Ellenzék, 1940. április (61. évfolyam, 75-98. szám)
1940-04-03 / 76. szám
2 E tLENZ ÉK 19 10 i prlUs 7. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ? IMMHIHm .ROMANIA*: főbb oldalról érkező érte- 'ülés »*.» a. események következetes fojlmlrsn v/rriat minden kétségén kívül totális hahóm következik, lnigyilagosait vizsgálva a dolgokat, inog kell állapítani, hogy nem lehetséges már az. ami volt. A hadviselő felek türelme eg\formau elfogyott és mély gyűlöletté változott. A totális háború tehát elkerülhetetlennek látszik, a közeljövő nagy elhatározásokat hoz. Az emberek idegei már nem tudnak ellenállni, a technikai próbálkozás nem képes a vitát elintézni, véráldozat szükséges tehát, amint azt az emberi sors parancsolja. \z erődítmények mélyén é’ő katonák türelme is fogytán van. A késő és szomorú tavaszi hírek erről szóluak. Eddig — úgy látszik — kerülni akarták a véráldozatot. A nagyhatalmak gépesíteni akarták a háborút, közben a külügyminisztériumok sok fáradtságot pazaroltak a közép és kisállamok megnyerésére, fölénv ük hangoztatásával. Az eredménytelenség aztán lanyhulást idézett elő. Tehát: vcr- áldozat következik és tekintettel arra, hogy a közép és kisállamok gyengébbek, elsősorban ők fognak véreznj, amint történelmük is vérrel volt megirva. A nagyhatalmak, mióta a világ áll, mindig védelmükbe igyekeznek venni a kisállamokat, melyek ezért igen hálásak. Ezzel szemben bizonyos kedvezményekre tartanak igényt, hogy könnyebben elérhesse célját az imperialista politika. A nagyhatalmak aztán összevesznek a védnökség kiterjesztésének kérdésén és élet-halál harc indul közöttük. A közép és kisállamok szorongva nézik a küzdelmet, melyhez hozzá van kötve sorsuk. A közép és kisállamok aztán valamelyik küzdő félhez csatlakoznak. Ahhoz, mely területi sérthetetlenségük szempontjából legjobb kezességet nyújtja. Azt is tudni kell, hogy a nagyhatalmak jótékonysága mindig saját érdeküket is szolgálja. A nagyhatalmak harca tehát egyéni érdeket szolgál elsősorban. Nem a kisállamokról, de róluk van szó. Saját érdekünkre csak akkor kerül sor, ha függetlenségünket és területi sérthetetlenségünket érintené a küzdelem drámai fordulata. Áruig tehát befolyási érdekkörükről van szó, nincs mit keresnünk a harcban. Molotov, az orosz népbiztosok tanácsának elnöke és a Szovjetunió külügyi népbiztosa, március 29-én nagy rádióbeszédet mondott, melyben hangoztatta, hogy a Szovjetunió a népek közötti békének biztosítását és saját biztonságát óhajtja s hozzátette: „ez magyarázza semleges politikánkat és azt. hogy nem veszünk részt a háborúban. Ez a magatartás felel meg mindazon népek érdekeinek, melyek békét óhajtanak“. A nagy, szomszédos köztársaság kii ügyminiszterének ez a meghatározása természetesen legkedvezőbb visszhangra talált Romániában, mely külpolitikai célkitűzéseit többször kinyilvánította. Nemzetközi politikánk habozás nélkül a legszigorúbb semlegesség utján halad, békés, épitő, együttműködést keresve az összes szomszédokkal, melyek a kölcsönösség alapján szintén tiszteletben tartják jogainkat- Hadfelszerelésünk és határaink őrzése annak a politikának fenntartását biztosítja, mely saját és szomszédaink jogainak tiszteletben tartásán alapszik. Molotov beszéde azonban határozatlan részeket is tartalmazott. Elsősorban azon állításról van szó, hogy „a Szovjetunió és Románia között nincs kölcsönös megnemtámadási egyezmény“. Holott a Briand-Kellogg egyezmény, mely éppen a Szovjetunió kifejezett kérelmére lépett életbe, nem volt más, mint megnemtámadási egyezmény, melyet Románia és a Szovjetunió között az 1929 február hóban Moszkvában aláirt jegyzőkönyv is megerositett. Ezt aztán kiegészítették a londoni 1933 julius 3., 4. és 5-i egyezmények, melyek a támadás és támadó fogalmát tisztázták, mely meghatározás — ha nem csalódunk — éppen a Szovjetunió akkori külpolitikai képviselőjétől ered. Meglepett tehát Molotov azon állitása, hogy a Szovjetunió és Románia között nincs megnemtámadási egyezmény. A másik határozatlan állitás Butenko, volt bucureştii szovjet ügyvivő esetére vonatkozik, aki — mint tudjuk —• egy szép napon eltűnt a román fővárosból, hogy külföldön telepedjen le, hoíí összeköttetésben volt az ottani hatóságokkal és sajtóval s több nyilatkozatot adott. A román hatóságok nem akadályozhatták meg távozását és bizalmas értesítést küldtek a Szovjetuniónak. „UNIVERSUL“: 1928 augusztus 27-én került aláírásra Párishan a Briand-Kellogg paktum, mely kizárta a háborút a nemzetközi viták elintézési módjai közül. Az aláíró és csatlakozó államok kijelentették, hogy minden vitát egyedül békés eszközökkel szabad elintézni. Ezek között volt a Szovjetunió is. 1929 február 9-én, tehát hat hónappal a Briand-Kellogg paktum életbe lépése előtt, szovjetorosz kezdeményezésre Moszkvában a Szovjetunió és Románia, Észt és Lettország, továbbá Lengyelország jegyzőkönyvet írtak alá, mellyel a párisi egyezményt maguk között nyomban életbe léptették. 1933 julius 3-án a Szovjetunió és szomszédos államai — ; öbbek között Románia is — Londonban újabb jegyzőkönyvet Írtak alá, mely meghatározza. hogy a „támadó“ fogalma alatt mit kell érteni. Ennek folytán megá’.iapitást A hadsereg felszereléséért .4 hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzelek tehát hadsereg felszeretés i pénztár jegyeket (honokat), amelyek minden nap a hivatalos tírák alatt a nagy bankoknál, valamint a pcnzűgyigazgatóságn ’• jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) Is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivel J.5 szá zalékkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratú hon, ahogyan a jegyzőiéi akarja. Mar hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötöd ét (20 százalékát) visszafizeti, míg a három t agy ötés es határidő lejárta után az egész összeget. [ Hat hónap múlva az esedékes 20 százalékos részlettel és a szelvény ösz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a fíanca IS'atlonalatól a név érték 10 százalékának megfelelő lombardkjjlcsönt kaphat honjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, kötele« pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Ciuj (Kofczs) megye prefektusa MAISOLE EIS ESC U ezredes. BUCURESTI-I MAGYAR KÖZELET Lendületesen lolytaSţa tevékenységét a Magyar Népközösség Bucuresti-i tagozatának iparos alosztálya Szoros együttműködés a tagozat összes szakosztályaival.-”"* Elősegítik az alosztály tagja: részére a munkalehetőségek lefedezését.— Szakelőadások és szakkenystár szervezését vették tervbe.—Különös gondot {ordítanak a tanoncnevelésre BUCUREŞTI, április 2. (Saját tud) A Magyar Népközösség bucureştii tagozata kebelében a közelmúltban alakult iparosalosztály biztató jeleit adja máris annak, hogy eredményesen fogja védeni a fővárosi magyar iparostársadalom érdekeit. Az alosztály legutóbbi ülésén Kozák Lajos elnök ismertette a központi alapszabálytervezetet, amelynek alapján részletesen megvitatták a szervezés összes időszerű kérdéseit. Megállapították azokat a formulákat, amelyek mellett lefektetik az alosztály ügykezelését és pénzügyi vezetését. Elhatározták, hogy az iparos alosztály saját kebeléből három tagot küld ki a helyi tagozat mindhárom szakosztályának üléseire. A kiküldöttek beszámolnak az alosztálynak a szakosztályok működéséről. Ugyancsak hatá- rozatilag felkeresték a szakosztályok vezetőségeit, hogy egy-egy taggal képviseltessék magukat az iparos alosztály minden összejövetelén. A tagok munkaszerzésének megkönnyitése végett tervet dolgoztak ki, mely szerint a tagnévsort sokszorositják és annak egy-egy példányát elhelyezik olyan helyeken, ahol munkaalkalmat kínáló közönség megfordul. Elismerőleg vették tudomásul a tagozat társadalmi és közmüvlődési téren kifejtett j tevékenységét és elhatározták több szaklap megrendelését, ami egy létesítendő iparos szakkönyvtár kezdő lépését jelenti. Lgyan- csak a tagok szakmai továbbképzésére, szak- e’öadäßok rendezését vették tervbe. Az előadásokat később szaktanfolyamokká bővítik ki. Megvitatta az alosztály a tanoncnevelés rendkívül fontos kérdését is. Ebben a tekintetben azt határozták, hogy az iparostanon- cokat is beterelik a népközösségi mozgalomba és a felnőtt iparosok kezükbe veszik az ifjak szakmai és társadalmi nevelését. Külön megemlékeztek a Magyar Népközös ség bucureştii tagozata kebelében folyó mii kedvelő színi akcióról. Általános megelége désüket és köszönetüket fejezték ki a tago zat vezetőségének a színi akció meginditá sáért. ami a bucureştii magyarságnak értékes kulturszolgálatot nyújt. Jegyzőkönyvi köszö netet szavaztak Cservák János asztalosmes temek azért az odaadó és áldozatkész mun káért, amellyel a mükedvelőgárda husvét előadássorozatának sikeréhez hozzájárult ! Határozatilag kimondották, hogy az iparos } alosztály minden tagja a legmesszebbmenő tá ’ mogatá9t nyújtja ezentúl a színi akciónak. Fokozott ütemben folyik a Magyar Népközösség Bucurestí-i tagozatának műkedvelő színi akciója BUCUREŞTI, április 2. (Saját tud.) A Magyar Népközösség helyi tagozatának szinügyi bizottsága megtartotta beszámoló ülését a húsvéti előadássorozatról. Dr. Papp Béla elnök rövid visszapillantást vetett a műkedvelő akció eddigi munkájára és beszámolt a húsvéti előadássorozatról. Méltatta Sarkady Gusztáv nyugalmazott s>zin- igazgató érdemeit a mükedvelőgárda megszervezése és az első előadássorozat sikerrevitele körül. Köszönetét mondott mindazoknak, akik a kezdet nehéz munkájában segédkeztek, különösen kiemelve Bruszt Andor és Cservák János érdemeit. Ezután előterjesztést tett az akció további szervezésére vonatkozólag. A uninka rendszeresítése és a racionális munkamegosztás céljából négy bizottság alakítását javasolta. Az első bizottság feladata lenne az előadandó darabok kiválasztása és műsorra tűzése. A második bizottság, amely az elsővel szorosan együtt működne, a propagandát látná el. A harmadik bizottság feladata a műkedvelő akció pénzügyi részének irányítása lenne, a negyedik pedig egy állandó gárda szervezésével és az előadások műszaki részének előkészítésével foglalkozna. Dr. Papp Béla előterjesztése után Sarkady Gusztáv színigazgató hasonló értelmű tervet olvasott fel. Többek hozzászólása után megalakultak a bizottságok, amélyek ott helyben felosztották maguk közt a munkát. A szervezés alatt álló mükedvelőgárdának már két együttese van, amelyek aj betanult darabokat felváltva fogják játszani. A legközelebbi előadássorozat a görögkeleti husvét első napján, április 28-án kezdődik. nyert a támadó fogalma, igy az aláírók a határokat ténylegesen elismerték. Tényleg tehát megnemtámadási kétoldali egyezményről van szó. Ez magyarázza azt a meglepetést, melyet a román közvéleményben Molotov beszéde váltott ki, midőn kijelentette, hogy Románia és a Szovjetunió között nincs kölcsönös megnemtámadási egyezmény. Kétoldalú megnemtámadási egyezmény nincs, de a nemzetközi köteiességváilavasok nem rendelkeznek hason- .ó erővel? A sokoldalú szerződésekből folyó kötelesség vájjon erkölcsi, politikai és jogi szempontból eltér attól? A külügyi népbiztos azonban nem elégedett meg ezzel és a Bntenko-ügyet is megemlítette. Mindnyájunk emlékezetében van még a Butenko-eset, melyről ő maga nyújtott felvilágosítást a világ számára. Butenko saját elhatározásából más országba utazott, hol nyilatkozatot adott a sajtónak. A román kormány és a hatóságok korrekt magatartást tanúsítottak s ez beigazolódott. A román külpolitika alapja: jóviGÁLL FERENC KÉPKIÁLLITÁSA Háromévi pár in tat tózkodá.a után Gall I ' renc ismét kiállít Kolozsváron. Ezúttal programot it adott: ,.A Nő J művészetijén ' can- mol. Páriában Devambez és Guérin tanítványa volt Gáli Ferenc, aki 1988-ban a „Salou‘‘-bau „Spanyol menekültek“ cimii, Goyu-#tilu»bau festett, dinamikus színezésű kompozícióját állította ki Gáli Ferenc sohasem hanyagolja el a Fény szerepét, de különösen a „szin-euseinble“ sűrűségével igyekszik a „tömeget“ körvonalazni és a térben elhelyezni. Mint az impresszionisták. néha elmulasztja a forma körülhatárolását s azt — hogy úgy mondjuk — valósággal ködbeveszni hagyja. A természet érzéki és plasztikus ábrázolása ez; nincs rneg nála az a formatorziló irány, amit — sajnos — gyakran észlelhetünk marjapbág, különösen expresszionista és neoprirnitivista berkekben. A „Nőt“ többnyire interieur-ben, toilette közben, vagy műteremben ábrázolja. A sziliek finom szimfóniáit találni ezeken a legújabb vásznain, olyan meleg színharmóniákat, aminőkre gyakran csak maga a természet képe6. Siznezése azonban már nem elégszik rneg azokkal a kpmor hangokkal, amelyeknek egé«z skáláját szokta produkálni kissé Rembrandtos genre-képein és kompozícióin. A sötétbarnát s az aszfaltot már csak a finom, fcL ilágosodott színek mellé teszi néha, elaire-ohseure gyanánt értékesiti. A szint nála sohasem a forma támasztja alá. A mostanában divatos hibáktól mentes Gáli Ferenc művészete. Szemére lehetne vetni. hogy idegen befolyások alatt áll. De talán állandó megújhodás utáni vágy ez, ami I megakadályozza abban, hogy egyetlen „formulát“ aknázzon ki a végletekig. Régen a tanítvány előbb a mesterével egy színvonalra törekedett s csak azután gondolt egyéni munkára. A festészetben mostanság fellépő anarchista elveknek tulajdonítható, hogy a ma kiállított müvekről sokszor leri a tudatlanság. Gáli Ferenc még keresi önmagát. Tudása azonban kiforrott, technikailag kész, sőt helyenként virtuóz, müvei azonban még a keresés bélyegét viselik. Meglepően tökéletes „Zöldruhás lány“-a, a reflexek teljes felhasználásával, kitűnő munka ,.Pirosszoknyás lány“-a a sötétzöld háttérből kiváló rózsaszínével, remekül puha feldolgozásával, a paraván tüzes színeivel; kifogástalan a „Luxembourg-park“ meleg. óla-, szos hangulatával; ..Rózsaszinruhás nő“-je ritmusos vonalaival; ,.Interieur“-je nagyszerű szinkompoziciójával; „Midinette“-je tökéletes rajzával s a „Műteremben“ színeinek aranyos, meleg szinragyogásával hat. Előző két munkáját a legjobbaknak tartjuk. Kissé idegenül bat Gáli festészetétől a Demian Tassyné arcképe. Kevésbé sikerültek meztelen aktjai. Nagy fejlődésre képes művész Gáli Ferenc, korlátlan lehetőségek előtt áll: bár egyelőre még nem sikerűit rátalálnia önmagára. Ez azonban — ha egyszer hallgatni fog önmagára — reméljük, csak idő és elmélyülés kérdése. Incze Andor. MEGKEZDŐDÖTT A LONDONBAN MARADT GYERMEKEK OKTATÁSA LONDON, április 2. (RaJor.) A háborít kitörése óta Londonban maradt 70 ezer gyermek elsőizben részesült iskolai oktatásban. Londonban 403 iskola van ellátva bombafedezékekkel és ezekben kettős csoportonként, felváltva, körülbelül 140 000 gvermeket lehet tanítani Eljegyzési hir. A bucureştii magyar közélet egyik közkedvelt szerepéje, Tepszer Richard banktisztviselő és zeneszerző, a Bucureştii Magvar Dalkör dalárdájának tagja, életének igen jelentős állomásához érkezett. A napokban eljegyezte Czenke Sárika szilágy- krasznai urilányt. A leendő frigyet általános rokonszenvvel fogadták a fővárosi magyar értelmiség körében. FÖLDI MIHÁLY: MENEKÜLŐK. Nagy regény 499 lap. fűzve 198 lej, kötve .238. Korábbi regényei: Század asszonya. Viszony, Házaspár, á 178 lej. Párisi menyasszony, fűzve 132, kötve 178, Miniszter, kötve Í19, stb. Lepagenál. Kolozsvár. Postán, utánvéttel. Kérjen jegyzéket. szony fenntartása az összes államokkal, főleg a szomszédokkal. A végső cél: a béke. állandósítása. Biztonság, rend és béke irányítják Románia külpolitikáját. A román nép, a véglegesen megvont határok között egyesülve, nem támaszt igényt senki ellen, ugyanakkor el van szánva, hogy nemzeti területének biztonságát szolgáló őszintén békés és lojális politikát támogatja. Az erős Románia egyébként a szomszédos államok biztonságának is biztosítéka.
