Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-19 / 64. szám

/

k

1940 mär ei us 1 9. ELLENZÉK--------oM-MmMKR-------—

Sidorovici „Országőr‘-parancsnok nagy beszédben fejtegette az Uralkodó által alapított intézmény áldásos célkitűzéseit. - Hans Oíto Roth v a német kisebbség álláspontját ismertette a szenátus előtt

BUCUREŞTI, március 18. (Rádor.t A szenátus szombat délutáni ülését 2 óra 30 perckor nyitotta meg Argetoia- nu királyi tanácsos, a szenátus elnöke. A miniszteri padsorokban Grigore Gafencu és Paul Teodorescu miniszterek foglaltak helyét. Argetoianti elnök bejelentette, Hogy az uj állami költségvetéstervezetet és az ezt kisérő pénzügyi javaslatokat szerdán kezdi a szenátus tárgyalni. Ezután Teofil Sidorovici „0rs2ágőru-parancsnok emelkedett szólásra és hódolattal emlékezett meg őfelsége II. Károly királyról, a mai Románia megteremtőjéről. Beszéde során rámutatott a román nép nagy szerepére., melyet a barbár elözün- lés feltartóztatása körül fejtett ki. Ez volt feladatunk tegnap — hangoztatta — és éppen ilyen nagy feladat hárul ma reánk, midőn Románia megerősített várat jelent Európa keleti kapujában. Beszéde végén a nemzeti összefogás szükségességét hangoztatta és rámutatott Románia erkölcsi és katonai erejének nagyságára.

Teofil Sidorovici miniszter többek között a következőket mondotta:

„Boldog vagyok, hogy a parlamenti rendszer uj alkotmánya rendjében beszélhetek a felvilágosult és tapasztalt államférfiak érett testületé és fiatalságunk, a nemzet folytonosságának képviselői, a holnap reménységei előtt. Ennél a történelmi keresztutnál engedjék meg, hogy legmélyebb hódolatomat fejezzem ki Őfelségének, a királynak, a Nagy Országőrnek, a Nemzeti Újjászületés alapítójának, akinek látnoki szeme és felülmúlhatatlan teremtő szelleme révén Románia elérte az általános tisztelet magasságát. A történelem itélőszéke fogja megítélni, hogy milyen helyet érdemel Románia jövőjének bámulatos irányitója a történelem lapjain. Románia uralkodójának rendkivüli tisztánlátása végzetessé válható habozás nélkül alkalmazta az ország szervezetét az idők parancsszavához.

És tényleg: Nagy idők, nagy embereket követelnek. Országunkra az Európában és a világegyetemben elfoglalt stratégiai és földrajzi helyzeténél fogva már a legrégibb idő óta kivételes szerep jutott és az egész szárazföldi kontinensen különösen jelentős küldetést teljesített, amelyet nem mindig értékelt mindenki kellőképpen. Ma újból döntő szerepet játszunk a népek koncertjében. Most inkább, mint bármikor, megerősített várat jelentünk az európai helyzetben és ilyen minőségünkben meg akarjuk értetni magunkat. Mi vagyunk Európa kapuja.

Egy régi közmondás azt mondja, hogyha tenni akarsz valamit, tedd azt idejében, ha le akarod aratni tetted gyömöícseit.

A legutóbbi események leckéül szolgálhatnak minden népnek és különösen értékes tanulságot jelentenek nekünk, románoknak.

Ezt a figyelmeztetést minden nép meg kell értse, különösen azok, amelyeket ugyanaz az érdek és az együttműködés állandó szűk ségessége köt össze.

Nagy örömünkre szolgáit a köztünk és a körülöttünk fekvő államok Közötti közeledés és még nagyobb megértés. Amit azonban Sohasem szabad elfelejtenünk: Annyit érünk, amennyi lelki erővel és harci készséggel rendelkezünk.

Ei aft igazság át kell hasson bennünket és minden vitatkozás mellőzésével adjuk át lelkünket annak a nagy műnek, amelytől mai létünk és az utánunk következők élete függ. Csak azok a nemzetek érvényesíthetik létjo- gosulfságukat és csak azok bizonyulhatnak méltóknak mindenki tiszteletére és megbecsülésére, akik megfelelnek a fentebbi feladatoknak. Őseink súlyos megpróbáltatásokon keresztül is örökségül hagyták nekünk azt, ami 3 legdrágább: a szabadságot és az érintetlen becsületet. A nagy egyesülés szent jogáért vereztek. A román nép lelki felkészültsége párhuzamosan halad fölíegyverkezésével. E célból semmi áldozat sem lehet túl nagy.

Sidorovici ezután a trónbeszédheu foglalt kérdésekről emlékezik meg, majd rámutat arra, hogy a román szellem megszilárdítása és a jövő biztosítása érdekében Őfelsége, a király, a leghatalmasabb é* legalkalmasabb

eszközöket és a tiszta lelkű fiatalságot kivta munkára, amelyet a világ Nagy Tanítója is felhasznál a kereszténység tanításának terjesztéséhez. A jövő és az örökkévalóság az ifjúságban nyer kifejezést. Ezért a jövőjéért az ország és a nemzet minden muukakészsé- gét latba veti. Az ifjúság a nép helyzeti energiája és ereje. Ennek a fiatalságnak meg- acélosodását szolgálja az országőrintézmény. Ma nemcsak az egész országban, hanem külföldön, a kontinens legtávolabbi országaiban is, sőt a tengeren túl is értékelik és dicsőítik 37. országőrmozgalniat.

— Felejthetetlen élmény és elégtétel volt számomra — mondotta — mikor láttam, milyen tekintélynek örvend országunk Európa nagy metropolisaiban. Mint az országőrintézmény vezetőjét, több ország vendégül látott és ezeknek ifjúságával őszinte barátságot és szoros együttműködést hoztam létre, ami nagy hasznára vált országunknak. Legutóbbi utazásom a nagy római birodalom testvér országában szerencsés alkalmat nyújtott nekem arra, hogy belenézzek annak a nemes népnek és nagy vezetőinek leikébe, akik oly

I nagy melegséggel fogadtak, őszinte és szeretetteljes ölelést jelentett ez, az idősebb testvér részéről kisebb testvér számára. A vér nem válik vízzé (hosszas éljenzés). És tá- j maszt is jelent egy nagyhatalom barátsága, j Az ,,Országőr“-szervezet nemzeti közkincset ! jelent. Annak a négy és félmillió szervezett Országőrnek nevébe^* amely nagylelkű és áldozatkész ifjúság az ország fehér-hadseregét képezi és annak a 42.000 parancsnoknak — férfiaknak és nőknek nevében — kik hősies elhatározással megmentést jelentő küldetés szolgálatába állottak: a tiszteletteljes hódolatnak adok kifejezést Nagy Oiszágőrünk- kel szemben, aki ezt az intézményt alapította és biztosítom Őt, hogy az uj Országőr- nemzedék maradéktalanul teljesíti kötelességét, mint jelszovuuk mondja: „Hit és munka * országért és Királyért! A kötelességteljesités- ! re mindig készen állva“. Az Országőr-szer- j vezet a román egyetemesség szolgálatába van állitva és a román nép egyik legnagyobb büszkesége. Mint ezen ifjúság egyik képviselője, őrömmel szavazom meg a válaszfelirati javaslatot (hosszantartó, ismételt nagy éljenzés).

Hans Otto Roth német kisebbségi szenátor emelkedett ezután szólásra & többek között a következőkét mondta:

— Románia itt, Délkeleteurópában, a nagy európai érdekek keresztező pontja. Ezért ugy teljesítheti legalkalmasabb módon hivatását, ha minden elhatározással a béke fenntartását szolgálja és semmiféle érzelmi okból nem engedi eltéríteni magát attól az igazságos politikai irányvonaltól, mely annyira világosan van megszabva.

A válaszfelirat, a szó igaz értelmében, őzt az igazságot domborítja ki, hogy nehéz körülmények között nem a sorstól, de saját érdemétől függ egy nép sorsa.

Ebből a szempontból helyes dolog mindent megtenni, hogy a hadsereg harci ereje mentői nagyobb mértékben fokozódjék (éljenzés) és ha az állam rendkivüli áldozatokat kér lakóitól erre a célra, példásan eleget teszünk állampolgári kötelességeinknek mi is, akik a német kisebbséghez tartozunk (éljenzés). Büszke lehetek arra, hogy a hadfelszerelési bonok jegyzése alkalmával valósággal példát mutathattunk és semmiben sem maradtunk román származású polgártársaink mögött abban a buzgalomban, mellyel kötelességünket teljesítettük. Kívánatos volna, hogy ezt a lényt a román közvélemény tudomására hozzák és a maga részéről a román közvélemény is elismerje.

 „NUF‘‘ és ,.Országőr“-szcrvezetek keretében történt elhelyezkedésről Hans Otto Both a következőket mondotta: „Nincs szükség részemről annak a biztosítéknak hangoztatására, hogy 3 szabadság és jog mértékének emelése mindig annak indokát fogja jelenteni részünkre, hogy még több lojalitással és lelkesedéssel tegyünk eleget az állammal szemben fennálló kötelességeinknek. Nincs itt az ideje, hogy az elintézésre váró összes ügyeket letárgyaljuk, mégis

felhívom a figyelmet a kisebbségek saját

[ népnevelési ügyének fontosságára, mert

egyformán kisebbségi és állami érdek, hogy I lehetőség nyíljon a kisebbségi tanintézetek '• fejlesztésére és mentöl szabadabb adminisztrálására.

A Német Népközösség meg vau győződve, hogy fontos küldetése vau itt, Délkeleteurópában, mely küldetés teljesítésében eredményesen működött közre évszázadok óta. Lojális állampolgárok vagyunk és az a célunk,

I hogy mi is hozzájáruljunk a béke fenntartá* sához országunkban.“

A KÉPVISELŐHÁZ ÜLÉSE

BUCUREŞTI. (Rador.) A parlament szombat délelőtti ülését 10 óra 40 perckor nyitotta meg Vaida-Voevod királyi tanácsos, parlamenti elnök. A miniszteri padsorokban Istra- te Miceseu és Hortolomei miniszterek foglal tak helyet, Ciupe előadó a képviselőház pénz ügyi bizottságának jelentését ismertette az egyes miniszteri tárcák keretén belül megüresedett állások betöltését szabályozó rendezett örvények módosításával kapcsolatban.

A módosító szabályokat a parlament elfogadta, majd sor került a felirati vita tovább folytatására.

Rascu Theodor képviselő a kereskedők és iparosok nevében kijelenti, hogy az ország kereskedői és iparosai az állam felsőbb érdekeinek előmozdítása céljából Őfelsége személye köré sorakoznak fel. Őfelsége egyetlen percet sem mulaszt el. hogy a hadsereget felszerelje és az ország határait örökre biztosítsa. A kereskedők és iparosok lelkesen vettek részt a hadfelszerelési bonok jegyzésében.

Beszéde további folyamán a kereskedelem fontosságával foglalkozik és rámutat arra, hogy Szükség van kereskedelmi és ipari szakiskolákra román iparosok és kereskedők nevelése céljából. Főleg arra van szükség — hangoztatja —hogy a kormány a kiskereskedelmet támogassa. A kiskereskedelem hitelének szabályozását kérte a kormánytól.

Kovács Károly magyar képviselő a következő felszólaló, aki az alábbi beszédet mondotta;

— A törvénydtozás második ülésszakának kezdetén is hangsúlyozzuk, hogy mi, a magyar nép képviselői, meggyőződésünknek megfelelő módon részt akarunk venni ezúttal is a trónbeszéd-t 1 ben kifőzött törvényalkotásokban. E lojális közreműködésünk elő fogja se giíeni Őfelsége konstruktiv cél iáit. de ezzel ugyanakkor saját népünket is szolgáljuk, mert minden törvény kö • zekéi érinti a rhi népünk életét i®.

I E feladatunkat azonban csak ugy

teljesíthetjük', ha őszintén, öntudatosan és világosan feltárjuk és kifejtjük népünk kívánságait, panaszait és érzéki seit. Súlyos hiba és kötelességmulasz- tás volna, ha ezekre nem hivnók fel a figyelmet, mert az állam lélikérdései csak úgy oldhatók meg. ha ezek min den részlete világosan áll a törvényho* zók előtt.

Mindig kiemeltük, most is hangsuk Iyozzuk, hogy sohasem volt s/zándé- kunk kiélezni kisebbségi szempontjain kai, sőt ellenkezőleg, azt szeretnök. ha olyan volna helyzetünk, hogy ne legyen többé szükséges kisebbrégi érdekeink védelméért é3 elismeréséért küzdellünk, hanem mi is teljes encr< giánkat a népünket is érintő közérdekű problémák megoldására fordíthatnék.

E szempontok vezettek, midőn néhai Calínescu fehívására a Frontba kollektive beléptünk és egyidejűleg előtér jesztettüik akkori legégetőbb kivárná* gain kát és panaszainkat, oly mérséklettel, hogy ezt maga néhai Calinescu is elismerően kiemelte, midőn e kívánságaink teljesítését határozottan megígérte. Rövid kormányzása alatt ezek egyrésze teljesült is; másik fontos részé: megfelelő képviseletünk a helyi közigazgatásban s a Front szerveiben, részleteiben is elő volt készítve.

Sajnos, nem hallgathatjuk el, hogy már azalatt is, egyes minisztériumok, olyan intézkedéseket tettek, melyekre a Frontba való belépésünkkor nem is gondolhattunk s amelyek uj és igen sulyos sérelmeket okoztak, úgyhogy már 1939 szeptember 22*<én fájdalommal kellett ezeket felsorolnunk a né hai Calinescu részére készített emléké ! iratunkban, melyet azonban a közbe- ! jött szomorú események miatt, csak utódjának, Argetoianunak adhattunk I át. Megemlítjük ezek közül a munka ürfyi minisztérium több rendelkezését, részben a céhtörvénnyel kapcsolatban, az eíövéieH joggal okozott sérelmeket, szövetkezeteink megbénítását stb.

Mindezek létérdekeinket érintették a legsúlyosabban s ezek az uj serei»

n.ek okozták, hogy egyes más kíván ságaink teljesítése dacára, helyzetünk mégsem mutathatott javulást.

Calinescu halálával megakadtak egyes előkészített kérdések és azóta ; súlyos uj sérelmek keletkeztek. Ezek közül elsősorban ki kell emelnünk a Front uj törvényéi, mely teljesen uj alapokon, megváltozott keretekben és szervekkel átalakította a Frontot, olyannyira, hogy ezidöszerint’ nem látunk módot abba való beilleszkedésünkre s a legnagyobb aggodalommal szemléljük az. ekként teremtett helyzetet. Hinni akarjuk, hogy a kormány is tudatára ébred az ekként támasztott nehézségeknek s meg fogja kísérelni ezek megoldását.

E reményünket alátámasztja, hogy a kórmány ez év eleién megoldotta né** hány fontos kérdésünket s igy hinni akarjuk, hogy ez a megértő szellem fogja a továbbiakban is vezetni.

A magyar képviselők azt óhajtják^ hogy az őfelsége tavalyi trónbeszédében kifejtett megértő szellemben oldassanak meg az azóta felmerült újabb su* lyos kérdések is s a kormány nyújt* son ehhez segédkezet azáltal is, hogy teremtsen felülről lefelé az egész vonalon olyan jóindulatú és barátságos légköri a mi érdekeink iránt, mely elejét vehesse annak, hogy a jövőben újabb sérelmek álljanak elő.

Ezt hangsúlyoznunk kell azért, mert viszont fenntartandónak ítéljük a kisebbségi minisztériumnak a közvetlen érintkezésben s a kérdések beható kel» csönös megvizsgálásán alapuld ügyintézési módiát.

Biztosítjuk a kormányt és a román közvéleményt, hogy szempontjaink figyelembe vétele nemcsak a magyar kisebbség lelki békéjét szolgálja, hanem jelentős mértékben előmozdítaná az ország magasabb érdekeit is. (Taps.)

ÉRDEKES FELSZÓLALÁSOK

Vaida-Voevod. elnök elhagyva az elnöki széket, Voicu-Nitescu. helyettes elnök veszi át az ülés vezetését, majd Scarlat Hulu- bescu emelkedik szólásra és a régi politikai pártok hibáival foglalkozik.

Io 3.11 .Terra képviselő szólal fel ezután és hangoztatja, hogy hatalmas szobrot kell eme! ni annak a nagy románnak, aki Armand Calinescu volt. A trónbeszéd egyes részleteire hívja fel a figyelmet és rámutat a földműves osztállyal szemben tanúsított különös gondosságra. Amikor megjegyzéseket tett a lelkészekre vonatkozóan, Voicu-Nitescu elnök figyelmezteti, hogy jó keresztény létére méltassa figyelemre a lelkészek hivatását és ne általánosítson. „A parlamenti szószékről — mondotta — nem lehet ilyen természetű megjegyzéseket tenni". Jerca képviselő válaszában kijelenti, hogy nem akart sértő megjegyzésekkel élni és mint jó keresztény, tudja, milyen tiszteletet érdemelnek az oltár szolgái. Ezután az elsőrendű élelmezési cikkeknek drágulásával foglalkozik é- főleg a földművesek által vásárolt cikkekkel kapcsolatban megfelelő intézkedéseket kér a kormánytól. > v-----— - ■■ Tiu ni rmnrc—'intui.... ■ —•

Kovács Kér&iy a magyar kisebbség nevében mondott a képviselőház előtt beszédei

HiHS §1!# Rom iclsiélöléiü

Kovács Károlu MmMW iscszfiis