Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-14 / 86. szám
I 19 40 április 14. ELLENZÉK Évfordulók Az órák a maguk módja és képessége szerint pontosan jelzik az cgymásutáuság ütemét és mértékét; kisebb-uagyobb eltérések nem zavarják meg az embereket, bogy zónájukban a középidőről ne azono9 tudatuk legyem Déli 12 óra Kolozsvárt miuden lakosban szinte ugyanakkor ugyanazt a képzetet alakítja ki. Szóval az időt semmit éle történés nem dobja ki vágányából. Örökké „ketyeg és méri a megfoghataílaut. Csak az emberi tudatban szűnik meg egy-egy „időre”. Érzékelhetetlen kerekei szakadatlanul hozzák az évfordulókat is, a naptár némi csalafintaságai között s idézik a ceutennáriumokat, mil- leniumokat, egyéb kisebb-nagyobb emlékezeti szakaszokat. É sezeket a napokat az emberi megemlékezés külön hangsúlyozza, legtöbbször nagyszerű fénnyel ünnepli s igy igazán „emlékezetessé“ teszi, hogy lelki vagy szellemi gazdagodást szűrjön belőlük. Békés korszakok minden lehetőséget megadnak erre. Van idő az emlékezés anyagának összegyűjtésére, van idő ünnepélyek megrendezésére. Azonban lelki, szellemi, gazdasági válságok idején, melyek a háborús viszonylatokban a végzetesség felé duzzadnak, nincs meg a nyugalom és „idő“ ily fenséges játékok megrendezésére. Képzeljük el csak, hogy §| a valóság és regényesség oly elmulhatatlan alakja: Mátyás király, akinek születése és halála napja most nemrég egyaránt korszak- évfordulót — az 500. és 450-be érkezett, micsoda világra szóló ünnepségeket sugallt vol- Kj na, ha nincs ez a nagy válság a világon. Két nép hódolt volna fiának és a nagy renaissance- mozgalmak országai megemlékeztek volna e tudomány és müvészetszeretetben kiváló szellemről. így csak tudósok, iskolák, folyóiratok, napilapok emlékeztek meg róla. így van ez még eleven hatásuaknál is. Zola centenná* riuma mellett épp oly csöndben haladt el a háborús Franciaország, mint a korszerű gondokba merült Magyarország a Szilágyi Dezsőé mellett. És csak szerényen foglalkoztak pár hónapja még a nagy forradalom 150. évfordulójával is, holott a belőle lett társadalmi rend éppen most vívja élet-halál harcát az uj világszemléletekkel, akkor nem sok reményünk lehet, hogy hasonló történelmi helyzetben Erdély unitárius társadalma kiterjedt érdeklődést tudjon biztosítani János Zsigmond fejedelem születése 400. évfordulójának julius havában, pedig ő volt a felekezet meggyokereztetője és a vallásszabadság első kihirdetésének dicsőség hordozója. Más emlékezetes évfordulók lesznek még ebben az esztendőben, mint ahogy máskor is vannak, de sajnos, az igazi benső kihasználás lehetősége nélkül peregnek le majd. Szinte haszon hián múlnak el. Pedig a mult soha se mond le jogairól, hogy be ne avatkozzék a jelen alakításába s a halottak — akik több emberiséget jelentenek, mint az élők — főleg ilyenkor szavaznak. Most a félelmek és lemondások idején valahogy mesterségesen rajta lehetnénk, hogy a nagy megemlékezések ne sikkadjanak el terméketlen és felületesen. — Szükség volna, komoly szükség, ilyen megemlékezések tisztitó és nemesítő hatására. Mindenekelőtt a történelmi hála érdekében, továbbá tanulságul. Ha Mátyás király világra szóló ünnepség hőse lehetett volna, sokan megtanulják végre és a többiek pedig megerősítik magukban a dunai mítosz jelentőségét, az Isker- völgyi béke, szövetkezés, testvériség óriás szükségét. Halljuk vala igy, hogy micsoda elképzelhetetlen összegeket lehet a művelődés drága fényűzésére adni, ha szent akarat van reá és hogyan lehet a kis ember igazságáról gondolkozni és tenni! Egy Szilágya Dezső emléke megint érdeket költhetne az emberi méltóság, egyéni erő, jog, törvény, közéleti tisztaság és általános igazság iránt. Egy Zolának szentelt nagyobb idő figyelmeztethet az írástudás eszmei hűségére, az irodalompolitikák egyetlen indokolt jogosultságára: szellemi szabadság és valóságtisztelet szolgálatára, aztán egy dns művészet becsületes szorgalmára és humanizmusára. Ki merne kételkedni benne, hogy ma is szükség van a vallásszabadság, sőt a vallásos lét védelmére s ennek ünnepélyes kijelentésére igen alkalmas unitárius János Zsigmond emlékezetének ünneplése itt, ahol a köztudat szerint az akkor lehető legtágasabb vallásszabadságot Írásba és szóba foglalták? Tegyük meg a magunkét, hogy a lehető legnagyobb mozgalmakat állítsuk, megfontolva eddigi mulasztásainkat, olyan világszellemek idézésére, akik örök barátai maradnak az igazi emberiségnek. HIVATALOS VIZSGÁLAT A DISZNÓZSÍR MAXIMÁLIS ÁRA ÜGYÉBEN BUCUREŞTI, április 13. (Rador.) A nemzetgazdaságügyi minisztérium tudomást szerzett arról, hogy egyes kereskedők nem akarják a disznózsdrt áruba bocsátani, mert azt állítják, hogy a maximális ár a beszerzési árat nem éri el. Az ügyben a vizsgálat megindult. A vizsgálat befejezése után a szükséges intézkedéseket megteszik. Só nséÍKiÉ íehd fázni de az ilyen étel nem ízlik, mert a só nélkülözhetetlen. Igy a kávénál sem nélkülöz*, neíő a F-ranck-kávépóífék. Milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a romániai iparnak a nemzetközi helyzet miatt? Beszédes számok az ország tartományainak ipari helyzetéről CLUJ (KOLOZSVÁR), április 13. ; Románia egész gazdasági életét és igy Er- j dély nagyipari életét is az elmúlt évben már j a háborús gazdálkodás szelleme hatotta át. j Habár a tényleges háború csak 1939 szép- ? temberében tört ki, az azt megelőző középeurópai annexiós események és az ezek kapcsán óriási méretekben megindult európai fegyverkezési akciók a mi nagyipari életünket is merőben megváltoztatták. Kétségtelen, hogy a kormány számos intézkedéssel sietett a gyáripar segítségére és hogy ezek az intézkedések nem mindenben voltak kielégitőek, annak a nemzetközi helyzet az oka. VISSZAESETT A TERMELÉS SZA- MOS-TARTOMÁNYBAN. Gazdasági körökben a fenti kérdéseken kivül még egy fontos és bennünket közelről érintő kérdés merül fel. Ez a kérdés a Szamos-tartomány területén még meglévő ipari termelésnek mennyiségbeli állandó csökkenése, sőt az utolsó hónapokban rohamos tempójú visszaesése. Köztudomású, hogy Máramarosmegyében még tiz évvel ezelőtt is komoly fa-, bútor-, j bőripari vállalatok voltak, amelyek időköz- j ben megszűntek. Köztudomású dolog, hogy i Szatmár évekkel ezelőtt elvesztette legna- j gyobb gyárvállalatát, a többezer munkást j foglalkoztató Unio-vagongyárt, valamint fa- j termelése jórészét. Azt is tudjuk, hogy a j nagykárolyi papírgyár elköltözött s hogy Bi- * harból sok középipari vállalat helyezte át ; üzemét az ország belsejébe s ugyanott nagy- i szabású favállalatok szüntették be termeié- j süket. Ennek folytán hivatalos helyről szerzett j értesüléseink szerint, a tartomány ipari tér- ■ melése, az elmúlt év folyamán is, tovább re- dukálődott s az 1938. évi termelésnek alig-í I ha fogja elérni a 90 százalékát. 1 * Tartomány Beruházott tőke milliókban Lóerő Term. ért. milliókban 1. Bucegi 25.767 311.338 31.259 2. Temea 6.943 144.420 12.263 3. Prut 4.476 58.119 5.924J 4. Maros 4.231 92.244 5.855 5. Szamos 2.670 46.891 4.511 6. Dunarea 2.309 34.045 3.321 7. Suceava 2.052 30.816 3.155 8. Olt 674 13.318 1.306 9. Marea 604 9.070 885 10, Nistru 343 6.528 722 összesen: 50.069 746.789 69.206 A NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM STATISZTIKÁJA A ROMÁNIAI TERMELÉSRŐL Annak megállapítására, hogy az egész tartomány'lakosságát mennyire fogja érintem e te rület iparosodásának visszaesése, éredekesnek tartjuk leközölni a következő hivatalos adatokat, melyeket a nemzetgazdasági minisztérium« nak 1938. évi ipartermelési statisztikájából vettünk ki (lásd a Corespondenta Economica 12—1939. számát) s amelyek 10 százalékos csökkenés nélkül is az ötödik helyre redukálják Szamos-tartományt a tiz tartomány között: Szomorú adatok ezek tartományunkra nézve, amelyeket alig enyhít az a tény, hogy tartományunk a bőripari termelésben 3437 millió lejes össztermelés mellett, Bucegi tartomány 1435 milliós termelése után, 910 milliós termleéssel a II. helyen; a kerámi- kai iparban, 148 milliós össztermelés mellett, Bucegi tartomány 53 milliós termelése után, 39 milliós termeléssel a II. helyen és a faiparban 3583 milliós össztermelés mellett Maros-tarotomány 874 milliós és Bucegi tartomány 708 milliós termelése után, 578 milliós termeléssel III. helyen áll. NEM SZABAD ELVESZÍTENI A REMÉNYT A szakértők véleménye szerint, ha a helyzet szomorú is, Je azért kétségbe esnünk nem szabad. Ha hisszük azt, pedig hinnünk kell, hogy egy ország, vagy országrész gazdagodása, iparosodása a szóbanforgó terület adottságaitól s a rajta élő lakosság szellemi és munkaképességétől függ, úgy Szamos-tartomány ipari életének újra fel kell lendülnie. Szamos-tartomány lakossága, szellemileg és fizikailag egyaránt erős, munkaképes. Területe telve van nemes és nem nemes ércekkel, szénnel, mésszel, caolinnal, gipsszel, földgázzal; erdőségei ma is a legjobbak közé tartoznak, folyói felmérhetetlen hajtóerőt tudnának adni, mezőgazdasági területein az ipari nyersanyagok tömegét lehetne kitermelni. Megvan tehát az iparosodás újra felfokozásának minden tényezője. És ha — az ország fővárosához, az ország legnagyobb, leggazdagabb piacához való közelségük — hiányzik is, az ebből származható kétségtelen nagy előnyöket megfelelő vasúti, forgalmi politika kieszközlésével, szintén biztosíthatjuk magunknak. Az öregkorral járó makacs székrekedéseknél és emésztési zavaroknál gyakran már egész kis mennyiségű természetes „Ferenc József“ keserüviz naponkénti használata által is nagyon kielégítő eredmények érhetők el. Kérdezze meg orvosát. A hadsereg felszereléséért . f rA hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadseregfel. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos ó'-ák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol sz ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. P **■ Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel 4.5 sz.i Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú bon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, vagy ötéves határidő lejárta után az egész összeget. Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ö*Z- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre var. szüksége, a Banca Nationalatól a név• érték 70 százalékának megfelelő lombardkölcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. ChiJ (Kolozs) megye prefektusa ■./j MANOLE ENESCU ezredes. M Észalii tenger OIOSS 25 €?€... Milyen események játszódtak le az Északi- tengeren — huszonöt évvel ezelőtt? A francia haditengerészeti hivatal — az 1915 áprilisi lapjelentések szerint — arra figyelmeztette az idegen hajókat, hogy ne induljanak Norvégia felé, mert az Északi-tengeren több német tengeralattjáró cirkál. Más. A Reuter- ügynökség jelentése szerint a Zarina orosz halászgőzös a norvég partok közelében légberepült. A Göteborg Handelstidningen című svéd napilap jelentése szerint Svédország és Anglia között a Llokádháboru miatt a viszony mindinkább feszültebb lesz. Az angolok nyomtatott felhívásokat küldenek szét a svéd kereskedőkhöz, amelyekben kijelentik, hogy megszüntetik a Svédországba való bevitelt minden esetben, amikor a svédek Angliából származó árukat szállítanak Németországba, vagy Ausztria-Magyar- országba. Más. A svéd tengerészetügyi miniszter torpedó- és más hadihajókat küldött ki a veszélyeztetett vizekre, hogy ezek figyelmeztessék az aknaveszedelemre a közeledő hajókat. Más. A „Gullfot“, dán gőzöst Izland felé vezető utján az angolok lefoglalták és Leithba szállították. A dán külügyminiszter az angol kormánynál nyomban bejelentette tiltakozását. Más. A svéd admirálitás arról kapott jelentést, hogy az oroszok Bornholm és Rügen között, a Keleti-tenger déli részén uj aknamezőt raktak le. Más. A holland partra sodródott aknákról szóló legutóbbi kimutatás szerint a háború eleje óta 487 aknát találtak, ebből 259 angol, 54 francia, 24 pedig német eredetű. A többiek eredete ismeretlen. Más. Svéd lapok rejtélyes tengeri csatáról Írnak, amelyek a norvég Bergen városkától 10 kolométernyire levő Sartori szigetek közelében zajlottak le. A sziget lakói egyik éjjel három hadihajót láttak közel a szigethez, amint ellenséges hajók után kutattak. Egy órán belül harminc nehéz ágyúból adtak le lövést. A tengeri csata igen heves lehetett, mert Bergen városka egész éjszaka rengett az ágyuk bömbölésétől... MEGVÁLASZTOTTÁK A JIUL-VÖLGYI LÓNYATELEPI MAGYAR NÉPKÖZÖSSÉG VEZETŐSÉGÉT PETROSENI (PETROZSÉNY), ápr. 13. A zsilvölgyi Lónyatelepi szervezet f. évi március 31-én tartotta meg alakuló közgyűlését Weress Béla petrozsényi tagozati elnök — mint a szervezéssel megbízott megyei ki*' küldött — vezetése alatt. A gyűlés igen né*- pes volt és lelkes hangulatban folyt le. Az alakuló közgyűlésen a lónyatelepi szervezet' élére a következő tisztikart választották; meg: ; Elnök: Baczó Lajos ref. esperes. Alelno-, kök: Karda Ferenc rom. kát. plébános, szent-' széki tanácsos, a közművelődési és társadalmi szakosztály vezetője és Stark Károly, a gazdasági szakosztály vezetője, aki ideiglenesen a titkári teendőket is ellátja. Péntarnok: Macsó István. Ellenőrök: Sándor József és Siller József. Választmányi tagok: Kovács Pál, Figuli József, Fekete József, György János, Joó György, Kocsis János, Lörinczi Erzsébet, Baczó Anna. ÜVEGGOBELINT KÉSZÍT A CSEHIPAR. Prágából jelentik.: A brünni iparművészeti iskolában érdekes kisérletet végeztek, amely téljes sikert eredményezett. Feltalálták az üveg gobelin diszitését. Az üveggobelin éppen úgy készül, mint a szövött gobelin, csak selyemfonalak helyett üvegfonalat használnak fel1 hozzá. Az átlátszó üveggobelin arány lag olcsó és gyönyörű látványt nyújt. UJ GAZDAKÖR ALAKULT MURESME- GYÉBEN. A napokban alakult meg Mező- kölpényben az ottani gazdakör. Az alakuló gyűlésen resztvettek Mikó László, a Földműves Szövetség elnöke és Anghi Balázs igazgató. A kölpényi gazdakör megalakulása körül jelentős tevékenységet fejtett ki Kun Zsigmond grof ottani bortokos, akit az eg\ begyült választmányi gyűlés egyhangúlag a megalakulandó gazdakör elnökévé választott meg. A BUCURESTI-I MAGYAR Nf.PKCh ZÖSSÉG ORVOSÍ GONDOZÓJÁNAK KÖZLEMÉNYEI _ A Romániai Magyar Népközösség bu curesti-«i tagozatának vezetősége tudat ja a főváros magyarságával, hogy a ta gozat helyiségében (Str. General Bér tlielot 41.) működő ingyenes^ orvosi gondozó több orvosunk bevonulása miatt megváltoztatta munkarendjét. A szegény betegek vizsgálata és kezelése f. évi április 15=űg minden nap be^ye-*. csak hétfő, szerda és szombati napo kon történik, d. e. 10 és 12 óra között,.
