Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-30 / 73. szám
âmm 3 lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: Clnj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No 8. Fiókkiadóhivatal és isönyvosztály: P. Uuirii 9. Telefon 11—99, LXI ÉVFOLYAM, 73, SZÁM. ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS Felelős szerkesztő és igazgató: DR. ŰROIS LÁSZLÓ SZOMBAT «gBkiMHiwgasaBBaa Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. 7 örvényszéki lajstromozási szám: 39. (Dos. 886/ 1938. Trb. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 2-10, félévre 480, egész évre 960 lej. c í, U J, 19 4 0 MÁRCIUS 30. Az arag©I-frgiMii€ia legfelsőbb IsaJiía- anács legnap Londonban fialái'ozaío- Ikal liozoái a nysigaü szövetségesek küsziiböii allé háborús lépéseiről A záriatot kiterjesztik a Németországot külfölddel összekötő minden útvonalra. — „A német-orosz kapcsolatok kérdésé’ n is határozoitan körvonalozott álláspontra jutott a haditanáé u. izgalom Skandináviában, ahol az angol-francia ellenőrző rendszabályokkal szemben német megtorló .epésektől félnek ,, Anglia hadszíntérré akarta átalakítani Északot“ — állapiilák meg Berlinben LONDON, március 29. (Rador.) Csütörtökön folyt le Londonban a legfelsőbb angol— francia haditanács hatodik ülése. LONDON, március 29. (Rador.) A legfelsőbb angol—francia haditanács tegnap először a reggeli órákban ült ősze, a második összejövetel délután folyt le. A haditanácson Franciaországot Keynaud miniszterelnök, Campinchi, Laurent és Éynac miniszterek képviselték, akikkel együtt Londonba érkezett Corbin nagykövet. Alexis Leger, Gamelin tábornok, Darlant tengernagy, Vnillemin és Koeltz tábornok. A haditanácson Nagybritánniát Chamberlain miniszterelnök. Halifax, Churchill, Stanley és Kingsley Wood miniszterek képviselték, akiknek társaságában volt még Cadogan, Sir Cyrill Newall légügyi marsall, Sir Dudley Pound tengernagy és Sir Edmund Ironside tábornok. A kiadott hivatalos közlemény a következőképpen hangzik: — A haditanácson Chamberlain miniszter- elnök örömmel üdvözölte Reynaud francia miniszterelnököt abból az alkalomból, hogy eloőizben elnökölt a haditanácson. — A legfelsőbb haditanács ezután vizsgálat tárgyává tette a stratégiai helyzetnek a legutóbbi tanácskozás óta végbement fejlődését és megállapította tevékenységének további irányvonalát. — Az 1939 decemberében Sir John Simon és Paul Reynaud által aláirt szerződés eddigi • eredményei alapján és az egyezmény pont- I jainak a két nemzet biztonságát érdeltlő ösz- I szes kérdésekre és érdekkörökre való kiter! < jesztése végett a két kormány a következő nyilatkozatot teszi: — A francia köztársasági kormány Nagy- britannia és Észak-Irország kormányával együtt elhatározták, hogy a jelenlegi háborúban tárgyalásokat nem folytatnak és sem fegyverszünetet, sem békét nem kötnek csak közös előzetes megegyezés alapján. A két kormány megállapodott abban, hogy egvikük sem tárgyal a békefeltételek felől, mielőtt nem történt közöttük megegyezés a két hatalom biztonságát ténylegesen és tartósan szavatoló elengedhetetlen feltételek tárgyában. Végül a két kormány elhatározta, hogy a békekötés után is fenntartja kapcsolatait minden téren, amig ezt biztonságuk megmen- I tése és a népek szabadságát, a törvények I tiszteletbentartását és Európa békéjének megóvását biztositó uemzetközi rendnek Inás nemzetekkel együtt való megvalósítása és : helyreállítása szükségessé teszik. Ä szövetségesek tegSeísőbb haditanácsa meghozta határozatait a háborús kezdőmé" nyezések kérdésében LONDON, március 29. (Rador.) Havas: A legfelsőbb haditanács ülésének napirendjén szereplő kérdések között természetszerűleg az első helyet foglalja el a német birodalom körülkerítése és a tengeri zárlat megszigorítása. Megállapítható, hogy eddig a szövetsége- se.k az ellenőrzést nem gyakorolták a szükséges szigorúsággal, ami nem az eszközök hiányának tulajdonítható, hanem annak a habozásnak, amely meggátolta a szövetségeseket ti semleges államokat esetleg érintő bizonyos határozatok hozatalában. Magától értetődik, hogy a szövetségeseknek nincs szándékukban ezentúl sem a semlegesek ellen irányuló tevékenységet folytatni. Francia Ő3 angol részről ismételten emlékeztetnek arra, hogy a cél ugyanaz marad: Németország letörése. Azonban kétségtelen, hogy a német birodalom nem egyszer megfélemlített semleges államok részéröl előzékenységre, sőt támogatásra talált. Ezeket a semleges államokat Németország harci módszerei és az olyan politika, mint amilyent a Szovjetunió követ, felemlítették meg. Viszont sem az egyik, sem a másik esetben nem nézhetik tétlenül a szövetséges hatalmak, hogy Németország ellátását a semlegességgel való visszaélés utján biztosítja, hogy kalózkodásával félemlitse meg a semleges államokat és igy próbálja elvágni Anglia kereskedelmi forgalmának útjait. Magától értetődik, hogy• a szövetségesek terveit nem lehet önkényesen kommentálni. Illetékes körök ezeket a terveket a következőkben foglalják össze: A tengeri zárlat fokozása és Németországot a külső világgal összekötő gazdasági útvonalakra való térbeli hiterjesztése. Mindezideig ennek a kérdésnek csak a tengerészeti oldalát oldották meg részlegesen. Kétségtelen, hogy ez teljes mértékben sikerült, azonban most szükség van a zárlat szárazföldi oldalának megvalósítására is. E kérdésben kétségtelenül fontos határozatokat hoztak. Az a tény, hogy Halifax Anglia balkáni diplomáciai kiküldötteit tanácskozásra, hivta össze, világosan megmutatja, hogy a haditanács megbeszélései során milyen kérdések kerültek előtérbe. Természetesen a német— orosz kapcsolatok kérdése is felszínre került és ebben a tekintetben is határozottan körvonalazott álláspontra jutottak a tanácskozás során s ezek között szerepel a semleges államoknak Európa északi és déli különböző pontjain, valamint más helyeken való kereskedelmi árucsere-forgalma Németországa1!. Magától értetődik, hogy a Németországgal való kereskedelmi kapcsolatok megszorításának rszközei és szigorúsága a földrajzi helyzet függvénye és azok ellenhatásokat és kockázatokat eredményeznek. Hogy milyen természetűek lehetnek ezek a kockázatok és ellenhatások, arról fogalmat lehet alkotni, ha például tekintetbe vesszük a Balkán-félsziget különleges helyzetét Oroszország és a német birodalom érintkezési pontjait, sőt magának Szovjctoroszországnak területi kiterjedését. Természetesen készakarva nem kell bonyodalmakat előidézni, azonban amennyiben a háború fejleményei ilyeneket idéznének elő, a szövetségesek közül senki sem fog habozni, hogy szembeszálljon azokkal A hadvezetőség képviselőinek a legfelsőbb haditanács megbeszélésein való részvétele bizonyítja, hogy a kérdés stratégiai oldalát szintén szemügyre vették. Természetesen a londoni megbeszélések főbb pontját a háború további vezetése, annak adottságai ésl kilátásai képezték. Minden tekintetben nemcsak megegyezésre, hanem olyan egybehangzó indítványokra és pozitiv tervekre jutottak, amelyeknek gyakorlati alkalmazása érdekében azonnal meghozhatták az intézkedéseket. EGÉSZ SKANDINÁVIÁBAN A ,L EG NAGYOBB AGGODALOM» MAL FIGYELIK A NORVÉG ÉS DÁN VIZEK FELÉ IRÁNYULÓ f ANGOL—FRANCIA TEVÉKENYSÉGET STOCKHOLM, március 29. (Rador.) Reuter: Egész Skandináviában aggoda lommal figyelik a Németországnak szánt vasiércszáltitmányok kérdésének alakulását. Svéd lapok vezető helyen közük a szövestégesek szándékáról szóló híreket, mely szerint a norvég 3 vizeken haladó német szállítmányokat lefoglalják. Az intézkedés kellemetlen hatással lehet a skandináv semlegességre és esetleg német megtorlásra ve< zethet. STOCKHOLM, március 29. (Rador.) A Reuter jelentése szerint egész Skandinávia aggodalommal figyeli a Németországnak szánt vasércszállitmányok ügyének fejlődését. A ,,Stockholms Tid- ntngen“ tudósítójának Narvikböl érkező jelentése szerint ezen kikötőben rendkívül élénk tevékenység tapasztalható. A tudósitó hozzáteszi, hogy több angol hadihajót pillantottak meg Narvik kikötő partjain. A hadihajók a norvég felségjog alá tartozó vizeken tu! tartózkodtak. Hir szerint a németek olyan hajókat akarnak vasércszál- litásra használni, melyeknek alsó része nem túlságosan mélyen merül a tengerbe, igy sekélyebb vizhen is haladhatnak a norvég part mentén, hol angol hadihajók nem zavarhatják őket. A francia sajtó egytiaagulfg helyesli a norvég vizek ellenőrzésének tervéi PARIS, március 29. (Rador.) A francia sajtót az Északi-tengeren kifejtett angol tevékenység foglalkoztat ja. Az .,Oeuvre“ szerint a brit tengernagyi hivatal intézkedése a Sl:agerrak es Kcl-tegat szorosok ellenőrzésére, nagy izgalmat keltett Németországban. Berlini hivatalos körök és a sajtó kommentárjai mutaják, hogy az intézkedés súlyos csapást jelent Németország tengeri kereskedelmére. A norvég parti vizeken eszközölt vasércszállitmányok akadályoztatása azt igazolja, hegy a brit tengernagyi hivatalnak sikerült rátenni a lakatot a Németország számára még nyitvamaradt ka pura. 'A „Jcairruil“ zürichi jelentése szerint Németország vezetőit nyugtalanít ja és gondolkodóba ejti a brit tengeralattjárók fellépése a svéd vasércszálliimányok el len. A németek nem magyarázhatják félre a szövetségesek eljárásának értelmét. Nagyon jól tudják, hogy az angol álláspont nem változott meg az Aitmark-ügy óta. Páris és London tűrhetetlennek tartják, hogy egy sernlegs állam parti vizeit német hajók állandóan megsértik. A németek most már tudják, hogy a szövetséges tengeri erő erélyesen fog eljárni. A lap azt hiszi, hogy Németország fel fogja szól iráni Norvégiát, hogy garantálja a német hajók biztonságát. Mivel Németország nem hisz egy ilyen lépés sikerében, már most, mielőtt még késő lenne, tanulmányozza azokat az eszközöket, melyekkel kijátszhatna a veszedelmes lehetőséget és elejét vennie a brit flotta fenyegetésének. A „Journal’' tudni véli hogy rövidesen súlyos határozatokat hoznak Berlinben ezzel a kérdéssel kapcsolatban. ? A „Matin“ szerint a szövetségesek nem engedhetik meg, hogy Németország zavartalanul használja a Balti-iengcrt. Meg kell tehát támadniok a német hajókat s aknazárat kell elhelyezni a német kikötőkben és a folyók torkolatában. A szövetségesek ismerik a mágneses aknákat es olyan aknáik vannak, amelyek nem halászhatok ki. Ezeket akkor használják, amikor akarják. A Balti-tenger vize nem tulmély és megfelel az ilyenfajta hadviselésnek. A kiéli csatornát bizonyára rendkívül védik, de technikai alkotásai, hidjai és gátjai szép célpontokat jelentenek. A háborúk történelmében is példátlan esetnek m&ndiák Németországban az angol-francia tervet BERLIN, március 29. (Rador.) A német, lapok állást foglalnak a Párisban szerdán este közzétett közleménnyel szemben, mely szerint a nyugati hatalmak el vannak szánva arra, hogy ellenőrző tevékenységet gyakorolnak a norvég vizeken. A „Völkischer Beobachter“ következőket Írja: Példátlanul áll a háborúk történetében, midőn Anglia és Franciaország formálisan kijelentik, hogy Norvégia és Dánia semlegessége nem létezik többé. Görögország semlegességének a világháborúban történt megsértését is belső görögországi politikai intrikákkal leplezték, ezzel szemben most kijelentik, hogy Norvégia és Dánia megengedték semlegességük megsértését és igy meghatni silót iák annak értelmét. A lap tagadja, hogy német hajók rendszeresen megsértettél: volna a norvég Iparti vizek semlegességét. Rámutat arra, hogy Anglia meg akarja akadályozni a Németország felé irányított vasérc szállítását és támaszpontokat akar szerezni a norvég fjordoh- ban. Anglia hadszíntérré aliarja alakítani északot, miután a finnországi intrika nem járt sikerrel. A ,.Berliner Börsenzeitung“ szerint a semlegesség olyan állapot, mely kölcsönösségen alapszik. Egyik fél részéről történt megsértése intézkedéseket von maga után a másik fél részéről. Németország nem fogadhat cl semmiféle kifogást, azt sem. hogy az angoloknak semleges vizekre való benyomulása nem okoz kárt emberéletben, mialatt a néniét tengeri háború sulyos anyagi és ember(Cikkünk folytatása az utolsó oldalonj 4
