Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-08 / 55. szám

ellenzék 19 10 március 8. MŰVÉSZET . FILM /, fiatalok bemutatkoznak... BERECZKY MAGDA Színházi gyerek százszázalékos értelem­ben. Édesajrja — a kedves „Bereczky bácsi" — s édesanyja is olt élt, ott dolgozott, sőt ott lakott a színház udvarán. Magda három­éves kora óta egyebet sem látott, mint szí­nészt és kulisszát. Nem csoda, ha1, amint mondja: — Nem is gondoltam arra, hogy más pá­lya is lehet a világon. Persze már kicsi korában játszott, ő volt az annakidején a színháznál, mint most a „Sicc", a Kozma Gyula kislánya. A gyerek- színésznőből komoly stúdiós lett, Heténvi Elemér iskolájának már annak első évébeu , —- most három éve — növendéke volt. — Nagyon komolyan vettem a pályát és nemcsak a sziniiskolát végeztem el, hanem komolyan készültem rá, táncoltam, énekel­tem. Egy volt kollegámmal, Nagy Pityuval, aki most vidéken táncoskomikus, télen :s már reggel fél 7 órakor a foyerben gyako­roltuk a szinpadi táncot, ugyhogy mikor a takarítók bejöttek, mindig megijedtek, hogy ki jár ott? Ebben az időben tizenkét órát táncoltam naponta . . . Ez a 148 centimeters kis barna lány óriás akaraterővel készült hát a színpadra, amely­I rért rajong. — Alapjában véve komoly a természetem — mondja — sokkal komolyabb, mint a ba­rátnőimé. Nem mondom, azért szívesen el- léháskodom velük itt az öltözőben és furcsa — ha a szinpadra lépek, mintha kicseréltek volna egy más, egy vidámabb valaki leszek. T- Persze, szubrettnek készült? v'i — Hát mi másnak készülhettem volna ezzel a pici alakommal? — kérdezi egy csöpp szomorúsággal — Higyje el, én tudom a legjobban, hogy csak gyerekszerep és szuh- rettszerep való nekem. Soha nem vágytam olyan szerepre, ami nem való nekem s el sem játszanám, ha érezném, hogy nem tu­dom megcsinálni. Nagyon szigorú vagyok ön­magamhoz s vau önkritikám. Viszont érzem egyes szerepeknél, hogy jól megtudnám őket oldani. — Színházon kivid mik a kedvtelései? Mozi, sport? — Annyira benne van minden idegszálam­ban a színház — mondja komolyan hogy még akkor is csak a szinház foglalkoztat, ha nem vagyok itt. A művészet minden ágá­nak rajongója vagyok. Imádom a nehéz, klasszikus zenét, a képzőművészetet, a jó fil­met, ami megint csak a színjátszás egyik ága. Szeretek úszni is, kirándulni . . . — Eddig melyik szerepét játszotta a leg­szívesebben? — Hetényinél játszottam a Kis gróf szab rettszerepét, azután Sefket bey Táncos ifjú­ság cimü operettjében a főszerepet. Azután egy délutáni előadáson beugrottam Wojíicky Elv ira helyett a 3:1 a szerelem javára szub- rettszerepébe. Éreztem, láttam valahányszor nagyobb szerephez jutottam, hogy sikerem volt és ez ad erőt a további tanulásra, küz­delemre, várásra. Higyje el, nehéz egy ilyen kicsi nőnek nagyobb szerepet kapni. Ha csak tíz centivel lennék magasabb! — Maga olyan jó táncosnő. Árra soliasem gondolt, hogy egy jó partnerrel, mint tán­cospár, bejárja a világot? — Dehogy nem! — feleli — csakhogy ennek három akadálya van. Először, hogy imádom a színpadot s maga a tánc nern je­lenti azt, amit a szinház. Másodszor, hogy nehéz ám megbízható, jó partnert kapni. És harmadszor, hogy családom és a vőlegényem most már véglegesen ideköt... — Ki a vőlegénye? — Szentes Ferenc — feleli és azt is el­árulja, hogy most tavasszal lesz meg az es­küvőjük. (—)----- ————— — Az „Amerikai Cirkusz“ előadásai a bevo­nultak családjainak felsegélyezésére. Szom­baton, március 9-én . este 21 órakor kezdi meg előadásait a Mihai Viteazul-téren az ..Amerikai Cirkusz“, melynek artista-sze­mélyzete 50 tagból áll. A cirkusz fütve van. Gazdag akrobatikus műsor kerül bemutatás­ra. Az esti előadásokon kívül vasárnap és ünnepnap délután 4 órakor olcsóhelyáras elő­adások. A bevétel 50 százalékát a kolozsme- gvei bevonultak családjainak segélyezésére fordítják és aki az előadást megtekinti, nem­csak gazdag műsorban gyönyörködhetik, de . ezenkívül hazafias és nagyjelentőségű társa­dalmi munkát is segít. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- választékosabb Kiviteli gr, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. ­NINOCSKA Lengyel Menyhért és Greta Garbo közös sikere A háborús london filmszenzációja o pilla­natban az Empire filmszínház uj daraoja: egy magyar író s a iöld legnagyobb filmszi- nésznőjének. a svéd Garbónak közös filmje, a „Ninocska“ — irja a Sunday limesben London legszigorúbb filmkritikusa: P. Po well. Greta Garbo — írja -— a film legnagyobb, legcsodálatosabb jelensége. Hollywood sok kiváló szülésznőt adott a világnak: Bette Davis ideges modernsége, Ginger Rogers ga­min bája, Louise Rainer finom keesessege, Katherine Hepburn intelligenciája mind nagy érték. De Garbo az egyetlen olyan íilm- sziuésznő, aki kaméleon érzékenységével tö­kéletesen szerepe bőrébe bújik, betölti a vásznat s ha szerepet alakit, nem Garbo r-gy szerepben, hanem maga a szerep: ő a Kamé- liás hölgy, A alewska grófnő és most Ni­nocska. 0 az egyetlen a jelenkor színésznői között, a legnagyobb emóciókra képes és a közönség, aki manapság szereti a kiskorú kedvenceket, belátja, hogy ez az asszony zse­ni, aki egyedül többet jelent, mint az .összes többi divatos név viselője. A Ninocska — folytatja a kritikus — a magyar Lengyel Menyherţ ragyogóan szelle­mes film-meséje és Garbo végre vigjátéksze- rephez jut benne. Meséje a következő: Há­rom szovjet megbízott Moszkvából Páfisba érkezik, hogy ott eladják egy nagyherceguő elkobzott ékszereit. A három szakállas, kucs- más komor elvtárs remekül érzi magát a fény városában és elfelejtkeznek küldeté­sükről. Moszkva urai megharagusznak a ké­sedelemért és Parisba küldenek egy követet, akinek az a feladata, hogy körmükre kop- pintson a magukról megfeledkezett ékszer- eladóknak. A bárom orosz ijedten várja az állomáson felettesüket s ez a felettes — Garbo, aki szigoruan nőietlen és dísztelen szovjet-ruhában érkezik meg Parisba. Es itt találkozik egy vidám úriemberrel, aki végig­vezeti a városon. Az Eiffel-tornyot — ma­gyarázza a párisi ur — a franciák főleg arra használják, hogy leugorjanak róla . . Mire Ninocska szigorú tárgyilagossággal kérdezi meg: Mennyi időbe kerül, inig földet érnek? Ninocska szerint a szerelem sem más, mint „kémiai reakció“. De a párisi tavasz csodát lesz a moszkvai ex-őrmesterrel és delegált­tal: Ninocska nevető fiatal leány lesz, az, aminek tulajdonképpen született. Luhitsch rendezése megható kedvesen hozza ki azo­kat a jeleneteket, mikor Ninocska szégyen­lősen megjelenik szerelmese, a vidám párisi ur lakásán, fején uj kalappal s aztán tán­col, nevet, örül, pezsgőt iszik. Garbo gyen­géd, meleg, vidám és mélységesen megható. Partnere, Melvyn Douglas is kitűnő és > e- mék a bolsevista trio: Sig Ruinann, Felix Bressart és Alexander Granack — fejezi l e elragadtatott kritikáját D. Powell. A japán színház (Első közlemény) A Japánban megjelenő angol nyelvű Tu­rista Könyvtár egyik nagyszerűen megirt és gyönyörű fényképekkel díszített kis könyve akadt a kezembe. Egy sokáig Japánban élt kiváló kolozsvári sportember adta kölcsön. Tiszta öröm volt átolvasni a bölcs Toyoichi- ro Nogami professzor könyvét a japan Noli játékokról most itt a háborús világrészben, mikor a Távolkeleten is ég a világ. Egy ősi és remek nép kultúrája, bölcsessége és éle­tének művészi szépsége sugárzik a könyv lapjairól. Rendkívül érdekes olvasmány és megtanuljuk belőle az ősi japán Noh-játé- kok lényegét. A Turista Könyvtár egyébként azt a célt szolgálja, hogy megismertesse a fehér em­berrel Japánt. A japáni teakultuszról épp úgy jelent meg kötete, mint a japáni kertek­ről, az építészetről, a virágok művészetéről, a tájról, a gyermekek napjáról, az öltözkö­désről és minden olyan tárgyról, amely ezt a szépséges, titokzatos keleti országot jelen­ti. A japán drámáról s az úgynevezett Noh- játékokról szóló kötetek keltették talán a legnagyobb érdeklődést. Nogami > professzor kötete több kiadásban jelent meg. AZ ELŐSZÓ Toyoichiro Nogami előszavában elmond­ja, hogy ő maga sok Noh-játékot rendezett és gyakran elkísért előkelő és hires idegene­ket a Noh-előadásokra. Azt tapasztalta, hogy az idegenek gyakran jobban megértik az ősi játékot, mint maguk a japánok. Ennek oka az, hogy ez a feudális korban alapított já­ték, amely a Shogun védnöksége alatt állt. egyszerű meséjével, szimbolikájával sok szö­veg nélkül is mindent kifejez, nem úgy, mint például a Kabuki játékok, amelyek kö­zelebb állanak ugyan az élethez, de ame­lyekben a sok szöveget csak japán ember tudja követni. A Noh azt a tökéletes szép­séget szolgálja, amely például a teázás szer­tartását s igy magyarázó szöveg nélkül is élvezhető. Mikor Bemard Shaw 1934 tavaszán vá­ratlanul megjelent Japánban, Nogami pro­fesszor külön Noh-játékot rendezett a tisz­teletére. A világhírű angol iró számára a könyv szerzője a legjellegzetesebb Noh-játé- kokat, a Tomoe-t és a Ka-zumo-t adta elő. Ez az utóbbi ősi játék menetében jellemző az összes Noh-játékokra. Az egész játékot a Shite' (Első Szinész) majdnem egyedül adja elő, a Waki (Második Szinész) egy oszlop mögé húzódva nézi az egész játékot, épp úgy, mint a nézők, miután kis szerepét be­fejezte. Az Első Szinész egy szép Amazon szerepét játssza, aki rábeszéli urát és paran- csolóját arra, hogy legyen öngyilkos s köz­ben ellenségeivel harcol. A Második Szinész egy utazó szerzetes szerepét játssza s a tör­ténés legnagyobb részében csak mint néző szerepel. Bernard Shaw a professzor mellett ült és a következőkben fejezte ki vélemé­nyét: „A Nob-drámának ez a nagyszerű elő­j adása elfelejttette velem a mai nagy hideget, * azt, hogy fázom. Nagyon érdekelt a játék. Hábár öreg ember vagyok, folyton tanulok és ma délután alkalmam volt valami nagyon érdekeset tanulni. A művész számára külön­ben — bármilyen vén is legyen — mindig van tanulnivaló. Habár természetesen egyet­len szót sem értettem, a cselekmény művészi intencióját végig nagy érdeklődéssel kisér­tem“. A NOH-SZINHÁZ A Noh -színházba érkezünk most — irja a japán professzor — ahol kimonás leány ve­zet a helyünkre. A nézőtér, a Kensho. már tele van emberekkel. A színpad (Butái) bá­rom láb magasan van felettünk s négy osz­lopon nyugszik. Az Atoza (a színpad hátsó része) a színpadnak felét foglalja el. Itt ül­nek a zenészek. A háttér falára öreg fenyő van fesţve a Kano-Iskola szerint. A színpad jobboldalán három láb széles, úgynevezett Kórus-Veranda van. Itt foglal helyet a Kórus. Vele szemben folyosó vezet a hátsó szinpadra. Ez az ut, amelyen a szí­nészek és a zenészek a szinpadra jönnek, vagy elhagyják azt. Ez a hid (Hashi-gahari), amelyet a sziupad egy részének használnak. A hid . túlsó végén öt színből álló függöny csüng, amelyet két bambuszruddal emelnek fel valamennyi alkalommal, ha valaki bejön a szinpadra, vagy kimegy róla. A függöny mögött van a Tükör Szoba (Kagami-no-ma), ami az európai színházak öltözőjének felel meg, de mégsem öltöző, mert itt csak meg­nézi magát a szinész a szinpadralépés előtt. A maszkot a Zöld Szobában készítik el, amely amolyan öltözőszoba és társalgóféle. A színpad megépítésénél a legjellegzete­sebb az, hogy a Noh-szinházban a történést a néző nem úgy látja, mint egy keretben lévő képet (ahogy Nyugaton, vagy a Kabuki színházakban), hanem úgy, mintha az ese­mény a nézők közt játszódna le. De azért a szinjáték és a nézők közötti távolságot egy kis térség (Shirasu) alkotja. Erről lépcső ve­zet le a nézőtérre. A lépcsővel szemközti páholy a császári fenségek páholya. Sokszáz évvel ezelőtt a Shogun páholya volt. A színpad észak felé van építve, bogy a magasrangu japánok, régi kinai szokás sze­rint, mindig dél felé fordulva ülhessenek... A szinpad négy oszlopának kiilön-kiilön el­nevezése van. A bid elé három fenyőcsemete van ültetve. A hid egyik végében van a i Sietség ajtaja (Kiri-do), itt megy ki a szi­nész, akit a színpadon megölnek, vagy a bo­hóc, ha elmondta szerepét. Tokióban 8, Ozakóban 5, Kirtóban 3 és 2—2 Noh-szinház van Fokúiban, Nagoyaban, Kobeben, Kanazawaban és Kumamotóban. A legrégibb Noh-szinház a XVI. századbeli Nishi Hongwanyi Kivotóban. Legközelebbi szinházrovatunkban magáról az előadásokról számolunk be olvasóinknak. L.) HOLLYWOODI FILMKOCKÁK GINGER ROGERS, Hollywood legpompá­sabb táncosnőinek egyike, mint vigjátékszi- nésznő aratja újabban egyre-másra sikereit. Kiderült róla, hogy olyan pompás vigjátékte- lietség, hogy azt is meg lehet vele kockáz­tatni, hogy egyetlen táncszám se szerepeljen filmjeiben és mégis sikere, sőt nagy sikere van. Legutolsó filmjét, A kisasszony gyereke cimü bohózatot az év legrnulatságosabb vig- játékának nevezte el az amerikai filmsajtó. MAUREEN OTIARA, a Notre Darae-i to­ronyőr hangos változatának főszereplője, az amerikai filmcsillagok legelsői közé érkezett be első filmjével. A fiatal ir lány, akit Char­les Laughton fedezett fel, óriás sikert arat a milliós filmben, amely egyike Hollywood legdrágább produkcióinak. Lon Chaney hi­res szerepét Laughton játssza. HOLLYWOODRÓL legutóbb két nagysi­kerű könyvet Írtak. Az egyiket Katherine Albert írta, ennek eime: Emlékszel \ alerie Marciira? A nagyon érdekes regény egy nagy sztárról szól, akit egy kis nyugatamerikai városban fedeznek fel és a hollywoodi sztár- épitő módszerrel tesznek naggyá, hiressé és -—- boldogtalanná. A másik könyv szerzője a kalandos életű Charles Landery, aki mint pincér, munkanélküli és munkás vándorolt át Amerikán és Hollywoodot a kevésbé csil­logó oldaláról mutatja be az Igazi Holly­wood cimü könyvében, A filmstatiszták, az úgynevezett „extrák“ nyomorúságát látta meg Lánderv, aki egy olcsó penzióban lakott és maga is statisztált. Könyve leleplezi a csillogó filmváros nyomorúságát. Megtudjuk könyvéből például, hogy Hollywoodban 12 ezer nyilvántartott extra van, akik közül csak 350 van állandóan szerződésben, a többi csak alkalmi munkákat kap és úgy keresi meg kenyerét, ahogy tudja, vagy nyomorog. * MARLENE DIETRICH uj filmjét, a cow- boy-tárgyu Destry újra lovagol cimü darabot vegyes érzelmekkel fogadta a londoni közön­ség, amely különben sem rajongott soha a hidegarcu sexappeal királynőért. „Marlene ebben a filmben olyan csúnya, bájtalan és sovány — irja róla a Picturegoer filmkriti­kusa — hogy az ember csak csodálkozni tud, hogy miképpen csináltak belőle nagy sztárt? Az sem tesz jót a sex-appealjenek, hogy a filmen vízzel öntik le és hasbarug- iák. Az ember megsajnálja szegényt és rá­jön, hogy befejezte karrierjét. Ezt a szerepét sohasem bocsátják meg rajongói, akik eddig csak szép ruhában, kikészítve és rekedt ga­lambbugásával férfiakat szédítve látták ked­vencüket.“ Semmitőszék elé került az orgazdasággal vádolt milliomos ékszerész ügye. Hirt ad­tunk annak idején róla, hogy a bukaresti ügyészség rendeletére letartóztatták Nuhem Atatzki többszörös milliomos chisinăui éksze­részt, akit orgazdasággal vádoltak. Az ügyész­ség szerint Atatzki európai hirü orgazda volt, akihez külföldről is elhozták a betörök és tolvajok a nagyértékü ékszereket. Az Atatzkinál tartott házkutatás alkalmával sok milliót érő ékszereket találtak, amelyek kö­zött ott volt 1. Ferencz József császár és ki­rály brilliáusokkal kirakott burnótszelencéje is. A bukaresti vizsgálóbíró az ékszerésznél lefoglalt kincsekből kiállítást rendezett, hogy a károsultak felismerhessék a tőlük ellopott holmikat. Atatzkira nem sikerült rábizonyí­tani az orgazdaságot, de ennek dacára is el­rendelte ellene az ilfovi törvényszék a vizs­gálati fogságot. Atatzki fellebbezésére a bu­karesti ítélőtábla elrendelte szabadlábra he­lyezését és beszüntette ellene az eljárást. A táblai főügyész megfelebbezte a táblai vád- tauáes határozatát és igy az ügy a seramitő- szék elé került, amely a napokban hirdeti ki határozatát. Részvénytársaságokká alakították a hu- nyadmegyei állami bányamüveket és a nagy­bányai kincstári bányákat. A hivatalos lap rendelettörvényt közöl, mely szerint részvény- társaságokká alakították a hunyadmegyei állami bányamüveket s a nagybányai kincstári aranybányákat. A részvénytársaságokat az erdélyi állami bánya- és ércvállalatok auto­nom intézménye (RIMMA) alakítja, a kincs­tár hozzájárulásával. Ez a hozzájárulás a kérdéses üzemek ipari, kereskedelmi és bányáit foglalja magában. A RIMMA 1937 július 7-én kelt szervezeti törvéuye érvényét veszti. A RIMMA szolgálatában lé­vő tisztviselők 15 napon belül kérhetik az uj részvénytársaságok kötelékébe való fel­vételüket. ", - -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom