Ellenzék, 1940. március (61. évfolyam, 49-74. szám)

1940-03-15 / 61. szám

ELLES 7 AK 1 Q'4 0 ml r c hí 1 1I. Pl! az, ami nincs Hollandiában \MSZTKRDAM, március 14. Egy országra nemcsak az a jelző, amit ott mint újdonságot lát az ember. lu»em az ,s, amit - bár más őrt ágokban hozzusaokoţj u szem — ott nem talál meg. > \ ok a tárgyak. személyek ' >g> ' ok ások amiket nem látni itt Hollandiában - amikről Itt" ámolok most az olvasónak, csuk látszólag negatívumok egy riportban, unit pozitív mondanivalóvá teszik azok az okok. melyek miatt ezek a tények fennállanak lehat az, ami mögöttük van. NINCS KÖVÉR EMBER \ holland ember nagyon jól táplálkozik, de nem ..gyomorember“. A koszt azonban köny- nyü és egészséges s a különleges kiimához alkalmazott. -Az állandó aktivitás, a rendsze- írés munka, a mozgékonyság is jól hat az emésztésre, a tnlzsiros ételeket nem szeretik itt. ezért elhízott, hájas, kövér embert nem látni. . . Egvizben az egyik szerkesztőtől visszakap­tam egy karrikaturát, melyen köve i embert rajzoltam, azzal, hogy hagyjam el a pocak­ját, hiszen itt nincs kövér ember sehol. NINCSENEK VESZEKEDIK Ez nemcsak temperamentum hanem isko­lai és családi nevelés kérdése is. Itt minden ember megértő, elnéző a másik hibájával szemben. A legnagyobb ,.gorombaság“, amit valaki­nek mondani lehet: ,.De uram, én ezen cso­dálkozom!“ Ha a ,.sértett fél'1 ezt hallván, nem jön „indulatba“, akkor igazán nincs bőr az arcán. Vissza is vág persze szintén „go­rombán“. Mondjak igy: „A csodálkozás joga tán inkább engem illet, uram!“ S igy csodál­koznak nyugodtan egymásra. Én meg rajtuk csodálkozom. A mindennapi élet minden más országban naponta száz és száz konfliktuslehetőséget termel — ami itt mind ismeretlen. Vegyünk'egy példát: „Valahol Európában“ az is megtörténhetne, hogy mondjuk a ven­dég hívja a pincért. A pincér késik. A ven­dég leszidja. A pincér felesel. A vendég azon­nal hivja a tulajdonost, aki felmond a pincér­nek. Ez dühösen hazemegy s mérgében meg­veri a feleségét. Itt ilyesmi nem történhetik. Először is nem a vendég hivja a pincért, a pincér magától sétál a vendéghez. De előbb vár, mig három-négy asztalhoz vendégek jöt­tek, hogy ne fáradjon annyiszor oda. Itt „szekáns vendég“ nem boldogulhat. Évekkel ezelőtt — meséli egyik pincér — volt egy ilyen külföldi vendégünk, de azt „eltanácsolták“, ő már tiz éve dolgozik eb­ben a helyiségben, de ez volt az egyetlen em­ber, akit „elküldték“ innen. Szóval itt a vendéget küldik el, nem a pincért. Sem veszekedő házastársakat, sem szerel­meseket, sem másokat civakodni itt nem látni. Ha karambol történik, például összeütkö­zik két kerékpár, előbb kiki higgadtan meg­nézi a jármüvét, hogy nem történt-e baja, azután csendben megjegyzi az egyik: „Én voltam az oka, mert tulgyorsan hajtottam“. A másik is megszólal: „Nem, én vagyok oka, helytelenül előztem.“ Köszönnek egymásnak s tovább mennek. NINCS VAJNÉLKÜLI KENYÉR Ha itt valaki vaj nélkül enné a kenyeret szegénységből, az olyan „égbekiáltó“ szegény­ség volna, amit itt el sem lehet képzelni s amit nem tudna az ember még nézni sem. Egészen természetes, hogy ha az ember kenyeret kér az ebédhez — azt vajjal meg­kenve kapja. De vajaskenyérrel eszik az emberek a saj­tot, a dzsemet, az ánizsos cukrot, a beringet vagy a csokoládéport is. Nem látni felhőkarcolót sem. Ezt a kité­telt csak általánosságban használom, mert ián felhőkarcoló, de mindössze csak kettő az egész országban. Ezek is inkább csak kí­sérletképpen épültek, tudniillik a nedves ta­laj nem bir el nehezebb fajta építkezést. A házak itt keskenyek és aprók, kártyavársze- rüek. Most épült fel a második „felhőkar­coló“. A lapok oldalas cikkekben számolnak be róla, mert ez itt nagy esemény — az épitőteelmika újabb vivmánya. Tudvalevő, hogy Hollandiát a tenger vizé­ből „emelték ki“. A talaj teljesen nedves s egy-két méternyi talajozó ásás után már fel­tör a viz. A házakatt azért hatalmas facölö­pökre alapozzák, melyeket ma már modern kalapácsoló gépekkel sulykolnak a főidbe. A feltörő vizet azután szivattyúzó gépekkel ve­zetik át a várost keresztül-kasul szelő csa­tornákba. Egész \mszterdam ilyen facölöpökre épült, melyek jobban beválnak, mint a cement s amelyeket előzetesen különleges módon kon­zerválnak. Ezek a cölöpök nem egyszer mint­egy harminc méter mélyre nyúlnak le. Ezért olyan nagy esemény itt Hollandiában a felhőkarcoló s ezért nem lehet látni még tulmagas épületet sem — ettől a két kivétel­től eltekintve. NINCS KOLDUS Hogy miért nem — ugyebár nem szorul mngyaiií/utrn. Nagyon gazdag Hollandia s hu a háborít miatt nehézségekkel küzd is a töb­bi neutrális országgal együtt — szociálist gon­doskodása a gondokkal küzdőkkel szemben páratlan. A munkabérek magasak minden területen s a megélhetés relative olcsó. A munkanélkü­liek és családtagjaik olyan összegű segélyt kapnak, amiből tisztességesen és polgári ke­retek között meg tudnak élni. A napokban értesültem arról az egészen meglepő tényről, hogy ha egy polgárember pillanatnyi gondok közé kerül — például egy háziasszony, aki szobák bérbeadásából él és éppen nem tudja kiadni őket — szintén je­leutös segélyt kaphat. így védi Hollandia In * 1 s o é letét, társadul­mi sl> nk t líráját, illetve i I- Üllek gazul u-tági biz­tOllSÚf! .érzetét. Ezen tűr*-ailaln ii re mU/.ei ben nem csúszhat ki valakim­k a ta laj an nyira lába aloi, 1 logy lezuhanjon. Ott van mögötte miniül ' egy láthatatlan kéz, mely ha kell, tény l<‘ ge en tettekkel vé ili s lia el esett, fel­emeli. S ez az a lelki ..«• ölüpél lilmé ny“, mely Hullai idia társadalmi rété •goit é S köz. ü-ségének épület ét megóvja a slip peile-: töl. 1 ']■/. a fajta ..árvédelem“ védi a belső neiitralitást is min­denfajta h lforgató eszmével s/cmhi-u. ..Itt még vannak emberek!“ — mondják a hollandusok, amikor e jelenségeken csodálko­zom. S jogos a büszkeségük. Nincs ícftcfcftávfóó ember Sajnos, pedig hányszor hiányzik a jó za­matos, erős feketekávé. Itt feketézői nem szokás. Ebéd után különben sem mennek az emberek kávéházba, hanem kiki a maga mes­terségét folytatja — megy a dolga után. Hatóságilag szigorúan tiltva van pénzben kártyázni — ezért, mint a gyerekek, gyufá­ban vagy babszemben veszítenek, vagy nyer­nek az emberek. (Mesélik, hogy egy szenve­délyes kártyás egyszer majdnem félzsúk ba­bot nyert össze. Nagyon jó ember volt, ott­hon megfőzette és az egész nyereményét a csatorna partján a sirályoknak öntötte oda. Az ilyen ..liazárdjátékos“ azonban ritka.) Éjfél után magánlakásokban sem szabad kártyázni. Az itt egészen elképzelhetetlen, hogy va­laki arra hivatkozva, hogy nincs pénze — a munkára előleget kérjen! Hiszen itt egy tisz­tességesen dolgozó ember nem jöhet zavarba anyagilag. Itt egy művészembernek vagy új­ságírónak is „polgári elemnek“ kell lennie és nem bohémnek. Ha az volna is — hozzá kell 6/oknia az itteui viszonyokhoz. A lapok a megjelent cikk honoráriumát nem átvételkor vagy „megjelenés után azon­nal”, hanem a következő hó első felében fi­zetik ki, mégpedig nem készpénzben kézhez, liánéin úgy utalják át az ember zsirószámlá- jura. Ennek száma majdnem mindenkinek a névjegyén szerepel. Forrai Zoltán. Megkezdődött az n; höiisegvetés vitája a Képviselőit álban BUCUREŞTI. (Rador.) A képviselőház szerdán délelőtt Stefan Ciobanu alelnök ve­zetésével ülést tartott. A miniszteri padso­rokban Mitita Constantinescu, Radu Porto­cala és dr. Hortolomei miniszterek foglaltak beket. Az ülés megnyitása utvi felolvasták az előbbi ülés jegyzőkönyvét, majd a napi­renden lévő pénzügyi törvénytervezetek le- tárgyalása következett. Mindenekelőtt az 1940—194J. költségvetési évre előirányzott bevételek és kiadások költségvetési tervezete került tárgyalásra, melynek során elsőnek Maltezeanu képviselő szólalt fel. Részletesen ismertette a helyzetet, melyben a költségve­tési tervezetet megalkották és kiemelte, hogy Constantinescu miniszter tudta, miként kell a költségvetési többlet fedezésére megfelelő összegeket teremteni anélkül, hogy a román nemzetgazdaság erős alapjait megrendítette volna. Végül intézkedést kért a gabonane­Bírói zár alá keltezték a sikkasztások miatt letartóztatott pénzügyi tisztviselők vagyonát CLUJ (KOLOZSVÁR), március 14. A kolozsvári pénzügy-igazgatóságnál lelep­lezett nagyarányú sikkasztás ügyében a bűn­ügyi vizsgálat még javában folyik. Az ügyész­ség nem tartja kizártnak, hogy az eddig le­tartóztatott hét vádlotton kívül mások is fe­lelősek a többmilliót meghaladó sikkasztás­ért. Éppen ezért néhány gyanúba vett pénz­ügyi tisztviselőnél házkutatást tartottak. E müek forgalmára vetett 2 százalékos adó szedésére vonatkozóan. Grigore Popescu kép­viselő összehasonlitja a most lejáró és az uj állami költségvettéseket és leszögezi, hogy az előbbi normális időkre, az utóbbi pedig ki­vételes körülmények között készült. Az uj költségvetés egyes tételeit viszgálva megálla­pítja, hogy nem helyez nagy súlyt a bírságok­ból eredő bevételre. Az állam nem élhet bír­ságokból — mondotta és a parlament meg­tapsolta. Grigore Stanica képviselő volt az utolsó felszólaló, majd Stefan Ciobanu elnök megkérdezte: — Kiván-e valaki felszólalni? Az elnök felhívására senki sem jelentkezett, mire Ernest Éne költségvetési előadó szólalt fel és engedélyt kért, hogy a következő na­pon tegye meg jelentését. Miután több fel­szólaló nem volt, az elnök ülés folytatását szerda délutánra halasztotta. jházkutatások azonban eddig semmiféle ered­ményre nem vezettek. Az ügyészség, hogy az idevonatkozó tör­vény szellemének megfelelően — legalább löszben — biztosítsa az állam terhére sikkasz­tott összegek fedezetét, tegnap bűnügyi zár­latot rendelt el a letartóztatottal; minden in­gó és ingatlan vagyonára. A magyar főiskolai hallgatok egyheti húsvéti szünidőt kaptak Gróf Teleki Ádám országgyűlési képviselő közbenjárásának sikere BUCUREŞTI, március 14. (Saját tud.) Köztudoraás szerint a magyar és német husvét az idén jóval előbbre esik, mint a hi­vatalos ortodox husvét. Emiatt a magyar és német főiskolai hallgatók ki voltak téve annak, hogy az ünnepeket nem tölthetik csa­ládjuk körében az előadások látogatása miatt. A Magyar Népközösség vezetősége elhatá­rozta, hogy közbenjár a kormánynál a kérdés kedvező elintézése érdekében. Andrei miniszter magáévá tette a kérést és úgy intézkedett, hogy a római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyete- t mi és főiskolai hallgatók március 21-től 28­! ig vakációt kapjanak. A vonatkozó miniszteri rendelet 38.736/9. III. 1940. A kisebbségi főiskolai hallgatók szabadság, idejére féláru vasúti kedvezményért, dr. Dragomir miniszter átirt az államvasutak igazgatóságához, ahonnan kedvező Ígéretet kapott. EMELKEDŐ IRÁNYZATOT MUTAT AZ ÁLLAMKÖTVÉNYEK ÁRFOLYAMA BUCUREŞTI, március 14. (Rador.) Az értéktőzsde forgalma tegnap csök­kent. A peiróleumrészvények áira esett, bankrészvényekben alig volt kereslet. Az államkötvények árfolyama emelke­dő irányzatot mutat. „ , _ „ A Római Katolikus Népszövetség Pázmány-Tár sasá­gán ah ülése CLUJ (KOLOZSVÁR), március 14. Az Erdélyi Hómai Katolikus Nép,zövrtsé Pázmány Társasága kedden délután Idol. só ülést rendezett. A Lyceuui-könyvtár nagy­termét b/iiiiiltig megtöltő közönség soraiban ott láttuk városunk katoliku- társadalmának egyházi és világi irányitóit, többek között I*. Sándor Vitálist, a ferenrremliek tartományfő- nökét, dr. Veress pléhá/nos-prelátust, Ba- lássy e. kanonokot, dr. Jelen Gyulát, Inczedy- Joksmauu Ödönt, dr. Ocskó Lajost, Tburóczy Albertet, dr. Biró Vencel piarista tartomány- főnököt, dr. György Lajos tanárt, dr. Macza- lik Győző kanonokot, dr. Kászoni Alajos teo­lógiai tanárt, «Ir. Partba Ignácot, Rácz Józse­fet, stb. Az ülést dr. Gyárfás Elemér, a Pázmány Társaság alelnöke, az egyházmegyei tanács vi­lági elnöke, nyitotta meg. Tömör, tartalmas és rendkívül jellemző, erőteljes vonásokkal vázolta az erdélyi katolikus szellemi művelő­dés irányvomaJának fejlődését s a katoliciz­mus befolyását Erdély szellemi életére a Habsburgok óta a legutolsó századfordulóval megindult nagy megújhodáson keresztül az impériumváltozásig, amikor ennek a szellemi életnek irányítását Karácsonyi János püspök vette a kezébe s az ő kezdeményezésére ala­kult meg az Erdélyi Katolikus Akadémia, mely később a Pázmány Társulat nevét vet­te fel. „Hajótörést jelentett volna az intézmény számára, akár a román kultúrával, akár a protestáns testvéreink törekvéseivel való összeütközés — jelentette ki dr. Gyárfás Elemér. Mindkét hibát kikerültük. A harmadik ve­szedelem. a közöny, azonban még ma is fe­nyeget. Ugyszólva, minden anyagi eszköz hij- ján is számbavebető eredményekről számol­hatunk be és úgy érezzük, hogy ami munkát a legnehezebb körülmények között is a leg­egyszerűbb eszközökkel véghezvittünk. az el­évülhetetlen értékű. Szükséges — és ez csak idő kérdése — hogy leküzdessék a közöny veszedelme minden irányban és azok is, akik eddig kedvezőbb életkörülményeik között vo­nakodtak kezet nyújtani és meglátni homlo­kunkon a munka verejtékét, támogassanak és résztvegyenek a közös munkában. Hinnünk kell, hogy a katolikus szellemi élet terén múltúnkhoz méltó eredményeket fogunk elérni“. Dr. Gyárfás Elemér nagyhatású megnyitó beszéde után dr. Boga Alajos, prelátus-kano- nők, egyházmegyei előadó, felolvasta „A ka­tolikus iskolázás múltja Erdélyben“ cimii székfoglaló tanulmányát. Az erdélyi iskolázás történetének összefoglaló, egységes részlete­zése még megírásra vár. Különösen sok érté­kes adatot dolgoztak fel: Békefly, Rass Ká- foly, Karácsonyi János, Biró Vencel, Boross Fortunát és Gyárfás Elemér. Az előadó egységes keretbe foglalta azt a jelentős munkát, melyet az erdélyi katolikus egyház az idők folyamán Transzilvánia terü­letén kifejtett az iskolázás terén. Az Árpádház korából Írásos emlék nem maradhatott fenn Erdélyről a tatár és török dulás miatt. A gyulafehérvári káptalan isko­láiról 1496-bői maradt fenn az első okirat. Az iskolázás középfokú oktatásának megfe­lelő ága volt a főleg a nyelvtudományoknak szentelt „trivium“, mig a felső fok: a „quad- rivium“, főleg a mennyiségtaxii tudományok­kal foglalkozott. A középkori Erdély művelődési és iskolá­zási tekintetben semmiben sem maradt a töb­bi országrész, sőt Nvugat-Európa mögött. Az előadó részletesen foglalkozott a középkori oktatás tanmenetével, tanítási rendszerével. Ezután részletekig menően ismertette a Je­zsuiták nevelési rendszerét, melyet br. Eöt­vös József annak idején remekműnek neve­zett. megemlékezett a Sz. Ferenc-rend szere­péről, az elemi oktatás és tanítóképzés fejlő­déséről. Dr. Boga Alajos nagyfokú tudománysze- retetről és szorgalmas adatgyűjtésről tanús­kodó, komoly, tudományos eredményekben gazdag székfoglaló értekezését dr. Gyárfás Elemér záróbeszédében, a megjelent közön­ség pedig elismerő tapsával köszönte meg. __________ (I- A.) A glieorgeni és toplita-romani Temetke­zési Egyesület közgyűlése. Nagy érdeklődés mellett tartotta meg XIII-ik évi rendes köz­gyűlését a gyergyószentmiklósi és maroshé- vizí Temetkezési Egyesület. Novák Béla, az egyesület ügybuzgó elnöke megnyitó beszé­dében beszámolt az egyesület multévi műkö­déséről és hangoztatta, hogy a vezetőség megtesz minden tőle telhetőt ez egyesület további fejlődése érdekében. Wollmann Oszkár pénztárnok, az egyesület multévi működéséről számolt be. Ismertette a bevé­telek ó« kiadások összegét, mely összegből 89.000 íej segélyt osztottak ki. Ingatlanvá. sáriás és beruházásra 291.394 lejt fordítot­tak. Az újabb segélyösszegek megállapítása után az uj tisztikar megválasztása, illetve megerősítésére került a sor. - s»,wv

Next

/
Oldalképek
Tartalom