Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-06 / 53. szám
19 4 0 március 6. ELLENZÉK Kisipari hitei Örvendetes híreket hallunk az országos kisipari hitelintézet létének és működésének nj irányításáról, mert az állam bölcs megértéssel nyúl bele az egyik nagy állam- fenntartó réteg, a kisiparosság anyagi sorsába. Minket, magyar kisebbségeket különösen érdekel az élet ez a területe. A kisiparnak az államfenntartó vagy államvezető népeknél talán még nagyobb jelentősége van, mint a kisebbségi népeknél és ezek az egyiittesség, a szakmaérdek és a céhbeii testvériség címén jelentős hasznot húzhatnak, ha állam vagy társadalom az egész kisiparossági ,,élettérnek“ valamikép segítségére van. A kisebbségek ipara menedékhely ma már olyanok számára, kik az értelmiségi lehetőségek állami yagy törvényhatósági mezőiről érthetően kiszorulnak. Nos, minden előzetes kishitűség ellenére kisipari rétegünk erősnek, haladóképesnek, józannak bizonyult. S minthogy a kisiparban a termelési szabadverseny és a vevők elfogulatlansága még elegendően biztosított, remélhetjük, hogy továbbra is ilyennek fog bizonyulni. Épp a legutóbb, a magyar iparosság országos szervezetének megalakulásakor megnyilvánult eleven erő, szakmai lelkesiillség, népközösségi öntudat a legjobb reménységgel tölthet el. Most az állam az országos kisipari hitelélet segítésével és szabályozásával újabb lehetőségeket nyit kisiparosainknak. Erről érdemes elmélkedni és külön megemlékezni. Az Ellenzék nemrég ismertette az országos kisipari hitelintézeten át kecsegtető újítási ütemet. Az 1937. tavaszán megindult szervezési munkálat most másodszor módosult és tárgyilagosan meg kel! állapítanunk, hogy a kisipari világ igen jelentős hasznára. E módosítás szerint az állam 100 millió lej hozzájárulást ad az intézmény nekilenditésé- re, — ebből 30 milliót készpénzben már befizetett, mig 70 millió tényleges értékben, 3 százalékos konszolidációs kötvény következik — ami szerfelett fontos. Nagy előnyt jelent, hogy az intézet zálogjogát elsőbbséggel alkalmazhatja, bekebelezései minden adósság teljes összegét biztosítják. Az intézet iratai hitelesek más egyéb hitelesítési eljárások estén is, stb. Hasonló szellemű részletek után különösképp jelentős, hogy a kisiparosság ezen nagy pénzintézete a kereskedelmi törvény szellemében kezelheti az 1936-os évben létesült kisipari alapot mely jelentékeny és igy a banktőkét lényegesen megnagyobbítja. Ez kárpótlásjellegü, amiért a 100 milliós készpénz segély az évi 50 milliós hozzájárulás mellett módosult az állam rendkívüli kiadásai miatt. Természetesen egyéb fontos rendelkezések is vannak. Ezekkel majd lassanként megismerkedik a távolabbi érdeklődő, amikor a rendeletet alaposan tanulmányozó kisipari politikusok, közírók és céhbeit érdekeltek időről-időre még sokat Írnak majd erről a kérdésről és a hitelintézet működése gyakori alkalmat fog adni a megbeszélésekre. Célunk érthetően az volt, hogy az. állam két nagy lépését hangsúlyozzuk: az anyagi kárpótlásról való gondoskodását, mikor az általános nagy országos érdek készpénzzel való igen lelkiismeretes takarékoskodást szabja elé és ilyen altruális intés- mény számára csakugyan rendkívül fontos behajtási biztonság létesítéséről, amely kézzelfogható támogatást kárpótolhat. Ezenkívül még egy igen fontos körülmény is feltetszik: a fiatal hitelintézet könnyűszerrel és zavartalanul lemondhatott az évi 50 milliós állami hozzájárulásról és az alapsegitség 70 milliós készpénzéről. Csak a gyökeres erő tehet: ezt; hiszen a kisiparosság hiteligényei bizonyára szerfelett nagyok most és még növelhetők ma, mikor a termelési lehetőségek szinte már elhatalmasodnak, sőt már az égbe nőnek. Szóval amikor ma, divatos szóval, „magas konjunktúra van“ és minden pénz szívesen látott vendég a házban, illetve a műhelyben. Mindenesetre örvendetes, hogy van országos kisipari hitelintézet és ez ugyancsak szilárd alapon áll. És örvendetes, hogy az állam a lehető legnagyobb gonddal sáfárkodik érdekeivel, most is lám, súlyos országos gondok idején a pénzügyi ellátást az általános és osztályéi dek józan egyeztetésével oldja meg, kárpótlásul olyan jogokat adva, melyek a hitelszabályozás és a tőkegyűjtés belső oldalán, vagyis a réven megtéríti, ami elvesz a vámon, jói esik minden körülmény, amelyből rá sugárzik valami a kisipari érdekvilág jogi kívánalmaira és megszolgálásainak föltétien szükségére. A kisiparosság az ország és állam gerinc egyik legfontosabb eleme. Munkája gyakorlati és hasznos. A nemzeti és magántulajdont épiti. Ezért mindenféle viszonzás megilleti, teíjesitményei fokozására pedig kü- íönti:, állami és társadalmi megértés. Éppen ezért nemcsak az ilyen alkalmakat, de önkéntelen pillanatokat is fel kell használnunk a ki iparosság érdemeinek s érdekeinek hang- íulvozására. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Megalakult a Magyar Népközösség kolozsvári tagozatának közművelődési szakosztálya Egyhangú lelkesedéssel választotta meg a népes alakuló gyűlés a szakosztály tisztikarát KOLOZSVÁR, március 5. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg alakuló gyűlését a Magyar Nép* közösség kolozsvári tagozatának köz=‘ művelődési szakosztálya. Az alakuló gyűlésen, amelyen a magyar közmüve lődés számos vezetöegyénisége megjelent, dr. Rózsa József, a római kaío-» likus gimnázium tb. ígazgallója elnö-« költ. ! Az elnök egy háromtagú bizottságot küldött ki a jelölések megejtésére, melynek tagjai dr. “Görög Ferenc, Rei schel Arthur és László Tihamér voltak. A jelölőbizottság előterjesztése alapján a gyűlés egyhangú lelkesedéslse! a kővetkező tisztikart választotta meg: (Titkár: Kelemen Béla, jegyző: Heinrich László, iigyésiz: dr. Király Andor. I. Iskolai nevelési alosztály: vezető: Benczédy Pál, vezetőhely ettes: dr. Fikker János, előadó: Parády Ferenc dr., előadóhelyettesi: Cseke Vilmos. II. Iskolán kiviili nevelési alosztály: Vezető: Imre Lajos dr., előadó: dr. Venczel József, tanácsadó bizottság: Asztalos István, dr. Borbáth Samuné, Csendőr Jenő, Fülöpné Gabriel Erna, Jordáky Lajos, Kibédi Alberti, Simán Dániel, Sipos Géza, Zakariás Flóra. III. Művészeti alosztály: Vezető: Jái rosi Andor, vezetőhelyettes: Zsizsmann Rezső, előadók: dr. Kiss Béla, Lakatos István, a harmadik, a színjátszás előadóját az alosztály vezetője később fogja felkérni, tanácsadó bízottá ság: Delly Szabó Géza, dr. P. Jánossy Béla, br. Kemény Géza, Kovács Zoltán, Tárcza Bertalan, Zsembery Elvira, Benedek Kálmán, Domokos Pál Péter. IV. Testnevelő szakosztály: Elnök: Schenker Lajos, vezetöhelyettes: András sy Gyula, előadók: a) férfisport: Lőrinczy Zoltán és Lőrinczy Ferenc, b) női sport: Makkai Juci, Bartunek Ti ti, Paradi Kató, szervező igazgatók: Szűcs Elemér, Pálly Elemér, titkárok: ifj. Xantus János, Unger Béla, sportorvos: dr. Krebs István. A tisztikar nevében dr. Imre Lajos teológiai tanár köszönte meg a bizalmi mat, majd dr. Rózsa elnök zárószavaival fejeződött be a lelkes hangulatú gyűlés. * i AMIRŐL ERDEMES ÍRNI A Magyar Kaszinó közgyűlése A drága jó Merza Gyula bácsi, aki a napokban ünnepelte meg sziik baráti körben születésének nyolcvanadik évfordulóját, lelkes szavakban ismertette az Ellenzék hasábjain a Magyar Kaszinó történetének száz évét. Mi is ünnepi eseménynek tartottuk ezt a cen- tennáiiuraot. Külön cikk keretében foglalkoztunk az eseménnyel és rámutattunk arra a nagyfontcsságu szerepre, amelyet a kaszinó száz éves fennállása alatt betöltőit. Milyen jó is visszakaíandozni a múltba! Hires, nagy neveket idézni, amelyeknek viselői már régen ott porladoznak a házsongárdi temetőben! Feleleveníteni a békeévek boldog emlékeit! És hitet tenni az értékes örökség mellett, amelyre a jelenben még féltőbb gonddal kell vigyáznunk, ha azt akarjuk, hogy csorbítatlanul folytathassuk a boldog emlékű elődök építő munkáját. Ha valaki, úgy a késő öregségében is fiatalos tetterejü Merza Gyula igazán megérdemelte, hogy lelkes munkájáért, kitartó szorgalmáért nyilvános elismerésben részesüljön. Nem hiszem, hogy volna olyan ember ennek a városnak magyar társadalmában, aki ne helyeselné, hogy a kaszinó nyolcvanéves történészét tiszteletbeli tagjává választotta a társaskör. Megillette ez a megbecsülés, kijárt önzetlen, becsületes munkájának. Mert „jaj annak a nemzetnek, amely nem becsüli meg az öregeit és az öregek erényes érdemeit“. Legyen ez az örökérvényű igazság minden elhatározásunk vezérelve. Azzal, hogy köztiszteletben álló vezetőinknek megadjuk a tiszteletet, elsősorban önmagunkat becsüljük I meg és a köz érdekében végzett munka nyilvános kitüntetése egész társadalmunkra dii cséretes fényt vet. Annál vegyesebb érzésekkel fogadtam a hirt, amely magyar társadalmunk széles rétegeiben keltett kínos feltűnést és megdöbbenést, hogy a kaszinó közgyűlése nem abban az ünnepélyes, méltóságteljes keretben zajlott le, ahogyan azt az előzmények után joggal el lehetett volna várni. Bevallom, magam is nagyon elcsodálkoztam, amikor vasárnap reggeli laptársunkban azt a sokat sejtető híradást olvastam, hogy a hivatalos jelölőlistával szemben egyik fiatal tag „elleulis- tát“ terjesztett be. Szavazást rendeltek el, amelynek eredményéről a reggeli lap még nem számolhatott be, mert az a liiradás szerint még javában tartott. Azóta már nyilvánosságra került az eredmény. A kaszinó ismét megválasztotta köztiszteletben álló régi vezetőit és a társaskör rövid időre felbolygatott élete tovább halad a maga megszokott, nyugodt medrében. őszintén sajnálom, hogy nem voltam jelen ezen a különös közgyűlésen. Sajnos, a szerkesztőségi munka idekötött az íróasztalom mellé. Gondolatban pedig elképzeltem magamnak az intézmény száz éves fennállásihoz méltó ünnepi hangulatot, a meghatott felszólalásokat és Merza Gyula bácsi boldogságát, amikor a magyar társadalom egységének ezeket a beszédes megnyilatkozásait élvezheti második otthonának barátságos környezetében. Bizonyosan nagyon sokan vannak még magyar társadalmunk tagjai közül, A hadsereg felszereléséért A hadseregnek sok pénzre van szüksége. Jegyezzetek tehát hadserégfet. szerelési pénztárjegyeket (bonokat), amelyek minden nap a hivatalos órák alatt a nagybankoknál, valamint a pénzügy igazgatóságnál jegyezhetők, ahol az ehhez szükséges űrlapok (blanketták) is kaphatók. Ezek a kötvények a legkedvezőbb feltételű állampapírok, mivet 4.5 sz.i Zalákkal kamatoznak. Jegyezhető három, vagy ötéves lejáratit bon, ahogyan a jegyzőfél akarja. Hat hónap múlva az állam a jegyzett összeg egyötödét (20 százalékát) visszafizeti, mig a három, vagy ötéves határidő lejária után az egész összegei. Hat hónap múlva az esedékes 20 sázaíékos részlettel és a szelvény ősz- szegével adó fizethető az államnak, tartománynak, vagy a községnek. Akinek a lejárat előtt pénzre van szüksége, a Banca Nationalatól a név• érték 70 százalékának megfelelő lombardkclcsönt kaphat bonjaira, ugyanilyen kamat mellett. Minden román állampolgár, aki az ország érdekét szivén viseli, köteles pénzével elősegíteni a hadsereg felszerelését. Kolozsmegye prefektusa: MAN OLE ENESCU ezredes. akik minden dolgukat otthagyták volna szombaton este, ha tudják, hogy a kaszinó vezetősége iránti bizalmuk és elismerésük nyilvános kifejezésére van szükség. Tulajdonképpen anakronizmus a mai világesemények forrongó szenzációinak lázában ilyen részletességgel foglalkozni egy társaskör közgyűlésével. És mégis szent meggyőződésem, hogy erről igenis, érdemes részletesen Írni. Miről is volt szó tulajdonképpen? Arról, hogy egy csoport képviselője az úgynevezett „fiatalok“ nevében uj vezetőséget akart választatni a kolozsvári magyar társadalom szine-javát egyesitő Magyar Kaszinó élére. Mostanában nagyon divatos a fiatalok nevében beszélni. A fiatalság szent nevében hangzatos jelszavakat a köztudatba dobni. Kifogásolni, bírálatot mondani és fölényes tanácsokat adni. Legutóbb a magyar sajtó részesült ilyen váratlan leckében, most pedig az ősi Magyar Kaszinó vezetőségét érte ilyen meglepetésszerü roham, éppen azon a napon, amikor száz éves fennállását ünnepelte. Erre a támadásra senkisem gondolt, ezért történhetett, hogy a szokatlan indítvány egyáltalában szavazás alá kerülhetett. Nem érzem még fé'reállásra ítélt öreg urnák magam. Egyelőre csak harmincnégy életév nyomja a vállaimat és ezen a jogon szeretnék néhány megjegyzést fűzni a kaszinói közgyűléshez, amelyeket élőszóval is elmondottam volna, ha véletlenül jelen vagyok az ünneprontó indítvány elhangzása alkalmával. Bírálni csak annak van joga, aki eredményeket tud felmutatni. Más lekicsinylésére még a siker sem jogosíthat, legfeljebb alátámaszthatja, ha valaki szerepet kíván magának a köz érdekében való munkában. Zárt csoportok, baráti társaságok nem beszélhetnek az erdélyi magyar fiatalok összességének nevében. Nem hiszem egy pillanatra sem, hogy az egyetemi padsorokból kikerülő magyar fiatalság hadat akarna indítani jelenlegi társadalmi vezetőink ellen. Magyar kisebbségi életünknek egyetlen ereje az összetartás, amelyet nem szabad elcsépelt szóvirágnak tekinteni, ha szónoklatokban halljuk, hanem szent hittel kell dolgozni annak megvalósítása érdekében. Nagyobb barátja, őszintébb támogatója so« basem volt és nem lehet az erdélyi magyar fiatalságnak, mint a magyar sajtó. Féltő gonddal figyelünk minden komoly megnyilatkozást. Őszinte örömmel osztozunk elért eredményekben. Készséggel támogatunk minden olyan célkitűzést, amely a magyarság összességének hasznára szolgálhat. Pedig a magyar sajtó munkásainak sokszor a szerény- ismeretlenségben meghúzódó közkatonái sokkal többet tettek jövendőnk érdekében, mint számtalan hangoskodó, akiknek minden eddigi ténykedése egy-egy hangos jelszó elindításában merült ki. Mi nyomorakciókat vezettünk le, sajtóperekben állottunk ki a magyarságunk mellett, mindenkitől elhagyatott, kettétört sorsú szerencsétlenek megmentéséről gondoskodtunk és igyekeztünk személyes összeköttetéseink igénybevételével a nyomtatott betű fegyverei mellett élőszóval is kivenni részünket a kisebbségi élet küzdelmeiből. Tiszta lelkiismerettel senkisem vonhatja ezt a munkát kétségbe. Jogunk van tehát a bírálatra is, ha azt látjuk, hogy erre van szükség közéletünkben. Az eredmények jogán kérhetünk szót a magyar megújhodásért folytatott vitában. Azon a jogon, hogy az újságírót sohasem vezeti szereplési vágy, vagy külső siker reménye, csak a magyar összesség táborának izzó szeretettel való szolgálata^ Ezen az alapon írom most le, hogy egészségtelen és helytelen volt elrontani a Magyar Kaszinó száz éves ünnepének hangulatát. Hiba, hogy egyesek személyi ellentéteket akartak kiélezni egy olyan intézmény keretében, ahol eddig nem ismerték az ilyenfajta harcokat. Legyen szerény a fiatalság, amelyet a kaszinó vezetősége készséges örömmel fogadott tagjai sorába. Álljon lábhoz tett fegyverrel őrhelyén — hogy én is hangzatos szólammal éljek — és várja meg a természetes fejlődés útját, mert csak igy lehet erős és egységes Erdély szent földjének magyar társadalma. Hiszem, hogy azok szivében nem él neheztelés, akiket méltatlan megbántás ért a szombati közgyűlésen. Régi közéleti harcosok már, akik megszokták, hogy a nyilvános szereplés során egészen váratlan helyekről érheti őket igaztalan bírálat. Hiszem, már visszatért a kaszinó falai közé a régi, meghitt hangulat. És arról is meg vagyok győződve, hogy a közgyűlési „ellenzék“ tábora is belátja elhamarkodott tévedéseit, amelyek keserű szájízt okozhatnak ugyan, de nem állíthatják meg a magyarság épitő munkájának életerős ütemét. VÉGH JÓZSEF. Árlejtés a kolozsvári városházán. A kolozsvári polgármesteri hivatal március 12-én árlejtést tart 120.000 liier benzin, 2000 kg. bidonokban lévő speciális olaj, 1000 kg. Re- gal-olaj, 500 kg. vazelin. 500 kg. valvolin és 1000 kg. petróleum beszerzésére. Kilencmillió munkanélkülit tartanak nyilván az Egyesült-Államokban. Washingtonból jelentik: A munkaügyi minisztérium statisztikája szerint a munkanélküli segélyek kiutalt összege elérte az egymilliárdot. Az Egyesült-Államokban kilencmillió munkanélkülit tartanak nyilván.
