Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)
1940-03-23 / 68. szám
F LIEHTfK 10 4 0 mirelui ? 1 in le .et i ţot Va fra/t; tin ford kl 1J Szilárd elhatározással haladunk előre célkiáaizéseink felé!** mondotta Teleki Adam gróf a muresmegyeimagyarság társas-összejövetelén. — Nagv lelkesedéssel fogadta a magyarság a parlamenti csoport tagjait. — Jelentős 1 “b/ eredményeket értek el helyszíni tárgyalásaik során a képviselők Targu-Mures (Marosvásárhely), morc. A magvar parlamenti csoport Lei" i*( öi, amint azt már megírtuk, marosvásirliely» es marosmegyei látogatásuk háromnapos programjának minden idejét arra használjak ki, hogy állandó összeköttetésben legyenek a lUügvsrság minden rctcgé\ol* Folyó hó ]0-éu dr. Kovács Károly es Tompa Lajos képviselők tartották h«s-aino lóikat, majd este a Magyar Iparosi Lgy et Hatalmas helyiségében társas összejövetel volt, -hol Marosvásárhely társadalmának minden számottevő rétege megjelent. Ezen az összejövetelen elsőnek gróf Toldalagi Mihály tagozati elnök üdvözölte az összeg) üli v endégek óriási seregét, majd Bustya Béla ípa- losegvleti elnök, mint házigazda köszöntötte a magyar képviselők csoportját. TELEKI ÁDÁM GRÓF BESZÉDE Ezután általános érdeklődés közepette gróf Teleki Ádám képviselő, a parlamenti csoport főtitkára emelkedett szólásra é* a következő leikes beszédet mondotta: rJiem azért jöttünk e város falai közé, hogy hangzatos beszédeket mondjunk, hanem azért, hogy megismerkedjünk Marosvásárhely és a megye lakosságának minden társadalmi rétegével és hogy velük a közös ügy érdekében szoros kapcsolatot teremtsünk és megismerve gazdasági, kulturális és Társadalmi bajaikat, érdekeiket minél eredményesebben képviselhessük a kormányzat felé. Népünknek jogait és kenyerét akarjuk biztosítani a magyarságot megillető élettérben. Minket csak addig látnak ezen a helyen és megbízásunkat csak addig vállaljuk. mig feladatainkat teljesíteni tudjuk és népünk- 1 nek bizalmát érezzük magunk mögött. Az a feladatunk, hogy a magyarságot megszervezzük, annak minden rétegét a Magyar Népközösség keretében tömörilsük, mert erő kell. hogy álljon a hálunk mögött, hogy kitűzött cél jóinkat diadalra viltessiik. A közösség érdekében azt a szellemet akarjuk kialakítani, amely önzetlenül, népünk iránti felelősséggel eltelve, a köz érdekeit szolgálja és a személyi érdekeket mindezeknek alárendeli. Ebben a munkában nem ismerünk tréfát és minden ‘intudatns magyartól megköveteljük, hogy ebben a közös munkában teljes odaadással résztvegyen. Történelmi feladatot teljesítünk, mert történelmi érdekeinket védeni, ápolni és fejleszteni akarjuk. De sajnos, ma is vannak még társadalmunkban olyan személyei;, Icilc ebben az építő munkában nem akarnak reszt venni és személyes érdekeiket nem tudják a magyar nép közös, nagy ügyének alárendelni. Szilárd elhatározással haladunk előre célkitűzéseink felé és acélos akarattal végezzük azt a munkát, melyet a történelem nekünk osztályrészül juttatott. A közönyösek és rosszindulatú birálgatók elenyészően kis csapatával szemben örömmel állapíthattam meg. hogy társadalmunk nagy tömegei leikes odaadással kapcsolódnak be közös munkánkba, mert tisztában vannak azzal, hogy jövendő boldogulásukért, gyermekeik magyar sorsáért dől gozunk. Ismételten felhívok mindenkit, hogy egész szívvel és egész lélekkel, becsületes magyar munkavállalással kapcsolódjanak be és tömörüljenek Népközösségünk munkájába, magyarságunk eme bástyájába.“ Teleki Ádám beszédét hatalmasan zugó ( tapsvihar és éljenzés fogadta és percekig iin- I nepelték a magyarság e kiváló vezéregyéni- ) ségét. Hasonlóan lelkcsültségtől lendületes beszédeket mondottak még dr. Kovács Károly, Tompa Lajos, Molter Károly, dr. Csiky | Kálmán. Mikó László, dr. Veress Endre, Busi/a Béla, Barabás György, Elek János. A parlamenti csoport Marosvásárhelyen és a megyében lálogutárl tett tagjui pénteken délután S/.ás/.régenbc utazlak, ahol megalakítják az ottani uépkü/üsségi tagozatot és az, ipari alosztályt. NAGYJELENTŐSÉGŰ EREDMÉNYEK A Magyar N’épközösség parlamenti csoportjának Marosmegyében látogatást tevő tagjai csütörtökön délelőtt a Népközösség marosvásárhelyi tagozati irodájában tartózkodtak, ahol számos iparos, kereskedő, értelmiségi, munkás és kisgazda kereste fel őket ugv helvin'»!, mint vidékről. A képviselők megbeszéléseket folytattak a hozzájuk forduló magyar választókkal. Tompa Lajos számos, az iparosságot érdeklő, ügyet tanulmányozott, majd személyesen járt el azokban. A borbély és fodrásziparosok borravaló ügyében felkereste a beteg- segélyző pénztár igazgatóját. A marosvásárhelyi betegsegélyző pénztár ugyanis a borravalót is fix fizetésnek vette és igy jóval magasabb osztályba sorozta a borbély és fodrászsegédeket. mint ahogy fixfizetésiik után tehette volna. A járulékkülönbözet miatt a betegsegélyző foglalást vezetett és közel 40 család bútorát fenyegette az árverés ve>zé]yc. Tompa Lajos l.rpvi-e'ő ko/hi-njűrá*j folytán az ár véré »eket mindaddig felfüggesztették, «mig u borravalériigyben nem határoz véglegesen u betegsegélyző központi igazgatósága. Filő Ferenc egyéni, egyházi és i kólái ügyekben folytatott u hozzáfordulókkal megbeszéléseket. Ludvig Gyula pedig a kerrnkc (löket érintő ügyeket tárgyalta meg. LÁTOGATÁS A HATÓSÁGOK VEZETŐINÉL A képviselők délelőtt fél II órakor gióf Toldalagi Mihály megyei tugozali elnök vezetésével ti ztelgő látogatást tettek «Ir. I * a j i - tea Stefan megyei prefektusnál, kinek tudomására hozták a választóiktól hallott éneteket. A képviselőkre mély benyomást tett a prefektus szívélyessége és megértő figyelme az előadott ügyekben. A látogatásnak egyik legfontosabb eredménye az lett, hogy a prefektus rendeletét ad ki, miszerint az alantas közegek a rekvir úlásoknál a méltányosság alapján járjanak el és valószínűleg a rekvi- ráló bizottságban helyet kap egy. a ki gazdákat képviselő személy is. Ezenkívül ígéretet kaptak arra is, hogy a vá-árhelji lovasezred a várostól 20 kilométeres körzetben levő falvakban, állatokat fog kölcsönözni a gazdáknak és másképpen is segítségükre lesz a tavaszi mezőgazdasási munkálatoknál. A hadfelszerelési jegyzések összegének megfizeti- e ügyében is közbelépés történt és ennek következtében engedélyezték, hogy a jegyzett összegeket részletekben lehessen kifizetni. Dr. Pantea Stefan megyei prefektusnál tett látogatásuk után a képviselők Curta Euren polgármestert keresték fel. Marosvásárhely polgármesterét, aki eddig is megértéssel ke-, zelte a kisebbségi ügyeket, arra kérték a képviselők, hogy a jövőben is megfelelő megértést és jóindulatot tanúsítson a kisebbségi kérdésekkel szemben. Váradi Miklós megemlékezése Alberg Idáról, a hires finn színésznőről, aki nálunk Is vendégszerepeit (Finn színésznő a Falurossza Boriska szerepében) Látogatás a vidéki magyarságnál Á parlamenti csoport marosmegyei látogatásának másodiknapi programja a nyárádsze* redai és környékebeli magyarság közé való kiszállás volt. Ennek a nyárádmenti centrumnak harisnyás székelyei zsúfolásig megtöltötték a Kaszinó nagytermét, melynek bejáratánál ősi szokás szerint, tiszteletteljes köszöntéssel fogadták a képviselőket, kik közül Tompa Lajos, dr. Filó Ferenc és Lúd- vigh Gyula, továbbá kíséretükben gróf Toldalagi Mihály tagozati elnök, Mikó László főtanácsos és dr. Veress Endre ipari .főtitkár vettek részt. A népes ülést Toldalagi Mihály elnök lelkes szavakkal nyitotta meg és felhívta Nyá- rádmente népét, hogy a most megindított beszervezési munkálatokban részt vegyen. Ezután Ludvigh Gyula kereskedő-képviselő számolt be a parlamenti csoport eddigi működéséről, majd rámutatott a Népközösség működésének fontosságára és összetartásra 1 hívta fel az egész vidék népét, hogy a további alkotó munkában részt vegyen. Beszéde folyamán rátért az állampolgársági ügyeknek a parlamenti csoport erőteljes tevékenysége folytán nyert kedvező elintézésére, mely által megszámlálhatatlan magyar család zavartalan nyugalmát és munkáját biztosították. Ezután dr. Filó Ferenc udvarhelyi képviselő emelkedett szólásra és a szervezkedés fontosságát hangsúlyozva, kiemelte, hogy a Magyar Népközösség jelenlegi vezetősége megbízatását csak ideiglenesnek tartja mindaddig, amíg szabad választások utján a községi tagozatok mindenütt megalakulnak és a községi tagozatok megválasztott kiküldöttei, szervezeti szabályzatunknak megfelelően, megalakítják a vármegyei tagozatokat és ezek a központi szervezetet. Egyetlen egy magyar embernek sem lehet elfogadható indoka arra, hogy távoítartsa magát a magyarság egyetemének képviseletére hivatott népközösségi szervezetbe való bekapcsolódástól. Ezután ismertette az udvarhelymegyei beszervezési munkálatokat, melyek már annyira előrehaladott stádiumban vannak, hogy április 21.-éré ki is tűzték a vármegyei tagozat végleges megalakulását. Ez az ünnepélye,» aktus az ugyanazon napon megtartandó Orbán Balázs-emlékünnepéllyel egyidőbeu fog lezajlani. Tompa Lajos és Bustya Béla a magyar iparosság beszervezésének folyamatait ismertették. íölhiva Nyárádmente magyar iparosságának tömegeit, hogy tömörüljenek az Országos Magyar Iparos Egyesület keretébe és ennek kebelében állítsák vissza azt a hatalmas iparos egységet, melynek nemrégen meg ezer tagja volt. Az elhangzott beszédek után a hallgatóság köréből dr. Dávid György nyárádszeredai és Kali István madarasi református lelkészek szólaltak fel, akik arra kérték a vezetőséget, hogy a szervezés munkáját mielőbb indítsák be, mert e munkába Nyárádmente székelysé- ge egy szívvel és egy lélekkel áll ott a Magyar Népközösség háta mögött. Végül Mikó László a magyar kisgazdatársadalomhoz intézett lelkesítő beszédet, melyben szintén a szervezkedésbe való mielőbbi és minél erőteljesebb bekapcsolódásra hivta fel a nyárádmenti gazdákat. Az ünnepélyes keretek közt lezajlott ülést gróf Toldalagi Mihály zárta be, kidomborítva azt, hogy magyar képviselőink milyen óriási munkát fejtenek ki a mai nehéz időkben népünk jogainak kivívása és biztosítása érdekében. Gyűlés után a megjelent képviselők a kisgazdatársadalom még nyiltan álló kérdéseiről tájékozódtak, meghallgatva kívánságaikat. CLUJ (KOLOZSVÁR), március 22. Érdekes levelet kapott a napokban az Ellenzék szerkesztősége. Érdekes a levél 8 érdekes az írója: Yáradi Miklós, a magyar színészet nesztora, akinek neve már életében legendásan cseng, mert hiszen azokkal élt és játszott, akiknek a neve ma már szinháztör- ténelem s akik a magyar színészet hőskorát jelentették. A kedves, melegszívű nagy művész levelét szószerint leközöljük, hogy olvasóink is gyönyörködhessenek Yáradi Miklós érdekes visszaemlékezéseiben: Tárgyalások ax Iparosok kívánságairól A parlamenti csoport tagjai Nyárádszc-re- dabél a délutáni órákban érkeztek vissza Marosvásárhelyre. ahol a népközösségi irodában gróf Teleki Ádám, gróf Toldalagi Mihály, tompa Lajos, dr. Filó Ferenc, dr. Kovács Károly a munkásság vezetőinek küldöttségét fogadták, k'kkel a munkásság legidőszerűbb kérdéseiről behatóan tájékozódtak és tanácskoztak. majd Bustya Béla iparosvezér az iparosság legégetőbb és sürgős megoldást váró kérdéseit tárta a képviselők elé, hogy azokra az iparosság érdekében a leggyorsabban orvoslást keressenek a kormány és más hatóságok tényezőinél. Ludvigh Gyula kereskedő- képviselő ezalatt a marosvásárhelyi kereskedők kiküldöttjeinek vezetőivel tárgyalta meg a kereskedők helyzetét. Este 8 órakor a Magyar Iparos Egyletben népes iparosösszejövetel volt, ahol dr. Y eress Endre az OMIE helyzetét ismertette és részletesen tájékoztatta a jelenlevőket a jóváhagyás alatt álló alapszabály ügyéről. Az összejövetelen Elekes Lajos, Szilágyi László, Kali József, Bustya Béla, továbbá dr. Kovács Károly és Ludvigh Gyula képviselők szólaltak fel. * - v.y Igen sok szó esik mostanában az Ellenzékben a finnekről — írja a művész — elmondom hát azt a keveset, amit tudok róluk. A mult század hetvenes éveinek végén, vagy a nyolcvanas évek elején — már nem emlékszem pontosan — Alberg Ida, a hel singforsi Nemzeti Szinház kitűnő dráma színművésznője, budapesti vendégjátékát be fejezve, hozzánk is ellátogatott és a Falu rossza Feledi Boriskájában kezdte meg ven dégfellépteit. A Falurossza kétszer került előadásra. Boriska finnül, mi pedig magyarul beszéltünk és mégis jól megértettük egymást. Ez a hideg, fagyos északról hozzánk került színművésznő olyan meleg, szívből jövő érzéssel játszotta a szerepét, hogy azt nálunk csak Ditrói Mórné és Gerő Lina tudták igy eljátszani. Utolsó előadásul az Ármány és szerelem cimü dráma került szinre, melyben Alberg Ida Lujza szerepében hatalmas drámai tehetségéről számolt be. Az öreg Farkas-utcai szinház nézőtere minden este zsúfolásig megtelt, koszorú, virág és tapssal ünnepelték a művésznőt. Városunk közönsége igaz rokoni szeretettel fogadta Alberg Idát. Előadás után diszbankettet rendeztek tiszteletére, melyen Szász Gero esperes olyan pohárköszöntőt mondott, áramot diva sem azelőtt, sem azután nem kapott. Másnap a kora reggeli vonattal a színművésznő magával vitte közönségének elismerését és meleg szeretetét. Évtizedek múlva olvastam a lapokban, hogy Alberg Ida, a helsingforsi szinház nagy művésznője eltávozott körünkből egy csendesebb otthonba, meghalt, ami nagy veszteséget jelentett a finn színművészeire. Alberg Ida emlékét én híven megőriztem és a Falurossza Boriskájának arcképét idemellékelve küldöm, mint a hajdani Göndör Sándora. Ügy gondolom, sokan vannak még városunkban, skik visszaemlékeznek azokra az élvezetes estékre, melyeket Alberg Ida maga után hagyott kedves közönségének emlékül. Mindannyiukat üdvözlöm a legmelegebb baráti tisztelet és szeretettel: VÁRADI MIKLÓS, a magyar szinészet legöregebb nyugdíjas napszámosa. Bizonyára szívesen olvassák a drága öreg Yráradi Miklós levelét azok, akik látták őt Alberg Idával fiatalon, délcegen, mint Göndör Sándort. És szívesen olvassák ezt a levelet a mai generáció tagjai is, akik csak hírből ismerik már a mult nagyjait s akik ebből a levélből is megismerhetik Yráradi Miklós emlékeket híven megőrző, meleg emberi szivét. ( ) Felhívás fl Kolping Legényegylet tagúdhoz! F'elkérem a kolozsvári Kolping Legény- egylet összes tagjait, hogy március 23-án, J nagyszombaton délután háromnegyed 6 óra- 1 kor a Szt. Mihály plébániai templom előtti ! téren zászlójuk körül gyülekezni szivesked- ■ jenek. A feltámadási körmeneten minden tagnak erkölcsi és egyleti kötelessége részt* venni. Kérem a mestereket, munkaadókat, főnököket, hogy szíveskedjenek elengedni segédeiket, alkalmazottaikat erre a körme- ! netre. Aki a körmenetről elfogadható indok I nélkül távol marad, az egyesület tagjai kö* ! zül törlőm. Bálint József igazgató. I LEYTáLPAPIROK, egyszerűtől a leg* választékosabb kivitelig, legolcsóbban I az Ellenzék kcnyvosztályában, Clui, - Piaţa Unirii. ~ ,
