Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-29 / 72. szám
A Ciup Iparosegylet höigyvátaszlmányának cmunkásságát ünnepelte CLUJ (KOLOZSVÁR), március 28 Á Kolozsvári Iparos Egylet folyó hó '27-én este ünnepelte meg a hölgy választmány megalakulásának és működésének 30 éves jubileumát. Az ünneplő közönség már este 8 órára szinültig megtöltötte az egylet hatalmas termének minden talpalatnyi helyét, hogy résztvehessen azon a kedves háziestélyen, mely a hölgyválaszt- mány munkásságát ünnepelte. Az ünnepélyt Hevessy József díszeinek nyitotta meg. Beszédében visszapillantást vetett a hölgy választmány 30 éves múltjának történetére, Ezután részletesen ismertette még a hölgy választmány munkásságát, melyet az egylet érdekében kifejtettek és Isten áldását kérte, hogy munkásságuk gyümölcsét sokáig élvezhessék. Hevessy beszédét óriási laps követte és a hölgyeket lelkesen ünnepelte a közönség. Ezután Rátz Mihály elnök méltatta a hölgyválasztmány érdemeit és munkásságuk elismerésének jeléül minden egyes hölgynek egy-cgy emlékérmet adott. Az aggmenházi tagok és ellátottak no's ében Uiay Sándor aleJnök szép fehér szekfücsokrot nyújtott át a hölgyeknek. Ezután Rátz Mihályné, a hölgyválaszt- rnány elnöknője köszönte meg a meleg ünneplést. ... , i. * A liölgyválaszünány ünnepélyének lezajlása után még egy másik ünnepély is volt, melyen Török Árpád lelkes beszéd kíséretében leplezte le Rátz Mihály életnagysága képét, amit az egylet festetett meg. Rátz elnök meleg szavakkal mondott köszönetét, majd az egylet gazdáját, Szabó Károlyt üdvözölte negyvenéves 1 szolgálata alkalmával és díszoklevéllel tüntette ki Károly bácsit, ki becsületes tiszlességtudásával 40 éven át minden tag elismerését vívta ki magának. Az ünnepély lefolyása alatt az Iparos, j Egylet inüvészdalárdája adott elő dalokat ! Zsizsmann Rezső karnagy vezetésével. Az ünnepély után társasvacsora voU. j ruelven közel háromszázan vettek részt V. E. Több elsőrendű fogyasztási cikket kivettek a kétszázalökos^adás- vételi taxa Siatáiya alól BUCUREŞTI, március 28! (Radar.) Jelentettük, hogy április elsejével minden adásvétel után 2 sza*» zalékos taxái kell majd fizetni s a taxa a vevőt terheli. Több elsőrangú io gyasztásii cikket — kenyér, hús, zsir, stb. — kivették a rendelkezés hatálya alól. Ami a gabonanemüeket illeti, csu* Ijpún a vásártéren eszközöli adásvétel i képez kivételt és most, utólag a kister- j melók gabonaeladásait is mentesítet- I lék. Egyébként a giabonanemiiek után { 2 százalékos adásvételi taxa fizetendő, j mely a kivitelre kerülő áruknál közel H {százalékra fog emelkedni, mert az áruk j szokás szerint több kézen mennek ke I resztül. , rjiUKőSBMSBBUBammM Felhívás sa Maa^yas* Bép!sS.z5$ség Stiiciifesáfi-i ács aj ©záré á sisak siépmtivészeii és fsázsijpasrá kiáll!* ír«*«rasis »»«srévearasml óliaiáólkíií.OZ Francia tejságirénő cikke a Romániában élő lengyel PÁRIS, március 28. (Rador.) Llicetle Balîy asszony, francia ujságirónő, romániai útjáról visszatérve: „Romániában utazgatva lengyel menekültek közölt“ címmel előadást tartott, melynek során elvitte hallgatóit a Dnyeszter-tparíiára, mely folyó — mondotta — „földrajzi és történelmi sáncot jelent Románia és Oroszország között.“ Ezután a Ditna- völgyét és Cftenia festői vidékét ismer tette és rámutatott arra a gondoskor ciásra, melyet „a vendégszeretet ezeréves hagyományai“ szellemében az öszI szes lengyel menekültekkel szembén tanúsítanak. Luceííc Baíiy asszony részletesen ismertette; hogyan járul ! liozzá mindenki ehhez a gondossága hoz, majd dicsérettel emlékezett meg a román katonáról, ki ágyát ajánlotta fel a menekülteknek és maga a csűröké ben levő széna között aludt. Ugyanakkor dicsérő szavakkal emlékezett meg j a román nők tevékenységéről és visz ! szaemlékezett Mária királynéra, kiben minden hősiesség és önfeláldozás meg=< j testesült. A közönség nagy tetszéssel, megille- * todve fogadta és megtapsoíta a lengyel menekültek között tett látogatás részleteit. Lucette Bally asszony Románia fényes rendeltetésébe vetett hitének és bizalmának adva kifejezést, rámutatott arra, hegy' nemcsak természetes határaival és emberi kézzel emelt védelmi vonalaival védekezik, de belpolitika; téren emelt védelmi vonalával is, mely minden nyomást és minden befolyást ellensúlyoz. | Gaston Riou képviselő és a francia parlament külügyi bizottságának titkára köszönetét mondott az előadásért, mely, —- mondotta — a közönséget mé lyen meghatotta és megerősítette ugyanakkor, mert — hangoztatta — „olyan időkben nyilvánul meg a román földművelők és az egész ország ven dégszeretete, midőn az emberi érzés léiét úgyszólván kétségbe vonjuk. Gas= ton Riou képviselő ezután rámutatott Őfelsége II. Károly király' nagyszabású munkásságára, melyet az „Országőr“-* szervezet és a temesi lengyel ifjúsági központ megszervezése körül fejtett ki. „Szív és meggyőződés nélkül nem lehet nagy reformokat megvalósítani“ — fejezte be beszédét. Miyen iratok szükségesek a tanoncszerző- déshez? Több Ízben megírtuk, bogy milyen lormaságokat kell elintézzenek a tanouctartó munkaadó iparosok és kereskedők. Ugyancsak közöltük azt is, hogy milyen iratok szükségesek a tanoncszerződésekhez. Mivelj 11 az utóbbi időben többen tévesen magyaráz-'*’ ták az iratok beszerzéséről szóló sajtóközleményeket, hangsúlyozzuk, hogy a tanone- szerződéseket minden iparos maga állíthatja ki a beszerzett nyomtatványokon. A tanonc- szerződésekre bélyeg nem kell, úgyszintén a kérvényre sem. Ezek tehát bélyegmentesek s az iratokat a városi iparosok és kereskedők személyesen, a vidékiek pedig postán adhatják be, illetve küldhetik el a munkakamarának. Be kell még adni egy felbélyegzett borítékot is, hogy a munkák amara a kész ta- noncszerződést elküldhesse. A tanoncoknak a következő okmányokat kell beszerezniük; állampolgársági, iskolai (legalább négy elemi osztály végzettségéről szóló) igazolványt, születési anyakönyvi kivonat, orvosi bizonyítvány, amelyet a betegsegélyzőorvosok ingyen kötelesek kiállítani a tanoneok részére. Ugyancsak szükséges egy 30 lejről szóló nyugta is, amelyet a betegsegélyzőhöz befi zetett összegről állít ki a hivatal. A munka adónak viszont rendelkeznie kell iparenge délivel, vagy sárga színű ideiglenes iparenge délivel. Nem szerződtethetnek tanulót azok, .akik csak mesterkönyvvel rendelkeznek, vagy nem tettek még mestervizsgát. Ezenkívül az iparosnak erkölcsi bizonyítványt kell kérnie az illetékes hatóságoktól. amelyet szintén mellékelni kell a munkakamarának beküldött iratokhoz. Az iratokat a kamara visszajuttatja az illető iparosnak. A tanonc* szerződéseket háromnál kevesebb és négy évnél többre nem lehet megkötni. A szerződést a tanoncnak szolgálatba való lépésétől számítva, 15 napon belül kell megkötni. A tanoncnak minden évre 15 napi nyári szabadság jár. A betegsegélyző és a tanonciskola dijakért az illetékes helyeken a munkaadó felelős. A tanoncszerződés 3 példányban készítendő el, amelyből egy az orvosi bizonyítvánnyal és a betegsegélyző nyugtájával a munkakamaránál maradd CLUJ (KOLOZSVÁR). Közel másfélévi átdolgozás után a város főorvosi hivatalának javaslata alapján elkészült a sütőipar Kolozsváron való gyakorlásának módozatairól készített szabálly rendelet, amelyet a városi hivatalos lap külön kiadásban teljes szöveggel tett közzé. A szabályrendelet 11 szakaszt és 75 paragrafust tartalmaz s minthogy azt a királyi helytartóság is jóváhagyta, március 15-ével kezdődőleg életbe is lépett. A szabályrendelet első szakasza .azokat a törvényeket és törvényes rendelkezéseket tartalmazza, amelyeken a szabályrendelet felépült. A második szakasz azokat a követelményeket sorolja fel, amelyek nélkül a város területén a szabályrendelet megjelenése után egyetlen sütőipari üzem sem folytatBWB| hatja munkáját. A harmadik szakasz az üzemek köztisztasági követelményeit irja elő, a negyedik szakasz a kenyérsütésnél foglalkozó alkalmazottakkal szemben felállított egészségügyi rendszabályokat sorolja fel. Az ötödik szakasz a gyártáshoz szükséges kenyér minőségét irja elő. Eszerint csak minden tekintetben kifogástalan és kizárólag kenyérmagvakból őrölt lisztből szabad kenyeret, vagy pékipari termékeket készíteni. Pontosan felsorolja a lisztek vegyi összetételét, fehérje és víztartalmát s a sütésnél használt élcsztőszerek minőségét, a sütésnél felhasznált többi vegyszereket. a lej és tejtermékeket. A hatodik szakasz a kenyérgyártás módját. A hetedik szakasz a kenyér minőségét állapítja rneg. Legfontosabb rendelkezése ennek a szakasznak az, hogy az elárusilásra kerülő kenyérnek 40 százaléknál nem szabad több vizet tartalmaznia. Felsorolja a kenyerek savtartalmát L. Fontos rendelkezése ennek a szakasznak az, amely az árusítás alá kerülő kenyerek gyártásához szükséges anyagokat egységesiti és előírja, hogy minden sütőipari terméken rajta kell hogy legyen készítőjének neve és a kenyér minősége. Az úgynevezett nagy kenyér súlya 4 kilogrammnál, a kiskenyér súlya egy, illetve két kilogrammnál nagyobb nem tl'ehet. A nyolcadik szakasz a kenyér szállításának módját szabja meg, a kilencedik a kenyér elávusitásának körülményeit szabja meg, a tizedik szakasz a büntető rendelkezéseket tartalmazza. Végül a tizenegyedik az átmeneti intézkedéseket sorolja fel és előírja, hogy a szabályrendelet életbeléptetésétől kezdve minden sütőipari üzem köteles a szabályrendelet intézkedéseit végrehajtani. Nagy munkát végzett a város főorvosi hivatala és azok a vegyészorvosok, akik a szabályrendelet elkészítése előtt e kérdéssel kapcsolatos különböző törvényeket és törvényes rendelkezéseket tanulmányozták. Az ország egyetlen városának sincs ilyen tökéletes és minden részletre kiterjedő, figyelemmel elkészített szabályrendelete. Egyet azonban már most bizonyosra vehetünk, hogy a rendeletet a gyakorlati életben nemigen lehet alkalmazni s ha bezárnák mindazokat a péküzemeket, amelyek a szabályrendelet intézkedéseit nem teljesitik, Kolozsváron egyetlen sütőipari üzem sem maradna. Mindazonáltal a szabályrendeletre feltétlenül szükség volt. Vannak — szerencsére kevesen — olyan pékinühelyek Kolozsváron, amelyek minden szigort megérdemelnek. Ezek ellen az üzemek ellen keli a iegkö- j nyörtelenebbül eljárni, ezek veszélyeztetik a j kenyérfogyasztó lakosság egészségét.-----------— nr--------------HOGYAN ALAKÍTSUNK FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETÉT? Ilyen cim alatt a Hangya Szövetkezetek Szövetsége igen értékes, tájékoztató füzetet adott ki. Előszó helyett Hivó-szót találunk a füzet elején, melyet Széchenyi mondása vezet be: „Fogjunk magunk dolgaihoz, segítsünk magunkon“. Az önsegítés gondolata vezeti a Hangya Szövetséget s teszi időszerűvé ezt a füzetet, amidőn a fogyasztásnak, mint gazdasági erőforrásnak a fontosságára és kihasználására felhivja népünk hivatott vezetőinek a figyelmét, kiknek ez a füzet megmutatja, hogyan kell „az eddig szétforgácsolt gazdasági erőket összefogni és a közösség szolgálatába állítani“. A hivó-szó egyformán szól lelkészeinkhez, tanítóinkhoz, birtokosainkhoz úgy, mint a vezető kisgazdákhoz és iparosokhoz s mindazokhoz, akik szivükön viselik népünk sorsát és jövőjét, hogy vállalják a fogyasztási szövetkezet megszervezésének munkáját. A „Hogyan alakítsunk fogyasztási szövetkezetét“ cimii füzetet a Hangya Szövetkezetek Szövetsége (Aiud, jud. Alba) a legnagyobb készséggel és díjmentesen megküldi minden érdeklődőnek, aki meg akarja szervezni községében vagy városában a fogyasztási szövetkezetét. A BUCURESTIBEI ISAM SPLEND1D.PAIIC » SMJENMlSZ/ÜJLMÁKBA »álljon meg. CA1LEA ViíTííBIil KO. Központi fekvés, összkomfort .és jutányos árak í A BUCURESTM MAGYAR NÉPKÖZ 7ÓSSÚG ORVOSI GONDOZÓJÁNAK KÖZLEMÉNYEI A Romániai Magyar Népközösség bucureştii tagozatának vezetősége ludat« ja a főváros magyarságával, hogy a ta gozat helyiségében (Str. General Rer- thelot 41.) működő ingyenes orvosi gondozó több orvosunk bevonulása mi* aít megváltoztatta munkarendjét. A szegény betegek vizsgálata és kezelése f. évi április 15-dg minden nap helyett csak hétfő, szerda és szombati napo kon történik, d. e. 10 és 12 óra között. Földcsuszamlás a salva—telciui vasútvonalon. A kolozsvári vasúti felügyelőség táviratilag értesítette a CFR vezérigazgatóságát, hogy a Szalva—Teles közötti vasútvonalon földcsuszamlás történt. Ennek következtében megszakadt a teheráru forgalom, a személy forgalmat pedig átszállással bonyolítják le. A Romániai Magyar Népközösség bu= karesti tagozatának női alosztálya május 9—13. napjain nagyszabású rotn.á niai magyar népművészeti és háziipari kiállítást rendez. Felkérünk mindene kit, aki ezen a kiállításon anyaggal részt óhajt venni, hogy irja meg sürgősen: Csilla Lajos, Bucureşti 11. Str Armenească 17. címre, mit, milyet mennyiségben és milyen feltételei mellett tudna kiállítani. Köszönetté elfogadunk olyan kiállítási anyagot is amely nem eladó, hanem csak a kiállt tás szépségét emeli.----------------------------------------------------------------------------------------------Elkészült a sütőipar gyakorlásáról szélé szabály reaáelei „Csak minden tekintetben kifogástalan és kizárólag kenyér- magvakból őröli Sisz.bSi szabad pékipari termékeket gyártani1
