Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-15 / 61. szám

ÂSm 3

3LLEN

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Telefon 11—09. Nyomda: Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztálv: P. Unirii 9. Telefon 11—99.

LXI É V FOLYAM, 61. SZÁM.

ALAPÍTOTTA BART HA MIKLÓS •Peleiös szerkesztő és Igazgató:

DR. GROIS LÁSZLÓ PÉNTEK

Kiadótulajdonos: P A L L A S R. T.

1 örvényszéki lajstromozási szám: .j9. (Dos. 880. 1938. Trh. Cluj.) Előfizetési árak: havonta 80, negyedévre 210, félévre 480, egész évre 960 lej.

CLUJ, 1940 MÁRCIUS 15

k fmn-@msz békekötés óles vitát váltott ki az angol als

Ohamberlain angoi miniszterelnök nagy beszédben jelentette be a békekötés hírét. — Hore Belisha a segélynyújtásról intézett kérdést a kormányhoz. — Tanner finn külügyminiszter rádióbeszédet tartott a békekötésről

NyiiaShozoít a svéd külügyminiszter a katonai segítség megtagadásának indokairól

LONDON, március 14. (Rador.) Szerdán délután az angol alsóházban sző** nyegre került a finn kérdés.

. Chamberlain kijelentette, hogy Nagv- briíannia helsinki követét a finn kül iigyminisrller még szerdán reggel értesítette, hogy a szovjetorosz békeja vasiatokat elfogadták, a békeszerződést pedig Moszkvában aláírták éisi finn időszámítás szerint szerdán 11

órakoir megkezdődik a fegyverszünet.

! Chamberlain e bejelentéséhez hozzá* fűzte, hogy az angol kormány már előzőleg leszögezte azt, hogy kész min den lehetséges eszközzel segélyt nyuj- tani a hősies küzdelmet folytató finn népnek és inár megtörténtek az előkészületek arra, hogy mihelyt a fitmt kor* mány kifejezett felhívást intéz ilyen irányban, NagybHíannia azonnal a mérleg serpenyőjébe dobhassa a rendelkezésre álló erőforrások egész tö megét. Természetesen a finn kormánynak jogában van dönteni aszerin, amint a2t saját érdekében jónak látja. A fin»* nek a mai elhatározásuk mellett is biztosak lehelnek az egész angol nép ro konszenvéről jelenlegi helyzetükben.

Attlee őrnagy kijelenette, bogy az egész angol nép egyöntetű csodálattal vari eltelve a finn nép iránt. ,,Bár megkönnyebbülést érzünk a mészárlás megszűnésének hírére — jelentette ki — mégis szivünkből sajnáljuk a támadás eredményességét. Anglia minden lehetséges eszközzel segíteni fogja Finnországot a nem provokált támadás következtében elszenvedett károk és rombolások helyrehozatalában.“

Hore Belisha felveti a kérdést, meg felel e a valóságnak az a hír, amely

szerint Finnország több alkatommal embert és hadianyagot kért a szövetséges hatalmaktól. Nem sajnálatosáé az a tény, hogy az események döntő' je lentőségével és azoknak súlyos követ kezményeivel szemben tisztán techni* kai téren mozgó vitát folytainak a tét-* len közöny mentegetésére* Hore Be lisha határozottan követelte, hogy a legutóbbi események világánál a. hábo ru vezetésének egész kérdés=komplexu- mát alapos Vífla és vizsgálat tárgyává tegyék.

„Nem felel meg a valóságnak az a ki jelen- i tés — válaszolt Chamberlain — hogy a finn Î kormány töbhizben segítséget hért volna tő- j lünk. A finnek csak hadianyag küldését hérték és ezt a kérést minden alkalommal teljesítettük is. A finn kormányt még február 25-én értesítettük arról, hogy amennyiben ezt kifejezetten kéri, készek vagyunk — és erre nézve minden intézkedést megtettünk — nemcsak hadiszert, hanem katonaságot is küldeni. A finn kormány úgy döntött, hogy nem intéz hozzánk ilyen értelmű felszólítást.“

Sir Archibald Sinclair liberális és Henderson munkáspárti képviselők kérték az angol miniszterelnököt, bogy a Finnországnak adott anyagi segítségre vonatkozó adatok helyességét erősitse meg és szögezze le azt, hogy az angol kormány soha, egy pillanatig sem fenyegette meg Svédországot és Norvégiát semlegességük megsértésével.

Hore Belisha kérte Daladier francia miniszterelnök kijelentéseinek megerősítését, aki szerint ötvenezer francia katona és még számosabb angol csapat állana indulásra készen.

Harold MacMillan konzervativpárti képviselő titkos ülés összehívását kérte az ügyben.

Chamberlain válaszában kijelentette, hogy pillanatnyilag nincs abban a helyzetben, hogy ezt a kérdést az alsóház előtt tárgyalja.

A D€ü€szcriöd€$ testes szövege

A finn kormány intézkedései

HELSINKI, március 14. (Rador.) Havas: Kallio finn köztársasági elnök csütörtökön délelőtt 11 órakor rádióbeszédet intézett a finn néphez.

Tegnap délután 5 órakor a helsinki rádióállomás gyászindulókat közve liléit. I

A finn belügyminiszter elrendelte, hogy a fővárosból eltávozott íaikoisság újabb rendelkezésig neru térhet vissza a fővárosba, a vasúti forgalomban be** álló torlódás elkerülése végett.

Az es^e folyamán a csapatok előtt felolvasták Mannerheim utolsó napi- parancsát.

Este 7 órakoir a finn hadvezetőség utolsó közleményét adta ki.

Ä finn hadvezetőség utolsó

verszünet beálltának pillanatáig.

Az összes frontszakaszokon vissza** verték az orosz támadásokat, négy orosz repülőgépet lelőttek és 15 harcikocsit megsemmisítettek.

Az orosz légierők Rovanjemi és Ke mijeryi városokat bombázták. A bőm-’

HELSINKI, márcuis 14. (Rador.) A finn hadvezetőség utolsó közleményé nek a szövege a következő:

„A finn csapatok továbbfolytatták ellentámadásaikat a karéliai frontsiza- kaszón egészen déli 11 óráig, a fogyMOSZKVA, március 14. (Rador.) A „Tass1' orosz távirati iroda közli a Szovjetunió és Finnország közti békeszerződés következő szövegét:

A legfőbb szovjet elnöke egyrészt és a finn köztársaság elnöke másrészt attól az óhajtól indíttatva, hogy véget vessenek a két ország közötti hadműveleteknek és kölcsönösen békés kapcsolatokat teremtsenek — abban a meggyőződésben, hogy a feltételeknek pontos meghatározása megvédi kölcsönös biztonságukat, tehát Leningrad és Murmanszh városok, valamint a Murmanszk felé vezető vasútvonal biztonságát — a két szerződő fél érdekeinek megfelelően, elismerték annak szükségességét, hogy békeszerződést kössenele és teljhatalmú meghatalmazottnak kijelölték: a legfőbb szovjet tanács nevében Viaceslav Mi- hajlovics Mololovot, a szovjet népbiztosok tanácsának elnökét, Andrej Alexandrovics Jdanovot, a legfőbb szovjet tanács tagját és Alexander Vaszilievics tábornokot, másrészt u finn köztársasági elnök nevében Risto Ryti miniszterelnököt, Kusto Juho Paasikivi minisztert, Kari Rudolf Walden tábornokot és Vjaine Vuonmaa professzort. Nevezettek — miután kicserélték megbízóleveleiket, mélyeiét rendben!evőnek találtak — megállapodtak a következőkben:

1. szakasz: Szovjetoroszország és Finnország közölt a hadműveletek azonnal megszűnnek a jelen egyezmény mellékelt záradékában előirt sorrend szerint.

2. szakasz: A Szovjetunió és Finnország közötti államhatár uj vonal kijelölése alapján lett megállapítva. Ennek értelmében a szovjet területéhez csatolják az egész karéliai földnyelvet Viipuri városával, a Viipuri- bböUel és a benne levő szigetekkel, a Ladogató nyugati és ószalii partjaival, Kexholm, Sortavalla, Soujárvi városokkal, több, a Finnöbölben levő szigettel, a Merkajarvitől keletre eső területtel, KoulajSrvi várossal s a Ry- haci és Redni félsziget egy részével együtt, a jelen egyezményhez mellékelt térképnek megfelelően. A határvonalat részleteiben a kél szerződő fél megbizotlaiból álló vegyesbizottság fogja kijelölni. Ez a bizottság a jelen egyezmény aláírásától számított tíz napon belül meg kell alakuljon.

3. szakasz: A hét szerződő fél kötelezi magát arra, hogy tartózkodik minden támadástól a másik ellen, nem köt semmilyen szövetséget és nem vesz részt a másik ellen irányuló koalícióban.

4. szakasz: A finn köztársaság hozzájárul ahhoz, hogy évi 8 millió finn márka összegért 30 évi időtartamra bérbeadja Ilahqö félszigetét és a szomszédos tengerparti területet, a félszigettől 5 mérföldnyire délre és keletre, 3 mérföldnyire nyugatra és északra terjedő sugárterületén belül, több szomszédos szigettel együtt, a mellékelt térképnek megfelelően, oly célból, hogy Oroszország ott tengeri támaszpontot létesítsen, mely képes legyen a Finn-öböl bejáratát támadás ellen megvédeni. Ezenkívül tengeri támaszpontjának védelmére a Szovjetuniónak jogában áll ezen területen saját költségén megfelelő számú szárazföldi és légi haderőt tartani. A finn kormány a jelen egyezmény érvénybelépésétől számított fiz napon belül visszavonja csapatait fíangö félszigetéről. Hangö félszigete, a szomszédos szigetekkel együtt, szovjet köztársaság alá kerül a jelen egyezmény 1. szakasza értelmében.

5. szakasz: A szovjet, kötelezi magát, hogy visszavonja csapatait Petsamo környékéről, melyet az 1920-i békeszerződésben önszántából engedett át a szovjet. Finnország az 1920. évi békeszerződés rendelkezései értelmében kötelezi magát, hogy az Északi-jogesten ger felé terjedő vizein nem tart hadihajóhat, vagy más jelfegyverzett hajót, a 100 tonnánál kisebb fegyveres hajók kivételével — melyeit fölött korlátlan számban rendelkezhet— esnem fog több, mint 15 hadihajót, vagy más felfegyverzett hajót tartani, melynek egyike sem haladhatja meg a 400 tonnát. Finnország kötelezi magát a jelenlegi egyezmény értelmében, hogy a fentnevezett vizelten nem tart tengeralattjárókat, vagy fel- fegyverzett repülőket. Finnország arra is kötelezi magát — amint az a fentemlitett egyezményben elő volt írva — hogy ezen a parton nem fog olyan katonai kikötőket felszerelni, melyek támaszpontul szolgálhatnának hadiflotta számára, sem olyan hadihajók kijavítására alkalmas műhelyeket nem. létesít, melyeknek befogadóképessége meghaladja a fent felsorolt hajók és fegyverzetük szükségleteit.

6. szakasz: A Szovjetunió és polgárai —- amint az 1920. évi szerződésben elő volt írva — szabad átulazási jogot élveznek Petsamo vidéke mentén Norvégiáig és vissza és a Szovjetunió jogot kap arra, hogy Petsamo környékén konzulátust állítson fel. A Petsamo vidékén át Norvégiába, valamint ugyanott Norvégiából Oroszországba szállított áruk mentesítve vannak a felülvizsgálás és ellenőrzés alól, a tranzitóközlekedés rendszabályait célzó szükséges ellenőrzés kivételével, de mentesek a tranzitó vámilleték, vagy más illeték alól. Az úgynevezett tranzitó áruk ellenőrzését csak a nemzetközi egyezményekben megállapított módozatoknak megfelelően gyakorolhatják. A Szovjetunió alattvalói, kik Petsamo vidékén átmennek Norvégiába és onnan Szovjetoroszországba, szabad utazási jogot élveznek az illetékes szovjet hatóságok által kiállított útlevél alapján. A felfegyver- zetlen szovjet repülőknek jogukban lesz Pét- í samo vidékén át biztosítani a légi forgalmat I a szovjet és Norvégia között.

1

7. szakasz: A finn kormány tranzitó jogot biztosit a Szovjetunió és Svédország közti árucsere számára, ezért rendelkezésre bocsátja a legrövidebb vasútvonalat. A szovjet és Finnország elismerik annak szükségét, hogy saját területükön, lehetőség szerint, 1940. év folyamán vasútvonalat építenek, mely Kanda- lalcsát és Kemij'árvit összeköti.

8. szakasz: Jelen egyezmény érvénybelépésétől kezdődően a két ország helyreállítja gazdasági kapcsolatait és tárgyalásokat kezdenek kereskedelmi szerződés kötése céljából.

9. szakasz: Jelen békeszerződés aláírása után azonnal érvénybe lép és jóváhagyásra lesz előterjesztve. A ratifikálási okmányok kicserélése liz napon belül történik meg Moszkvában. A szerződést két példányban: orosz, finn és svéd nyelveken szerkesztettél: 1940 március 12-én. Végül az aláírások következnek.

MILYEN MEGEGYEZÉST TARTALMAZNAK A FÜGGELÉK PONTJAI?

MOSZKVA, március 14. (Rador.) Az Oroszország és Finnország között 1940 március

12-én kötött békeszerződé« függeléke igy szól:

1. Az ellenségeskedések mindkét részről március 13-án déli 12 órakor (leniugrádi időszámítás szerint) szűnnek meg.

2. Az ellenségeskedések megszüntetésére megállapított időpont után a csapatok első vonalai között egy kilométeres sávot ürítenek ki az uj határvonalnak megfelelően, amennyiben egyik vagy másik fél annak egyik, vagy másik oldalán lenne.

(Cikkünk folytatása az utolsó, oldaiaml A

bák több polgári személyt öltek meg.

A légi tevékenység szerdán délelőt' 10 órakor befejeződött.

Viipuri külső negyedei ellen intézett

orosz támadásokat a finnek visszaverték. A Viipuriwöböl jegén előnyomuló 00 harcikoosit semmisitettek meg az utóbbi napokban/’