Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-29 / 72. szám

19 i0 már dus 29.

7

/

II. Károly király Őfelsége vállalta a nyugati határvidék két újszülött gyermekének keresztapai tisztségét---- I —Tg— ...... ...........

Dr. Taíaru Coriolan királyi helytartó képviselte Őfelségét az egyik falusi gazda huszadik, ra másik gazda tizenharmadik gyermekének ünnepi keresztelőjén. ~ Őfelsége ajándékokat küldött a gazdálkodóknak--------- ———I ----------Dr. Tataru kormányzó lsét beszéd©

SATU-MARE (SZATMÁR), márc. 28

Megható ünnepségek színhelye volt a megyében levő Ombod és Karasó község. Őfelsége II. Károly király kegyes volt két szorgalmas falusi gazda újszülött gyermeke keresztapai tisziségét elvállalni, ilyen módon kifejezve azt a meghaló gondoskodást, amelyet a határvidék lakossága iránt érez. Őfelsége képviseletében dr. Coriolan Tataru, Szamos-tarto- mány királyi helytartója Raoul Sc-rhan kabinetigazgató, dr Mihail Marina a tartományi szolgálat vezetője, Teofil Bug- nariu, a tartományi sajtófőnökség vezetője kíséretében vasárnap délelőtt fél 11 órakor érkezett meg Ombod községbe, ahol lovasbandérium fogadta A község zászlódiszben várta a/ előkelő vendéget, akit Szamár város és a vármegye vezető emberei, a nemzeti gárdák parancsnokai, nagyszámú országőr, katonai előkészítős, a községi hatóságok és a papság képviselői fogadtak- A nevezetes keresztelő a jegyzőség épületében történt.

A keresztelői szertartás után a királyi

helytartó loan Bogdan gazdálkodónak 10 ezer lejt nyújtott át, mint Őfelsége keresztapái ajándékát az újszülött számára és ugyanakkor egy tejelő tehenet ajánlott fel neki, a megye egyik lelkes szivii pol- gáia. Majd a helytartó lefényképeztetie magát a családtagokkal. Az előtérben van az Őfelsége kereszlfia és körülötte a megjelent előkelőségek. A katonazene ünnepi hangjai mellett az Országőr-szer- vezeti. katonai előkészítős és a nemzeti gárdába tartozó alakulatok vonultak el, ainelv után négyszögbe alakulva vonult fel a falu egész lakossága, ezzel adva kifejezést annak, milyen nagyjelentőségűnek tartja ezt az eseményt és tolmácsolta az Uralkodó iránti mélységes szerete- tet és hódolatot, amelynek az Őfelsége képviseletében megjelent királyi helytartó előtt a falu előkelőségei és pedig loan Puscariu főesperes, Aurel Dragos kanonok, aki Alexandru püspök nevében beszélt és Kovács református lelkész adtak kifejezést, aki a magyar lakosság nevében tett bensőséges, lojális nyilatkozatot.

gyermekének keresztelőjén. Adja a jo Isten, hogy ebben a gyermekedben is örömöd legyen, éppen úgy, mint a többi gyermekeidben és emberségesen nevelhesd fel őket az ország javára, példát szolgáltatva szorgalmaddal a falu többi lakójának, a szomszédos falvaknak és légy büszke arra, hogy házadat megtisztelte Őfelségének, a királynak, legmagasabb szeretete. Soha ne felejtsd el, hogy ezt a gyermeket úgy kell felnevelned, hogy mindenki számára mintakép legyen arra, hogyan kell a gyermeket nevelni, később pedig az ifjút és a férfit, mert őt nemcsak az a ritka kitüntetés érte, hogy kereszt- fia a mi szeretett királyunknak, hanem számos kötelezettsége is származik ebből a megtiszteltetésből.

— Súlyos és zavaros idők borulnak a világra. A fegyverek zöreje és az ágyuk dörrenése mind erősebben hallatszik. Országunk királya, Őfelségének — mély bölcsessége és magas előrelátása eredményeként Románia ma egységesebb és erősebb, mint valaha és felkészült minden eshetőségre. A mi népünk békét akar, de az igazság békéjét, a határok és jogok tiszteletét, amelyeket az ország egységesítésével valósított meg. Nem akarunk senkitől semmit elvenni, de viszont nem adunk senkinek semmit sem oda, ami a miénk. Ennek a békének a megőrzésére, a nemzet virágzása érdekében fegyverrel a kezünkben őrködünk a határokon, ennek a békének a megőrzése érdekében kettőzött erővel dolgozunk, ennek a békének a fenntartása és megőrzése érdekében megfelelő áldozatokat hozunk a mi szeretett hadseregünk megfelelő felszereléséért és a katonai szolgálatra behivottak családtagjainak segélyezésére.

— Bármi legyen is a sors könyvében megírva, bármilyen megpróbáltatások is várjanak reánk, ha egységesek maradunk, egyetlen gondolatban és egyetlen akaratban, hatalmasak és szétbonthatatlanok maradunk. Éppen úgy, mint az általam most megkeresztelt gyermek felé fordult a király Őfelségének figyelme, éppen olyan gondoskodással és végtelen szeretettel őrködik a nemzet egész egységén, amelyet vezet. De amint a király szivének lüktetése mindenütt érezhető, ahol román lélek él, éppen úgy az egész népnek állandóan és mindig együtt, egységesen kell felsorakoznia őfelsége mellé.-—- Jó egészséget!

Ion Nastai gazdálkodó caraseui házában

A beszeaeKre válaszolva dr. lataru Lo- riolan királyi helytartó a következőket mondotta:

— Meleg érzelmek hatnak át ebben a románok és magyarok által lakott községben és örömmel látom, hogy a lakosok itt háborítatlan testvériességben élnek. Mi nem kívánjuk a községek arculatának megváltoztatását, nem akarjuk a magyarokat elrománo- sitani, hanem mi csak azt kívánjuk, hogy ebben az országban mindenki lojális állampolgár legyen. Senkit sem akarunk hitétől megfosztani, hanem azt akarjuk, hogy mindenki szeresse a hazát és az ország királyát. Hiszem, hogy az itt megnyilvánuló érzelmek mély gyökeret vernek és ez az összhang az ország javára és a király dicsőségére a jövőben is fenn fog maradni.

— Szeretett földművelők! A keresztség szentsége által, amely az egyház első szentsége, uj lélek lépett be a keresztényi hit nagy testvériességébe. Meleg szeretet jele ennek a szép, mindenkor és mindörökké román vidék összes lakóival szemben a gondviselésnek az a legmagasabb megtisztelő adománya, hogy loan Bogdan derék földműves tizenharmadik hajtásának lelki atyja és keresztatyja az ösz- szes románok királya, II. Károly király Őfelsége lett.

— Őfelségét abban az elhatározásában, hogy ezt a falusi gyermeket keresztvíz alá tartsa, az a határtalan szeretet vezérelte, amelyet királyunk földműveseink és a román falu iránt érez. Nekem adatott az a megtiszteltetés, hogy szeretett Uralkodónkat itt köztelek képviselhessem cs mindenkinek a béke szavát hirdessem, mint a forró szeretet és a méltó, rendíthetetlen munka követe.

— Őfelsége atyai szive vigyázva és megértéssel fordul szorgalmas falvaink felé, ahol nomzedékről-nemzedékre, apáról-fiura Örököljük és őrizzük román erényeinket.

— Uralkodónk megértette a népünk sorsából és múltjából levont parancsokat és erős Kittel ezen az utón indult el azok megvalósi- fására. Mint fiatal trónörökös-herceg, az or- szágegyesitő háborúban dicsőséges atyja, Ferdinánd király mellett határozott szót emelt azért, hogy azok a parasztok, akik verejtékkel öntözik és vérükkel védik meg az ősi rögöt, földet kapjanak. És amikor az idők mostohasága és az a sok teher, amely a földművelő osztályra nehezedett, azzal fenyegette őket, hogy földjüket elveszítik, őfelsége volt az, aki elrendelte a konverzió által a közterhek csökkentését.

— Amikor a politikai pártok tizei által elvetett egyenetlenség burjánja elterjedt a román nemzeti élet földjében, veszélyeztetve a testvérek között az egyetértést, fegyvert adva egyiknek a kezébe, a másik ellen, abban az időben, amikor az Európában kitört

A második keresztelő, Őfelsége második keresztfiának megkeresztelése Karasó községben történt, ahol a Caro® keresztnevet kapta Ion Nastai szorgalmas, derék gazdálkodó 20-ik gyermeke. Hatvanhároméves, de még teljes munkaerőben levő férfi Ion Nastai, aki most legkisebb gyermekét keresztelte, ugyanúgy, mint az elmúlt esztendőben Mihá’y nevű gyermekét, akit ugyancsak Őfelsége keresztgyermekeként kereszteltek meg. Ion Nastainak megmérhetetlen öröme az és a család mélységes büszkesége, hogy már másodízben kereszteli gyermeküket Őfelsége keresztapái minőségben.

Karasó község bejáratánál a királyi helytartót a helyőrségi csapatok, az országőr, katonai előkészitős és nemzeti gárdabeli áfáikul,átok élén a helyőrség parancsnoka köszöntötte lelkes istenhozottal. A keresztelő az iskolában hasonló szertartások között folyt le és azt A. Dragos kanonok és Ban- doiu főesperes végezték. A felvonulás után Bandoiu helybeli esperes tolmácsolta a lakosság mélységes háláját Őfelségének kitüntető megtiszteltetéséért, valamint Coriolan Tataru királyi helytartónak a megjelenéséért, majd a négyszögben összesereglett sokaság felé intézve szavait, a királyi helytartó a következőket mondotta:

„NAGY ÖRÖME VAN A MI KIRÁLYUNKNAK!“

— Népe iránti határtalan szeretetének messze világitó jeleként Őfelsége kegyeskedett elfogadni azt a felkérést, hogy keresztény hittel keresztelje meg ebben a községben Nastai Ioannak a hazája és faja iránti mélységes szeretettel telt szerény

gazdálkodónak 20-ik gyermekét. Az a mélységes megbecsülés, amelyben Őfelsége e ténnyel megtisztelte az életből való kilépés és az Isten házába való belépési, az első mélységes és titokteljes pillanatában ezt az újszülöttet, aki ezenfelül a mi szeretett királyunk nevét viselheti, a szeretet, a rendíthetetlen békehit s a teremtő munka iránti megbecsülés jele. A román falu gondjaival és örömeivel a munkának és éber őrködésnek minden órájában érzi Urának és a mi nagy Urunknak szerető gondoskodását, akinek gondoskodása jótékony. szeretetteljes a földművelő nép iránt, amely ennek az országnak alapjait alkotja.

— Az Uralkodó szive a határtalan szeretet forrása a derék falusiak iránt és ennek a határmenti szép földeknek birtoklói iránt, akik a fajukat jellemző ősi erények birtokában harcoltak és csorbitatlanul megőrizték a liitel, a nyelv szentségét és a román erényeket. A falu és népe — mert azok, akik innen és túl a hegyeken élnek, mindig az eke szarvát fogták, mindig érezte az Uralkodó mély ség esi szeretetét, amellyel mindenkire kiterjesztette gondoskodását. Mint uralkodó herceg a háború idején állandóan bizonyságát adta a falvak népe iránti szeretetének. Mint uralkodó nak, döntő szava volt, hogy a föld azok nak a birtokába jusson, akik azt karjuk kai megdolgozzák és vérükkel megvédel mezik. Amikor a kötelezettségek megsok szorozódtak és az a veszély fenyegette hogy a föld a falusiak kezéből újból mások birtokába kerülhet, az Uralkodó volt az, aki megparancsolta terheik megkönnyebbítését a konverzió segítségével. Amikor a politikai pártok tizével gyöngítették az ország erejét és szinte testvér emelt fegyvert testvér ellen, Őfelsége adta vissza a lelkek nyugalmát, megszüntetve a politikai partok gyűlölködéseit és a faj egész lelkét összeüleltc a Nemzeti Újjászületés Frontjában.

— De legjobban mindig azok felé fordult az Uralkodó szeretete, akik az élet legdrágább és legbecsesebb ajándékai: a gyermekek felé. Őfelsége szereti a gyermekeket, mert az egészséges gyermekek biztosítják a faj fenrnaradását, mert ezek a gyermekek alkotják a ragyogó jövendőt a holnap nagy Romániája számára. Ezért nagy öröm a mi Uralkodónk számára, araikor hírét veszi az olyan szorgalmas és nagyszámú családtaggal rendelkező falusi gazdálkodó-családnak, mint amilyen a mi kedves loan bátyánké. Ennek a szeretetnek és örömnek jeléül ma Őfelsége elküldött engem,, képviselőjét, hogy kereszteljem meg a 20-ik gyermekét. Ez a legnagyobb megtiszteltetés, amelyet a minden románok Uralkodója adhat a szorgalmas munka, az életbátorság és a kötelességtel- jesités jutalmául. Ebben a pillanatban minciannyiunk szemei a boldog apára és családjára irányulnak, bizonyságául annak, hogy miképpen kell tényekkel beigazolni, hogy Őfelsége legmagasabb figyelme hogyan értékeli a szorgalmas és hűséges kö- telességteljesitést.

— Adja az Isten, hogy az Ö86zes gyér* mekek békében, becsületben és emberségességben nőjjenek fel a család örömére és viselkedésükkel, ténykedésükkel mutassanak jó példát mindenki számára, hogy miképpen kell viselkedniük és mit várhatunk azoktól, akik elmondhatják magukról, hogy az Uralkodó keresztgyermekei.

—■ Kedves falusiak!

— Azt mondják, hogy egyszer éjnek idején kicsiny csónakot elkapott a vihar a nagy tengeren. A megrémült utasok mindenféleképpen megkísérelték a menekülést, mert attól lehetett tartani, hogy a hullámok bármely pillanatban elpusztítják a hajót. Egy jámbor asszony tudva, hogy a csónak belsejében alszik a kapitány leánykája, hozzáment, felköltötte álmából, karjára vette és azt akarta, hogy vigye magával a mentőcsónakon. Az asszony kétségbeesett kiáltásaira a leányka megkérdezte az asszonytól, hogy ki van a csónak kormányánál. Amikor megtudta, hogy az Ő édesapja, újólag nyugodtan elaludt és megnyugtatta a többi asszonyokat is, a következőket mondva:

— Amig az én édesapám van a kormánynál, ne féltsétek a csónakot, hogy az elsülyed, mert jól ért a csónak vezetéséhez. Hagyjátok, hogy aludjam — és valóban, a csónak sértetlenül került ki a viharból.

— Ma hasonlóképpen beszélhetünk mindnyájan. A háború vihara tombol a világ egyik részén. A felhők lornyosulnak és köröskörül beborul a láthatár. A mi orszá* gunk csónakját azonban biztos és bölcs ke* zek vezetik. A mi országunk békét akar, de igazságos békét. Tudatában vagyunk, hogy a gyengeség maga után vonja a fenyegetést, mig az erő elhárítja azt. Ezért megrősitettük lelkületűnket, megerősitet^ tűk karjainkat, acéloszlopokat, betonakadályokat készitettünk, úgy a határon, mint pedig a szivünkben. A jövő látóhatára borult és senki sem tudhatja, hogy mit hoz a holnapi nap. Éppen ezért egyesüljetek hitetekben, egyesüljetek a király körül, maradjunk áthatolhatatlan egységben, amint vagyunk, bármi is történjék. Nem félünk, mert az igazság velünk V2n, nem félünk, mert erősek vagyunk, nem félünk, mert az ország vezetésében velünk van II. Károly király Őfelségének kipróbált bölcsessége és férfias bátorságu szive.

*

Dr. Tataru Coriolan királyi helytartónak mély gondolatokban gazdag beszédét gyakran szakította félbe az ünneplésen megjelentek lelkes éljenzése és tetszésnyilvánítása.

A királyi helytartó ezután átadta Nastai loan gazdálkodónak az Uralkodó 10.000 lejes keresztapai ajándékát, valamint a tejelő tehenet. amelyet Szatmármegye egyik nemes- lelkű lakója ajándékozott. Szétosztotta ezután az országőröknek és a katonáknak a különböző ajándékokat, szappant, dohám t és postai levelezőlapokat. A tiszti étkezdében azután villásreggeli volt, amelynek végeztével a királyi helytartó az egybegyűltek lelkes éljenzése közben visszatért Szatmárra.

❖

Itt emliijiik meg, hogy Eikel Audrásné kolozsvári munkásasszony 14-ik gyermeke születésekor szintén kéréssel fordult Őfelségéhez, hogy vállalja el kisfia keresztapaságát. A beadványra válasz érkezett az udvari irodából, hogy január 22-i kelettel, elintézés végeit továbbították a kérést. Mintegy tiz nappal ezelőtt a rendőrségre hivatták fel Eikel- nét, ahol a rendőrtiszt a keresztelőre vonatkozó kívánságait hallgatta meg. Amint értesülünk. Őfelsége kedvezően intézte el e földhözragadt szegény magyar asszony kérését s a keresztelőre vonatkozó intézkedések köze- 1 lebbről megtörténnek.

Dr. Tataru Coriolan királyi helytartó beszéde

vihar felhői egyre fenyegetőbben feketéiét tek körülöttünk is. Őfelsége visszaadta í falvak nyugalmát és előhaladását biztosítót ta, megszüntetvén a pártokat és az országo a Nemzeti Újjászületés Frontjába egységesi tette, a falvak vezetését pedig az érdemesei és a hozzáértők kezére bizta.

— Nagy a mi királyunk öröme, amikor a: emberek közötti egyetértést látja és amikoi az ország minden sarkából tudomására jut» hírek az eló'haladásnak és a termékeny mun kának tanúságai. De ez az öröm akkor tel jes, ha alattvalói, mint János bácsi is, sol gyermeket adnak az országnak, akik becsű leiben és emberségben növekedve, derei polgárok és hazánknak jó fiai lesznek.

— Ezért válaszol Őfelsége szeretettel arr: a kérésre, amelyet eléje terjesztenek és en nek a szeretetének megnyilatkozásaként kül öÖtt engem ide. hogy képviseljem a család 13