Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-06 / 53. szám

6 J? /././? N 71 10 4 0 in á r L i ii % 0. l'aisddalmi akciónk ercdmciiyckepeu j< h >>t lielotn, hog\ a Ion árostól 10.000 lejt kup­áink szegen) cink segél> ívesére a/ mrncpck ilkulruáhól. \ , I a«a«RÍ - akoiitál) eddig megtartott 3 iilcscu foglalkozolt gazdasági kataszter lel- ítllitasáuak, valamint szovt'tkc*/i*ti k a apita suitak a kérdéseivel. \ közművelődési szakosztály előadássoro­zata kapcsán eddig 7 előadás hangzótl el. A. magyar életszemlélet, valamint a nepkozosse- gi gondolat jelentőségének hangsnlyozasa az .•lóadások által, a magyar niunkáskorokhen nagy visszhangot keltett. Valóságos élmény­ámba ment, amikor munkás, iparos or­vos. mérnök együtt lelkesedett az előadások hallgatásában. Itt kell még jelentenem- hogy a központ leküluölte Bukarestbe Satkadi l»nsz- tá\ igazgató urat a magyar szinikultura -zol- gálatára, munkáját meg is kezdette a >;>go- xatunk támogatásával és összeállított műked­velő gárdájával megkezdette népies tárgyú színdarabok tanítását. Amikor helyiségünkben először gyűltünk össze, azt a kijelentést tettem, hogy ez a helyiség a ini népünk otthonává kell váljék, tagozatunk a mi népünk érdekeit védő és ápoló intézménnyé kell hogy fejlődjék, llála Istennek, ma elmondhatjuk, hogy tagozatunk elindult ezen az utón. Tagozatunk Bukarest­ben gyökeret vert és ezzel működésének első, mondhatnám a legnehezebb fejezete be is zá­rult. A munkatársak serege» együtt van. he­lyes munkamegosztással most már könnyebb létfeltételek mellett folytathatja tovább a tagozat működését, végezheti bukaresti ma­gyar népünk gazdasági, társadalmi és közmű­velődési érdekeiuek szolgálatát. '\ égezbeti ezt a munkát már tovább a közgyűlés részé­ről kinyilvánított bizalom segítségével. A teendők sorrendben a tagozat fejlődésének arányában valósitandók meg. Ezután követ­keznek sorra a szomszédsági rendszer meg­alapozása, karöltve ezzel a bukaresti magyar­ság kataszterének felállítása. Munkástöine- geink és háztartási alkalmzottaink számára jóléti és szociális intézmények létesítése Egyházaink munkájának támogatása. Né­pünk gazdasági érdekvédelmi szervezetének felépítése. Szövetkezetek, gazdasági intézmé­nyek, végül magyaxház létesitése, vagyis gon­doskodás minden olyan szükségleteinkről, amelyek népi életérdekeink védelmét szol­gálják. Mélyen tisztelt közgyűlés, jelentésein vé­gére érkeztem. Az eddig végzett munka bi­zonyságul szolgál, bogy szükség van az osz- szefogásra, hogy a népben rejlő erők hatal­mas feladatok megoldására képesíthetnek. A népközösség léte felrázta közömbösségéből, fásultságából népünket, ráébresztette hivatá­suk tudatára annak jobbjait, ráébresztett szörnyű mulasztásainkra. Döbbenetesen kér­dezhetjük hát testvéreink, hol van itt Buka­restben a 60.000 magyar? Miben nyilvánult, meg a 20 év folyamán itteni élete. Hol volt eddig egységének csak sóvárgott és epedett formája. Lehet, hogy örökös széthú­zó, a változásokba nehezen beletörődni tudó természetünk nem tudja még most sem a népkö zösségi gondolat igazi jelentőségét felfogni, megérteni, még most is jól esik társadalmi és felekezeti ellentétek szitásával széthulló sorainkat még jobban gyengiteni. De aki a népközösségi feladatok fontosságát ’átni akarja, az járja keresztül-kasul a külvároso­kat, nézzen be a gyárak műhelyébe, lássa meg hiányosan öltözött magy ar gyermekeink sere­gét, vagy menjen ki a Gara de Nordra és nézze meg az Erdélyből érkező és Erdélybe induló vonatokon kenyerüket kereső magyar utasokat és akkor meglátja és megérti: kell nekünk a magyar népközösség. Amikor az első kapacsapások fáradsága után egy pillanatra megpihenünk, szálljon hálánk a gondviselés felé, aki őrködik sor­sunk felett. Fáradozásaink nem voltak hiába- valóak. Szóljon köszönetünk elsősorban is a magyar munkásokhoz, akik a műhelyükből, a gyárak poros' levegőjéből jöttek hozzánk esténként, hogy megtudják, hogy mit csiná­lunk és filléreikkel segitsenek munkánkban. Szóljon köszönetünk mindenkihez, aki se­gítségünkre volt szóval, tettel és áldozatá­val. Menjen széjjel a külvárosok minden ma­gyarjához a hire annak, hogy itt fajtánkért, népünkért dolgozunk, mint jó állampolgárai ennek az országnak, a törvények adta kere­tek között akarjuk építeni egységessé, idő­állóvá testvéri közösségünket. Ezzel az ideiglenes vezetőség megbízását befejezte, küldetése véget ért, kérem a mé­lyen tisztelt közgyűlést, hogy jelentésemet, illetőleg az ideiglenes vezetőség jelentését tu­domásul venni szíveskedjék. Adja meg a fel­mentést az ügyek vezetése alól számunkra. MEGVÁLASZTJÁK A TISZTIKART Az elnöki jelentés megtétele után bejelen­ti az ideiglenes vezetőség lemondását. A közgyűlés Lőrinczy Géza unitárius lel­kész ajánlatára közfelkiáltással megválaszt­ja dr. Sándory Mihály ügyvédet a választás levezetésére elnöknek. Tagok: Illés Lajos tisztviselő, Barabás Ferenc, Bonczos' István, Nagy Sándor, Vass Ferenc és Keinczel Jó­zsef. A hozzászólások elhangzása után a jelölő­bizottság megteszi a tisztikar-választásra vo­natkozó előterjesztését és az alábbi tisztikart ' ú las/.tolt a meg: Flnök: Dr. Papp Béla orvos. Llnöki tanács: Dr. Pajti) Béla ötvös, mint elnök, Nemeth Enni mérnök, mint a köz• művelődési szakosztály elnöke. Uitay Sándoi iskolai igazgató, mint a társadalmi szakosz­tály elnöke. Rohom i \ Uniós mérnök, mint a gazdasági szalasztói y elnöke. Dr. Mil:ó Im­ii' Ügyved, mint a Romániái Magyar Néjikö- zösseg bukaresti irodájánál: főtitkára. Bokor Béla ügyvéd, mint a bukaresti tagozat főtit­kára. I)r. Sándory Mihály ügyvéd, mint n bukaresti tagozat jogtanácsosa. Dr. Baki: I lek orvos, mint az egészségügyi bizottság vezetője. Bruszt .tudor tisztviselő, mint az adminisztrációs és pénzügyi bizottság vezető­je. Közül: bajos asztalos, mint az Iparos Al­osztály vezetője. Nagy Sándor lelkész, Lő- rinczv Géza lelkész, Se.xty Zoltán lelkész, Bartalis Sándor munkás-szenátor, Blaskó Pál mérttől:, mint a közgyűlés által az elnöki ta- I tiácsba delegált tagol:. Közművelődési szakosztály: Elnök: Németh Ernő mérnök. Alel nők ők: Dr. Leadva y Sán­dor ügyvéd. Sípos András segédlelkész. í.a- hatos István nyomdász. Előadó: Juhász Ist­ván diákotthoni igazgató. Társadalmi szakosztály: Elnök: Bitay Sán­dor iskolai igazgató. Alelnökök: Körösi Lász­ló mövezető. Cservák Lajos asztalos. Balogh József munkás. Előadó: Dr. Szatmáry Kamii- ló tisztviselő. Gazdasági szakosztály: Elnök: Rohonyi Vilmos. Alelnökök: Tompa Ferenc kereske­dő. Kányády Béla lelkész. Bartha Károly munkás-szenátor. Előadó: Dr. Fogarasi Géza. Főtitkár: Bokor Béla ügyvéd. Titkár: Csiha Lajos kereskedő. Pénztárosok: Bocsa Antal tisztviselő. Kiss Béla műszaki tisztviselő. Ellenőrök: Borsiczky Károly tisztviselő. Demeter Jenő tisztviselő. Rúzsa Áron mun­kás. Adminisztrációs és pénzügyi bizottság: Vezetője: Bruszt Andor. Tagjai: Bitay End­re mérnök. Kerezsi János tisztviselő. Szervező bizottság: Vezetője: Bereczky Zoltán. Tagjai: Cservák Sándor asztalos. Kádár Gyula műszaki tisztviselő. Kozák Mi­hály munkás. Egészségügyi bizottság: Vezetője: Dr. Baki: Elek orvos. Tagjai: Dr. András István or­vos. Dr. Dulin Hugó fogorvos. Dr, Dörsch­nitz Kálmán orvos. Dr. Marinescu József orvos. Dr. Papp Béla orvos. Dr. Pferschy Tibor orvos. Dr. Tassaly János orvos. Dr. Ţónk Emil orvos. Dr. Varga Endre orvos. ■bel liszt viselő­Mi­I), l cress Irrem orvon. Voiţii Gergely fa- Császár írni, gyógyszeréin. Htdlicska litván gyógyszerész. Dr. Vans Pál gxágyszc• Sexív Zoltán lelkész. Jogügyi hízol Isiig: l)i. Sándűry Mihály ügy réti- lagjin: Utiluli Károly ügyvéd. Di ■ I,.l.ele .Mil.los ügyvéd. I inciter Hédii ügyied. Di l erenczy Zsi gmond ügyvéd. Jakab Ist­ván ügyvéd. l)r. Kiss Árpád ügyvéd. I)r. Fetidvay Sándor ügyvéd. I öltés Sándor ügy­véd. Jegyzők: Kondin Boldizsár liszt viselő. Szil- l,n Murgit tisztviselőnő. Könyvtárosok: Hajító Erz nő. Julink (rxula tisztviselő. I tagozat jogtanai sósa: l)r. Sáttdory luíly iigwéd. Intézőbizottság: l)r. András István orvos. Andrási Ferenc szabó. Böszörményi Sándor. Barid; Károly ügyvéd. Uisztricsányi Albert kereskedő. Bölöni János mérnök. Bálint Fe­renc sziu s. Bitay Endre mérnök. Bába Mi­hály autószerelő. Biró Tamás munkás. Bakle Imre asztalos. Bartalis Árpád fodrász. Csiba Fajos kereskedő. Csurlta Kálmán vas- és fém­munkás. Cservák Sándor asztalos. Ebért Fa­jos ügyvédjelölt. Darkó János kádár. Dobo­lyi Ákos tisztviselő. Fcrcnczy Gábor mérnök. Fésűs Miklós művezető. Gudor Lajos lelkész. Geese Tivadar nyomdász. Hatházy Miklós mű­szaki tisztviselő. István Mihály ács. Illyés Fajos munkás. Jakab Gyula tisztviselő. Já- nossi István cipész. Fássa Dezső műszaki tiszt­viselő. Katona József épitészmérnöl;. Kovács Árpád művezető. Kovács Lajos asztalos. Ká­dár Gyula műszaki tisztviselő. Kolozsvári Já­nos művezető. Kiss Sándor asztalos. Komis Fajos tisztviselő. Márk Fajos lakatos. Nyerges József tisztviselő. Pál Simon asztalos. Papp Fajos nyomdász. Dr. Pfershy Tibor orvos. Péter Ferenc nyomdász. Rózsa Ferenc iparos. Szigetliy Béla lelkész. Szász István autótulaj­donos. Szatmáry Kamill é> tisztviselő. Széli Ferenc asztalos. Szoboszlay Janos munkás. Dr. l'assaly János orvos. Dr. Thiary Ákos tiszt­viselő. Dr. Veres.« Ferenc orvos. 1 áss Ferenc szabó. Dr. Vnss Pál gyógy szerész. Ványay Károly művezető. \'ig György nyomdász. Bákay Domokos vasmunkás. Dr. Horváth i.ászló lelkész. Keresztes Gyula tisztviselő. Kampfe József tizsti iselő. Póttagok: Both Lajos ács. Lengyel Gergely vas- és fémmunkás. Kövecsi Pál elektrotech­nikus. Riedl Antal művezető. Takács Pál ta­nító. íizetett fisz!viselők: Szőcs Oszkár igazgató. Szász István, Halmay hóra, Béni tisztviselők. iroda­Kacsú Dr. Papp Béla széftíogialója A tisztikari választások lezajlása után dr. Papp Béla újra elfoglalja az elnöki széket és az egész vezetőség nevében megköszöni a közgyűlés bizalmát. Hangsúlyozza, hogy a ve­zetőségi tagság nem tisztség, hanem köteles­ség. Akik a bukaresti magyarság vezetésének nehéz feladatát magukra vállalták, azokat nem a szereplési vágy fűtötte, hanem az a tudat, hogy egy táborba kell gyűjteni az itt élő magyarokat, összetartás legyen a népközösségi munka jelszava. A Magyar Népközösség nem politikai viták eldöntésére van hivatva. A világnézeti kü­lönbségek firtatása nem idevaló. Kerüljük el a visszavonást szülő incidenseket. Jöjjön min­denki bizalommal és szeretettel közénk, bé­kés építő munkára irányuló szándékkal, aki nem ezt akarja, maradjon távol tőlünk. BIZALOM AZ ÜJ VEZETŐSÉGNEK Dr. Mikó Imre, a Magyar Népközös­ség bukaresti irodájának vezetője, mint központi kiküldött, elsőnek üdvözli dr. Ppp Béla elnököt. — A Romániai Magyar Népközösségnek, amely több, mint egy éve kormányengedéllyel működik, célja: kulturális, gazdasági és szociális téren a Ro­mániában élő magyarok egységes képviselete, érdekeinek megóvása és előmozdítása. Ennél­fogva feladata keresztény szellemben ápolni a magyar kultúrát, megvédeni és kielégiteui a magyar nép gazdasági érdekeit és szociális szükségleteit. Mindenki tartsa szem előtt eze­ket a célkitűzéseket, különösen itt Bukarest­ben, ahol a magyarság megszervezésének ne­héz feladata vár a megválasztott vezetőség­ié. Elismeréssel kell adóznunk az ideiglenes vezetőségnek, amely egy év alatt otthont te­remtett az itt élő magyaroknak, ingyenes or­vosi rendelőt rendezett be és díjtalan jog­védelemben részesíti az arra rászorulókat. Óriási szervezőmunkát végeztek itt az egy­házak is, de éppen felekezeti mivoltuk miatt nem terelhették egyetlen táborba a magyar­ságot. Most megvalósult az. amit 20 év alatt nem lehetett elérni: a bukaresti magyarság megszervezése felekezeti és osztálykülönbség nélkül. Éppen e/ért munkálkodjunk tovább­ra is lankadatlanul és Bukarest nyújtson pél­dát az egész Erdély és Bánság magyarságá­nak. A kisebbség vesse alá magát a többség akaratának és egységesen álljon a vezetőség mögé. Éljen a bukaresti Magyar Népközösségi Kozák Mihály és Rózsa Ferenc a bukaresti magyar iparosok és az Országos Magyar Ipa­rosegylet bukaresti csoportja nevében monda­nak buzdító beszédet a közgyűléshez. Lakatos István és Bákay Domokos a mun­kásság véleményét és álláspontját tolmácsol­ják. Jánosi István pedig a Bukarestben élő székelyek nevében beszél. Nagy Sándor a bukaresti református egy­házközség vezető lelkésze jelképes történetet mondott, majd szavait azzal fejezte be: A Népközösség vágyunk első zsengéje. Amit ed­dig az egyházak és tiszavirágéletü egyesületi próbálkozások nem tudtak elvégezni, el fog­ja végezni azt a Népközösség. Teljes szivem­ből kívánom a népi öntudat kifejlődését a Magyar Népközösség keretében. Dr. Horváth László, a déli református ke­rület lelkésze, mond ezután üdvözlő szava­kat. Lőrinczy Géza unitárius lelkész a Magyar Népközösség céljairól beszélt. Szerinte ez két részből áll: kötelességtel jesitésböl és áldozat - hozatalból. Eddig kevesen voltunk az alko­tásra, de sokan a széthúzásra. Az uj otthon a kötelességtel jesités szolgálatába álljon. Sexty Zoltán evangélikus lelkész az evangé­likus egyház nevében üdvözölte a Bukarest­ben létrejött magyar egységet, majd dr. Bakk Elek orvos a munkássághoz intézett buzditó szavakat. Dr. Papp Béla záró szavában megköszönte a szónokok lelkes üdvözleteit és hangsúlyoz­ta, hogy a Népközösség keretében törhetet­len a bukaresti magyarság egysége. Kicserélik az adőhonokat KOLOZSVÁR, március 3. A pénzügyminiszter rendelete értelmében 1940 március 31-ig bezárólag 1935. évi 3 százalékos belsőkölcsönkötvénnyel cserélik ki az 1933 évben kibocsátott adóbonokat. Az erre vonatkozó kérvényeket az adóbonokkal együtt a pénzügyigazgatósághoz, vagy közvetlenül a pénzügyminisztériumhoz kell benyújtani. Az adóbonokkal 1940 március 31-ig 1934 április 1. előtti kincstári követeléseket is lehet törleszteni az erre vonatkozó törvényes feltételek keretében, r hogy a Goldmark F illiai inóniui Társaság már- • ins 7-én a Dai Ha Színházban megtartandó hangversenyén egy ősbemutató is szerepel műsoron. Fischer Vilmosnál: — a zenetársa­séig kitűnő karmesterének Praeludium és fugája kerül először bemutatásra. A műsor további résziben Ctuck Iphigénia nyitányt, Mozart Fs-dur Szinfoniál és Mendelssohn llebridák-at tűzte műsorára a zenekar. A hangverseny iránt nugy érdeklődés mutatko­zik; hogy rendkívüli nagy és komoly sikere vök a lutheránus templomban megrendezett Bach- hangversenynek. Szépszámú zerieértö közön­ség gyűlt össze Bach a zenei ősforrás tiszte­letére. A műsort két hatalmas orgonamu fog­ta össze: Bach Fantázia és Fuga és Praelu­dium és Fuga című hatalmas müvei. Szabóné Huensell Zsuzsanna, a kiváló orgonamüvész- te tanulmányait, gyönyörűen adta elő mind­hét zenemű vet. Előadásának jellemvonásai a IIliiben való elmélyedés, a stílusos regisztrá­lás és a hajszálra pontos kidolgozás. Tudvalevő, hogy a luth. templomi orgona inkább romantikus és modern miivek előadá­sára van berendezve. Sz. Haensell Zsuzsánna úgy válogatta össze a regisztereket, mintha egy Bach-orgonán szólaltak volna meg a mű­re/:. A Fantáziában a változatos szinhatáso- kat, a befejező Prueludium- és Fugában pedig a mű monumentalitását kitünően tudta érzé­keltetni. A hangverseny jiúdiumokról jól ismert Mól- <lován Melinda két Bach-áriát adott elő olyan szépen, hogy a közönség, ha nem templom­ban énekel, percekig ünnepelte volna ezüst­harang hangját és stílusosan szép előadását. Lázár Jenő, az operaház gordonkása kivá­ló muzikalitással, nemes tónussal játszotta Bach egyik cselló szóló szonátáját és a köz- inmert Sarabande-ját. Mindkettőjüket Szabó Géza kisérte tökéle­tes alkalmazkodással. A jól sikerült hangverseny azt bizonyítja, hogy a Bach-kultusz városunkban fejlődésben van; hogy Lehár Ferencet, a modern operett zene megteremtőjét, aki nemrég ünnepelte születésének 70-ik évfordulóját, Sopron vá­rosa tiszteletbeli polgármesterévé nevezte ki; hogy nagy i észvéttel vették tudomásul Aradon Kertész Vilmos, az ismertnevü teno­rista halálát. Kertész Aradon kezdte pályafu­tását. majd Budapestre került, ahol az Ope­raház tagja lett. Gyönyörű lírai tenorhangjá­val legnagyobb sikerét Puccini operáiban, a Faustban, a Parasztbecsületben és a Sevillai borbély ban aratta a kistermetű énekes, aki­vel egy ízben kicsinysége miatt nem akart fellépni Jeritza Mária. Ebből nagy botrány támadt, mert a vérig sértett tenorisa alapo­san megmondta véleményét a hires énekes­nőnek. Kertész Vilmos ezután a Népoperá­hoz szerződött, majd a Dohány-utcai zsinagó­ga főkántora lett s 54 éves korában bekövet­kezett haláláig megmaradt ebben az állásá­ban; hogy Lady Ashley az idősebb Douglas Fair­banks özvegye kérvényt nyújtott be a losan- gelesi törvényszékhez, amelyben segélyt kér mindaddig, míg örökségét értékesítheti. A bíróság havi 3000 dollárt állapított meg szá­mára. Az igényes özvegy az összeget kevés­nek találta. Érdekes adóügyi döntés egy kolozsvári vál­lalat ügyében. Ismeretes, hogy a pénzügymi­nisztérium egy korábbi rendelete alapján üz­letáthelyezés esetén a régi adóalapot kell a céggel szemben fenntartani az adóátvitelezés- re vonatkozó április 1-iki törvény alapján, még abban az esetben is, ha az üzlet for galma és jelentősége az áthelyezés követkéz tében nagymértékben csökkent. Egy kolozs vári, elektromossági cikkekkel foglalkozó cég, nvilt üzlethelyiségét felhagyva, áru készletét a tulajdonos lakására szállította é kis keretek között folytatta továbbra tévé kenységét. A pénzügyigazgatóság egyik ellen őre a fenti tények tekintetbevételével u adómegállapitást eszközölt és egyben töröl ték a régi üzlethelyiség alapján kivetett ma gasabb adót. Néhány nappal később újabb el lenőr jelent meg a cégnél, aki megállapítva hogy a cég tevékenységét továbbfolytatja megsemmisítette az újabb adókivetést és céget kötelezte a régi alapon kivetett adójá nak megfizetésére. A cég a pénzügyminiszté riumhoz folyamodott és egyidejűleg az adó felebbezési bizottságnál felebbezte meg az ügyet. A pénzügyminisztérium a cég kérését korábbi rendelkezésére való hivatkozással elutasította, mig az adófelebbezési bizottság most foglalkozott a kérdéssel. A bizottság megállapította azt, hogy a cég jelentősége és ezáltal jövedelme a régi adóalappal szemben több, mint 20 százalékkal csökkent és igy jo­gosult adóengedményre. A bizottság a cég újabb adókivetését helybenhagyta. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg­választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztáíyában, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom