Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-31 / 74. szám

Győgyáthaiók-e a Mindazok, akik as/Unábau, tini«')- ős gégeiubiu kulózisban, tiitlőcsiir hurutban, idillt köhögésben. nyálkásodúshnn, inakat« rekedt­ségben. grippábun szenvednek e« eddig gyógyulást nem találtak, fel vilúgositásképpen tel jósén ingyen ón portómentesen kapnak egy számos képpel tV.látott könyvet erről a témáról: „Gyógyithatók-e a tüdőbnjok“? írjanak egy 7 lejeit portóval ellátott leve­lévé, előlapot a következő pontos eimre: Puklimmá {k Go. Berlin, 850 INIüggelstninse 25 -25/u. JENEI JÓZSEF: &iî$IisianraiErili, az esimber Kalifornia csodaszép völgyében, a napsütötte Ojaiban él a hindu bölcselő: Jiddu Krishnamurti, egy uj világnézet apostola és várja a májust, hogy a paradicsom öléből szétküldhesse a világba forró eszméit. — Nem világtanitó és nem vezér: csak ember, aki eljutott a tökéletes valósághoz és ismeri a boldog­ságot. — Egy rendkívüli élet keresztmetszete, melyből éles vonalakkal tűnik ki a Krishnamurti-kérdés lényege CLUJ (KOLOZSVÁR), március hó. Nem ismerem személyesen az illetőt s még­is úgy tűnik, szemközt iil velem. Negyven- ötéves. Nyúlánk felsőteste egyenesen pihen a derékon. Értelmes, okos, intelligens fejéhez szinte nőiesen simul a puha haj. Arcsziuc kreol. Ráncnak, redőuck nyoma sincs. Vo­násai szabályosak és harmonikusak. Kiegyen­súlyozott. Meleg hangján olykor felkacag, üdén, frissen, gyerekesen. Egészséges fogso­ra ilyenkor széjjelnyilik és összecsapódik, mint két üvegkalapács. Élete nyitott könyv. A déliudiai városká­ban, Madauapallban született. Szülei brah- mauok voltak. így tagja lett annak a kaszt- | nak, mely évezredek óta a szanszkrit szel- | lemiség és hindu kultúra letéteményese volt. : Antikor gyermekkorát élte, apja már angol j szolgálatban állott Indiában s igy termesze- j tes, hogy első iskolai oktatását angol nyel­ven kapta. Aztán Franciaországba került ; s később már Oxfordban hallgatta a nagy- hirü egyetem előadásait. Családi neve Jiddu. i így hívták a falut is, ahonnan útnak indult | valamikor régeu a család őse; de délindiai I brahman szokás szerint őt csak keresztne- ! véu szólítják, igy: Krishnamurti. Különösen ! cseng a szó s jelentése: Krishna megteste- j sülőse. Itt hagyomány, hogy a nyolcadik fiu- j gyermeket Krishnának, az istenség egyik | megtestesülésének tiszteletére nevezzék el. • krishnamurti pedig nyolcadik gyermek voit. I Felnőtt és férfi lett. Nem futott be életpályát s mégis a tetőn áll; talán a legmagasabb helyen, ahol élet, természet és egyéniség zavartalan egységbe olvad. A világot járja. Ahol megáll, embergvürü veszi körül és áhítattal hallgatja kijelenté­seit. Uj szavak, uj meglátások és bölcselke­dések röppennek szerteszét. Nem prófécia és nem ígéret: önmagát adja szavakban. V ilágtanitó? Nem! Vájjon mégis mi a lényege annak a va­rázsnak. mely Krishnamurti személye körül kering? Feleljen a legilletékesebb: — Krishnamurtirói sok téves felfogás van köztudatban s mint u reudkivüli egyénisé­gekkel történni szokott, a sok mendemonda hibás vágányra tereli az igazságot 8 inás szi­liekben fürdeti meg a lényeget. Mindenek­előtt ki kell jelentenem: nines olyan egye­sület, vagv szervezet, mely Krishnamurti ne­vét használná cégérül. L- nincs olyun szel­lemi organizáció, vagy szekta, ahol Krishna- murti-hivők. tanítványok, vagy magyarázók tömörülnének egybe. És itt tévednek azok, akik a teozófiai társasággal hozzák kapcso­latba a Kiishnamurti-mozgalmat. jóllehet ez a kettő nem azonos. Olyannyira nem, hogy Krishnamurti nem is teozófus. Aki ezeket a szavakat mondja, egyike a Krishnamurti-kérdés legalaposabb ismerői­nek. Dr. Rusu Silviu, jelenleg bucureştii la­kos, a Monopol-intézet vezértitkára. Komoly felkészültségű, nagy műveltséggel biró férik Kilenc esztendeig élt távolkeletcu. Erdélv után Kina. Mongolia. Japán és India volt a hazája. Krishnamurlivak amikor csak lehet­te. személyes érintkezésben állott. Ma sűrűn leveleznek egymással. Krishnamurti könyveit, számszerint nyolcat, dr. Rusu ültette át és adta ki román nyelven. Három éven át a ..Csillag értesítő" cimü folyóiratot fordítot­ta és adia ki. egyidőben a francia és angol kiadásokkal. Most dr. Páll Gábor társaságá­ban magyarnyelvű Krishnamurti-antológián dolgozik. telepnek. Kribhnumuiti egy emelvényről be­szél, szabadon, könnyű angol nyelven. Min­den szavát gyorsírók jegyzik s nyomban az előadás után átfordítják h kinyomtatják a világ számottevő nyelvein, ősszel Indiába inegv s télutóig marad. De nem pihen. Vá* i osról-városra megy, hogy eleget tegyen a rengeteg meghívásnak. Aztán álhajózik Ausztráliába, majd Délnmrrikába. Pihenni Kaliforniába megy. Most is ott vau. A para­dicsomi föld öle, Ojai napsütötte táju nyu­godt üdülést ad neki. Itt várja he a májust, hogy beszéljen a nagy nyilvánosságnak. A \ ilág minden sarkából özönlenek i«le az em­berek. hogy hallhassák szavát. K/.e.rkilene* .'/.ázbrrmine decemberében Bucii restiben is volt. Francia nyelven tartott előadást. Jól érezte magát s örült hogy érdeklöiJnek esz­méi iránt. Budapesten is volt, de előadásait le kellett mondania közbejött betegsége miatt. így a magyar közönséggel közvetlen kapcsolatba még min került. Szereti a mű­vészetet és a művészeket s amikor csak teheti, kapcsolatot keres velük. Bourdelhcz, a világ* Imii francia szobrászhoz meleg barátság fűzi. De Stokovszki, Kayserling C3 mások is szi- vcsen voltak közelében. „MINT A DINAMIT“ . .. Kellemes csevegő és levélíró. Személyesen válaszol minden levélre. Olykor kézzel ír, de leginkább géppel. Nem diktál. Az a!jien- di It viszonyt nem ismeri. Leveleiben kedves é» közvetlen. Nyugtat ós vigasztal. Egy alka­lommal dr. Rusu Silviu levelére Így valas/olt Kaliforniából: „őszintén fájlalom, hogy olvan nehéz helyzetben van, de vájjon mi mái un-)liitu balzsamot nyújthatnék innen, mint. az iga* zi együttérzésemet és szervtelemet. Ila va­laki nyíltan néz az élet elé, anélkül, hogy szándékosan keresné az ihletet, vagy bol­dogságot -— maradandó értéket tiüál: lelki- gazdagságot és szépséget, fis igy, r salcis igy telik meg n lélek azokkal a törekvésekkel, amelyek felszabadítják életünket egészsé­ges és gyümölcsöző lefolyásúnak kerékkö­tőitől: az illúzióktól és a fúlelemtűi'. Azt mondja valahol Krishnamurti: — A szellemi nevelés egyéni dolog s kül­sőleg nem lehet azt befolyásolni. Másutt: —• Tökéletes boldogság létezik, de senki se keresse a megnyilatkozások birodalmában, mert ott csak árnyékol: és romolt vannak. Önmagunkban van a boldogság — nyúljunk be érte. Ahogyan a virág magábazár ja az illatot, ugy öleljük mi is magunkba a' boldogságot, de .. . És később igy fejezi be: — ... mert létezik egy tarlós, állandó, szétrombülliatatlun boldogság, az embernek azonban keresnie kell u boldogtalanság mú­ló változásain keresztül. Vitatkozzunk? Szálljunk harcba eszmék­kel, melyek a/ általános jó diadaláért per­metezik szét a forró szavakat? Meddő és hiábavaló küzdelem. Kérdések szövődnek eg) másba és füzérként vonják be az embert. Jól mondta Krishnamurti, hogy a világ prob­lémája az egyén problémája s épp ezért en­nek küldi üzeneteit. Azt mondja: ..Az igazság olyan, mint a dinamit: rob­ban. S ahol lángrakupolt, veszedelmet je­lent a kapzsisággal, kétszínűséggel és a hazugsággal szemben/1 Mit szóljak? Ebben igaza van. A A napfoltok következtében kelet­keztek a legutóbbi napok égi tüneményei A Középeu ropj ban feltűnt északi fény és az elektromos v. harok keletkezz sének okai. — Miiyen összefüggésben vannak a háborúk a napfoltokkal? 99 Csali átmeneti fellegi!“... CLUJ (KOLOZSVÁR), március 30. Az utóbbi napokbau különböző helyeken megjelenő égijelek foglalkoztatták a közvé­leményt ngy nálunk, mint külföldön. Romá­nia egyes vidékein, Magyarországon, Angliában és Hollandiában északi fényt láttak, más he- lycken elektromos viharok léptek fel, ame­lyek a táviró- és telefonforgalomban, vala­mint rádióban keltettek zavart. A babonás emberek az égitiineményeknek különös fon­tosságot tulajdonítottak és legendák kelet­keztek jelentésükről. A tudósok megállapításai szerint az elek­tromos tornádókat a napfoltok idézik elő, melyekből elektronok — a legkisebb nega­tív elektromos részecskék — tömege lép ki és folyik a föld felé. A modern fizkia meg­állapítása szerint az elektronok áramlása nem egyéb, mint amit mi elektromos áram­nak nevezünk. Az elektromos áramnak mág­neses hatása van és a mágneses tüt kitériti helyéről. A napfoltból megindult elektromos folyó közeledik a földhöz, ennek azonban szintén tekintélyeshatásu mágnessége van, legalább is akkora, hogy ezt a felénk köze­ledő elektron-folyamot eltérítse eredeti irá­nyától Ó6 a föld sarkai felé bajlitsa el. Ahol ez az áramfolyam a föld közelében elhalad, ott bizonyos mágneses változásokat, mágne­ses viharokat okoz és bizonytalanná tesz mindent, ami mágnességgel, vagy elektromos árammal összefüggésben van, igv tehát a táv­írót, telefont és rádióösszeköttetést. Ahol a napfoltokból kiinduló elektronos folyó a föld azon légkörének egészen ma­gas rétegeibe kerül, ahol a levegő rendkívül ritka, ott a levegő gázrészecskéibe ütközik, a részecskéket rezgésbe hozza és ezeknek a rezgéseknek a következménye a sarki lény. Erőteljes napfoltképződés különben majd­nem szabálvosö többéves időközökben szo­kott bekövetkezni és megfigyelték, hogy ál­talában sok bajt okoz a légköri viszonyok­ban. Mivel erőteljes sugárzással jár a képző­dése, rendesen erős hőmérsékletváltozás^ nagy hőség, vagy erős páraképződés követ-' kéziében, szokatlan nagy hideg okozója le­het. természetesen a hőmérsékletváltozás ha­tással van az emberekre is, akik ilyenkor in­kább hajlamosak a betegségekre és különö­sen nagy szenvedéseket okoz a reumásoknak. Az emberek a napfoltok jelentkezése és a háború, valamint a járványok elterjedése kö­zött igyekeznek kapcsolatokat keresni. Igen érdekes az alábbi táblázat különböző hábo­rúkkal kapcsolatban, amelyek napfoltok fel­tűnésénél keletkeztek. Így 1870-ben a fran­cia-rémet háború, 1833-ban Tuniszban, Szu­dánban és Anamban voltak forradalmak és, zavargások, 1893—1895-ben Madagaszkár­ban volt háború, 1904—1905-ben az orosz' -—japán háború, 1914-ben pedig a világhá­ború Legutóbb 1936-ban kezdtek láthatóbban feltűnni a napfoltok ,amelyek 1938-ban ér­tek el a kulminációs pontot. Mint tudjuk,1 lv38 volt a nemzetközi konfliktusok ideje,! melyeknek következtében eljutottunk ă je­lenlegi háborúhoz. A fent említett adatok-1 bői megállapítható, hogy annak a népbiede- lemnek, hogy a napfoltokkal háború jár, mégis csak van némi alapja, legalább is ad­dig, mig az emberiség el nem érkezik a fej­lődésnek egy olyan magas fokáig, amely majd kizárja a népek közötti gyűlölködést és háborút. Április 2-án, kedden este fél kilenc órai kezdettel tartják hatodik előadóestjüket a kisebbségi újságírók a katolikus főgimnázium dísztermében.— Bevezetőt mond: Báró János. Dr. Kádár Imre színigazgató, fényes Alice és közreműködésével »Hogyan készül a színház?“ címen előadás tart Jegyek elővételben az Ellenzék könyvosztályánál kaphatók. Kérdések és feleletek tömegéből lassan bontakozik ki az arckép: — Krishnamurti egy uj világnézet kép­viselője. Zsenge korától lélekkutató, ki egyenes léptekkel halad a kitűzött pont felé. Mondhatnám igy is: a dolgok valódi értékének megállapítása volt a célja; s meg­ismerni vágyott az igazságot, mely min­dennek igazi lényegét adja. Vallja, hogy az ember mai állapota csak átmeneti jelle­gű; amolyan állomásféle azon az utón, amelyet fejlődési folyamatában megcsinál. És megmagyarázza: a ma embere „ember- alatti“ színvonalon áll, de folytonosan fej­lődnie kénytelen, az igazi mérték irányá­ban, mert a szüntelen szenvedés kénysze­ríti erre. Hogy mit jelent az igazi mér­ték? Az öntudat szabadságát, mely a tö­kéletes boldogság és a végtelenség részesé­vé teszi az egyént. Hogy félreértés ne le­gyen: Krishnamurti nem foglalkozik uj fi­lozófiával és uj elméletekkel és nem akar uj vallást alapítani, sőt a keret sem uj, amiben egységbefoglalja mondanivalóit; eszméket, gondolatokat és érzéseket tolmá­csol. olyanokat, amelyeket át lehet, át kell élni. S ez annál inkább keresztülvihető, mert nincsenek fenntartva a kiváltságosak részére s mindenki által hozzáférhető. Krishnamurti filozófiájáról vitatkozunk. Tlégi tételekről, uj beállításokról; az Én-ről és egyéniségről, hagyományokról és rendsze­rekről, hallhatatlanságról, meg a fájdalom­ról, boldogságról és boldogtalanságról, vég­ről és végtelenségről s arról a világszemlélet­ről, amelyet egyesegyedül Krishnamurti sze­mélye képvisel. Azt mondja Rusu doktor: — Krishnamurti az abszolút valósághoz jutott. Hogy mit jelent a tökéletesség ebben a megfogalmazásban? Az ős természetességei. Erők és tényezők összpontosítását egyetlen cél: a megváltozhatatlan valóság felé. EGYSZERŰ ÉS SZERÉNY Aztán visszatérünk az Emberre, s igy foly­tatódik: — Krishnamurti bölcseleté mély, mint a I Lánya és tiszta, mint a kristály. Személye a hamisítatlan szerénység hü kifejezője. Egy­szerűen él. Húst életében sohasem ízlelt, al- | kohol nem érintette a száját, a szerelem is- | meretlen fogalom előtte. A személyes tulaj­don elvét kiölte magából. Ha valaki ajándék­kal lepi meg, nyomban továbbadja. Egy-két öltönye s néhány fehérneműje az egész va- gyona. Személyesen mossa holmiját. Ragyo­gó tiszta rajta minden. Szobája sincs soha bezárva, ajtaja örökké nyitva a vendégek Ş előtt. Könyveinek jövedelmét barátai keze- j lik s uj könyveinek kiadására fordítják. Hogy miből él? Aráit barátai juttatnak ne- j ki. De, ha ez sem lenne, amúgy is megélné. Igénytelen. Sokszor mondta: „Ha másképpen ; lenne, szívesen keresném meg a mindennapi J kenyeremet testi munkával. Dalolva ásnék egy kertben.“ — Legmeghittebb barátja és adminisztrá­tora egy melegszívű hindu férfi: Rajagopal. Egykoruak s brahman származású ő is. Kép­zett, okos koponya. Cambridgeben végzett jogot. Pillanatra sem mozdul el mellőle. Éle­tét és vagyonkáját e legőszintébb baráti vi­szonyba vonta. Minden, ami Krishnamurti- val kapcsolatba jöhet, Rajagopal kezén fut át. A könyvkiadás épp úgy, mint az előadá­sok megrendezése. Közvetlen környezetéhez J tartozik még két férfi: egy hindu, Pathvar j dán és egy svéd. Hol van? Merre jár? Mit csinál Krishna­murti? Állandó lakhelye nincs. Esztendőnként át­jön Európába is. Ommen, ez az észnkhol- landiai község, ilyenkor az érdeklődés kö­zéppontjában áll, mert rendszerint itt szo­kott táborozni. Egy-egy ilyen beszédsorozat két hétig tart.. A községtől félórányira, egy j 300 holdas fenyvesben telepszik meg a há- j rc-mezer főt is meghaladó tömeg. Csinos la- házikók és vízhatlan ponyvasátrak szolgál- | nak lakhelyül, mely külön kis várost alkot, j Külön postája, bankfiókja, utazási irodája, * fürdője és világítása van ilyenkor ennek a I

Next

/
Oldalképek
Tartalom