés, óriási torlasz, amely becsületére válik a román műszaki csapatoknak. Békében Románia hadereje 23 gyalogsági, 3 lovassági hadosztályból és 4 vadászzászlóaljból áll. A mozgósítható hadsereg létszáma több mint 2000.000 ember. A múlt év szeptembere óta behívott tartalékosokkal nagy egységeket mozgó-* sitottak és uj hadosztályokat létesítettek. A tüzérség, valamint az aviatika felszerelés tekintetében komoly előrehaladást tett. Mindez azt bizonyitja, hogy egy esetleges délkeleteurópai viszályban Romania minden bizonnyal jelentékeny szerepet játszhatna.“ ZAGREB, április 16. (Rador.) A „Iu- tárni list“ című zágrábi lap hosszú cikket közöl „Románia védereje” cirnen. „Románia — irja a lap — már töbU mint 10 éve nagy gondot fordít a hadsei reg ’tökéletesítése és különösen a lcgr utóbbi hat év alatt óriási erőfeszítéseket) tett védelmi erejének megerősítésére, n hadfelszerelésre, a nemzeti hadiipar feb lendülésére és a határok megerősítésére* Ezek az évről-é\re és hónapról-liónap- ra módszeresen végrehajtott munkarend főbb pontjai voltak. A tényleges tiszte« ken és katonákon kívül a legrégibbt# a legújabb korosztályokig, minden évben egy-két havi hadgyakorlatra hívták be a tartalékos tiszteket és katonákat, hogy* azok a modern harcinódokkal és fegyverekkel megismerkedjenek. Ami Romániá hadfelszerelésének a külföldtől való ön állósitását illeti, meg kell állapítani, hogy Romániának a modern követelmények nek megfelelő saját fegyver, lőszer, t a lamint repülőgépgyárai vannak. Meg kell emlékezni arról a hatalmas erőfeszítésről, amelyet Románia határainak megerősítése érdekében tett. A munkálatok két módszert követtek: a beton- és acélerőditruények módszerét, a Maginot-, Siegfried- és Mannerheim-vonal példájára, valamint a belga Albert-csa- torna mintájára az elárasztható árkok módszerét Mindkét irányú munkálatokat saját személyzetével és belföldi anyaggal végezte el Románia és azok még 1934* ben kezdődtek el a Tátarescu-kormánv alatt. Az erődítési munkálatok éjjel-nappal nagy titokban folytak és azoknak részleteiről még a munkások sem szer;-z- i hettek értesüléseket: ma pedig az arra- ! járók alig veszik észre kívülről a batal- i más földalatti betonépítmények és kaza- I maták vonalát. A földalatti építmények- I ben nagymennyiségű fegyver és lőszer- ! raktár, valamint miihelyek, étkezőhélyek, hálótermek stb. nyertek elhelyezést. A 1 lisztek számára még kisebb könyvtárakat is berendeztek. A vonal különböző pontjait szellemesen elkészített folyosórend- szer köti össze egymással, úgyhogy a csapatok és a lőszer íöldalatii szállítása biztosítva van Az erődítmények villanyvilá- I gitással is el vannak látva. \z eröditmé- : nyék 24 órán át tartó és a lehető leghatalmasabb szakadatlan tüzérségi bombázásnak is ellen tódnak állani. A román vasbeton ugyanis 3-szor olyan ellenálló, mint a világ eddig legerősebbnek ismert ! vasbetonkeveréke“ .
