Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)

1940-04-03 / 76. szám

Am 3 FÍÍFMW MjMjMjMj£%Ms< Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda- Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: P. Unirii 9. Telefon 11—99. >,^a^]jeiggna^&iasjig8Utmwt.*rt''niswMiHB«tWM«f'»sa * mas L,XI ÉVFOLYAM, 7 6. S Z Á M. ALAPÍTOTTA BA RT HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: OR. OROIS LÁSZLÓ SZERDA Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Törvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 2E6 1938. Trb. Clnj.) Előfizetési árak: havonta 89, negyedévre 240, félévre 430, egész évre 060 lej. riiiiwiw i i mamMmmmxmăEeziXizma*9.: CLUJ, 1940 ÁPR I LIS 3. A tengeri zárlat fokozása küszöbön áll, de az erre vonat­kozó intézkedéseket emelőre legnagyobb titok fedi Egyik londoni lap drákói politikáról beszél azokkal a semle­gesekkel szemben, akik Németországnak kedveznek. — A was­hingtoni lengyel követ szerint a német Fehér Könyvben közölt állítások valótlanok. — Londonból cáfolják, hogy a Dardanellák megnyitását kérték volna hadihajóik számára Olaszország fiz tartalékos tengerész korosztályi hivoff be gyakorlatra LONDON, április 2. (Rador.) Azok kai a különböző eredetű híresztelésekkel szemben, amelyek szerint a szövetsé­gesek a Németország elleni tengeri zár-* latot ki fogják szélesíteni, a Reuter rámutat arra a valószínűségre, hogy a tengeri zárlat fokozása tényleg küszö­bön áll, azonban az erre vonatkozó 'n tézkedéseket egyelőre a legmélyebb ti­tok fedi. LONDON, április 2. (Rador.) A „Daily Telegraph“ a szövetségesek háborús erőfeszítéseinek fokozását kommentál" iít A lap azt hiszi, hogy a nemzetközi jog megsértése nélkül a szövetségesek iij intézkedéseket hoznak saját bizton­ságuk és bizonyos semleges államok — mint például Norvégia — biztonsága érdekében, melyek nem tudnak véde­kezni Németország ellen. A szövetsége­sek gondoskodni fognak arról, hogy a németek ne használhassanak semleges területeket a tengerzár gyengítésére. .4 „Daily Express“ közli, hogy „drá­kói politikát“ fognak alkalmazni a sem­legesekkel szemben, akik ugylátszíkt a szövetségesek terhére kedveznek Né­metországnak. A „Daily Mail“ hangoztatja, hogy Churchill beszéde a legtöbb haditanács I határozatáról meg fogja előzni a bsl- ţ káni angol diplomaták értekezletét. í LONDON, április 2. (Rador.) A : „Yorkshire Post“ megbízható értesülés Ş alapján közli, hogy a szövetségesek közeljövő céljait a következő módon le»< bet körvonalazni: A skandináv vasérc Németországba való szállításának megakadáyozása; a Balti-tenger bejáratának ellenőrző se és a német hadiflotta harcra provo káíása*, a légi tevékenység fokozása; a német birodalom diplomáciai tevé*< kenységének megbénítása és ellensú­lyozása a skandináv államokban és Délkelet Európában. PÁRIS, április 2. (Rador.) Hétfőn reggel a francia kormány Lebrun el* nökleté alatt minisztertanácsot tartott az Elysée palotában, amely reggel 10 órától délután 2 óráig tartott. A mi- j niszíertanácson a londoni haditanács j határozatait tárgyalták meg. Hir sze* mint Reynaud miniszterelnök kedden délután fél 4 órakor a képviselőházban nyilatkozni fog a legfelsőbb haditanács üléséről, amelyet azonban nem fog vi­ta követni. Kohl norvég külügyminiszter beszéde Norvégia semlegességének megsértéséről OS LÓ, április 2. (Rador.) Reuter: Kolit norvég külügyminiszter a Reuter tudósítója t'őtt kijelentette, hogy Norvégia ugyanolvau erélyesen tiltakozott semlegességének német, mint angol részről történő megsértése ellen. A németek által okozott anyagi kár Nor­végiában nagy elégedetlenséget keltett. Az angol beavatkozás egészen más természetű nem annyira Norvégia anyagi érdekeit, mint inkább beesületérzését és független*é- gét sérti. Churchill legutóbbi beszédére kitérve, Kobt megelégedésének adott kifejezést afö­lött, hogy az angol haditengerészeti minisz­ter semmi olyant nem mondott, amit Norvé­gia függetlensége elleni fenyegetésnek lehet­ne tekinteni, sőt ellenkezőleg, Churchill ki­jelentette, hogy Anglia nem akarja a hábo­rú szinterét kiszélesíteni. A norvég külügyminiszter leszögezte, hogy mindenkinek az érdekében áll Norvégiának a háborútól való távolmaradása. Churchill beszédének arra a részére vonat­kozólag, amelyben az angol haditengerészeti miniszter elégedetlenségének adott kifejezést afölött, hogy a semleges államok kénytele­nek a hadviselő felek egyikének a háború folytatására szükséges nyersanyagot szállíta­ni, Koht az újságíróknak a következőket mondotta: — Nincs tudomásom arról, hogy ilyesmire bényszeritették volna valamelyik semleges ál­lamot. Legalább is Norvégia esetében ez nem áll. Ami a Németországba irányuló norvég kivitelt illeti, az Anglia és Norvégia között érvényben álló kereskedelmi szerződés egyik alapvető pontja megengedi Norvégiának, hogy I rendes kiviteli kapcsolatait bármelyik állam- I mai, beleértve Németországot is, fenntartsa. OLASZORSZÁGBAN TÍZ TARTALÉ- KOS TENGERÉSZ KOROSZTÁLYT HÍVTAK FEGYVERBE RÓMA, április 2. (Rador.) A nagyvezérkar pénteken kiadott közleményében tiz tartalé­kos tengerész korosztályt hív fegyverbe. A tartalékosok haladéktalanul kötelesek jelent­kezni „katonai kiképzésük kiegészítése“ cél­jából. ^ Ezzel egyidejűleg valamennyi motoros hu- laszhujó utasítást kapott, hogy késedelem nélkül térjen vissza állomáshelyére. RÓMA, április 2. (Rador.) Stefauij A „Giornale djtalia“ foglalkozik a „Newyork Times“ egyik cikkével, amelyben az amerikai íap azt állítja, hogy Olaszország képtelen be­leavatkozni a háborúba gyenge pénzügyi és stratégiai helyzete miatt. Áz olasz lap felte­szi a kérdést, hogy vájjon Olaszországnak szánt fenyegetés-e ez? Az állítás mindeneset­re merész dolog. A háborút nemcsak pénz­zel lehet megnyerni, hanem elsősorban em­berrel, fegyverekkel és meggyőződéssel. A háború nem egyszerű üzlet. A most folyó európai dráma első hét hónapja elegendő bi- zouyitókot szolgáltat erre. Másrészről az Olaszország állítólagos könnyén sebezhetősé­géről szóló állítás nem fedi a tényeket. Az olasz tengeralattjárók és repülőgépek félel­metes gátat emelhetnek az angol és francia hadihajók elé és Franciaország és Anglia partjai háború esetén szintén legváratlanabb és legborzasztóbb támadásoknak volnának kitéve. A „Giornale dTbalia“ végül rámutat arra, hogy a „Newyork Times“ elfelejtette megemlíteni, hogy szárazföldi háború esetén egy az olasz síkság ellen megkísérelt esztelen támadás minden bizonnyal az ellenséges had­erő összeomlásával végződne. A lap azzal fe­jezi be megállapításait, hogy mindezt csak a helyzet tisztázása és az Íróasztalnál történő számítások tévedéseinek kiküszöböléséért tartotta szükségesnek megjegyezni. MOLOTOV KIJELENTÉSEI OROSZOR- SZAG VISZONYÁRÓL DÉLI SZOMSZÉ- DAIVAL BUCUREŞTI, április 2. A „Curentul“ közli Molotov beszédének Törökországra és Romá­niára vonatkozó részeit a következőkben:-— Az utóbbi időben — moudotta Molotov —- a külföldi sajtó fokozott figyelemmel ki» séri a Szovjetunió viszonyát déli szomszédai­val, különösképen a transzkaukázusi határ- ríl és a Romániával való kapcsolatot. Szük­séges-e még hangoztatnunk, hogy a szovjet kormány semmiféle okot sem lát a déli szom­szédokkal való kapcsolatai rosszabbodására. Igaz, hogy jelenleg nagyon gyanús mozdula­tok történnek Szíriában és általában a Közel- keleten. Figyelnünk kell azokra a kísérletek­re, amelyeket esetleg a Szovjetunió elleni cé­lokkal tesznek. Minden ilyen kísérlet részünk­ről a támadó ellcui fellépést váltaná ki. Molotov ezután megemlítette, hogy Török­országgal és Iránnal a Szovjetuniónak meg­nemtámadási egyezménye van és határozott akarata, hogy teljesítse ezekből a szerződé­sekből folyó kölcsönös kötelezettségeket. Molotov ezután azt mondotta, hogy Romá­nia és Szovjetoroszország között nincs meg­nemtámadási egyezmény. — Ezt egv meg nem oldott vitás kérdés létezése magyarázza — mondotta — a bessz- arábiai kérdésé, amely területnek Romániá­hoz csatolását a Szovjetunió sohasem ismerte el, de sohasem vetette fel Besszarábia kato­nai utón való visszacsatolásának kérdését. így tehát semmi indok sincs a szovjet—román kapcsolatok súlyosbodására. Molotov elismerte, hogy Szovjetoroszor- szágnak már hosszabb ideje nincs teljhatalmú képviselője Romániában s ennek hatáskörét egy ügyvivő látja el. Ez az 1938. évi esemé­nyekkel magyarázható, amikor rejtélyes mó­don eltűnt Butenko, a romániai teljhatalmú szovjet megbízott. Ezután — mondotta Mo­lotov érthető, ba késik a romániai telj­hatalmú megbízott kinevezése. Teleki Pál gróf római tárgyalásai meg-* erősítenék a magyar kormány által folytatott reálpoiitikát** BUDAPEST, április 2. (Rador.) Ha­sas: Teleki gróf minis-zterelnök hétfőn kihallgatáson volt Horthy kormányzó itá! és jelentést tett római látogatásá­ról. Hétfőn délután minisztertanács ült össze, melyen Teleki gróf ismertette az általános helyzetet. Jól értesült kö«* rök véleménye szerint Teleki gróf ró­mai látogatása megszilárdította a hely zetet és a magyar kormány által foly­tatott reálpolitikát. Egyidejűleg a ró" mai tárgyalások ismét megerősítették Magyarország politikai függetlenségét s azt a politikát, mely jószomszédi vi­szonyt akar fenntartani a szomszéd ál tárnokkal, főleg Jugoszláviával. AZ EGYESÜLT-ÁLLAMOK HADI REPÜLŐGÉPTERMEI.ÉSE JULI USB AN ELÉRI A 2000-ET ÉS GYORSAN ELJUT A 4000-IG NEWYORK, április 2. (Rador.) V „Newyork Herald Tribune“ szerint az amerikai kormány engedélye alapján a szövetségesek beszerezhetik a legújabb gyártmányú repülőgépeket. A lap meg­állapítja, hogy mostantól fogva a szövet­ségesek korlátlanul igánvbe vehetik az amerikai repülőgépipar teljesítő képessé­gét. Julius 1-én az Egyesült-Államok ha­vi repülőgéptermelése eléri a 2000-et és gyorsan eljut a -1000-ig. Ez a szövetsége­sek felsőbbségét biztosítja. NÉMET REPÜLŐGÉPEK HOLLAND HALÁSZHAJÓK ELLEN INTÉZTEK TÁMADÁST AMSZTERDAM, április 2. (Rador.) A né­met repülőgépeknek holland halászhajók el­len intézett támadásáról holland részről a következőket közlik: A Protinus balászhajó menekültjei azt beszélik, hogy az egyik német repülőgép hat bombát dobott a hajóra, melynek parancsnoki Ilidját teljesen szétrombolta és megölte a ka­pitányt és egy matrózt. A személyzet többi tagja egy uszályhajóra menekült és csak a ködnek köszönhető, hogy az újabb támadás dacára életben maradt. Nyolc menekült na­pokon keresztül hányódott a tengeren. Két tengerész a kimerültségtől meghalt, másik kettőt pedig majdnem haldokolva vett fel az Uuity nevű angol tengeralattjáró. A holland lapok szerint a német repülőgépek más ha- lábzhajókat is megtámadtak, köztük a Vi­king nevű hajót. LONDON, április 2. (Rador.) Grimsby nyugatangliai városka kórházában a háború kitörése óta 110 idegen nemzetiségű matrózt ápoltak, akik 23 idegen hajó legénységéhez tartoztak. Mindannviuk német akuák, vagy bombák robbanása következtében szenvedtek sérüléseket. Ugyanebben a kórházban köícl 300 angol matrózt is kezeltek. német propaganda-szemle Hitler beszédeinek szövegét Jaftattdk el Franciaországba LUXEMBURG, április 2. (Rador.) Havas; Néhány nappal ez-előtt a német propaganda­szervek „Kereskedelmi vállalatok mérlege“ címmel ellátott kötésbeu a luxemburgi né­met követség egyik tisztviselője utján küld­ték Franciaországba Hitler kancellár leg­utóbbi beszédeinek szövegét. CÁFOLJÁK A HIRT, HOGY A NYU­GATI HATALMAK A DARDANELLÁK MEGNYITÁSÁT KÉRTÉK HADIHA­JÓIK SZÁMÁRA LONDON, április 2. (Rador.) Hivatalos kö­rök cáfolják azt a hirt, mely szerint a sző- vetségesek engedélyt kértek Törökországtól ' hadihajóiknak a Dordanelláu való átengedé­sére. LONDON, április 2. (Rador.) Havas: Hi­vatalos angol körök ma ismételten cáfolják a külföldi forrásból eredő híradást, amely sze­rint Törökország engedélyezte volna a szö­vetséges hatalmak hadiflottájának a Fekete­tengeren való áthaladását a tengeri zárlat­nak Európa c részén való kiszélesítése céljá­ból. A montreuxi egyezmény előírásai szerint azonban olyan háború esetén, amelyben Tö­rökország semleges marad, egyetlen idegen hatalom hadiflottája sem haladhat át a Dar­danellákon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom