Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-19 / 64. szám

ellenzék / fj 4 0 március I *J. I ! Érté! ies gazdasági eredményeSiről számosak be & ^ieiresmegyeü Földműves Szövetség közgyűlésen Az EMGE-vel karöltve működő szövetség egyre több kisgazdát tömörít zászlaja alá Tai gu-Mures (Marosvásárhely ), március 18. Marosmegye figyelmet érdemlő, fejlett mező- gazdasági életénél cs kisgazdáinak példás es követésre méltó megszervezésénél fogva a JVIarosmegyei Földműves Szövetség e\i köz­gyűlése, melv csütörtökön délelőtt folyt le tt marosvásárhelyi Kolping Legényegylet nagy­termében. a környék gazdatársadalmának mindig jelentős eseménye. A kitünően mű­ködő gazdakörök a megye legtávolabbi zu­gából is elküldik megbizottaikat a közgyűlés­re, mely a sohasem lankadó szervező munka nyomán évről-évre tekintő!vébresztóbb külsőt ölt. A legutóbbi közgyűlés azonban jelentősé­gében minden eddiginek fölötte áll. A Szö­vetség a négy évvel ezelőtt uj életre támadt Erdélyi Magyar Gazdasági Egyletben < felismerte az erűt, a jobb erdélyi gazda­jövő ígéretét és ráeszmélt építésre és ma­gatartásra való elhivatottságára. Arin térhetett ki a/ útból. Az aiuugy is kö­zös eél betöltésének érdekében nem keres­hetett féltékenyen és a jövőbe nem tekint­hető felelőtlenséggel külön utakat, hanem már azzal a ténnyel is, hogy csatlakozott és részt kért magának az EMGE munkaprog­ramja keretében, igazolta önmaga elhivatását; a közjó elérésére és általánossá tételére a közös, válvetett munkát, az egységet és ösz- szetartást. A szokásos évi közgyűlések keretein túl ennek az együttműködésnek mérlege és a közös útnak első kilométerköve volt a leg­utóbbi közgyűlés, amikor a Szövetség alap­szabályai szerint, éppen az EMGE-vel való szorosabb együttműködés kezdetén a három évre megválasztott vezetőség megbízatása le­járt: betöltötte-e úgy, amint elvárható volt, hivatását, vagy pedig hangsúlyozni kell-e el­lenében a felelősségrevonás jogosságát az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylettel való együttműködés és a közös ut miatt. Évi másfélmillió Sej gazdaságii, kuhuráii és egyházmegyei célokra is A közgyűlést Mikó László elnök nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket, majd rövi­den vázolta a Szövetség elmúlt évi működé­sét, kihangsúlyozva a további szervezkedés fontosságát és szükségességét. Annál is in­kább halaszthatatlanul fontos a szervezkedés minél gyorsabb üteme, mert — mint mon­dotta — a Magyar Népközösség marosvásár­helyi csoportjának elnöke, gróf Toldalagi Mihály közbenjárt az illetékes hatóságoknál, hogy j ösmarosszék évi jövedelmét, mintegy más- f- félmillió lejt, felváltva évenként más-más 21 községnek osszák ki. Egy-egy községre 47.000 lejt kitevő összeg íjut, amelyet gazdasági, kulturális és egyházi célokra fordítanak. Jelentős összeg állhat rendelkezésére ebből a segélyből a gazdakö­röknek is, amelyek gazdasági gépek beszer­zésére és hasonló mezőgazdasági célokra ■fordítják a részükre kiutalt segélyeket. Te­kintettel erre, múlhatatlanul szükséges, hogy azokban a községekben, ahol gazdakörök még nem működnek, mielőbb megalakítsák azo­kat. A Szövetség a rendkívüli helyzet követ­keztében az elmúlt évben nem fejthette ki zavartalanul azt a munkásságot, amely a megelőző évek után elvárható volt, de a vég­zett munka alapos és minden tekintetben ki­fogástalan volt. Ezután bejelentette, hogy a közgyűlés megtartását a hatóság engedélyez­te, megállapította a határozatképességet, fel­kérte a jegyzőkönyv vezetésére Kováts Béla szövetségi jegyzőt, a hitelesítésre pedig ifj. Torday Ferenc helybeli gazdaköri elnököt, valamint Pálffy Jánost. AZ IGAZGATÓI JELENTÉS A Szövetség elmúlt évi működését Anghi Balázs igazgató részletes és színvonalas je­lentése elevenítette fel. Az első emlitésre- méltó eseménye volt az elmúlt évnek a me­gye 11 községében a gazdakörök újjászerve­zése 495 taggal, akiknek legtöbbje az EMGE- nek is tagja lett. Külön említést érdemelnek a szovátai szervezések, ahol a 60 tagú gaz­dakör minden egyese belépett az EMGE kö­telékébe. Annak felismerése ez a tömeges megmozdulás, hogy az Erdélyi Magyar Gaz­dasági Egylet maradéktalanul szolgálja a kis­gazdatársadalom legjobb érdekeit, az esetle­gesen mostohább körülmények között is a több- és jobbtermelés és ezen keresztül a kisgazda életszintjének emelését. Erre ^ álla­nak az elrnnlt év folyamán megkezdett, vagy már az előző évekről tovább folytatott EMGE-akeiók. amelyek a Földműves Szövet­ségen át a megye számos kisgazdájának aránylag rövid idő alatt is lényeges hasznát mozdították elő. így vám- és illetékmente­sen — s ennek folytán egyenként mintegy 5.000 lejes árkülönbséggel — 7 község gaz­daköre, összesen 8 meritőkanalasrendszerü. úgynevezett „Fecske Drill1’ vetőgéphez ju­tott. Nemesitett vetőmagvaknak a megye te­rületén való szétosztása kitűnő fajsúlyú bú­zákat eredményezett. E téren említést érde­mel dr. Rossnyay György udvarfalvi birto­kos 85 kg-os Bánkuti 1205. számú búzája, valamint Mikó László gazdaságának Csanádi 80. számú zabja, melyből a Mezőgazdasági Kamara is jelentős mennyiséget vásárolt fel. Ugyancsak az EMGE és a Szövetség közös akciójának sikere, hogy a megyei földviszo­nyokban legjobban bevált és legkeresettebb burgonyaféle a „Gül Baba“ lett. Nagy előnyére vált a gazdáknak a kedvez­ményes árban kiosztott takarmánymész és száraz buzapácok. A TENYÉSZ-SERTÉS-AKCIÓ A kisgazdák érdekében indított valameny- nyi akció közül a legsikeresebb a tenyész- sertések kiosztása volt. Az előnyeikről is­mert Yorkshire-i fajsertések a gazdákra néz­ve kedvező feltételek mellett ’.erűitek szét­osztásra. Megállapítás szerint a megyében az akció révén több, mint 500 ilyen fajsertés van. A rendkívüli helyzet folytán, az elmúlt nyáron a tervbe vett gazdanapokat lehetet­len volt mind megrendezni, a megtartott gaz­danapok azonban kiállításaikkal igazol­ták az EMGE és a Földműves Szövetség munkájának sikerét. ken hozzászólásában rámutatott arra a kü­lönbségre, amely <>i /.rliasonlila- folytán ;tk kor válik nyilván valóvá, lia felmérjük azo­kat av r ml menyeket, amely eket egy, U t «* I - jcM-ii a uia;;a <rejer«- is örökölt gazdasági In- dúsai. hagyott község, majd pedig a/. KMGI ás a földműves Szövetség állal segileii ugyanazon község mezőgazdasága mutat fel. Az igazgatói jelentést a közgyűlés egy hangúkig elfogadta. Ezután id. Szász József terjesztette elő a a pénztári is a számvizsgálói bizottság jelen­téséi amelyet a közgyűlés ugyancsak egy­hangúlag vett tudomásul és megadta a fel* ment vény t. Szász József ezután felolvasta azoknak névsorát is. akik a Marosvásárhe­lyen megtartott EMGE-tanfolyam költségei­hez önkéntes adományaikkal hozzájárultak, amiért valamennyiüknek meleg szavakban mondott köszönetét. Mikó László elnök ezután felolvasta Kacsoli Lajos mezőmadarasi református esperesnek a gazdakörök látogatására, a mezőgazdasági termékek árainak nyilvántartására és a kár­tékony madarak irtására vonatkozó írásbeli javaslatát. Ugyancsak a gazdakörök látogatá­sa ügyében szólalt fel Bakk Márton radnót- fáji református lelkész is, amit a közgyűlés egyhangúlag tudomásul is vett. Ezután Fe­kete János karácsony fal vi, majd pedig dr. Imre Barna mezöbándi református lelkészek a női háztartási tanfolyamokkal kapcsolato­sun szólaltak fel és azoknak mielőbbi meg­rendezését sürgették. A TISZTUJITÁS A tárgysorozat utolsó pontja a tisztujitás volt. Mikó László elnök gróf Toldalagi Mi­hály tiszteletbeli elnököt kérte fel a tisztuji­tás levezetésére. A kiküldött jelölő bizott­ság tagjai dr. Sándor István. K. Nagy Si­mon és Barthos Gábor voltak, akiknek ja­vaslatát a vezetőségi tisztségekre a közgyű­lés egyhangúlag elfogadta. Nagyjában * régi vezetőség k#-nilt a Szövetség élére Mikó László elnök vezetésével. Aielnükük: id. Szász József, dr. György József, dr. gróf I •• leki Mihály, dr. Hossuyay György, Kacsoli Lajos ref. lelkész <’• Barthos Gábor. Igazgató Anglii Báláz-, pénztáros Botba László, jegy­ző Kovács Béla, Ügyész dr. Bogdán István, ó tagit számvizsgáló bizottság és 48 tagú vá­lasztmány. Toldalagi Mihály gróf ezután átadta az elnöki tisztséget Mikó Lászlónak és rövid, lendületes beszédben kérte az uj vezetősé­gei hivatásának további teljesítésére, majd Mikó László elnök a közgyűlést bezárta. A közgyűlésen, mely egyike volt az eddigi legnépesebb közgyűléseknek, a rnár említet­teken kiviil jelen voltak többek között: Má- riaffi Lajos EMGE-alelnök, gróf Telki Artúr, Orbán Károly, Ugrón István, dr. Sebess Je­nő, dr. Szigyártó György, továbbá Káli Jó­zsef, Kerestely József, Bartha Kálmán, Fosz­tó György, Csekrae Ádám református lelké­szek, Kovács Antal, Bardócz M. r. kát. lelké­szek. ifj. Tordav Ferenc helybeli gazdaköri elnök. Kovács Márton, Liszka Gedeon, Ben- cze János, Rápolthy Károly, Gagyi Dénes ta- nitók, Szabó Károly, Cäiky József reformá­tus lelkészek, Mudra Alajos, Ungvári János, Fodor Kndre, Bereczky Sándor, Debreczeni Jenő, Kron Ernő. A közgyűlésen összesen 40 gazdakör képviseltette magát, mintegy 150 taggal, a kedvezőtlen időjárás ellenére is. A Marosmegyei Földműves Szövetség köz­gyűlése méltó módon juttatta kifejezésre azt a lendületes és pótolhatatlan munkát, ame­lyet az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylettel karöltve a kisgazdatá^sadalom újjáépítése ' érdekében kifejt, de kifejezésre jutott azon I a bizalom is. amelyet a gazdatársadalom az j EMGE és a Szövetség iránt tanúsít. Zsibói Béla. Mit tartalmaz a behivottak családtagjainak segélyezé­séről széló törvény? Április 1.-én kezdődik a törvényes segélyezés Tanfolyamok és lamiimányuáak Eredményeiben felbecsülhetetlen értéket képviselnek a megyében megrendezett tan­folyamok. Az elmúlt évben Marosmegyében 13 községben volt tanfolyam, amelyeket ösz- szesen 500 rendes hallgató látogatott, mint­egy 700-ra tehető azonban azoknak a gaz­dáknak száma, akik az alig két éve bein­dított tanfolyamokat hallgatták, de körülbelül tnégegyennyi a rendkívüli hallgatók száma. Újabban rendezték meg a jelenleg is még folyó női háztartási tanfolyamot Mezőbán- den, amelynek hasznosságát mi sem jellem­zi jobban, mint az, hogy- alig néhány héttel az első marosmegyei női háztartási tanfolyam megkezdése után már újabbak rendezését kérték több községből is. A mezőgazdasági kultúra szintjének emelé­sét és fejlesztését a Földműves Szövetség mindezeken kívül szaksajtótermékekkel, fo­lyóirattal szolgálta, gondoskodva arról, hogy ezek a sajtótermékek a legelzártabban fekvő helységekbe is eljussanak. Angbi Balázs igazgatói jelentése részlete­sen foglalkozott a nyár folyamán megrende­zett tanulmányutakkal. A június 24—27 kő- j zött lefolyt nagyszabású székelyföldi tanul­mányút hat vármegyén vezetett keresztül és azon 27 községből hatvanhárman vettek részt, közöttük számosán városi értelmiségiek és iparosok. Hasonló sikerrel járt a „Maroslaka“ útszakaszán megrendezett gazdasági kirándu­lás. E tanulmányutaknak és kirándulásoknak célja az egymástól oly merőben különböző gazdavidékek megismerésén kívül az volt, hogy az azokon résztvevő értelmiségi és ipa- rososztályhoz tartozók megismerjék a népünk alapját alkotó gaz­datársadalmat és vele kapcsolatot teremtve, egymásnak kölcsönös megbecsülésében és értékelésében összekovácsolodjanak. Az igazgatói jelentés végül is beszámolt egy, a nyár folyamán Marosmegyébe látoga­tott csiki kirándulócsoport fogadásáról, va­lamint az EMGE legutóbbi közgyűlésén Ma­rosmegyéből megjelent népes képviseletről, a szövetségi iroda ügyviteléről, stb. Az igazgatói jelentéshez Gál Elek nyugal­mazott szöllészeti és borászati felügyelő tette meg hozzászólását, melyben kérte, hogy a Szövetség vezetősége járjon közben az EMGE- nél, hogy a több oldalról szükségelt vándorta­nári látogatásokat a gyümölcskertészet és szöllészet terére is terjesszék lei. Fekete Já­nos karácsonyfalvi református lelkész érté­CLUJ (KOLOZSVÁR), március 18. Jelentettük, hogy a bevonultak szükséget szenvedő családtagjainak segélyezéséről szóló törvényt a szenátus megszavazta. A 22 sza­kaszos törvény szerint a segélyezést az állam, tartomány, városok és községek végzik a mi­nisztertanácsi jegyzőkönyv utján megállapí­tandó mértékben. Családtagok alatt a család összes tagjai értendők harmadízig terjedő ro­konokig. Segélyre —• mint megírtuk — le­génységi és altiszti állományú behívott sze­mélyek hozzátartozói tarthatnak igényt sza­kaszvezetőkig bezárólag. amennyiben: 1. A családfenntartó által az év folyamán egy­folytában teljesített katonai szolgálat 35 na­pot meghaladta. 2. A kérdéses személyek semmiféle fizetést nem kapnak. 3. Segélye­zésre vannak szorulva. Segélyezésben ré-szesitendőnek tekinti a törvény azt a behivottat, kinek évi 18.GÖ0 lejig terjedő megadózott jövedelme, vagy évi 3000 lejig terjedő ingatlan jövedelme van a városban, illetve 2 hektárnál kisebb birtok kai rendelkezik a falukban. A segély csak a katonai szolgálat tartama alatt folyósítható. 15 napnál kisebb szabadsá­gok nem szakítják meg a segély folyósítását. SEGÉLYALAP A segélyezés céljára szolgáló pénzalapot fel kell .venni a tartományok, városok és közse- gek 1940—41. évi költségvetésébe a rendes kiadások közé. Ezt az alapot a következő módon teremtik elő: 1. A tartományok ren­des bevételi tételeinek 15, a törvényhatósá­gok rendes bevételi tételeinek 13, a megye- székhelyek rendes bevételi tételeinek 10, vá­rosok rendes bevételi tételeinek 5, faluk ren­des bevételi tételeinek 2 százaléka, amennyi­ben a falu rendes bevétele a 300 ezer lejt meghaladja. 2. Kétszázmillió lej állami hoz­zájárulás. HOGYAN SZERVEZIK MEG A SEGÉ- LYEZÉST? A segélyezést a belügyminisztérium irá­nyítja. A központi utasítások alapján az el­lenőrzést a tartományok keretén belül a ki­rályi helytartók végzik, szétosztva a segély­alapot a városok és faluk között. Amennyi­ben pénzfelesleg marad, a belügyminiszter ezt más tartomány rendelkezésére bocsáthatja. Ugyauigy jár el a királyi helytartó is a tar­tomány területén levő városok és községek alapjaivaE amennyiben egyik helyen hiány, másik helyen felesleg mutatkozik. Minden vámosban segélybizottságot szer­veznek a következő tagokkal: polgármester, vagy helyettes polgármester, az esperes, a NUF szervezet helyi elnöke, pénzügyigazgató, vagy helyettese, munkaügyi inspektor, vagy helyettese, a céhek szövetségének két meg- bizottja. A bizottság a városházán működik. A se­gélyezési munkát vezeti és a parochiák bi­zottságainak tevékenységét ellenőrzi és irá­nyítja. A polgármester a szükséghez képest pa- rochia-bizottságot szervezhet a parochia pap­jának elnökletével. A bizottságban az előbb felsorolt városi bizottsági tagok által kijelölt személyek foglalnak helyet. A parochia-bizott- ság — mely a parochiáu. vagy ahhoz tarto­zó eiemi iskolában székel — kimutatást ké­szít a bevonult katonák segélyre szoruló csa­ládtagjairól és végrehajtja a városi bizottság utasításait. Szükség esetéu szétosztja a ter­mészetbeni ajándékokat. FALUSI BIZOTTSÁGOK Minden faluban ..községi segélybizottság“ alakul a következő tagokkal: primár, a pa- rochia lelkésze, a NUF helyi tagozatának el nőké, a rangidősebb elemi iskolai igazgató s a falu megbízottja. A bizottság munkáját a szolgabiró ellenőrzi. A falusi segélybizottsá­got — mely a községházán működik — ugyanazok a jogok illetik, mint a városi bi­zottságokat. SEGÉLYNYÚJTÁS A segélybizottságok a belügyminisztérium utasítása értelmében nyilvántartást vezetnek a segélyre szoruló családokról, feltüntetve azokat, akik segélyt kértek és akik segélyben részesülnek. Az. akit behivtak és családja se­gélyezésre szorul, megjelenik a városi bi* I zottság, vagy a parochia bizottsága előtt s felmutatja behívóját, mielőtt elutazna. A bi­zottság késedelem nélkül dönt és nyilvántar­tásba veszi a segélyre szoruló családot. Ha­zaérkezés alkalmával a behívott jelentést tesz a bizottságnak leszereléséről, vagy szabadsá­gáról. Ennek elmulasztása a segély elveszté­sét vonja maga után. A pénzsegélyt a községi pénztár fizeti, a természetbeni segélyezés a primar által aláirt kimutatás szerint történik. Jelen törvény kihirdetése után minden más segély gyűjtése és szétosztása tilos. A bizottságok a törvény kihirdetésétől szá­mított 15 napon belül alakulnak meg, a se­gélyezés április 1-én veszi kezdetét. A törvény kihirdetéséig inditott gyűjtések eredményét a bizottságok fogják szétosztani. Újabb 3 százalékkal emelkedett városunk­ban a drágaság. Az ipari munkaadók és munkások megbízottjaiból álló árfelvételező bizottság csütörtökön szemlét tartott a ko­lozsvári üzletekben és. az élelmiszerpiacon A bizottság megállapította, hogy a közszük ségleti cikkek árai az elmúlt hónap alatt újabb 76.50 ponttal, va-gyis 3 százalékkal emelkedtek. Különösen nagyobbmérvü volt a cipők, ruházati cikkek és kalapok áremel­kedése.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom